Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-17 / 165. szám
SSj vonások Idei újít fisok a ZiSi-ben Az elmúlt hét végén az újítási helyzet alakulását tárgyalta meg a Zománcipari Müvek salgótarjáni gyárának szakszervezeti bizottsága. A testület megállapította, hogy az újítómozgalom nem fejlődött kielégítően, míg tavaly az első fél évben 52, ebben az évben 49 újítást nyújtottak be a dolgozók. Ennek ellenére az idei újítások jelentősen — több mint négyszázezer forint — megtakarítást eredményeztek. — A szakszervezeti bizottság a gazdasági vezetéssel egyetértésben határozatot és intézkedést hozott az újítókedv fellendítésére, az újítások gyorsabb elbírálására. 1--------------------------------------------Szabadtéri szoborkiállítás . megnyitója a Duna M üvészegy Hitessel A salgótarjáni József Attil- la Megyei Művelődési Központ az idén negyedik alkalommal rendezi meg a nyári szabadtéri szoborkiállítást. Ezúttal a Zenés hétfők műsorával együtt, a BM Duna Művészegyüttes szimfonikus zenekarának bemutatkozásával egyidőben, augusztus 6- án nyitják meg a kiállítást, amelyen a -Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja által 1972-ben vásárolt kisplasztikákat, valamint azokat a legjelentősebb köztéri magyar szobrokét ábrázoló nagy méretű fényképeket mutatják be, amelyek a moszkvai szobrászati kiállításon szerepeltek. Tápszer a növényeknek Üj komplex műtrágyával bővíti választékát a Péti Nitrogén Művek. Saját műszaki fejlesztéssel kidolgozta a Mikramid nevű új talajtáplálékot, amely a hagyományos nitrogén, foszfor és káli hatóanyag mellett számos mikroelemet is tartalmaz. Ezek a kis mennyiségben szükséges, de rendkívül fontos anyagok a növényi szervezetben azt a szerepet töltik be, amit az embernél a vitamin. Hiányuk rossz közérzetet, fejlődési rendellenességet, sőt betegséget is okozhat. Az új műtrágya már nagyüzemi parcellákon vizsgázik, s e,tervek szerint a jövő évtől a mezőgazdaság igényeinek megfelelően, mar több ezer tonnás mennyiségben ig elő tudják állítani. A mezőgazdaság előzetes . becslései szerint 3—4 év múlva 10 000 tonna Mikramidot használnak fel évente. S zeretünk dolgozni. Első hallásra bármennyire hihetetlenül hangzik. Erről leginkább azok tudnának beszélni, akik számára már a néhány órás tétlenség is nagy büntetés. Az a munka, amely az egyén és a társadalom számára egyaránt hasznos, szinte felbecsülhetetlen energiákat képes- felszabadítani. S nem csak a munka, hanem a verseny, ez a nagyon-nagyon komoly „játék” is az ember egyik legtermészetesebb sajátja. A termelőüzemekben, a különböző munkahelyeken immár hosszú évek óta magától értetődő kerete és tere az egészséges emberi versengésnek a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny. Annak a versengésnek, amelyben tulajdonképpen senki sem veszít, hanem mindenki nyer. Minél valóságosabb a verseny, annál inkább. Az évek során Sók-sok eredményt „termett” ez a mozgalom. Haszna a közösségi érzések erősödésében és forintokban egyaránt lemérhető. Ha az eredmények nem is vitathatók, mégis kétségtelen, hogy a szocialista brigádmozgalmat éveken át tarkította a formális vállalás, a „műverseny”, a látszatigyekezet és -tevékenység. S nem véletlen, hogy így volt. A hiba elsősorban nem a kollektívákban keresendő, hiszen a dolgozó emberek túlnyomó többsége valóban szeret dolgozni. Helyesebben: valóban szeret jót és jól dolgozni. Csakhogy a szocialista brigádmozgalom nem önmagában levő, mindentől független folyamat, egyszerre előrevivő és gátló tényezők ezreinek közegében „él”. Nem lehet például az anyagellátási, üzem- és munkaszervezési gondoktól, problémáktól íügAz Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói Tökaj-hegyalja és a Takta- koz térségében új főcsatornarendszert építenek. Évente ötvenmillió köbméter vizet szolgáltat, s ezzel (húszezer hektár mesterséges csapadék pótlását lehet mégoldani. A húsz kilométer hosszú főcsatorna a tokaji Tisza-parttól— Taktaföldvárig húzódik, s ott csatlakozik a Takta patakgetlenül vizsgálni. r Ezenkívül még számos személyi és tárgyi feltétel befolyásolja eredményességét. Maga a látszattevékenység, majd az ezt követő érdemtelen elismerés, jutalom visszahat, mégpedig kedvezőtlenül a többi brigád, néha a legszorgalmasabbak munka- kedvére és lelkesedésére. Az sem véletlen, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberi határozatában egyidejűleg foglalkozott a szocialista brigádimozgalom továbbfejlesztésével, s az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének, tökéletesítésének sürgős és halaszthatatlan feladatával. Egészen leegyszerűsítve: legyen mindig munka, a munkához jó minőségű gép, szerszám, alkatrész, a teljesítmények elbírálásához arányos normák. A kereseti különbségek, a jutalmak mögött tényleges eredmények legyenek. Akkor lehet megkövetelni mindenkitől, hogy szívvel-lé- lekkel dolgozzon és versenyezzen. A zt is a határozat mondta ki, hogy szigorítani kell a Szocialista Brigád címek elnyerésének feltételeit, de ugyanakkor a legjobbakat a jövőben akár a legnagyobb állami és társadalmi elismerés is megilleti. Azóta figyelemre méltó pezsgés kezdődött a gyárakban, a munkahelyeken, a munkaverseny „főhadiszállásain”, a szakszervezeti irodákon, de a gazdasági vezetők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mozgalomra. A változás, a fejlődés első jelei máris mutatkoznak megyénkben. A jó példa mindig ösztönzően hat. Ezért hadd számoljak be röviden azokról a kezdeményezésekről, új vonásokról, amelyek az utóbbi időben tapasztalhatók a szocialista brigádmozgalomban. Míg korábhoz. Érdekessége lesz, hogy vlzszintszabályozó műtrágyáit távvezérléssel működtetik és meliékcsatornáiba is ilyen módon adagolják a kért vízmennyiséget. A csatorna építését és felszerelését 1975- ben fejezik be és akkor már partja mentén egv kilométer széles sáv öntözJhetővé válik. Ez a csatorna látja majd el vízzel a már szintén épüban a vállalások eléggé tetszőlegesek voltak, egy kicsit a „levegőben lógtak”, ma már egyre inkább kötődnek a gyár előtt álló tényleges feladatokhoz, a tágabb környezethez, a lakóhelyhez, s a kulturális vállalások is lassan túlnőnek a „ha ezt is kell, hát akkor csináljuk!” színvonalán. Forintban mérhető haszonhoz kötötték például a ZIM salgótarjáni gyárában a Szocialista címek elnyerését, s következetesen érvényt szeréz- nek ennek a törekvésnek. A társadalmi munkások idejét sem fecsérelik huszadrangú feladatok megoldására. A szocialista brigádok szinte mindenhol ott vannak, ahol leginkább szükség van a munkáskézre, az önzetlen segítségre. Hosszan lehetne sorolni a társadalmi munkaakciókat a hős vietnami nép megsegítésére, óvodák építésére, bővítésére, a gyár, a város szépítésére, gazdagítására, az üzemi üdülők csinosítására. Feltétlenül követésre méltó az öblösüveggyáriak kialakulóban levő versenyszabályzata is. A versenybizottság az egyes brigádok idei felajánlásait a tavalyi átlagteljesítményekhez, selejtszázalékhoz hasonlította, s csak azok nevezését fogadta el, akik a korábbinál jobb teljesítménnyel, jobb munkával akarják kivívni az elismerést. T ermészetesen, nem elég követelni, a versenyhez meg is kell teremteni a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a korábbi eredmények túlszárnyalását Ahol erre nem fordítanak gondot a gazdasági és mozgalmi vezetők, csak magukra vessenek, ha a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny nem tölti be azt a szerepet, amit neki szántak. Kiss Sándor lő tarcali öntözőfürtöt, amely a tokaj-hegyaljai állami gazdaság borkombi nát, a tarcali termelőszövetkezet és a magi hegyközség kétezer-négyszáz ' hold szőlőjének mesterséges esőztetésére lesz alkalmas. A tarcali öntözőt fürf 1976-ra készül el és abban az időben a csatornából már négyezer hektárt lehet öntözni. ................................. , i .1 i ■ É vi ötvenmillió köbméter víz Főcsatorna Észak-Magyarországon Ügy cikázik a gépek mellett, hogy szemmel is alig lehet követni, pedig nem lehet azt állítani, hogy filigrán és törékeny asszony. Az élet edzette meg.' — Meghallottam, hogy itt egy dobozgyár épül. Megtetszett nekem, az első naptól kezdve itt dolgozom. Előtte Pestre jártam tanulni, másfél évig voltam kézi ragasztó a Globus Nyomdában, a központban. A gépek megismerése sem okozott gondot. Sohasem féltem tőlük. Minden munkában otthon érzem magam, nem válogatok, azt végzem, ami szükséges —■ kezdi a beszélgetést Lipták Jánosné, Munkásarco k válogatok a munkában..^ a Globus Nyomda rétsági telepének dolgozója, aki néhány perccel előbb még így szabó- dott: — Ha lehet, valaki másról írjanak. Aztán mégiscsak engedett az „erőszaknak” ... — Miért nem válogat a munkában? — Mert szeretem azt, amit csinálok. Szerintem, aki így érez, így gondolkodik, annak sohasem esik terhére az, amivel megbízzák, amit önként vállalt, amit csinálnia kell. — ön szerint mi a szép és érdekes ebben a munkában? — Látom, hogy a papírból miként lesz doboz, hogyan kerülnek rá a különböző színek és figurák, hogy milyen okosak, sokat tudóak ezek a gépek, s ami még fontos: változatos az, amit csinálok. Emellett még tiszta, nőknek való. Ezek után érthető, hogy az üzemvezető-helyettes miért nevezte ezt az örökmozgó asszonykát a gyár mindenesének. Valószínű ez a tulajdonsága késztette a Globus Nyomda központi vezetőit arra, hogy csoportvezetőnek is kinevezzék, ö avatja be az új belépőket az itt folyó munka alapvető fogásaiba. — Mivel jórészt nők dolgoznak itt, többen szülési szabadságon vannak. Legtöbbjük nem veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, öt hónap után visszajön. Amíg távol vannak, addig az ő helyükre új dolgozókat veszünk fel. — Sok gond van velük? — Túl sok nincs. Ami van, az abból adódik, hogy még nem értik azt, amit végezni kell. Ebben kell őket segíteni. Rosszat egyikre sem tudok mondani. No. nem azért, mintha gttól félnék, hogy meg- orrolnak érte. Nekem olyan a természetem, hogy mindenkivel ki tudok jönni, mindenkit szeretek. Szerintem a szép, de határozott szó sokkal többet ér, mint a kiabálás. Főleg fiatal lányok tartoznak hozzám, akik hallgatnak az okos szóra. — Mit ért az alatt, hogy mindenkivel ki tud jönni? — Az egyiknek több magyarázat, beszélgetés kell, amíg megért valamit, mint a másiknak. Az előbbi sem rossz, csupán azt kell figyelembe venni, hogy ő olyan. Egy idő után minden jó szándékú, jó érzésű ember mindent megért, befogad. Ha meg nem akarja, az hamar kiderül. Ügy mondja mindezeket, mintna egy ismert receptet közölne. Természetesen, magától értetődően. De azt hiszem nincs is sok ideje a meditálga- tásra, mert az irányítására bízott asszonyok, lányok mindig előhozakodnak valami megoldásra váró kérdéssel, a folyamatos munka biztosítása is gyors intézkedéseket, körültekintő munkát követel tőle. Ezt az igyekezetét méltányolva döntött úgy a kollektíva, hogy neki adományozza a Kiváló Dolgozó kitüntetést. — Még sok van hátra, de Innen szeretnék nyugdíjba menni. Nem vagyok az a típus aki gyakran szeret munkahelyet változtatni. Hat évig dolgoztam előző munkahelyemen, a földművesszövetkezet cukrászüzemében. Itt, ebben az üzemben számításomat is jobban megtaláltam, a főnökök sem olyanok, hogy a továbbállás gondolatával foglalkozzam. A beszélgetés utolsó perceiben már érezni lehetett: egy kicsit nyugtalankodik, mert nem tudja, nem látja, mi van lent az üzemben. Nem sokkal később fürge alakja hol az egyik, hol a másik gépnél tűni fel, s ahogy a munka menete megkövetelte, úgy intézkedett. Ebből is kitűnt, hogy számára a munka nem teher, hanem a napi élet természetes velejárója, az élet értelme. V. K. á Szerényen húzódik meg a nagyközség szélén, nem árulkodik füstölgő kémény sem a serény munkáról, zajos üzemcsarnokok sem verik fel a környék nyugalmát: az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepén mégis igen eredményes munka folyik. Kábeldobokat készítenek. Deszkából, lécből állítják össze a keresett termékeket, s szállítják jó pénzért, kemény valutáért több országba. Egy esztendőben több mint 40 millió forint értékben állítanak elő kábeldobokat. Sok országban ismerik a szécsényiek munkáját Nemrégen tágas üzemcsarnokkal bővült a telep. Még ebben * nyári hőségben is kellemes itt dolgozni — a jó hőszigetelés nem engedi beljebb a meleget. Főleg asszonyok, lányok találtak munkaalkalmat, s jól számítottak: havi 1800—2200 Ft között keresnek. Ágner Vilmosné már második esztendeje szögezi a kábeldobokat, mellette a többiek, Gebnár Ottóné és Kovács Erzsébet. Valamennyien elégedettek: a 2000 forintos átlag már szép keresetnek számít Az asszonykezeket mindinkább a gép váltja fel. A szögeket automata masina üti a deszkába, a nemrégiben vásárolt szög- verő is nagyban segíti és főleg gyorsítja a kábeldobkészítést. Igaz, egymillió forintba került: de mennyi a haszna! És Skoda János keze alatt muszáj még a gépnek is igyekeznie — de így lesz eredményes valamennyiük munkája! Kép—szöveg: Kulcsár József NÓGRÁD — 1973. július 17., kedd 3
