Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

Munka — vakációban Még .néhány nap és vége a tanévnek. A nyári vakáció alatt az idén is több tízezer Középiskolás diák, egyetemista, szakmun­kástanuló vállal munkát állami gazdasá­gokban, szövetkezetekben, ipari üzemek­ben vagy más vállalatoknál. Legtöbben — 30 ezren — a KISZ nyári építőtáboraiban dolgoznak két-két hétig. Mások a pálya- választási tanácsadó segítségével helyez­kednek el, sokan pedig a nyári szakmai gyakorlatot végzik. Szép számmal lesznek olyanok is, akik egyénileg keresnek és ta­lálnak maguknak munkát. Készülnek a nyárra a Nógrád megyei diákok is. Az iskolákban már most az egjjik „vakációs” téma: vajon milyen lesz a tábor, hogyan „ízlik” a növényápolás, a szőlőkötözés, a gyümölcsszedés, a vasút-, a csatornaépítés? S akik nem táborba men­nek azt latolgatják: hogyan fogadnak ben­nünket az üzemekben, az állami gazdaság­ban, a tsz-ben, milyen munkákat fVíznak ránk? Sőt, azt is kérdezgetik egymástól: mennyi lesz a kereseted? Az iskolások foglalkoztatása — bármi­lyen formában történik is — hasznos a népgazdaságnak és a fiatalnak egyaránt, A munkát vállaló diákok némileg enyhí­tenek a munkaerőgondokory kiegészítik a család keresetét, és megfoganhat bennük a termelőmunka és a szakma iránti na­gyobb tisztelet. A diákok fogadása a válla­latokra is nagy felelősséget ró. Egyik igen fontos feladat: megteremteni számukra a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit. Szükséges erre időben felhívni a figyel­met, mert az elmúlt évek tapasztalatai bi­zonyítják, hogy jó néhány ipari és mező- gazdasági üzemben, szövetkezetben , vagy más vállalatnál nem tettek meg mindent azért, hogy a nyári munkát végző diákokat megóvják a balesetektől, az egészségi ká­rosodásoktól. Nem a munkától való elriasztás, hanem a vállalatok felelős vezetőinek figyelmez­tetése miatt érdemes felidézni néhány gyakrabban előfordult — mondhatnánk úgy is, jellemzőbb — esetet. Állami gazdaságokban és termelőszövet­kezetekben többször megtörtént, hogy gyümölcsöt szedő fiatalok leestek a létráról és karjukat vagy lábukat törték. Az ese­tek egy részében a vizsgálat kiderítette, hogy a baleset oka nem a meggondolatlan­ság, vagy a virtuskodás volt, hanem a hi­bás, a megkopott létra. Előfordult néhány súlyosabb baleset a személyszállítási elő­írások megszegése miatt, a munkahelyre szállítás közben. Megtörtént, hogy felne- vült testű diák a közeli folyóhoz futott fü­rödni, de onnan már nem tért vissza. Gon­dosabb felügyelet mellett nem következ­tek volna be ezek az esetek. Nem árt, ha az óvatosságra — még az iskolaidő alatt a pedagógusok is figyelmeztetik a diákokat. A fiatalok felügyeletét az ipari üzemek­ben sem lehet elhanyagolni. Nem engedhe­tő meg például — ami szintén több baleset okozója volt —, hogy tapasztalatlan, a bo­nyolult gépekhez még csak nem is konyí- tó fiatalokat egy-két mondatos „szakmai kioktatás”, után magukra hagyjanak. Hányszor előfordult az is, hogy a dolgo­zó fiataloknak a legrosszabb szerszámokat adták azzal: „nekik ez is megfelelő” —. mit sem törődve a tapasztalattal, hogy a hibás, a kopott szerszámok gyakran még a régi, rutinos munkásoknál is okoznak sé­rülést. Az üzemi felkészüléshez tartozik a felü­gyelet gondos, megszervezése is. A fiatalok ellenőrzésével lehetőleg olyan dolgozókat bízzanak meg, akik képesek fegyelmet tar­tani és alkalmasak arra, hogy még a já­tékosságból, virtuskodásból eredhető bal­eseteket is megakadályozzák. Nem lehet egyetérteni olyan törekvésekkel, amilyen­nel tavaly a megyében is többször talál­kozni lehetett, hogy idős nyugdíjasokat. hívnak be nyárra azért, hogy rájuk bízzák a fiatalok felügyeletét, ellenőrzését. A so­kat tapasztalt nyugdíjasok jó nevelők le­hetnek ugyan, de lépteik már nehezebbek, figyelmük lassúbb, és a fürge, mozgékony fiatalok ellenőrzésére kevésbé alkalmasak. Fontos vállalati feladat a nyári munkán dolgozó iskolások munkavédelmi oktatásá­nak megszervezése. Alapvető feltétel eb­ben, hogy az oktatást a munka, a foglal­koztatás előtt végezzék el úgy, hogy a he­lyi ismeretekkel kevésbé, vagy egyáltalán nem rendelkező fiúk és lányok elsajátítsák, megértsék és alkalmazni is tudják a mun­kavédelemről, az óvórendszabályokról hal­lottakat. Az oktatásban külön számolni kell azzal, hogy a fiatalok előtt még isme­retlenek a munkahely baleseti veszélyfor­rásai, ezért célszerű külön felhívni a fi­gyelmüket, hogy hol és mikor legyenek fokozottabban elővigyázatosak. Ehhez kap­csolódik a másik igény: a fiataloknak tud­niuk kell, hogy a munka nem játék és a fegyelmezetlenségért, a meggondolatlansá­gért drága árat fizethetnek. Elengedhetetlen követelmény, hogy a felügyelettel megbízottak mindig gondos­kodjanak arról, hogy a dolgozó fiatalok használják hz egyéni védőeszközöket, vé­dőfelszereléseket, A munkahelyek kol­lektívái — köztük elsősorban a szocialista brigádok dolgozói — érezzenek felelőssé­get ezekért a fiatalokért, és mutassanak példát a fegyelemben, a szakszerű és a biztonságos munkában. I A diákok nyári foglalkoztatásával kap­csolatban jelentős a szerepük az üzemek szakszervezeti bizottságainak és KISZ- szervezeteinek. A szakszervezeti szervek készítsék fel a munkavédelmi tisztségvise­lőket és a munkavédelmi őrmozgalom tag- . jait a szünidei foglalkoztatás során várható nagyobb feladatokra, a biztonságos mun­kavégzésre vonatkozó állami és vállalati szabályok betartásának ellenőrzésére. . A KJSZ-szervezetek pedig szervezzék meg és terjesszék ki az ifjúsági munkavédelmi őr­járat tevékenységét azokra a munkaterü­letekre is, ahol diákfiatalok dolgoznak. Az életre, a jövőre készül a nyári mun­kát végző több tízezer fiatal. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben végzett munká­nak nagy szerepe lehet nevelésükben, sőt lellemformálásukban. A vállalatok gazda­sági vezetőinek és társadalmi szervezetei­nek ezért is kötelességük a gondoskodás biztonságukról és egészségük védelméről. Kovács András Jó hírnév és piac Növekszik a villamosipari tevékenység a gépüzemben A NÓGRÁDI szénbányák nagybátonyi gépüzemében a szénbányászat visszafejlesz­tésével párhuzamosan kezd­tek el foglalkozni az úgyne­vezett kiegészítő tevékenység­gel. Azóta bizony már jó né­hányszor hajtottak végre pro­filtisztítást, igyekeztek olyan ermékeklkel foglalkozni, amihez legjobban megvan az adottsá­guk. Különösein jelentős mér­tékben fejlődött az elmúlt években a villamosipari ter­melés. Erről és a távlati el­képzelésekről érdeklőd tűin k a vállalat gépészeti osztályának vezetőjénél, Adorján Henrik­nél. — Hogyan is kezdődött? — Korábban a szénbányá­szati igényeket elégítettük ki villamos motorok javításával, tekercselésével. Amikor már volt szabad kapacitásunk, ak­kor kezdtük meg a kívülál- lóak megrendelésére is a vál­takozó áramú motorok javí­tását. Ezt követte az egyen­áramú berendezések, motorok javítása, felújítása. Az élső jelentősebb munkakapcsolat a Ganz Villamossági Művek­kel alakult ki. Alkatrész gyár­tására, a villamos mozdonyok pólustekercseínek a készítésé­re kötöttünk szerződést. Ezen­kívül a mozdonykapcsoló és -vezérlő szekrények gyártását Is vállaltuk. Ezt a kistere- nyei részlegnél Valósítottuk meg. Az első évben, 1968-ban még csak négy és fél millió, 1971-ben viszont már több mint 32 millió forint érték­ben gyártottunk pólusteker­cset a Ganz Villamossági Művek számára. A megren­delő, az anyavállalat moz­donygyártása úgy alakult, hogy tavaly már kevesebb pólustekercset rendelt. Felme­rült a gondolat, hogy esetleg ezt a több éves kapcsolatot megszüntetjük. Az igény azon­ban most már kialakult és hosszabb időre szóló kapaci­táslekötési szerződésünk van. Tárgyalások folynak, hogy esetleg a pólustekercsgyár- tást teljes egészében átven­nénk. Egyelőre az anyaválla­lat is foglalkozik még ezzel. Nálunk viszont a begyakor­lottság, a kisigéipesítés igen jó eredménnyel járt, még a je­lenleginél nagyobb kapaci­tást is tudnánk biztosítani. Több 6zakos termelésre tér­hetnénk át. Végső soron ko­rábban 94 ember foglalkozott a pólustekercSgyártással, ma pedig már ugyanannyi terme­lést 55—60 emberrel is elér­hetünk. — A TÁRGYALÁSOK foly­nak. De nemcsak a póluste­kercsek gyártásáról van szó, hanem arról is, hogy komp­lett villamosmotor-forgórésze- ket gyártanánk. Erre igény van. A szabad kapacitás tette iehetővé egyébként azt is, hogy a drezdai vlllamosmo- corgyárral kooperáljunk és számukra bérmunkában vil­.a mosnio tor-tekercseltet gyárt­sunk. Az Idén ez mintegy 7 millió forint értékű bérmun­kát jelent, de jövőre már 15 millió forintos az igény és a kooperációs kapcsolat továb­bi bővítésére is lehetőség van. Mindkét partnerünkkel villamos motorok komplex forgórészeinek és később esetleg állórészeinek a gyár­tásáról is szó lehet. Termé­szetesen, ,ez csak fokozatosan valósítható meg, tehát a te­kercselés az első lépés, ami­hez megvan a kellő szakmun­kásgárda. — Rövidesen egyeztetjük az elképzeléseinket, és remélem, hosszabb távra tudunk majd szerződést kötni . — mondta Adorján Henrik. — Köztudott, hogy Nagybá- tonyban javítják a Budapesti Közlekedési Vállalat villa­mos motorjait is. Mit jelent ez a kapcsolat, és várható-e a további fejlesztés ezen a területen? — Kétségtelen, igen jelen­tős erőt köt le a BKV-moto­rok javítása, felújítása. Ta­valy például 400 darabot újí­tottunk fel, az idén viszont már 650 darabra szól a szer­ződés. Ez a kapacitás egyéb­ként 1980-ig lekötött már. Ez évente mintegy 30 millió fo- j-int ipari szolgáltatást jelent Részünkről. Az idén már nemcsak a fővárosi, hanem a Debreceni és Miskolci Közle­kedési Vállalat részére is vég­zünk javításokat az egyenára­mú villamos motorok felújí­tását. Újabban kialakul a szegedi vállalattal is a kap- % csolatunk. Mindez azért vált lehetővé, mert munkánkkal elégedett a budapesti válla­lat. Elismerte, hogy a javítás minősége olyan, amivel je­lentős megtakarításokat értek el. Egyébként váltóáramú mo­torok, ezenkívül . transzfor­mátorok, hegesztőberendezé­sek felújítását, tekercselését és javítását más vállalatok, üzemek számára is végzünk, elsősorban szerződéses ala­pon. — Mennyit jelent a válla­latnál ma már évente a vil­lamosipari javítás, termelés? — AZ IDÉN több mint 70 millió forintos árbevétel szár­mazik a már említett villa- mosipari munkákból. Ez vég­ső soron az ötéves fejlődés eredménye és nem utolsósor­ban a már megszerzett hír­névé. A nagybátonyi üzem rugalmasan igyekszik alkal­mazkodni az igényekhez. A minőség mellett még a határ­idők pontos betartásával is rászolgál az elismerésre. Ez a tevékenység egyébként .ré­szünkről is gazdaságos és éppen ezért továbbfejleszthe­tő — fejezte be‘a gépészeti osztályvezető. Bodő János — Kinek óhajt a gyájnja. lenni? — Az édesanyámnak, öreg, beteges, most éppen kórház­ban van. — Gyógyíthatatlan? — Nem hiszem, de azt mondták, legyek a gyámja. Alikor én kapom a kertes há­zát. Tessék mondani, így az öés.ém, ugye, nem kap semmit ? A fekete fejkendős asszony középkorú. Ideges. Félti az „igazát”. — Én. igazán szeretem az anyámat. Nem úgy, mint má­sok. mint az öcsém. Gondos­kodom róla. nem hagyom ma­gára. Ha mégis nagyon beteg lenne... Már a gyászruhát is megvettem. Ne mondjál? majd, hogy illetlenül öltözöm. Ott van a szekrényben minden, még a fekete cipő is. Égővorös hajú lány a követ­kező ügyfél. 17 éves lehet. Ha \ nem csúfítaná el a haja, ked­ves teremtés lenne. — Még mindig veri az ap­ja? — Igen. Főleg azóta. — Ügy érti, amióta terhes lett ? — Igen. Bár azelőtt is meg­kaptam a magamét. Ha apám részegen jött haza. . . —■ Most hol lakik? Aktaügyek élőben A hivatalnoki emberség is kevés — Otthon. Hová mehetnék? Most maradtam ki az iskolá­ból is. — És a fiú hol van? —- Azt én nem tudom. El­ment. Ez nem baj. Csak az apámat ne lássam többé. — Újabb akta. Ifjú pár. Nem csak a lány, a fiú is fiatalkorú. Hivatalos beleegye­zés kellene a házassághoz. Nem adják. — Ma már megtartjuk az esküvőt —- mondja a rokon­ság egyik tagja. — Nem hiszem! Eddig sem kaptunk papírt. A fiatalok úgy veselkednek, mintha nem is róluk lenne szó. Tulajdonképpen minden mindegy, A lánynak eszébe jut, hogy a gyereket délután orvoshoz kell vinni. Siessünk! Néhány hónap múlva nagyko­rú lesz mindkét szülő. Akkor mindenképpen lesz esküvő. Addig meg. ..? Fiatalasszony Rendőrségi felügyelet alatt. — A gyerek hol van? — Az anyámnál. — A volt férje pereli. — Tudom. Nem adom! — Az életmódja miatt jogos a férje követelése. — ö sem panaszkodhat! Mindennap megissza a hite­lesített adagját! A gyerek jó helyen van az anyámnál. — Mikor látja a kicsit? — Hetente vagy kétszer. Nem érék rá. De az anyám imádja. Jobban szereti, mint engem. Ezen nincs mit csodálkozni. Idős háziaspár. A bácsi az öccse gyámja akar lenni. — Miért van szükség gyám­ra? — Mert a sógor bolond, szegény. Ideggyógyintézetben van. Állandóan a néni válaszol- gat. A férje nem nagyon ér­ti, mit is kell ilyen helyzetben csinálni. :— Még majd annyira meg­bolondul. hogy másra hagyja azt a kis földeit. Az idős asszony reszket a kapzsiságtól. Túlságosan ér­dekli a sógora elmeállapota. Csupa szívjóságból... Salgótarjánban, a megyei és a városi tanács igazgatási osz­tályán is dolgozik gyámügyi előadó. Szükség van rá. A városok — és ez alól Salgó­tarján sem kivétel —, nemcsak a munkásokat, de a szeren­cse fiait is összeszippantják. Nem kevés a fiatalkorú bűnö­zők aránya. Az ifjúságvédel­mi, gyámügyi, fiatalkorú bű­nözőkkel kapcsolatos feladatok megnőttek. A leírt esetek valóságosak. Aktákból dramatizáltak, vagy éppen élpből. A hivatalnokok csak emberségükkel segíthet­nek a zsákutcába jutott, vagy vészesen vakvágányra sikló sorsokon. A tényeken azon­ban senki nem változtathat. A felelőtlenségen, a közönyössé­gen. a kapzsiságon és az em­beri ostobaságon. Pedig ez esetben nem az ügyintézéssel, hanem az emberekkel van haj. " Orosz Júlia Épül a milieuneumi földalatti új szakasza A millenneumi földalatti vonalát a Mexikói út és a Kacsóh Pongrác úti kereszteződésig meghosszabbítják. Elkészült a városligeti csónakázótó alatt átvezető rész betonszerkeze­te. Az új végállomás földalatti építményének tetőszerkeze­tét készítik a vasszerelők és a betonozók. A tervek szerint az új vonalszakaszt még az idén adják át a forgalomnak. Itt érkeznek majd a szerelvények a föld alatt az új vég­állomáshoz (MTI fotó: Bara István fefv.) Zahari hírcsokor — Próbálnak az együttesek. A június 3-án Nagybálonyban megrendezendő ifjúsági na­pokra készül a helyi néptánc­én leánycsoport, a KlSZ-szer- vezet és a klubkönyvtár tá­mogatásával. A leánycsoport a Magyar Rádióban is el­hangzott produkciójával lép majd fel. ★ — Élénk kíábélet. Jól mű­ködik a 44 főt számláló helyi ifjúsági klub. Ennek elisme­réseképpen a községi tanács­tól 3000 forintot kaptak. Az összeget magnétofomvásárlás- ra, használták fel. ’ — Korszerűsített könyvtár. Tizenkétezer forint értékben modern polcokat kapott a községi tanácstól . a helyi könyvtár, így a' szak-, gyer­mek- és szépirodalmi művek jól áttekinthető sorrendben várják a 260 főnyi olvasótá­bort. •Ir — Egyik napról a másikra. Két nap leforgása alatt le­bontották a zabari ital- és vegyesbolt közös épületét,' így a községet ellátó szövetkezeti egységek egy időre alkalmi helyiségekbe költöztek. Az új üzletkombinát átadását hathónapos határidőre vállal­ta a kivitelező. r NÓGRÁD - 1973. június 1., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom