Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Mi a bizakodás Ü második fái én Hm less kűnnyíi A Nógrdd felé vezető országúton vidáman ebédelő családra lettünk figyelmesek. A nagy­mama, özvegy Hoffner Jánosáé, az anyuka, Sárosi József né, és a négy gyerek jó étvágy- gyal „tüntette el" a kirakott elemózsiát. Málnaszedés közben pihentek meg egy szusz- szanásnyira. Amíg a felnőttek dolgoznak, addig a gyerekek sem unatkoznak. — Váciak vagyunk — mondták. — Itt nyaralunk, a nagymamánál. Mindig szívesen jövünk Berke­nyére, mert itt olyan csodajó málna, mint sehol másutt __ Kulcsár József felvétele K rónika és pillanatkép Az abonyi úttörök salgóbányai táborában bakijairól? (Például az első NEM NAGY, de sokoldalú tevékenységet folytat a nagy- batoriyi Műszaki és Szolgálta- t->i pari Szövetkezet. Az utóbbi években bizony elég sok gond­dal, bajjal küszködtek, A fej­lesztési erőfeszítésekhez szű­kös volt az anyagi erő, voltak hibák a munka szervezettsé­gében, a létszámösszetétel, a termelők és a nem termelők aránya sem volt megfelelő. Az ilyen hibák egy k!s, még ma is csak évi mintegy nyolc és fél milliós termelési értéket elérő szövetkezetnél hatványozot­tan Jelentkeznek. Tavaly a mérlegzáró köz­gyűlésen nyereségrészesedésre semmi sem került, sőt a fej­lesztési és tartalékalap sem volt biztosított. Ezekkel a gon­dokkal lapunk hasábjain több esetben mi is foglalkoztunk. A kérdés többszőr felmerült: úr­rá tudnak-e lenni a gondokon Nagybá tony ban? Most is ezzel a kérdéssel kerestük fel a szö­vetkezetét. Az igazsághoz tartozik, hogy a tavalyi eredmények alapján az idei mérlegzáró közgyűlé­sen már arról adhatott számot a szövetkezet vezetősége, hogy a fejlesztési és tartalékalapok rendeződtek. Ha nem is sok, de már nyereségrészesedésre is jutott. Az első fél év mérlege még ezután készül, de néhány ta­pasztalatot már most le lene! szűrni. Mennyiben sikerült teljesíteni a tervet? — kérdez­tem Fenes József elnöktől. — Tavaly hét és fél milliós termelési értéket értünk el. Az idén többet, 8,7 millió fo­rintot terveztünk. Ebben mintegy 10 százalékos nyere­ség elérése szerepel. Előzetes számításaink szerint az első fél évet 3,7 milliós termelési értékkel és ennek megfelelő arányú nyereséggel zártuk. Ez Az ingatlanokról (földek, épületek) Magyarországon je­lenleg két átfogó nyilvántar­tás van: az egyik az állami földnyilvántartás (kataszter) a másik a telekkönyvi nyil­vántartás. Mindkettőt a múlt század közepén alkották, az akkor uralkodó társadalmi­gazdasági viszonyok igényei­nek megfelelően. Az állami földnyilvántartás célja a föl­dek használatából eredő jöve­delmek adóztatása, a telek­könyv — mint jogi jellegű nyilvántartás — célja elsősor­ban az ingatlanokra vonatko­zó jogok és tények nyilván­tartása volt. A felszabadulás után, a szocializmus építésének kez­deti időszakában, mindkét nyilvántartásra szükség volt. Ezek alapján kerültek végre­hajtásra: a földreform, a ház­helyosztások, az államosítások, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A jelenlegi társadalmi vi­szonyok között, a földek nagy részének megváltozott a tár­sadalmi-gazdasági életben be­töltött szerepe. Ezért szükség- szerű, hogy a két nyilvántar­tásnak azokat a funkcióit, amelyekre .továbbra is szük­ség van, egyetlen — összevont — nyilvántartás valósítja meg. Az egységes nyilvántartás jo­gi alapján az 1972-ben alko­tott ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet képezi, amely szerint össze­A gyermeknevelés terén gyakran jelentős szerep há­rul a nagymamákra. A mai nagymamák azonban ezt tu­dományos alapon akarják el­látni. Minszkben, Beloruszija fővárosában, az egészségügyi felvilágosítás és az anyavédel­mi intézet városi központjá­nak kezdeményezésére, külön­leges iskola nyílt nagymamák számára. A résztvevők négy hónapon keresztül tudósok, pedagógu­sok és orvosok előadásait hallgatják majd az óvodasko­egyben azt jelenti, hogy a má­sodik fél évben még ötmillió forint termelési értéket és mintegy félmilliónál nagyobb nyereséget kell elérni. Időará­nyosat! ez ellentmondásosnak látszik, de bízunk benne, hogy meglesz. — Mi ad alapot a bizako- dásra? — TÖBB OK IS ,van, Az Igazsághoz tartozik, hogy a tervezettnél 8 százalékkal ki­sebb létszámmal értük el ezt az eredményt. Az első negyed­évben még megrendeléshiány - nyai küzdöttünk a lakatos- reszlegnél és az asztalosoknál is. Az asztalosoknál az őszre várunk megrendelést a Tun- szerértékesítő Vállalattól. Az együttműködési szerződés már megvan. Iskolai tv-asztalokat, rajzegységeket, politechnikai oktatóasztalokat, tanári aszta­lokat gyártunk számukra ki- sebb-nagyobb szériában. Ezzel biztosítva van a részletterv teljesítése. A lakatosrészleg számára a Salgótarjáni Kohászati Üze­mektől is vállaltunk vasszer­kezetek gyártását. A Vízügyi Igazgatóság megrendelésére folyami jelzőbólyákat gyár­tunk. Ezenkívül a régi hagyo­mányos termék: kapuk, kerí­tésmezők gyártása is folyik, amit a VASÉRT-nek szállí­tunk. A részleg kapacitása tel­jesen lekötött. A tűzoltófelszerelések me­gyei szervize nálunk van. Itt sincs baj a kapacitáslekötéssel. A gépkocsijavító-részlegünk nem hozta maradéktalanul a tervét, de reméljük, hogy a második fél év sorén pótolja ezt a jelentéktelen elmaradást. Gépkocsi javító-részlegünk­nél fejlesztési elképzeléseink­ben szerepel a garanciális ja­vítási jog megszerzése. Ehhez azonban a jelenleginél jobb vont földhivatali és telek­könyvi szervezeten belül új, egységes ingatlan-nyilvántar­tást kell létrehozni, amely ki­terjed az ország egész földte­rületére, a lakóépületekre, a társas és szövetkezeti lakások­ra az üdülőtelkekre és épüle­tekre, egyéb épületekre. Vala- lamennyi ingatlanra vonatko­zóan a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazni fogja a területnagyságot, a művelési ágat, a minőséget, az ingatlan­hoz kapcsolódó jogokat (tulaj­doni, haszonélvezeti, szolgal­mi stb.) és tényeket (terhelés, gondnokság, kiskorúság stb.) Az ingatlan-nyilvántartás adatait az állami, gazdasági szervek, valamint az állam­polgárok az ingatlanokkal kapcsolatos hivatalos eljárás során kötelesek elfogadni, használni. A nyilvántartásba változást béjegyezni csak ma­gán, illetve közokirat vagy hatósági határozat alapján lehet. Az új ingatlan-nyilván­tartás felfektetése az eddigi két nyilvántartás (kataszteri­telekkönyvi) adatainak össze­vetése útján történik, így joghátrány senkit sem érhet. Az új nyilvántartás felfek­tetése az állami érdek mellett jelentős állampolgári érdek is. Meghatározott feltételek mellett a tulajdonjog rendez­hető: tulajdonátruházási szer­ződések, nyilatkozatok, írásos megállapodások, elmaradt ha­gyatéki ügyek tisztázása alap­rú gyermekek nevelésének új tudományos eredményeiről, gyermeklélektanról, a pici­nyek táplálásáról és higiéniá­járól, e témákról szóló nép­szerű tudományos filmeket néznek meg. A programban szerepel egyúttal a beteg gyer­mek gondozásával kapcsolatos gyakorlati foglalkozás is. Az iskola elvégzése után minden hallgatónő a gyer­mekegészségügy és- nevelés kérdéseivel foglalkozó, nép­szerű művekből álló kis kézi­könyvtárat kap. műszerezettségre lenne szük­ség. Ehhez nincs még megfele­lő anyagi alapunk — mondta az elnök. — Eddig a szolgáltató rész­legekről még nem'' esett szó. Vajon milyen eredmény vár­ható? — örvendetes, hogy szolgál­tató részlegeink szinte kivétel nélkül hozzák a tervet. Ez el­mondható a fodrász és kozme­tikai részlegekről, sőt a cipé­szekről is. ■— Miben lehetne összefog­lalni az idei előrelépést? — Elsősorban a szervezett­ségben és a központi termelés­irányításban sikerült előbbre­lépnünk. Javult a programo­zás, a termeléselőkészítés, anyagellátás és az egyes rész­legektől a munka számonkéré­se is. A központi zárt telep ki­alakításával a fegyelem is ja­vult. Az indokolatlan ki- és belépés megszűnt. Ugyanakkor javultak a társadalmi tulaj­don védelmének feltételei is. A szövetkezeti tagság a telep­hely kialakításához jelentős társadalmi munkával hozzájá­rult. Jelenleg a folyamatos termelés feltételei megvannak. Ezekre alapozom én a vélemé­nyemet, hogy lesz éves terv­teljesítés, s elérjük a kitűzött célt. Egyébként tárgyalásokat folytatunk volt mezőgazdasá­gi, termelőszövetkezeti vas­ipari részleg átvételéről is. EZ ÉVI MINTEGY 8 millió forint termelési értéknöveke­dést jelentene számunkra, vagyis megduplázódna a ter­melésünk. Számításaink sze­rint Ugyanakkor létszámunk csak mintegy 40 százalékkal szaporodna. Erről azonban bő­vebben beszélni még korai volna — fejezte be Fenes Jó­zsef. B. J. ján: megszüntethetők a tu­lajdoni közösségek a termé­szetben meglevő használati viszonyok szerint. Az ingatlan-nyilvántartás felfektetését 1973. júliusában megkezdik a járási földhiva­talok. Munkájuk során kérni fogják az állami, társadalmi, gazdasági szervek és az ál­lampolgárok segítségét; adja­nak ingatlanaikra vonatkozó­an tájékoztatást. Mutassák be a rendezéshez szükséges ok­iratokat, szerződéseket, meg­állapodásokat annak érdeké­ben, hogy a nyilvántartásba a lehető legmegbízhatóbb ada­tok, jogok, tények kerüljenek bejegyzésre. Megyénkben a több mint kétszázezer ingatlanra vonat­kozóan sok millió adatot kell a nyilvántartás felfektetése során egyeztetni és feljegyezni. Ezt a munkát csak a lakosság támogatásával tudják végre­hajtani. Túri János, a megyei földhivatal vezetője A Zománcipari Müvek sal­gótarjáni gyárának Vállalati Kiváló címért nevező Kállai Éva Szocialista Brigádja 1960- ban indult először a Szocialis­ta Brigád címért. A brigádnak 43 tagja van, 30 nő és 13 férfi. Feladatuk a leöntött kulcsok megmunkálá­sa, kikészítése. Gyárunk egyik legnagyobb létszámú kollektí­vája az övéké. Tagjaik között sok a törzsgárdatag. Húsz éven felüli 27, 10 éven felüli 5, a többi 5—10 évi munkavi­szonnyal rendelkező dolgozó. A brigádban 27 családanya van, többen nagymamák, kik­nek unokáik vannak. Nekik nehezebb a vállalások teljesí­tése. Ez növeli a társadalmi munkaórák értékét is. A brigádra jellemző, hogy 29 brigádtagnak a férje, vagy a gyermeke is gyárunk dol- ! gozója. 1959-ben; amikor még mű­ködött a bánya' és az iskola is Sajgóbányán, 3 helyi úttö­rőcsapat vezetője, Vadászi László Csillebércen Drávái Józseffel, az abonyi úttörők akkori egyik csapatvezetőjével táborhelyekről beszélgetett. Valahogyan így kezdődött az immár 13—14 éves kapcsolat a két község úttörői között. A beszélgetésnek ugyanis egy javaslat lett a „végeredmé­nye”: jöjjenek Salgóbányára! Eljöttek, és ezt nem bánták meg. 1960-ban a bánya is se­gítette a letelepedésüket: szal­mát adott a fekhelyek készíté­séhez, lajttal hordtak vizet az idegen úttörőknek. A későbbi években felköltöztek a kugli­zó feletti erdőbe, ott béreltek táborhelyet. Egy alkalommal közös tábort szerveztek a he­lyi úttörőkkel Pécsett. A fej­lesztésben, az ágyak beszer­zésében újból a bányai segí­tett. Az üzem megszűnésének évében egy kiürült épületben helyezték el az abonyi pajtá­sokat. Most újból a legelső táborhelyen találtam őket. A 13 év rövid krónikájának be­fejezéseképpen Vadászi Lász­ló, a gyermekvédő intézet tanára, a Saigon táborozó út­törő patrónusa, elmondta: az abonyi úttörők végleg letele­pedtek. A „honfoglalás” körül­ményeiről a tábor gazdasági vezetőjétől. Kazinczi Ferenc- nétől kérdezősködtem. — Úgy jövünk ide, mint második hazánkba. Nagyon megszerettük ezt a ■ helyet. A Nemcsak gazdasági, vonalon fejtenek ki eredményes és pél­dás munkát, hanem a külön­böző társadalmi szervekben is, 22-en a párt, a KISZ, a szakszervezet, a Vöröskereszt- szervezetekben válásztott tes­tületi tagbk, ahol társadalmi munkát végeznek. A gyári megbecsülés jele, hogy a bri­gád tagjai közül 8 rendelkezik kormány-, illetve iparági ki­tüntetéssel. Emellett a bri­gádban 45 kiváló dolgozó van. Hatszor nyerték el a szocia­lista brigád aranyjelvényt, s ebben az évben pályázták meg a Vállalat Kiváló Brigád­ja címet. Elnyerésére megvan minden lehetőségük, mert a fpl éves eredmények igazolják, nem alaptalanul indultak a megtisztelő címért. Az I. fél évben 578 óra tár­sadalmi munkát teljesítettek. Ez az olyan brigádnak, amely­gyönyörű fekvés, a szép túrák lehetősége mellett a helybeli lakosok kedvessége is vonz minket. Tegnap, amikor egy kis előőrssel megérkeztünk, hogy átvegyük a megmaradt készletet, és magát a tábort az előző turnustól, az utcán megállítottak és örömmel üd­vözöltek: — De jó. hogy itt vannak! — Vajon miért? Azt hiszem, örülnek annak, hogy mi olyan örömmel jövünk és jól érezzük magunkat. Voltam egyszer Síkfőkúton is egy tá­borral, de ott nem tapasztal­tuk ezt a kedvességet, amit a nógrádi emberektől kapunk. Ha egy nyaláb kapor hiányzik a főzelékhez, bárhová beme­hetünk, szívesen segítenek. Tavály Abony község megvet­te ezt a területet. Azóta elké­szült a kerítés, felépítették a raktárépületet. Van vízveze­tékünk- és villany is. Áll az ebédlő váza, és amíg nem épül fel véglegesen, ponyvák­kal befedve azt használjuk raktárnak, és a raktár a kony­ha. » Körben vidám, színes kis sátrak, szabadtéri tűzhely, a ponyvák alatt a tábor felé utazó 80 gyerek bőröndjei. A kis előőrs tagjai a tüzet fú- jogatják. Időnként beszalad egy-egy gyerek egy szelet zsí­ros kenyérért. A gazdasági vezető a beszélgetés ideje alatt krumplit pucol a vacso­rához. Vajon „civilben” peda­gógus-e, aki olyan nagy lel­kesedéssel beszél a táborozás örömeiről és mo6olyogtató kis nek többsége anya, sőt nagy­mama, nagy megerőltetést je­lentett. Gazdasági eredményük az első fél évben 588 600 forint volt. A gazdasági vezetés vélemé­nye róluk, hogy példamutató kollektíva, minőségi munkát végeznek, a brigádon belül is­meretlen a fegyelmi, a fegyel­mezetlenség. Tagjaikat szerénység jel­lemzi. Nem szeretik, ha ered­ményeikről nyilvánosan be­szélnek. Azt mondják, ők csak a kötelességüket teljesí­tették. Munkájuk alapján a brigád tagjaira, a mamák eredményeire büszkék lehet­nek fiaik, unokáik, férjeik. Molnár István alkalommal háromszor kellett- a reggelihez teát főzni, mert olyan naivak voltak, hogy azt hitték, fél liter elég egy gye­reknek. ..) — Nem1 vagyok pedagógus. Mint itt, „civilben” is gazda­sági ügyekkel foglalkozom, egyébként a szülői munkakö­zösség pénztárosaként és gya­korló mamaként is sok szállal kötődöm az úttörőkhöz. Már harmadszor táborozom, a sza­badságomat szoktam ezzel tölteni. Azt hiszem, az abonyi felnőttek közül is egyre töb­ben lesznek olyanok, akiknek nem lesz közömbös a salgól tábor ügye. Az egyik szülői munkaközösségtől egy hűtő­szekrényt kaptunk. A tábor építésében is sok olyan em­ber segített társadalmi mun­kában, akinek csak közvetve érdeke. Talán nem tudják itt Salgótarjánban, hogy Abony- nak milyen élénk sportélete van, főleg a birkózóinkra .le­hetünk büszkék, tőlünk került ki Varga János is, aki már szép sikereket ért el nemzet­közi szinten is. De a többiek között is sok tehetséges, lel­kes fiút találunk, ök is ki­vették a részüket a tábor épí­téséből Tízfős brigád volt itt az előző turnussal együtt, pe­dagógusok. műszakiak és sportolók. A gyermekvédő intézettől is sok segítségét kaptunk — ők biztosítottak szállást és étkezést számunkra. A távlati tervek közé tartozik, hogy felépül az ebédlő, kony­ha, kultúrterem. A község há­rom tsz-e is tervez egy-egy faházat. Ezen a nyáron a kö­vetkező csoporton kívül még két 120 fős turnus jön, köz­tük az ajx>nyi József Attila Nevelőotthon gyerekei és fiz utolsó táborban a járás KIS2- fiataljai. — A saját gviemieke nem jön táborozni az idén? — A fiam idén érettségizett, de a kislányom, aki most vé­gezte a nyolcadikat, most még itt lehet. Innen egyenesen Csillebércre megy, mint a me­gyei matematikaverseny he­lyezettje. jutalomból. Á bu­dapesti Fazekas Mihály Gim­náziumba. matematikatago­zatra készül. Hét végén a vi­déken dolgozó férjem is ide Jön „haza”, így csaknem együtt lesz a család. Búcsúzom a tábortól, a gyö­nyörű környéktől; Az úttörők kikísérnek a kapuig, és tel­kemre kötik, hogy a faliújság­ra küldjék egy példányt a NÓGRÁD-ból, ha megjelenik ez az írás. G. Kiss Magdolna NÓGRÁD — 1973. július 14., szombat 5 A föld- és háztulajdonosokat érinti Űj inga8flan-nyiluan6ar3ős készül Tanulnak a nagymamák A „Kállai Éva" brigád N Biísskék lehetnek fiaik, férjeik

Next

/
Oldalképek
Tartalom