Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

Savanyú a tej Balassagyarmaton ? A meleg idő beállta óta vá­rosunkban csapnivalóan rossz h tejellátás, ami a mennyiség­re és minőségre egyarápt ér­vényes. Az állandó délelőttös műszakba járó dolgozók reg­gel általában még nem kap­nak, munkaidő után pedig már nem kapnak tejet, illetve ilyenkor már csak savanyú tejhez juthatnak. Ha csak felnőtteket érinte­ne a dolog, magam is apró bosszúságként kezelném az ügyet. A csecsemő korú gyer­mekeket azonban valóban ér­zékenyen érinti. Engedjék meg, hogy vázlat- szerűen feltárjak néhány —, az üggyel kapcsolatos — gondatlanságot is. — A tejet a legtöbb üzlet­ben nem tartják megtelelő körülmények között, ugyan­akkor különösen a kevésbé szem előtt levő üzletekben mindig kapható jegelt sör! Az eladók nem figyelmeztetik a vevőt akkor sem, amikor tu­domásuk van róla, hogy tja- vanyú tejet árulnak. Többször is előfordult ve­lem, hogy savanyú tej miatti' reklamációmra vállrándítás­sal feleltek — mondván: mindenki tudja, hogy ilyen­kor mór csak savanyú tejünk van, tessék visszahozni a zacs­kót és visszaadjuk a pénzt. Hát Igen, az anyagi része ez­zel valóban el van intézve, de ettől a kislányom változatla­nul lemaradt a számára egye­lőre legfontosabb táplálékról. Tetézi a bosszúságot, hogy az üzletek nagy többsége nem tart „tejpótló” készítménye­ket ítejpor, konzervtej), ugyanakkor sok üzlet, bolt, áruda, időnként valóságos „szeszkatakomba”. Gondolom, cseppet sem len­ne luxusigény a fogyasztók azon óhaja, hogy legalább a legtovább nyitva tartó üzlet (a Béke étterem szomszédságá­ban levő élelmiszerbolt) tart­son tejpótló árucikkeket. Jelen levelemet egyidőben elküldöm a városi tanács vb egészségügyi osztályának, a KÖJÁL Illetékeseinek, abban a reményben, hogy hivatali tekintélyükkel, illetve a nyil- vánosság erejével még a tél beállta előtt felszámolják az imént leírt hiányosságokat. Varga László Balassagyarmat, Lenín-lakótelep 12. épület. A tüzelőutalvány és a bélyegző Levelet kaptunk Pásztóról, Gajdies Mihályné olvasónktól, aki elmondta, hogy ez év ta­vaszán a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól egy 800 forintos tüzelőutal vényt kapott, ame­lyet májusban be akart válta­tni olaj utalványra, miután jú­nius végéig tartott a kedvez­ményes tüzelővásár, Amint belépett a pásztói ÁFOR-kirencteltségre, már el is kezdődött olvasónk bosszú­sága, mert közölték, hogy egy rendelkezés szerint az utal­_ ványt a munkáltatónak le kell bélyegeznie, csak úgy érvé­nyes. Olvasónk elmondta; ho­gyan szerezze meg azt a bizo­nyos pecsétet, mikor nincs munkahelye — nyugdíjas. A Cikkünk nyomán válasz az volt: keresse fel ré­gi munkahelyét, és ott majd lebélyegzik az utalványt. A salgótarjáni postahivatal — Gajdicsné volt munkahelye — természetes, hogy elutasította a kérést, mert mint mondták: nem tartozik az állományba, nem adhatnak „pecsétet”. Se­gíteni is próbáltak, és megje­gyezték, hogy nem kell pecsét az utalványra, és telefonon mindjárt felhívták a tarján! ÁFOR-központot, ahonnan az a válasz érkezett, hogy sem­miféle rendelkezésről nem tudnak, az olajat ki lehet ad­ni, hivatkozzon rájuk Gajdics­né. Hivatkozás ide, oda, a pásztói ÁFOR kötötte az ebet a karóhoz. Olvasónk elment a salgótar­jáni SZTK-ba is, ahol azt ja­vasolták, küldje vissza az utal­ványt a budapesti központba, és kérje, hogy tegyék ott rá a pecsétet. Sajnos, „útközben” valahol elkallódott az utal­vány, mert azt Pesten nem kapták meg —, hogy mi okból, azt most vizsgálják. A központ küldött egy újabb utalványt, ez sajnos, csak július elején érkezett meg, így már a ked­vezményes tüzelővásárlásra nem lehetett felhasználni. A nyugdíjas asszony száz li­ter olajtól esett el, nem be­szélve a sok utánjárásról, a bosszúságról. A kérdés most már az, kell-e pecsét, és ha igen, ki teszi rá az utalványra? JÓLESIK A CSEVICE Megy a vonat, nyúlik a menetidő A hatvani országúton, Mátraverebélynél mindig áll néhány kocsi. Hatalmas teherautóktól kezdve az elegáns Polski Fiatokig gyakran tartanak pihenőt néhány percre az utazók. Az ok: a mátraverehélyi híres esc viceforrás. Van, aki hatalmas demizsonokkal érkezik, és fu­varozza haza a vizet. Van, aki beéri egy-egy kóiás-, vagy sörösüveggel. Jó a víz? Aki szereti, az esküszik rá. Egyébként tessék kipróbálni... Kulcsár József felvétele Engedjék meg, hogy mi is kiegészítést, illétve észrevételt tegyünk a NÖGRÁD július 4-1 számában megjelent „Gyors­vonat! bosszúság” című cikk­hez, mert az írás igazan „fe­jén találta a szeget”. Többen, akik eddig szintén a szóban forgó 313. számú vo­natot vettük igénybe Salgó­tarján—N agy bátony—Pásztó szakaszon, ugyancsak pa­naszt emelünk a MÁV me­netrendszerkesztői és az e gondolatot, ötletet jóváhagyó tanács iletékeseihez. Ugyanis a munkába járókon, illetve a rendszeresen ezen vonatot ha­vijeggyel igénybevevőkön nem segítettek, hanem egyenesen sújtották, kedvezőtlenebb helyzetbe hozták. Így több dolgozót megfosztottak a ko­rábban megszerzett azon jo­gától, hogy személyvonati ta­rifával — a mai kor elvárá­sának megfelelően — munka­végzés után időben, kényel­mesen és gyorsan hazaérjen lakóhelyére, családjához. Ma például az a dolgozó, aki délután 15.30 óráig dol­gozik, és ha nem akar a me­gyeszékhelyen közel másfél órát várni a 331. számú sze­mélyvonatig, naponta ke­mény tízeseket kénytelen fi­zetni. Ugyanakkor a hivatko­zott 16.52 órakor induló sze­mélyvonatról — ez elmondható a 317, a 327, a 337 számú szerel­vényekre is — jobb nem be­szélni, mert az első kilométe­rek megtétele utón (menet­rendből fakadóan, és vasút- forgalmi okokból) Salgótarján külsőn, Zagyvapálfalva állo­másokat együttvéve igen gya­kori a 10—15 perces várako­zás, amit a vonaton tartózko­dók, a hazafelé iparkodók egymás között többször szó­vá tesznek; részben úgy, hogy ez a menetrend még rosszabb, mint' az előző volt, illetve: miért kell Salgótarján főtér állomásról 17 óra előtt elindí­tani <e vonatot, ahol mégis in­kább akadnak elintéznivaló is. A rendszeresen, mintegy 30 kilométeres körzetből a me­gyeszékhelyre naponta uta­zók, kérdezzük az illetékesek­től, miért nyúlik évről évre Hatvan—Salgótarján közötti szakaszon a menetidő akkor, amikor állandóan arról be­szélünk, hogy a vasúti pályát korszerűsítettük, a biztosító- berendezéseket sorra kicserél­jük, dieselesítjük stb. (Néhány példa az előbbiekre: 1973. jú­nius 3-tól a menetidő a 327, a 337., a 333., a 322. és a 308. számú vonatoknál 5, illetve 7 perccel megnyúlt.) Ideje volna már, ha az il­letékesek a felvetett problé­mákra felfigyelnének és iga­zán felelősségteljesen, a dol­gozók (bejárók) érdekét mesz- szemenően is figyelembe véve döntenének, vagy javasolnák, illetve hagynák jóvá a vona­lok menetidejét, közlekedtet­nék azokat. A bejárók nevében: 23 aláírás Csak a fűzfa ad oltalmat Helyijáratú és távolsági au­tóbuszok állnak meg annál a megállónál, amely Salgótar­jánban, a Vöröshadsereg úton van, a megyei sporthivatallal szemben. Mondhatni, a hét minden napján és a nap min­den időszakában nagy itt a forgalom, sok utas várja a járműveket, A megállóban mindössze egyetlen fűzfa ad csak oltalmat a várakozóknak. Nyáron egyszerű a dolog, de esős időben bizony Jó néhá- nyan bőrig áznak, mert sehol egy hely, ahol megbújhatná­nak áz égi áldás elől. Több esetben előfordult már, hogy asszonyok kisgyermekekkel a karjukon várakoztak és nem tudtak hová bújni az eső elől. Mindezt azért említjük, mert a megálló szomszédságában vi­rágpavilont állítottak fel, és hamarosan meg is kezdik az árusítást. Mi lenne, ha egy al­kalmi buszvárót is felépítené­nek, egyszerű elemekből, csu­pán azért, hogy legyen hová állni az eső elől. (Sz) Minek a járda, ha nem lehet használni? Az Eperjes-telep felé jővet, a Bajcsy-Zsilinszky út bal Ol­dalán van egy kétszáz méter hosszú járda. A járda jobb oldalán egy domb helyezkedik el. Elég sokan járnak errefe­lé, ám a járókelők nem köz­lekedhetnek a járdán, mivel azt ellepi a fű, a gizgaz, eső­zésekkor pedig sáros is. Kény­telenek az úton közlekedni, ami viszont igen veszélyes, mert a közút a járműveké. Nem lenne nagy munka jár­hatóvá tenni a gyalogjárót még mielőtt baleset történik. Különben is, minek a járda, ha nem lehet használni? Bodor Imre tanuló S.-tarján, Fazekas Mihály u 4. Késnek a lapok Tolmácson Szinte nem múlik el hét, hogy ne bosszankodnánk a napilapok, hetilapok késése miatt. Tolmácsra, sajnos, nem érkeznek időben, mert vala­hol elakadnak. A TÜKÖR pél­dául a múlt hónapban egyszer csütörtökön jött meg, a Nép- szabadság vasárnapi számát pedig kedden kaptuk csak kéz­hez. Folytathatnánk a sort a NÖGRÁD-dal és a többi lap­pal. Érthetetlen, hogy ilyen fe­lületesen kezelik az előfizető­ket. Fecske László Tolmács Átadás előtt a törpe vízmű Nőtincsen Nőtincsen befejezés előtt áll a vízműtársulat kezelésében a több mint 3,5—4 millió fo­rint tanácsi támogatással épült helyi törpe vízmű. Már az utol­só, úgynevezett gépházi pró­bák és egyéb munkálatok van­nak csak hátra, úgy, hogy egy hónapon belül sor kerül a vég­leges üzemeltetésre. Két ut­cát, a Mikszáth és az Arany János utcát felújítják, a költ­ségek mintegy háromszázezer forint értékűek. Szendehelyen befejeződött a kultúrház előtt vezető Petőfi utca rendezése, portalanítása mintegy kétszázezer forint ér­tékben. A Hámán Kató utcai villanyhálózatot bővíteni fog­ják, a kivitelező és a tervező az ÉMÁSZ lesz. Erre ez év harmadik negyedévében kerül sor. Vidovszky András vb-titkár A világ legnagyobb nagyolvasztója A világ legnagyobb nagyol­vasztóját Dunkerque-ben he­lyezték üzembe ‘ ez, év áprili­sában. Olvasztóövének átmé­rője 14 méter, teljes térfogata pedig 4526 köbméter. A ke­mencetoroknál az ellennyomást 2,5 bar szintjén lehet tartani, a szél hőmérsékletét pedig 1300 0C-on. Napi termelése el­érheti a 10 ezer tonna önt­vényt, s az évi 3 millió tonnát. Egyedül tehát .majdnem any- nyit fog termelni, mint a Dun­kerque-ben már működő há­rom kohó együttesen. A konstrukció teljes súlya az el­lenállások és az alapok nél­kül meghaladja á 30 ezer ton­nát. A villanyszerelők által felszerelt csatlakozósarkok száma meghaladja az 50 ezret. E berendezés segítségével az öntők mestersége mqr nem annyira vad küzdelem lesz a tűz és a por ellen, hanem in­kább mechanizált berendezé­sek irányítása és felügyelete. Számítógép határozza meg és irányítja az alapanyagok betöltését, amelyeket 36 ve­remben raktároznak, és ros­tálás és lemérés után 2,4 mé­teres szalagon szállítják a ke­mencetorokhoz. Ugyanez a számítógép meghatározza a fűtés optimális feltételeit is. Erre is állandóan egy máso­dik számítógép felügyel, amely meghibásodás esetén azonnal átveszi az irányítást. Az ön­tési műveletek teljesen me- chanizáltak. Megjegyzendő, hogy a kor- róziv gőzöket megkötik és el­bontják, a nagyolvasztóból (óránként 800 ezer köbméte­res teljesítmény) távozó gázt pedig addig tisztítják, amíg 7 milligrammnál kevesebb port tartalmaz köbméterenként. ismerjük meg a rózsalevéltetveket A ievcltetveknek egy *— kü­lönösen a rózsához alkalmaz­kodott — alakja a rózsalevél- tetű. Ez kizárólag a rózsanövé­nyeket károsítja. A levéltetvek a szipókásokhoz tartozó apró rovarok. Kártételüket szívoga- tásukkal okozzák. Általában zöld színűek, de lehetnek ham­vasszürkék, vagy hamvaszöld árnyalaluak is. A levéltetvekre jellemzően igen gyorsan sza­porodnak, tavasz végén, nyár elején különösen erős a fertő­zés. A szaporodóképességük igen nagymértékű, egy ősanya 40—50 utódot képes létrehozni. Mivel nagy számban vannak jelen, ezért jelentős a károsí­tásuk. A levéltetvek nagy tö­megben szívogatnak a levelek fonákján és a zöld hajtásokon. Károsításuk következtében a levelek elszíneződnek, össze­sodródnak, majd később elhal­nak teljesen. A levelek előbb sárgulnak, majd a sárgás szint barnás csíkok szabdalják, vé­gül a levél teljes barna színnel elszárad és elhal, lehullik. A levéltetvek elleni védeke­zés éppen szaporaságuk, és nagy tömegük miatt fontos. Már fellépésükkor meg kell kezdeni és a továbbiakban rendszeresen ismételni kell a védekezést, ugyanis egyéb fer­tőzött és nem védett területről újra fertőz a levéltetű. A szer­ves foszforsav-észter ható­anyagú szerek ismételt perme­tezésekkel megfelelő védelmet adnak ellenük. Nógrád megyei Növényvédő Állomás Jubileumi verseny Rimócon Az MHSZ tartalékos klubja senyre, ami falusi viszonylat- Rimócon jubileumi emlékver- ban igen jó eredménynek szá- senyt rendezett. A vetélkedő- mit. A versenyen egyénileg ts bői a helyi lövészklub került jól szerepelt Szabó Ferenc, ki győztesen 217 ponttal, a 212 Gonda Bertalan és Pécsik Sán- pontos tartalékos klub előtt. dór. A vezetőség a győztese- Jól szerepeltek a község fia- két éremmel és könyvvel ju­talmai. A tartalékos klub és a talmazta. társszervek több mint száz Kiss Béla embert mozgósítottak a ver- Rimóc, Lenin út 9. Hektáronként két és fél mázsa Diósjenőn, a Börzsönyalja jes gazdálkodás el sem képzel- Termelőszövetkezetben az el- hető. Közepes természeti múlt évben 9178 mázsa mű- adottságok mellett is minél trágyát használtak fel. Az idén nagyobb, magasabb termés- ezt mintegy negyven százalék- eredmények elérésére törek- kal szándékoznak növelni. Ha- szünk. Jól mutatja ezt, hogy íóanyagban ez 3935 mázsának 1973-ban már mintegy 1600 felel meg'. Megfelelően meg- hektárt műtrágyáznak. szervezett, és elvégzett műtrá- Végh József gyázás nélkül intenzív, belter- Diósjenő, Zrínyi út 20. NÖGRÁD - 1973. július 19., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom