Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
Mindenféle - nyárra 4 A iHto* ma olyan acélos vilasatéko* nydjt. hogy szinte semmire sem lehet azt mondani, hogy nem divat, vagy kiment a divatból. Erősen különbözik azonban a fiatalok és a középkorúak divatja egymástól, elhatárolja egyrészt a szoknya hosz- sza, másrészt pedig a fiatalok azon törekvése, hogy érdekes és egyben „feltűnően” öltözöttek legyenek. Ez a feltűnni vágyás mindenkor megvolt a fiatalokban, Így most sem marasztalhatjuk el őket ezért. Örvendetes változás viszont, hogy már a múlté az úgynevezett hippi divat, ami a rongyos, piszkos, apolatlan külsővel járt együtt. A ruhaanyagok ma általában olcsó, mutatós kelmék. A fiatalok részére készült ruhák természetesen merészebb fantáziára vallanak, mint a közép- korúaké. A divatban azonban tilos ruhadarab tulajdonképpen nincs senki részére, csak az egyéniséghez, karakterhez ét a testsúlyhoz mérten kell válogatni. Rajzainkon a legkülönbözőbb nyári Időjáráshoz mutatunk be öszeállltáaokat, illetve ruhákat. 1. Színes tarmer-, vagy vászona nyagból készülhet s csípőtől lefelé majdnem egyenesen bő nadrág, amelynek kiegészítője a mintás, vagy vászon lumberjack, a kötött mellény és az ingblúz. 2. Megifjodott divatnak számít a szoknya-blúz viselet, amely újbői a női ruhatár kedvenc darabja. Az elöl gombos, vászonkarakterü, nagy zsebes szoknyához, egészen rövid kötött mellény, amely vagy a szoknyán belül, vagy kívül viselhető —, csak vékony termetüeknek valói — és hozza megint Ingblúzt mutatunk be, mert ez a legdivatosabb. 3. Pamutvászonból vagy lenvaszonból készült egyszerű, trapéz vonalú ruha. Érdekessége az egyik vállán és az egyik oldalán történő gombolás, 4-es modellünk „klslány”-stflusü, erősen dekol- tált, derékban és nyakban húzott ruha, pettyes selyemből, kartonból. Egész nap, meg ezti szórakozáshoz is csinos viselet. Nádor Vera NAPSZEMÜVEG-DIVAT A napszemüveg inkább divatcikknek mondható, bár fényszűrő, fénytompító hatása sem lebecsülendő az erős nyári napsütésben, a bántóan éles sugarakkal szemben, amelyek gyakran fejfájást okozhatnak, nem is beszélve a szem körül keletkező mély ráncokról. De ha már divatcikket csináltunk belőle, az OFDTÉRT Vállalat felkészült az igények kielégítésére. Több mint félmillió napszemüveget hozott forgalomba a legkülönbözőbb «lapanyagokból, új formákban és színekben. Íme, az idei szezon slágereiből néhány darab. (MTI-fotó) Veréssel, büntetéssel? Szülőnek lenni nem könnyű feladat, ha egyik legszebb emberi kötelesség is. Mindenesetre szülői önkritika, illetve önvizsgálat nélkül szinte elképzelhetetlen a helyes nevelési tevékenység. Nemcsak gyermekünk fejlődésénél kell figyelemmel kísérnünk, lenyesegetnünk az úgynevezett vadhajtásokat, a magatartásbeli és érzelmi végleteket, hanem a saját nevelési módszereinkben előadódó vadhajtások gyomlá- lását is el kell végeznünk. Melyek lehetnek ezek? Hányszor halljuk, hogy a szülő magyarázó szó helyett azzal fékezi, ijesztgeti szófoga- riatlan gyermekét, „ha rossz leszel, hívom a zsákos bácsit”, „odaadlak a rendőrnek” és egyéb ilyenfajta képtelenséggel. Szinte beláthatatlan következményekkel járhat az is, ha gyermekünket a sötét szobába zárjuk, vagy összecsomagoljuk kis holmiját és kijelentjük: „most mehetsz, ahová akarsz, ilyen rossz gyerek nékem nem kell”. Fenyegetéssel, ijesztgetéssel csak azt érjük el, hogy gyermekünk szo- rongóvá, ijedtté, zaklatottá válik, nem pedig engedelmessé, szófogadóvá. A verés pedig egyenesen káros, leírhatjuk akár így is: a nevelés csődje. Pedagógusok és Orvosok a megmondhatói, hogy azok az aoák és anyák, akiket valamikor nadrágszíjjal „neveltek” a szüleik, s ók is hasonlóképpen, legfeljebb vasaló- zsinórral, verik kékre-zöldre gyermeküket, csak azt érik el vele, hogy gyermeküknek az élettel kapcsolatos szemlélete deformálódik, a kiegyensúlyozott, boldog életszemlélet helyett félelmi komplexumok rögződnek az egyéniségébe. Az otthon veréssel „nevelt” gyermek pedig — az Iskolában is — úgy próbálja félelmeit feloldani, rendszerint úgy kíván megszabadulni tőle, hogy maga is támad, verekszik, kíméletlenül durva társaival, hogy szinte képtelen beilleszkedni a közösségbe. Tudat alatt így szerez magának elégtételt, így éri el, hogy legyen olyan hely, ahol ő nem fél, hanem tőle félnek. Ennek ellenére is egy életen át hajlamossá válhat a félelemre. Az a gyermek, akinek az ütést-verést el kell szenvednie, viselnie, daccal és közönnyel vértezi fel magát, lassanként a testi fájdalmon kívül semmi sem kelt benne hatást. Az érzelmi élet széles skálája számára ismeretlen marad, s egész további életvitelére rányomja bélyegét a gyerekkorban belerögzödótt durva, goromba magatartás. Mindez elkerülhető, * nem kell hozzá sem pedagógia, sem egyetemi végzettség. De mégis mi az, amiben összefoglalhatjuk a gyermek helyes, emberi nevelésének tudományát? A szeretet, a türelem, a megértés és a következetesség. Szavakkal és szülői szívjósággal a legnehezebben nevelhető gyermekhez is megtalálhatjuk az utat. A legmakacsabb gyerek is megnyílik, megszelídül a türelmes, jó szóra, a dicséretre. Negatívan nem lehet nevelni. Az örökös szidalmak, a szülői elégedetlenség végül is elhiteti a gyerekkel, hogy ő semmi jóra nem képes, és nem alkalmas. A büntetést, mint nevetési eszközt — főként a kedvezmények megvonásával — nem kell okvetlenül kiiktatnunk, csak módjával és megfontoltan alkalmazzuk, s különös gonddá! ügyeljünk arra, hogy az mindig arányban legyen a vétséggel. Különben megtorlásnak, igazságtalannak, a durvaság, az elnyomás az erősebb jogán rejtett, de mégis nyilvánvaló formájának érzi a gyermek. Bármilyen furcsán hangzik is, a gyermekben már nagyon korán kialakul egy erkölcsi norma, egy mérce, ők is tudják, mit miért érdemelnek meg, mi az, ami meghaladja az elkövetett rosszaságot. , K. fi. Az idősebb természetbarátok sokszor néznek haragos szemmel az autós turistákra. .-Ugyan mit ér a természetjárás, ha gépesített?” — mondogatják. s közben lekicsinylőén mérik végig a szabadba igyekvő autósokat. Ez nem csupán irigység. Talán még az autósok is megmosolyogják önmagukat, ha jól utánagondolnak, milyen fölöslegesen is pazarolták az időt és a benzint- amikor egy- egy domboldalon, a gépkocsitól 3—4 méterre pokrócra he- veredve, egész nap csak a hasukat süttették. Így valóban nem 8ok értelme van a kirándulásnak. jóllehet az is valami, hogy hosszabb-rovidebb ideig nem kell a füstös-poros városi levegőt szívni. A gépkocsi segítőtársunk lehet a természetjárásban, is, de az autó adta kényelemmel nem szabad visszaélnünk, mert így csak egészségünk ellenségévé válik. Ne feledjük, az a néhány lépés, amit a lakásajtótól a gépkocsiig teszünk, még akkor is kevés egy napra, ha viszonylag nagy a távolság a garázs és a lakás között. ,Nem szabad, hagyni, hogy Időszerű teendők a hétvégi és a házikertekben Gyümölcsön Nagy gonddal védekezzünk ez alma- és körtevarasodás Kertünkben üyenkor már jól mutatkoznak az őszibarack metszésének ' hibái. Kezdjük el tehát a hajtásválogatást, amivel még sokat javíthatunk. Először is a sűrűn előtört vízhajtásokat ritkítsuk ki, jó arasznyi távolságra és amit meghagytunk, 4—5 levélre csípjük vissza. Távolítsuk el az előtörő tösar- jákat és metsszük le a száraz, ki nem hajtott vesszőket is. Ezután vizsgáljuk át a fát és ha az oldalvezérvesszők végén, egymagasságban több erőteljes vessző fejlődött, ezek közül csak a legjobb helyzetűt, s a legerősebb fejlődésűt hagyjuk meg, a többit távolítsuk eL Így az oldalvezér- vessző erősen fejlődhet majd, Ha az oldalvezérvessző rossz növekedésű, vagy felső rügye nem hajtott ki, akkor vágjuk vissza egy kedvező helyen növő hajtásra. A termést nem hozó vést- szőkét is metsszük vissza 3— 3 hajtásra. Túl hosszú metszésnél, most még javíthatunk úgy. ha megrövidítjük a vesszőt. Egyúttal célszerű gyümölcs- ritkítást is végezni, ha túl sok termés mutatkozna, mert ha ezeket meghagyjuk, sok és kicsi őszibarackot kapunk. A szamócatövek ostorindáit távolítsuk el, mert gyengítik a növekedést. Ha viszont szaporítani akarunk, a legerősebb fejlődésű Indákat hagyjuk meg és gondoskodjunk. hogy a kis növénykék mielőbb meg tudjanak gyökeresedni. A málna felesleges, gyenge fejlődésű sarjait is tőből vágjuk ki. Kísérjük figyelemmel ribiszkebokraink növekedését és ne hagyjuk elsűrűsödni ezeket. A bokrok közepéből előtörő hajtások közül ezért csupán azokat hagyjuk meg, amelyekkel az elöregedett vesszőket szeretnénk leváltani. ellen 0,2 százalékos Orthocid* dal vagy Dithane M—45-tel; lisztharmat ellen 0,1 százalékos Karathane-nal, vagy 0,3 százalékos Thiovtttal. Az almamolyt többek között 0,1 százalékos Bi—58-cal vagy 0,2 százalékos Sevinnel is pusz- ti thatjuk; az őszi- és kajszibarack molykártevői és a le* véltetvek ellen hatásos védelmet nyújt a 0,1 százalékos B1 —58-as vagy a 0,4 százalékos Nexionnal végrehajtott permetezés. Zöldségeskert A zöldségfélék vízigényes növények, ezért termesztésük során fordítsunk nagy figyelmet öntözésükre. Ritkábban, de akkor bőséges mennyiségű vízzel öntözzünk (1 négyzetméterre körülbelül 25—30 1 vizet locsoljunk ki, ami 10—12 napra is elég), mert ez mélyebben átnedvesíti a talajt és jobban hasznosítja a növény. A melegigényes zöldségféléket — paprikát, uborkát, babot stb. — csak akkor öntözzük, ha legalább 20 C-fokos meleg van. A nagy vízlgényfl növényeket — uborkát, káposztát, paprikát stb. — folyamatosan öntözzük, mert csak így fejlődnek egyenletesen. Túl hideg vízzel és déli, napos Időben sohase öntözzünk. mert ez szinte leperzseli, leforrázza növényeinket. Mindig kora reggel és késő délután öntözzünk. Fokozza zöldségeink fejlődését és sokkal ellenállőbbá teszi őket a betegségekkel szemben, ha Wu- xal nyomelemes lombtrágyázó szert is teszünk az öntözővízbe. A burgonyabogár ellen rendszeresen védekezzünk 0,2 százalékos Sevinnel vagy Sáridon 40 WP-vel. A levéltet- veket 0,1 százalékos BJ—58- cal, vagy Nogos 50 EOvel, vagy Vapona 48 EC-vel Irtsuk. Szigorúan tartsuk be a várakozási időt! Csak ennek letelte után fogyaszthatunk a lepermetezett zöldségekbőll Szénanátha-megelőzés Londonban a szénanátháé betegek egy bizonyos te&eian- száman. megtudhatják a naponkénti pollenszámlálás, valamint a rövid távú polleai- szám-e lőrejelzés eredményét Hasonló beszámolókat a reggeli és esti lapok is közölnek. Angliában kh. hárommillióra becsülik a szénanáthában szenvedők számát s férfiak és nők kb. egyenlő számban szerepeinek. Csupán Londonban és környékén egymillió beteget feltétéleznek. A naponkénti pollenszámJá- lás az egy köbméter levegőben található virágpormag 24 órás átlagértékén alapul A fűpollen Angliáiban júniusban és júliusban a szénanátha leggyakoribb okozója. Különösen napos, kicsit szeles napokon, magas a pollenek száma- A nap elpárologtatja a fű harmattiszta nedvességét, a szél pedig felkavarja a pollen t A köbméterenkénit 50 vagy még több polletiszám szinte minden szénanáthás betegnél rohamot idéz elő. 10 alatti érték esetében csak kicsi a veszély. A naponkénti előrejelzés óvja az érintetteket a levegő polleinkoncentrációjától. Bz a szolgálat a kezelőorvosok számára lehetővé teszi, hogy betegeiket magas pollenszám esetén utasítsák a felírt gyógyszer adagjának növelésére. elhelyezése rés ne legyen 2 centiméternél nagyobb. A rács alatt egy nagyabb lejtésű bádoglemezt helyezzünk el a feMüetóa kátrányozva, hogy ant a vizelet ne marja el korán. Az ürülék és egyéb hulladék így a ketrec háta mögé kerül, ahonnan könnyedén, rendszeresen eltakaríthatják. A tisztán tartásnak tehát nélkülözhetetlen megoldása a rácsos padozat A ketrecek oldalai zártak, csak az elülső része nyitott, ahol vagy teljes szélességében rácsoaott ajtót helyezzünk el, vagy csak egy része az ajtó, s a többi része rácsozott A rácsozatot korrózió ellen festéssel védjük. Az ajtó külső oldalára célszerű „saénazsebet” illeszteni, amennyiben a ketrecbe nem helyezünk szénarácsot A ketrecek belmagassága 50—60 cm legyen. Az alapterület nagysága a bakoknál 70x70 cm, anyáiknál 80x70 cm, növendékeknél 100x70 cm legyen 6—8 növendékre számítva. A ketrecek tetőzete hátul 30—40 crn-rel, elöl 60—70 cm- rel legyen szil esőbb a ketrec mélységétől, hogy a csapadéktól védettséget nyújtson a homlokzatnak és a hátfalnak. A tető szigetelése megoldható kátránypapírral de a hullámpala használata is kifizetődő. Dudás Pál A házinyúl A korszerű nyúltenyésztés egyik feltétele a nyúllak megfelelő elhelyezése. Házilag könnyen előállíthatunk egészen korszerű ketreceket Aktív tenyésztőknek leggazdaságosabb a ketrecsorok kialakítása. Legjobban bevált a háromszintes ketrecek használata. Salgótarjániban Németh Gyula és Fekete János tenyésztőknél lehet ilyet látni. A ketreceket, ketrecsorokat úgy kell elhelyezni, hogy széltől, huzattól védettek legyenek, de a környezet tiszta levegőjű legyen. Készítésükhöz felhasználhatunk minden hulladék faanyagot, csak ama kell vigyázni, hogy azok ne legyenek szúettek. Legjobb a puhafa használata, mivel köny- nyen munkálható. A különböző ládák deszkáit is felhasználhatjuk, de a farost- és fumérlemez is kiválóan alkalmas a ketrecek oldalfalaihoz. A ketrec váza viszont keményfából legyen. A mi viszonyaink között legjobbanaz akác felel meg. A ketrecek padozatát kissé lejtősen kell készíteni. A padozat kétharmada a ketrec elülső részén telepadló legyen, míg egyhar- madát rácsosán készítsük eL Rácsként használható drótháló, vaspálca, de legjobb a falécezet. A lécek között a Autós turisták ezervezetünk elkényelmesedjen. hiszen, így elveszítjük ellenállóképességünket, elsősorban a betegségekkel szemben. Ha valakinek — miután autójával kihajtott a szabadba — végképp nincs kedve egy kis hegymászáshoz, vagy hegyi sétához, ne legyintsen lemondóan. A mozgási lehetőségek száma végtelen. Csak néhányat említünk meg. Egy gumilabda nem drága, érdemes azit a néhány forintot egészségünk érdekében rászánnunk. Ha van. méris egyszerű a dolgunk: a lábteniszhez, s a fejeléshez elég mindössze két ember is, ha többen vagyunk mehet a kispályás foci. vagy a röplabda. Ez persze nemcsak a férfiakra vonatkozik, természetesen a lányok és az asszonyok sem nélkülözhetik a testmozgást. Az, hogy ügyetlennek, gyakorlatlannak érzik magukat. nem lehet kibúvó, Mert a krándulási labdajátékoknak nem a világbajnokság, hanem az egészségvédelem, s a szabad idő hasznos, kellemes eltöltése a célja. Néhány rossz fejes- vágy éppen potyagól nem szegheti senkinek sem a kedvét: lám, még a válogatott labdarúgóknál is előfordulhat... Aztán — mert evés közben jön meg az étvágy — lehet, hogy annyira belefeledkezünk a játékba. hogy talán abba 6em tudjuk hagyni. (Ajánlatos gondolni a másnapi izomlázra!) Persze a gépkocsit a hét végeken — kivált a szabad szombatos héten — még nagyon sokféleképpen, hasznosíthatjuk Például megismerkedhetünk Magyarországgal, városa.- inkkal, műemlékeinkkel. Mert nagyon sokan büszkén hangoztatják, hogy már ismerik a velencei Szent Márk teret, a római Colosseumot, a párizsi Notre-Dame-ot, s a Ionr l doni Towert, de még sosem jártak a budai Vármúzeumban. az esztergomi főszékesegyházban, az aquincumi műemlékeknél, sőt, Tihanyból is csak a strandot ismerik, mert az aoátságot csak a tópartról látták... Magyarországon gépkocsival nincs távolság Az egy-két, esetleg háromnapos utakon bárki, bárhol is lakik, számos érdekességgel megismerkedhet. Idegenvezető hiányában segítségünkre vannak a könyvek. Magyarországról a legrészletesebb idegenforgalmi írás az „Útikönyvek” sorozatban jelent meg. Kétségtelen, a több mint 100 forintos könyv nem éppen olcsó, de nélküle az országjárás elképzelhetetlen. Érdemes megismerni hazánkat. Aki sorra végigjárja nevezetes tájainkat, meglepve látja* mennyi nevezetesség van, amelyről mindaddig még csak nem is hallott. Kellemes autózást! Mészáros Sándor l NÓGRAD = .1973. június .10., vasárnap 11
