Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AX MSZMP NO&RAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉVÁ MtGYEl TONÍCS LAPM IX. ÉVF„ 152. SZÁM ARA: 1 FORINT 1973. JOLIUS 1.. VASÁRNAP 25. évfordulót ünnepeltek Célok és intézkedések Nemcsak rövidebb és hosszabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat —, újra, meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni, és szükség szerint módosítani. Ez koránt­sem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdő­jelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb meg­valósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpoliti­kai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezette pár­tunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülé­sén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és ál­lamirányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés, és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtá­sának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési programok és általá­ban a beruházások jobb műszaki-gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi fedezet ponto­sabb összehangolása, s mindezzel összefüggésben az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy intézke­dések kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhi­vatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak ak­kor született a döntés az Állami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként — jobban ösz- szehangolja a minisztériumok és más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a vég­rehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már el­fogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Köz­ponti Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Tervbizottságot. A tervezés alaposabb, kor­szerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozot­tabb figyelem az ország különböző területeinek, földrajzi- gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztál­lyal összhangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örven­detesen kedvező. És ez, bizonyos szempontból, külön is fi­gyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nem csak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intéz­kedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűen folyik, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek sorában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is, legfőbb követelménye — ezért is áll a tervező munka előte­rében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beru­házások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerének kitüntetése Szombaton, a Szentkirályi utcai Semmelweis-teremben ünnepséget rendeztek a nagy magyar orvostudós, Semmel­weis Ignác születésének év­fordulója alkalmából. A ko­rábbi évek hagyományának megfelelően ezúttal került sor a Kiváló Orvos, Érdemes Or­vos, illetve a Kiváló Gyógy­szerész, Érdemes Gyógysze­rész kitüntetések, valamint az Egészségügy Kiváló Dolgozója jelvények átadására, összesen 97-en részesültek a megtiszte­lő elismerésben. Nógrád me­gyéből dr. Harkály Mária (dr. Bálázs Miklósné) részesült Ki­váló Orvos kitüntetésben. Szombat reggel 9 órakor Salgótarjánban, a József At­tila Megyei Művelődési Köz­pontban Kispál József igazga­tó nyitotta meg azt a kiállí­tást, amely az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat múltját és jelenét, az elmúlt negyedszázad fejlődé­sét volt hivatott bemutatni. A művelődési központ üvegcsamokában sokan meg­nézték annak az okiratnak fo­tókópiáját, amelyet 1948-ban állított ki a Gyárépítő Ipari Központ és Merényi János építőmestert vállalatvezetői jogkörrel bízta meg. Huszon­öt évvel ezelőtt a Salgótarjá­ni Szénbányák Nemzeti Vál­lalat építési részlegeként mű­ködött a vállalat előde, 1949- ben Bányavidéki Építőipari Nemzeti Vállalat nevet vette fel, 1951-ben a 63. sz. Építő­ipari Tröszt egyik vállalata­ként, majd 1955-től az Építés­ügyi Minisztérium Nógrád megyei Állami Vállalatként dolgoznak. Huszonöt év alatt több mint négymilliárd forint ér­téket építettek, ebből Salgó­tarjánban 2,4 milliárdot. Több­ször vetítették már a Salgótar­ján történetét bemutató fil­met, de olyan lelkes közönség előtt még aligha mint szom­baton az építőipari dolgozók előtt. Salgótarján 15 ezer la­kásából több mint hétezer a felszabadulás után épült és ehhez az építőipari munká­sok, műszakiak és alkalma­zottak legjobb tudásukat, ne­gyedszázad szorgalmas mun­káját adták. Ha olykor mu­lasztottak, vagy a minőség el­len vétettek is, de eredmé­nyes munkájukat a messze- földön híres újjáépített vá­ros, a lakások ezrei és kor­szerű ipari üzemek maradan­dóan hirdetik. Az egész napos program a munkások, a szorgalmasan dol­gozó ember megbecsülését ta­núsította. Az orvos-üzem- egészségügyi ankéton, az ifjú­ság helyzetét vizsgáló beszél­getésen munkások és vezetők cseréltek véleményt, sok hasz­nos tanács hangzott el, hogy miképpen lehetne még jobban és még többet törődni azok­kal, akik a fokozott gondos­kodást hűségükkel és becsü­letes munkájukkal kiérdemel­ték. Nógrádi lányok Halásztelken Nógrád megyéből évről évre több száz középiskolás diák vesz részt építőtáborban. Idén az első csoport a budapesti Kertészeti Egyetem tangazdaságában dolgozik Halásztelken. Tűző napsütést, fiatalos munkakedvet, bikinis lányokat találtunk ottjártunkkol. (Ripor­tunk az 5. oldalon) Koszigin kedden Becsben tárgyal Tervszerűségre, összefogásra van szükség Elérkezett az aratás ideje A szovjet—ofeztrák viszony­ban gyakorlatilag nincsenek vitás, sem tisztázatlan kérdé­sek, ezért Koszigin szovjet mi­niszterelnök, kedden kezdődő bécsi tárgyalásai, amelyek az európai biztonsági értekezlet­tel, valamint a bilaterális gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok fejlesztésével összefüggő kérdésekre összpontosulnak majd, jó eredményeket ígér­nek. A kormányfői látogatás kü­szöbén Moszkvában hangoz­tatják, hogy Koszigin kivéte­lesen kedvező légkörben uta­zik az osztrák fővárosba. Az utazás ténye és időpontjának megválasztása pedig megfi­gyelők szerint annak a jelen­tős szerepnek a hangsúlyozott elismerését jelenti, amelyet a semleges Ausztria a háború utáni időszak nagy részében játszott a nemzetközi együtt­működés fokozásában, a kon­tinens biztonságának megszi­lárdításában. A szovjet miniszterelnök bé­csi útja diplomáciai szenzáci­ók nélküli munkalátogatásnak ígérkezik, amely nem utolsó­sorban a magas szintű szemé­lyes kapcsolatok ápolását szol­gálja. , i Mezőgazdasági üzemeink elérkeztek az egyik legna­gyobb feladat megoldásához, a gabona betakarításához. Megyénkben tanácsi szektor­ban 35 ezer hektáron, terme­lőszövetkezeti szektorban 33 500 hektáron kell elvégezni az aratást. A termelőszövetke­zetnél közel 24 ezer hektár ke­nyérgabona és 9500 hektár takarmánygabona vár aratás- ra. A növényápolási munkák döntő többsége befejeződött, de több helyen a gyomosodást nem sikerült teljes mértékben le­küzdeni. A kukorica második kapálását közel 90 százalék­ban elvégezték a mezőgazda- sági üzemek. A csapadék ha­tására a lucerna második nö- vedéke szépen fejlődik, üze­meink egy részénél megkezd­ték a betakarítást. Informá­cióink szerint kezdvezők a terméskilátások. A betakarí­tást gyorsítani kell, nehogy a búza aratásáig kihúzódjon ez a munka. A beköszöntött kánikulai meleg sietteti a gabonák éré­sét. Az őszi árpa aratása a balassagyarmati és pásztói já­rásban az elműtt Séfet meg. kezdődött. Most már a kom- bájnosokon a sor. Szükség van a magas szintű szakmai felkészültségükre, szorgos munkájukra. összefogásra lesz ismét szükség az irányító szakemberek, a komtoájnosok, a kiszolgálást és szállítást végző dolgozók, valamint a felvásárlószervek között Fel kell készülni már jó előre arra is, hogy a búza betaka­rításakor csapadékosra for­dulhat az idő. Ezért a szárító- kapacitásokat üzemképessé kell tenni, hogy szükség ese­tén működésbe léphessenek. Az elmúlt évben jól bevált gyakorlat szerint célszerű mozgó javító-szerelő brigádo­kat létrehozni az esetleges kisebb műszaki hibák gyors kijavítása érdekében. A köz­ponti műhelyek feladata le­gyen az üzemelés közbeni na­gyobb hibák elhárítása. A rendelkezésre álló kom­bájn- és rendrearafó-kapaci- tással — ha az időjárás is kedvez — mintegy 20—25 nap alatt üzemeink be tudják fe­jezni a gabona betakarítását. A munka szervezettebbé téte­léhez szükséges a kampány­tervek mielőbbi elkészítése. A tervekben rögzítsék a nyári munkában résztvevő dolgozók 6zámát és munkabeosztását is. A vezetők kiemelt feladata legyen a rendelkezésre álló gépi és emberi munkaerők oly módon történő elosztása, hogy a gabona betakarításá­ra, SEalmalehúzásra és a tar­lók elmimkálására lehetősé­gekhez mérten optimális idő­ben kerüljön sor. Nem szabad élfeledkezni a tárolóterekről sem. A gabo- naszérűk, -raktárok, -tároló­helyek tisztítását, fertőtleníté­sét lehető legrövidebb ' időn belül be kell fejezni. A gabo­na átvételét és elhelyezését úgy kell megszervezni, 'hogy az aratási munkák folyama­tosságát biztosítsa. Ebben nagy szerepe van a Gabona­felvásárló Vállalatnak is. A gyors, szervezett, veszteség- mentes betakarítás, a termés folyamatos átadásának és át­% hőmérő hlganyszála akkor elérte a harminc fokot, amikor felvételünk készült. Ilyenkor az ember legszívesebben árnyékos helyekre menekül a tűző nap elől. Bezzeg az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Termelőszövetkezet asszonyainak keze alatt ég a munka, ök is szívesen a csaloga­tó fák hűvösébe mennének, de hetven holdon kell kapálniok a paprikát, nincs aki megcsinálja helyettük. Ezelőtt málnát szedtek, most a kapálást hízták rájuk és három nap alatt akarnak végezni ezzel a munkával — fodor — vételének biztosítása közös feladata mind az üzemeknek, mind pedig a felvásárlóvál- "Jalatnak. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom