Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

Simogató kézzel A kisírtí előtt képeskönyv. Mondja, mondja, mit lát a képen. Fát, góiyamadarat, na­pot. — Napot? A képén nincs nap. — De minden ragyog — hangzik a válás./,. Odaképzelte! Évzárás az óvodákban Mezőfi Zoltánnéval, a sal­gótarjáni városi óvodai fel­ügyelővel beszélgetünk a 16. számú Óvodában, ahol vezető óvónő. Az év az óvodai ne­velési program alapján zárult. Milyen eredménnyel? — A programot 1969-ben vezettük be a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével kísérletképpen a salgótarjani 7. és 16. számú Óvodánkban, a kiscsoportok részere. Útmu­tató alapján dolgoztunk, ak­kor még nem volt program- könyvünk. Célunk az volt, hogy ízelítőt adjunk az óvó­nőknek; ne féljenek az új pe­dagógiai eljáiásoktól. A két óvoda nemcsak a város, ha­nem az egész megye óvónői­nek nyújtott pedagógiai, mód­szertani. lélektani útmutatót. 1971 72-ben indítottuk az osz­tott óvodák kiscsoportjában a programot. S bázis jelleggel indult Salgótarjánban az 5., s á 6. számú Óvoda, amely a program szellemében diffe­renciált feladatokat oldott meg. Ezen óvodák voltak a módszertani központjai a me­gye, s a város hasonló jelle­gű óvodáiban dolgozó óvój nőknek. A programot kötelező jelleggel az 1972 73-as tanév­ben, indítottuk a részben osz­tott és az osztott óvodákban. Az’ 1973-as tanéviben Salgótar­jánban már két nagycsoport megy át az iskolákba, ame­lyék a program szerint ké­szültek fel. Jelenleg a város­ban 37 csoport program sze­rint dolgozik, összefoglalóan mondhatom, hogy a program szellemét az óvónők maguké­vá tették, s igyekeznek meg­valósítani munkájukban. Ezt az évzárás eredményei fgazol- ják. Oldottabb légkör A program lényege. hogy oldottabb, családiasabb lég­kört nyújt az óvoda a kicsi­nyeknek. A kiscsoportokban végre a helyére került a já­ték, mint a gyermek lő funk­ciója. s amely az érdeklődé­sen alapul. A program szel­lemében nagyabb lehetőség van a gyermek személyiségé­nek megismerésére még a zsúfolt csoportokban is. S több lehetőség nyílik a sze­mélyiség differenciált fejlesz­tésére, az egyéni képessegek kibontakoztatására. S kiemel­ten szerepel a beszédkészség, az anyanyelvi műveltség fej­lesztése. Miből ered ez? Például a kiscsoportban a gyerekek akkor mennek oda a kezdeményeaésre, ha az ér­deklődésüket felkelti, s je­lentkezik a bélsó kényszer. Ha a gyermeknek a játék a fontosabb, az óvoda a játék során sem mond le az isnie- retnyújtásról, hiszen a gyer­mek a játék során, is egy-egy témát többször hall. Lehető­sége van, hagy tapasztalat alapján, séták, megfigyelések alkalmával közvetlenül tájé­kozódjon az öt körülvevő vi­lágról a gyermek, s arról al­kotott véleményét — ellen­véleményei — el is mondhat­ja. ' Az oldottabb légkörben a gyermek barmakor megnyil­vánulhat. Tudatosodik benne, hogy meghallgatják, beszá­molhat élményéiről, ismere­teiről. Az ismereteket séták, kirándulások, a felnőttek munkájával való közvetlen találkozás teszi gazdagabbá. Mindent a maga környezeté­ben figyelhet meg. A koráb­bi óvodai program lényegesen zártabb volt, több *ait benne a „várakozás”. Gond: a zsúfoltság A program hatása az évzá­rókon már mutatkozott. S ki­tűnő eredménnyel zárultak például a 16. számú Óvodában az iskolaérettségi vizsgálatok is. Innen jövőre 40 gyerek megy iskolába. Nemcsak a gyerekek, az óvónők is ..vizs­gáztak" most a programból. Jól vizsgáztak. — Az óvónők a városban jól latiak a programból ere­dő lenni valókat. tudatosan birkóznak a feladatokkal — jegyzi meg Mezőfi Zoltánná. — A/, év ele.jen a tervezéssel, a differenciált pedagógiai fel­adatok megtervezésevei volt gond. Ezek az ev végére el­múltak. S gz eredmények be­szélnek. Egyébként a prog­ram olyan, hogy ahányszor olvassuk. annyiszor mond újat és szépei. A program szellemet, úgy látom, átvet­tük. Év elejen néhányan ria- doztak: nem lesz-e fegyelme­zetlenség? Ma már mindenki előtt világos, hogy óvodában is nevelve oktatunk, s nem oktatva nevelünk. A nevelé­sen van a > hangsúly! S elju­tottunk odáig, hogy az évzá­róünnepélyek nem az aktuali­tás jegyében zajlottak, hanem az egész éves nevelő munká­ról adtak számot a kicsinyek, s .nevelőik. További gond azonban Sal­gótarjánban az óvodák zsú­foltsága. Kevés — még min­dig kevés a hely —, s az 1973 74-es tanév sem biztat bennünket azzal, hogy har­mincas létszám alatti csopor­tokat szervezhetünk. Együtt a szülőkkel Az, óvoda a szülőkkel együtt fejtheti ki igazán, »nevelő ha­tását. Tovább keli népszerű­síteni azokat a formákat, amelyek lehetőséget nyújta­nak a szülők. a család és óvoda kapcsolatának fejlesz­tésére. A szülőknek is tudni­uk kell,' hogy á gyermek sze­mélyisége, képzelete az úgy­nevezett sikerélményeken át alakul, növekszik. Minden te­vékenységében elsősorban a pozitívumot keffl. l(j|ni, érté­kelni. Ellenkező esetben a gyermek zárkózottá, vagy ép­pen agresszívvá válik. Ne kapjon, ki minden kis csí­nyért. Ha fáradtabbak va­gyunk is. közeledjünk gyer­mekünkhöz simogató kézzel! Tóth Elemér VIT-vetélkeclő Drezdában Szövetkezeti versmondók sikere A falusi, szövetkezeti fiata- peltek sikeresen. A szabadon lók részére kiírt Petöfi-vers- választott versek árnyalattal mondó i'erseny területi döntő- gyöngébben sikerült bemuta- jen a Nógrád megyei fiatalok tása után szinte valamennyien váratlan nagy sikerrel szere- remekeltek a „Petöfi-zsüri"■ peltek. A SZÖVOSZ. TÓT, előtt. Különösen nagy élmény OKISZ szervezésében bonyo- vol Csabai Magda A helység lódó országos verseny Nógrád kalapácsa részlete. Kordes megyei döntőjéről öt fiatal ju- Márta „Szeretlek kedvesem" tott tovább a Budapesten ren- tolmácsolása. A zsűri szak- dezendő területi bemutatóra, mai értékelése során mindket- Csehek Margit, Demus Iván, tőjüket megdicsérte, de hang- Moravcsik Mária. Csabai Mag- súlyosabb elismerés volt, hogy dolna. Kovács Márta képvisel- Csabai Magda, — a győztes- ték Nógrád fiatal szövetkeze- sei igen szoros versenyben —, ti versmondóit. második helyen végzett a te­rületi döntőn, Kovács Márta A területi döntőt június 5- hatodik, Demus Iván hetedik én bonyolították le Budapes- iett, ' ten az OKISZ—Spartacus öle hárman képviselhetik klubban, Nógrád, Fejér, Pest Nógrád megyét a június vé- megyék és Budapest szövet- gén rendezendő országos dön- kezeti szavalóinak — mintegy tőn Budapesten; reméljük ha- 50 fiatal részvételével. A zsü- Sonló sikerrel szerepelnek. A ri — a Népművelési Intézet, MÉSZÖV jó szereplésük íel- a Rádió szakembereiből, elő- tételeit mind a szakmai segí- adóművészekból állt. — kü- tés lehetőségével, mind a szer­ion bírálta el a kötelező Pető- vezés terén biztosítja, a si­ti-verseket, s külön a szaba- ker tehát csak a versmondók dón választott költeményeket, szorgalmán, tehetségén múlik. A Nógrád megyeiek elsősor­ban a Petőfi-versekkel szere- Leiter Mihályné A Képcsarnok tárlatai Kiss Roóz Ilona Munkácsy- dijas keramikusművész kiál­lításának megnyitására ma délután kerül sor a szombat- helyi Derkovits-teremben. A művész már tijbb alkalommal szerepelt önálló tárlattal Bu­dapesten, a Csók István Galé­riában. Balalonlüreden és Sze­geden. A kiállítást a Képcsar­nok rendezi. Ugyancsak ’ a Képcsarnok rendezésében ma nyílik Nagykanizsán, az Egry József-teremben Schéner Mi­hály festőművész tárlata, a művész tavaly a miskolci téli tárlaton is sikerrel szerepelt, s nemzetközi kiállításokon is részt vesz. A Képcsarnok a mai napon még egy tárlatot nyit. Csurgói Máté Lajos gra­fikusművész kiállítása nyílik meg Kaposvárott. Drezdából érkezett a levél. Kovács Gellért otthonvezető küldte, aki maga is Nógrád megyei, és nagyrészt Nógrád- megyei fiatalok vezetője. Mint írja, a Drezda-Cottbus megyei KISZ-bizottság és a radeber- gi Robotron Vállalat KISZ- alapszervezete „Ki mit tud?’ - vetélkedőt rendezett a rade- bergi Maxim Gorkij Művelő­dési Házban. A vetélkedő a X. VIT rendezvénysorozatához kapcsolódik, jelszava: „Béke. barátság, szolidaritás”. A ve­télkedőn 52 magyar fiatal is fellépett. Polbeat, folklór, irodalmi színpad, tánczene­kar és egyéb kategóriában vetélkedtek fiataljaink. (A megyei szavalóversenyt még a Petőfi-évforduló jegyeben rendezték meg.) A vetélkedőn talán a legna­gyobb sikert a tari származá­sú Tóth Sándor aratta citera- szólójavai, kétszer is fellépett népdalokkal. Azonkívül egy cileraduót is szervezett. Nagy sikert aratott számai közül a Sej-haj, lemegyek az Alföld­re kaszálni, a Fekete kökény, a Gábor Áron rézágyúja és a Kerek a káposzta. Egyébként Tóth Sándor citeraszólójáva! már a drezdai Műszaki Egye­tem fiataljait is szórakoztatta, és más rendezvényeken is fel­lépek Az irodalmi színpadok ve­télkedője és a polbeatmüso- rok egésze a béke. barátság szolidaritás jegyében zajlottak le. A megyei „Ki mit tud? győztesei bekerültek a kna- penzei baráti találkozó (kis VIT) kulturális programjába. 4 NÖGRÁD — 1973. június 7., csütörtök Könyvkiállítás az ELZETT-nél Az ünnepi könyvhét kere­tébert az idén is megrendezik az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységénél a könyvkiállítassal egybekötött könyvvásárlási hetet. A tpá!- lnás szervezője Buga Ferenc, a gyáregység társdalmi aktí­vája. aki a megtartott kiállí­tás jelentőségét az alábbiak­ban foglalta össze; —■ Gyáregységünknél az el­múlt.évben megtartott kiállí­tás is sikeres volt. Dolgozó­ink közül nagyon sokan fel­keresték a kiállítást'és vásá­rolták meg közülük a kiállí­tott könyveket. Én a fejlődő gyáregységünk dolgozói köré­ben nagy jelentőséget tulaj­donítok a könyvolvasásnak, hisz ez teszi lehetővé az újabb ismeretek megszerzését. Az „500 éves a magyar könyv- nyomtátás" emblémája. állandó bővítését. Aki rend-^ szeresen olvas az sokkal tá­jékozottabb, . könnyebben iga­zodik el az életben is. Gyár­egységünknek nem közömbös, hogy dolgozóink olvasnak-e vagy sem és ha igen. mit ol­vasnak. A kiállított könyvek válogatásánál figyelembe vet­tük a várható es jelentkező igényeket. A könyv a legáltalánosabb .művelődési eszköz, A gyár­egység dolgozói a könyvhét keretében kiállított könyvek közül most is sokat megvásá­rolnák. Ez eredményezi az ol­vasók táborának további nö­vekedését. Helyes kezdemé­ny ezés volt a könyvkiállítas megszervezése és a szécsényi ÁFÉSZ segítségadása. Rácz András t A feladatok jó összehangolása A MTESZ Nógrád megyei szervezetének munkájáról Gyakran látjuk újságokban leírva ezt a mozaik szót; MTESZ. Sokan talán tudják is. minek a rövidítése: Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Arról , viszont, valljuk meg őszintén, keveset tudunk, hogy mi a feladata ennek az egyesület­nek, mit csinál? Erről kér­deztük Varga Gyulát, a sal­gótarjáni öblösüveggyár igaz­gatóját, a MTESZ Nógrád me- „ gyei szervezetének elnökét. Bányászok és kohászok A területi szervezet ló fela­dnia. hogy folyamatosan vizs­gálja, melyek azofc a megyei gazdasági és tudománypoliti­kai célkitűzések, amelyeknek megvalósításához közvetlenül és a lagegyesületein keresztül hatékony társadalmi segítsé­get adhat. Ezenkívül feladata a tagegyesületek összefogása, munkájuk . segítése és össze­hangolása. A MTESZ Nógrád megyei szervezete 1970. március 20- án alakult. Ekkor már hét gaz­dasági-tudományos egyesület dolgozott» a megyében. A leg­korábban, 1895-ben alakult és a legtöbb tagot — a megye gazdasági struktúrájának meg­felelően — az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület számlál. Kétszáz fö­lötti taglétszámmal dolgozik az Országos Erdészeti Egye­sület és a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület is. Ezeken kí­vül működött, illetve működik még .a Magyar Hidrológiai Társaság, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A területi szervezet megálakűlása kedvezően • ha­tott a szervezeti életre, s újabb egyesületek alakultak, többek között a Szervezési és' Vezetesi Tudományos Társa­ság, a Bolyai János Matemati­kai Társulat, az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület, az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület és ez év máju­sának végén a Textilipari Műszaki és Tudományos Egye­sület. A tervek szerint, a me­gyei pártbizottság határozata alapján ősszel alakítják meg a Gépipari Tudományos Egyesü­letet. Bázisüzemek Valamennyi tudományos egyesületnek külön bázisüze­me van, amelyik a társulatok partonálását végzi., A tagegye­sületek munkáját éves mun­katerv alapján a választott vezetőség szérvézi, irányítja: társadalmi munkában.. — Munkájuk értékelésénél alapvető elvi álláspontunk, hogy amennyiben jól végzik azt, pártmunkának ismerjük el. Különösen vonatkozik ez azokra a testületi tagokra, akik szinte folyamatosan ben­ne vannak a tudományos moz­galmi munkában, egyesületi elnökök, titkárok, különböző bizottságok vezefői. A jövőben szeretnénk, ha az előadók között minél több magas szintű párt­vezető és ezek munkatársai szerepelnének és rendszeresen képviseltetnék magukat ren­dezvényeinken. A MTESZ Nógrád . megyei szervezetének jelenleg mint­egy 1200 tagja van. A tag- egyesületekben közel azonos képesítésű szakemberek — technikusok, mérnökök, köz­gazdászok — dolgoznak. Szá­mukra az egyesület bizonyos kedvezményeket nyújt, lehe­tővé teszi számukra a tudomá­nyos tevékenységet és a publi­kációt. A tagok országos kon­ferenciákon, külföldi tanul­mányutakon kedvezményes áron vagy díjmentesen vehet­nek részt. Mindez nemcsak •egyéni, hanem társadalmi szempontból is hasznos, mert a résztvevők a hallottakat min­dennapi munkájukban megfe­lelőképpen hasznosíthatják. A tagegyesületek rendszere­sen üléseznek, a szakágaknak megfelelő ankétokai tartanak, tudományos előadásokat es szakmai vitákat rendeznek. Gyakran szerveznek szakmai bemutatókat, tapasztalatcseré­vel összekötött kirándulásokat is. 1971 őszétől minden évbe* gazdag programmal szervezik meg a Nógrád megyei műsza­ki napokat, amely lehetőséget nyújt országos hírű, neves szakemberek meghívására. Így, az országos népgazdasági koncepció és elképzelések bir­tokában könnyebb a helyi egyesületeknek az országos gazdasági erdekhez igazítani a megye regionális érdekeit. Jobb propagandát — A METESZ Nógrád me­gyei szervezete fontos munkát végez. A továbblépés azonban itt is szükséges. S ennek lehe­tőségei adottak. A szakembe­rek érdeklődnek az egyesület,* munkája iránt. Mi a vélemé­nye a továbblépésről a MTESZ elnökének? — A MTESZ és tagegyesül?-, teinek szerepe nem elégge köztudott még a szakemberek előtt sem. Hogy azzá váljon, jobb propagandát kell kifejte­nünk. Ebben szerepet szánunk a sajtónak is. Eg}%sületeink munkájának jobb propagálá­sával elérhetőnek tartjuk a még egyesületen kívüli szak­emberek, a ki nem használt szellemi kapacitás bevonását és ezzel a megye gazdasági-tu­dományos életének további fejlesztését. Sulyok László Nyelvtanárok továbbképzése Leningrádban Az orosz nyelvel tanító tanárok továbbképzése 'szervezetten fo­lyik a megyénkben. A továbbkép­zési kabinet rendezésében munka­közösségi foglalkozásokon meto­dikai kérdésekről hallgatnak elő­adást, vitákat rendeznek, bemutató tanításokon vesznek részt, nyel- vi társalgási lehetőséget terem­tenek. A leghatékonyabb továbbképzé­si forma a Szovjetunióban rende­zett négyhetes intenzív nyelvi to­vábbképzés. A megyei művelődés­ügyi osztály továbbképzési kabi­netjének javaslata alapjan a me­gyénkből Stumpf András kiste- renyei és Remenár János nágyba- conyi orosz szakos tanárok vetlek reszt ilyen szervezésű továbbkép­zésben Leningrádban * Az egyhónapos továbbképzés keretében — a nyelvtanulás mellett — megismerkedtek a le- mngrádl általános iskolák tartal­mi munkájával, ellátogattak kö­zép és főiskolákba kicserélték ta- nasztalataikat az oktató-nevelő munka sok fontos kérdésében. A beszédértés és beszédfejlesztés: terén — véleményük szerint — rendkívül sokat jelentett ez a to­vábbképzési forma. Jó lenne a Ma­tekon,vabb nyelvtanítás érdekében, na az elkövetkezendő években minél több nógrádi nevelő vehet­ne reszt Ilyen rangos továbbkép­zésen. / Fotó: — tj — Könyvsátor előtt... I

Next

/
Oldalképek
Tartalom