Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

Klasszikus müvek mai módon As Ex Antiquh egyttttea Salgótarjánban Bizonyara csókán emlékez­nek arra, ülőikor Hackt To­mas megjelenti a képernyőn és mosolyogva. de kissé hi» hetetlenül: taloH szájjal, szo­katlan módon elkezdett fü­tyülni. A televíziót, elárasz­tották a hiteti* rtkadÁ levelek és azt kérték, hogy a követ­kező fellépése alkalmaival néz­zék meg a száját, nincs-e benne valamilyen segédeszköz műanyagból, vagy fésűből, mert elképzelhetetlen, hogy valaki úgy fütyüljön, mint a madarak. A torkából és nem összecsücsörített ajkaiból. A közönség kívánságának ele­get tettek, és az orvosi ellen­őrzés is azt mutatta, hogy Hacki Tamás úgy fütyül, mint s madarak. A hétfő esti hangversenyen a salgótarjáni nézőknek is al­kalmuk nyílott, hogy meggyő­ződjenek arról: itt nem csa­lással, hanem természeti vagy biológiai csodával, illetve kü­lönös adottságokkal van dol­guk. És ezt a különc és nagy­szerű adottságot nemcsak ná­lunk csodálják meg, hanem elsősorban külföldön, ahol Hacki Tamás együttese, az Ex Antiquis sorozatos sikert arat. Ez a ritka, sok vitára és nagy csodálatra okot adó együttes először lépett fel tel­jes estét betöltő műsorával Salgótarjánban, amikoris Ú- öuda és Nógrád megye kultu­rális együttműködési prog­ramja keretében mutatkoztak be meghívott közönség előtt. Ők ugyanis a fővárosi III, ke­rületi Frankel Leó Művelődé­st Otthonban kaptak helyet gyakorlásra és új alkotások betanulására. Ám ezeket az új műveket nem az eredeti kották szerint tanulják meg, hiszen hanszereik többsége nem antik, hanem mai, mo­dern, mint a dzsesszdob, elektromos gitár, dzsesszorgo- na és a fúvóshangszerek rgynemelyike, Hacki Tamás bevezetőjében külön is ki­hangsúlyozta céljukat: antik zeneműveket kísérelnek meg modem eszközökkel és mo­dern köntösben bemutatni. Derűs indulóval kezdték műsorukat, és amint az ké­sőbben is kiderült, a derűs, oldott szamok arra nyújtanak Hacki Tamás, a füttyművész alkalmat, hogy köztük klasz- szikus műveket adjanak elő korszerű formában, a zeneileg nem teljesen felkészült hall­gatók számára. Hiszen mo­dern hangszerekkel a nehe­zebb fajsúlyú szerzemények is megemészthetők. Műsoruk­ból külön is kiemelkedik HándeUAJízizene című művé­nek r j|f tétele, amelyet meg­osztva a szünet előtti és utá­ni részben mutattak be, Wolf Péter hangszerelésében. És mindig ez a% ügyes tálalás: egy virágének vagy zenei hu- moreszk közbeiktatásával va­lamely Bach- vagy Vivaldi- siám, A műsor első részéből külön is említést érdemel Vi­cáid i.- Alégy évszakából a „Tél”, amelyet a zenekar adott elő. a H»íí a pelyhes teher hó,-vidám, zenei feldol­gozásának sikerét az is segí­tette’, hogy a konferélósnál itt következett be egy Hackt- baki,' így: »Hull a kedves Tél­apó." ' , A legjobban közelítette meg az előzetes bejelentésben megfogalmazott szándékot egyes vjrágónekek feldolgozá­sa. Szerintem a Zöld erdőben, zöld mezőben című virágének­re készített variációban fe­dezhettük tel a legtöbb mo­dern elémet, nem véletlen, hogy a csodálatos daliamé ének fergeteges sikert aratott, többször is meg kellett ismé­telni. A második rész változato­sabb volt az elsőnél, s bár itt is Händel: Vízizenéje do­minált, a körítésben több ^ojyan számot találtunk, ame­lyek nem sorolhatók az antik zeneművek közé. a közön­ség nagy tapsa köszöntötte Brahms; V. Magyar táncát, Schubert: Katonaindulóját és Goethe: Röslein, Röslein rot- jára írt Schubert-zene feldol­gozását. Itt hangzott el egy nagyszerű svéd szám és Bach Polonéze is. Befejezésül Strá­üss: Tere-fere polkáját hall­hatták, s ebben, mint a töb­bi szám többségében, ugyan­csak Hacki Tamás füttykészsé­ge dominált. A vastaps után ráadásként a Pacsirtát kap­tuk, arni nagyszerű lehetősé­get biztosított Hacki Tamás­nak különleges képessége bi­zonyítására. A Vizizene mel­lett a Virágénekek feldolgozá­sai nyújtotta a legnagyobb meglepetést, a legnagyobb zenei élményt, hiszen a többi­ekben a „zenei feldolgozás" tulajdonképpen csak hang­szerelési gondot okozhatott. Helyeselni lehet az együttes és Hacki Tamás sikere láttán a Megyei Művelődési Központ rugalmas intézkedését, amikor­is egy őszi időpontra ismétel­ten lekötötték az Ex Antiquist és Hacki Tamást. Lakos György MOZIÉLET ÉRDEKES FILMEK Érdekes filmekkel várják a megyei bemutató mozik a kö­zönséget. A balassagyarmati Madách Filmszínház egy fran­cia—olasz filmvígjátékkal, A weníánnyal kezdi a hetet. A filmet június 7-én, 9-én játsz- szák. A nagy sikerű csendőr- sorozat legújabb darabját, A csendőr nyugdíjba megy című francia filmet június 10-én ve­títik. A Sherlock Holmes ma­gánélete című angol filmet Gílly Wilder rendezte, s júni­us 11—13-án tekinthetik meg az érdeklődők. A június 10-i matinén Jaj, ez a kislány cí­mű szovjet ifjúsági filmet játsszák. A Sikerfilmek soro­zatban június 8—9-én, a Vihar délen című amerikai filmet vetítik, a Sherlock Hol­mes magánélete című angol filmet pedig június 11—12-én lat hatják a mozinézők. A salgótarjáni November 7, Filmszínház a Sherlock Hol­mes magánéletét június 8—-10- én vetíti- A lángoló tenger c. szovjet háborús filmet június 11—13-án nézhetik meg a mo­ziba járók. A vasárnapi mati­néelőadáson a Ralu hercegnő hozománya című színes ro­mán kalandfilmet mutatják be. Szombat délelőtti műsor­ban, június 9-én A veréb is madár című magyar filmvígjá- tékol játsszák, Kabos László­val a főszerepben. A József Attila Megyei Mű­velődési Központban június 8- á.i Art Kino előadáson a fiatul Bernardo Bertoluczi filmjét, A megalkuvót tekinthetik meg az érdeklődők. A hét műsorából ez a film emelkedik ki legin­kább. Alapanyagául Alberto film, A vénlány két magányos ember véletlen találkozásáról szól. Erősségét két kitűnő szí­nész — a címszereplő Annie Girardot és Philippe Noiret — játéka jelenti. A lángoló tenger című szov­jet film Szevasztopol hős vé­dőinek állít emléket. Sherlock Holmes, a tévedhe­tetlen mesterdetektív régi is­merőse a mozinézőknek, ol­vasóknak egyaránt. Aki meg­nézi Billy Wilder legújabb filmjét, a Sherlock Holmes magánéletét, most sem csa­lódhat a detektívben: minden rejtélyt kibogoz, s minden bű­nözőt. megérdemelt sorsára juttat. Napközis program társadalmi munkában A Salgótarjáni városi Ta­nács művelődésügyi osztálya az idén a tavalyi, jól sikerült óvodaépítési program folyta­tásaként az idén is nagy vál­lalkozóiba kezdett: társadalmi munkában napközis termeket építenek a gyerekeknek. Új gondok A lavalyi óvedaépítési prog­ram meghirdetésével a városi tanács művelődésügyi osztálya kielégítette a szülők és a gyerekek igényét. A gyerekek rendezett körülmények között, megfelelő szakképzettséggel rendelkező óvónők irányítása és felügyelete mellett tanul­hatnak és játszhatnak. Az utóbbi időben újabb problé­mák jelentkeztek. Kevés a napközis terem Salgótarján­ban. Mindössze két ilyen te­remmel büszkélkedhet váro­sunk. Pedig a tanulók 40,8 szá­zaléka napközis. A terémellá- tottság hiányossága miatt ezeknek a gyerekeknek a több­sége napközben Is az iskolai tantermekben kénytelen eltöl­teni a napközis időt. Testi fej­lettségüket ez nagymértékben negatívan befolyásolja. A városi tanács mindezeket a problémákat figyelembe vé­ve ^határozta el, hogy a múlt évi, jól sikerült óvodai prog­ramhoz hasonlóan, társadalmi munkában újra akciót kezde­ményez. A gyerekek szellemi és testi fejlődése szempontjá­ból is a legoptimálisabb hely­zet lenne, ha valamennyi is­kolában külön napközis ter­mek lennének, ahol a gyere­kek számára külön játszósa­rok, asztalok, székek lennének, s télen-nyáron megfelelő fog­lalkoztatottságot biztosítaná­nak számukra. A városi ta­nácsnak is ez a célja­Mór a tetőt .A napközis program megva­lósításában az óvodaihoz ha­sonlóan, szintén a tanulók, szülők ég tanárok, az üzemek és intézmények segítségére tá­maszkodnak. A kezdeménye­zést, amely mindenkin segít, örömmel fogadták. A helyi és környékbeli üzemek, termelő- szövetkezetek is támogatták. A Somoskőújfalui tsz követ, a kuzárl homokot, a Tanácsi Építő Vállalat salakblokkot szállított az építkezésekhez. A Városgazdálkodási Vállalat, az Ingatlankezelő Vállalat szo­cialista brigádjai gépi és em­beri, munkával járultak hozzá az építéshez. Az AGROFIL, a bányatröszt és a vegyesipari ktsz tervező és szállítómunkát végzett. A munkába bekapcso­lódtak a diákok is. A Bolyai Gimnázium, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum é's Szakközépiskola, a Gagarin üti Általános Jskola tanulói régi épületek lebontását vállal­ták. Ebből oldották* meg a téglaszükségletet. A napközis program kereté­ben tíz napközis csoportszobát szeretnének felépíteni. Az építkezést a Bartók Béla úti Általános Iskolában és a- Csiz­madia úton néhány héttel ez­előtt elkezdték. A Bartók Bé­ta úton mór a tetőszerkezetet építik. A Csizmadia úti Álta­lános Iskolában még csak az alapozásnál tartanak. Az épí- tés érdekében azonban itt az építkezés megkezdése előtt 100 köbméter földet kellett elszál­lítani. A gyerekek, szülők és tanárok főleg az alapozási és segédmunkákból vették ki a részüket. A szakmunkát a vál­lalatok megfelelő szakképzet t - seggel rendelkező emberei vé­gezték. Szükség.van rá Baglyasaljón és a Mnlt- novszkij úti Általános Iskolá­ban a tanév befejezése utón, a napokban kezdik meg a mun­kát. Szükség van erre, mert a tartalmi munka minőségi ja­vulása csak a megfelelő, op­timális tárgyi feltételek meg­teremtése mellett képzelhető el. Ehhez azonban a társada­lomnak olyan mérvű összefo­gására van szükség, mint amilyen tavaly és most is megvalósult Salgótarjánban az óvodai építkezések és a napkö­zis termek építésekor. Sulyok László Tárlatról tárlatra Kiállítások a Madách Gimnáziumban és Szakközépiskolában Csak a dicséret és az el­ismerés hangján szólhatunk arról az alapos és szeles körű munkáról, amely az ötven­éves jubileumát ünneplő sal­gótarjáni Madách Imre Gim­názium és Szaikiköaópdskolia ki- állftásamak megnyitását előz­te meg. Az évforduló alkal­mából hét tereimben nyolc kt- állítást rendezitek igen. gazdag anyaggal, s gondos válogatás­ban. A rendező pedagógusok közül Gaakó György, Iványi Ödön. Kiibédi Katalán, Szat­mári Béla, Szarvas József, Dani Istvánná, Szirmai Er­vinné, Kiss Józsefné, Szegedi Mária, Szabó Istvánná és Ba- joczky Jánosné nevét említ­jük elsősorban. Természete­sen, rajtuk kívül az egész ne­velői kar, s az iskola tanulói is bekapcsolódtak e munkába. Barabás György igazgató tá­jékoztatása szerint, mintegy 150 tanuló dolgozott a kiállí­tásokon, s a továbbiakban mintegy 300 diák kapcsolódik be a tárlatok felügyeletének ellátásában, s a „tárlatvezetés­be”. Túlterhelés 1928-ban Ügy véljük, az Iskola jog­gal tarthat igényt arra, hogy az iskolatörténeti, képzőmű­vészeti, képzőművész-szakkö­ri, építőipari, egészségügyi, kézimunka-, természettudo­mányi ós sport kiállításokat, amelyek két hétig tartanak nyitva, minél többen megte­kintsék a szülők, s a város lakosai köréből. Milyen tanulsógokut kínál­nak a látogató számára ezek a tárlatok, amelyek minde­nekelőtt a tanulói teljesít­ményt dokumentálják? A teljesség igénye nélkül, csupán néhány kiállításról szélünk kissé részletesebben.. Az iskólatorténeti tárlattal kezdjük. Igen gazdag anyag gyűlt össze. Az iratanyag közül szá­mos jellemző kordokumen tu - mot találunk, amelyek egyút­tal az iskola eredetével, fej­lődésével függenek össze. Igph jellemző kordokumentum pél­dául az a levél, amelyet 1924. június 16-án, a forgács-telepi elemi iskola igazgatója írt, s amelyben jelenti, hogy senki sem szándékozik gimnáziumi tanulmányokat folytatni. Jel­lemző a későbbiekben az is, hogy csaknem hatvan tárgya­lás előzte meg a volt csend - őriskolának a gimnáziumi ok­tatási célba történt átadását, amely 1947-ben történt meg, (Az iskóla most is ebben az épületben működik,) S csak az érdekesség kedvéért em­lítjük azt az iratot, amely szerint: „A NVK Minisztéri­um 16296/1928. sz, rendelete alapján utasítom a t. Igazga­tóságot, hogy a legközelebbi szülői értekezlet tárgyául a túlterhelés kérdését tűzze ki,,.” (Már 1928-ban!?) Kordokumení ununk Maga az iskola története kordokumentum. Erről vall a kiállításon az az összeállítás, amely Salgótarján középis­Stefania Sandrelli a salgótar­jáni Art Kino heti bemutató­jának, A megalkuvónak női főszereplője Moravia regénye szolgál. A film hőse Clerici, fiatal filozó- liatanár. Az ő története a film; azé az emberé, alti min­dig kész rá, hogy megtegye amit kívánnak tőle, azé, aki az uralkodó hatalom játéksze­révé válik. A kissé érzelmes, mulatsá­gosan megható francia—olasz NÓGRÁD - 1973. június 6„ szerda Újabb megyei tanfolyam A József Attila Megyei Mű­velődési Központ ós a balas­sagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ népi dí­szítőművészeti szakkörvezetői tanfolyamot indít szeptember­ben Balassagyarmaton. (Ezt megelőzően hatnapos előké­szítő tanfolyam lesz június 18—23-ig Hollókőn.) A tanfolyam szervezőivel folytatott beszélgetés meggyő­zött arról, hogy különös gond­dal tervezték meg a magyar tájegységek megismertetését. Természetesen, kihangsúlyoz­va Nógrád megyét az etnikai­lag, folklór szempontjából kü­lönösen értékes palócföldet, ahol bemutatókat, tanulmányi kirándulásokat, népművészeti múzeumokat látogatnak meg a hallgatók a témákhoz kö­tődő előadások mellett. Az előadások tematikája gazdag és sokrétű. A népi hím­zések táj jellegét, felépítését, színezését és öltéstechnikóját tartalmazzák. Megtudtuk to­vábbá, hogy a tanfolyam vé­gén vizsgát tesznek a hallga­tók, jó eredmény esetén szak- körvezetői engedélyt nyernek. Fontos ez, hiszen ilyen vizs­ga nélkül a rendelet értelmé­ben nem vezethet szakkört senki közművelődési intézmé­nyekben. Milyen szakkörökről beszél­hetünk? Falusi, városi, üzemi, de még iskolai szakkörökről is. A jó varró, jó adottságok­kal bíró, ügyes kezű kis- és nagylányok, asszonyok közös­ségeiről. Ezek vezetésére olya­nok jelentkezését várják Ba­lassagyarmaton a művelődési központban, akik kedvet és tehetséget éreznek a díszítő- művészet iránt. ^Láttam is már az első je­lentkezőket Salgótarjánból, -a Gagarin Általános Iskolából, Balassagyarmatról a Szántó Kovács Szakközépiskola óvó­nőképző tagozatáról, Érsek- vadkertről, valamint a gyar­mati népművészeti szakkör­ből. A Röpülj páva körökből is jelezték érkezésüket, a te­matikában foglalt célkitűzé­sek megvalósítására aranyfe­dezet a népi hagyományok, a népi művészet iránti lelkese­dés és tisztelet. Elekes Éva kólái hátóaatáinjalk fejlődését dokumentálja. 1923. május 23- án kelt a rendelet, amely megengedte a tögirrmaziumi előkészítő tanfolyam megin­dítását. 1923.' szeptember li­án kezdődött a tanítás hét oszályban 52 tanulóival. 1927- ban lett reálgimnázium, vizs­gáztatási joggal. 1939-ben történt az iskola államosítása, A kiállításon Móricz Zsig- momd itteni látogatásét, Ju­hász Gyula kapcsolatát szá­mos dokumentum, írás, leve­lezés őrzi. Az iskola tipikus tanáregyéniségeinek, Fayl Frigyesnek, dr. Domyaá Bé­lának, Vincellér Vilmosnak ugyancsak szép emléket állít a tárlat, S igen gazdag az iro­dalmi, a honismereti és a történelmi szakkörök tevé­kenységét dokumentáló kiállí­tási rész is. Külön említjük azt a kiál­lítást, amely az iskola volt tanárainak, s tanulóinak kép­zőművészeti alkotásaiból nyílt meg. Tizenegy hivatásos mű­vész 38 műve látható itt. A volt tanárak közül Fayl Fri­gyes, Hamza Tibor olajképek­kel, Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikusművész grafi­kákkal szerepel. Jelenleg is tanít az iskolában Iványi Ödön és Szatmári Béla, akik szintén képviseltetik magukat a tárlaton.. A volt tanítvá­nyok között szerepelnek Cső. hány Kálmán kétszeres Mun» Uacsy-díjas grafikusművész, Somoskői Ödön, Fábián Gyöngyvér, ifjú Szabó István és Vasas Károly munkái. Ha u 1 iseh Lenike njűvészettöp. lénész, aki szintén itt junult, általa írt képzőmű vészeli ki­adványokat küldött a kiállítás» na, Az ízléses tárlatot az is­kola új tanműhelyében ren­dezlek meg, gazdag anyagá­val, ízléses rendezésével sok tanulságot rejt. Építőipar és egészségügy Az építőipari szakközépis­kolásokat külön dicséret ille­ti azért a munkáért, amelyet a kiállítások rendezésében vé­geztek. Az építőipari kiállítás ízelítőt nyújt tanulmányaik­ról, a szakma szépségéről, Ugyancsak gazdag az egész­ségügyi, s a sportki állítás is, amely számot ad a tanulói teljesítményekről. Az itt nem említett tárlatok is várják a látogatókat. E kiállításokat végignézve gazdag élménnyel távozhat az ötvenéves iskola falai közül a látogató, * Tóth Elemér \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom