Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
Munkásgyűlés a Vörös Csillag Traktorgyárban i Myers Rezes beszéde Pénteken délután a kispesti Vörös Csillag Gyár szerelőcsarnokában munkásnagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, dr Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Horváth Ede, a Központi Bizottság tagja, a gyár miniszteri biztosa, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, Molnur Endre, a XIX. kerületi pártbizottság első titkára, Virágh Ferencné, a kerületi tanács elnöke, továbbá a kispesti gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A nagygyűlés mintegy ezer résztvevőjét Kotka Sándor, a Vörös Csillag Gyár pártbizottságának titkára köszöntötte, majd Nyers Rezső mondott beszédet. Bevezetőjében arról szólt, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár olyan 20 éves periódus végére érkezett, amelyben döntően országos szükségleteket kielégítő és exportra is szállított traktorokat és dömpereket gyártott. Július elsejétől új fejezet kezdődik a kispesti gyár történetében, amelynek során elkezdődik a gyár teljes rekonstrukciójának folyamata. Űj termelési profil alakul ki a gyárban, fokozatosan új gyártmányokat vezetnek be — új technika alapján, korszerű körülmények és sok szempontból új szervezési fonnák között. Több mint 20 évre előre tekintve biztosan lehet állítani, hogy ezek .az intézkedések a gyárnak és munkásgárdájának jövőjét egyaránt megalapozzák. A termelési szerkezet megRendkívüli állapot Chilében Dr. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök drámai beszédben jelentette be, hogy a hadsereg szakadár egységei tüzet nyitottak a santiagói államfői palotára Salvador Allende chilei köztársasági elnök pénteken délelőtt rádióbeszédben jelentette be, hogy a chilei fegyveres erők „egyik lázadó alakulata” államcsínyt kísérelt meg. Mint mondotta az első páncélos ezred körülzárta a La Moneda palotát — az elnöki rezidenciát — és tüzet nyitott. Az elnök Santiago környéki házában mondta az országos rádióhálózatban sugárzott beszédét. Allende elnök beszédében hangsúlyozta: „ezekben a nehéz órákban a munkásosztálynak le kell vernie a lázadó alakulatokat. Az alkotmányhű katonáknak pedig támogatniuk kell a munkásságot”. A DPA jelentése szerint Jósé Toha honvédelmi miniszter közölte, hogy „kisebb egységek” keltek föl a kormány ellen. Allende közölte-: állandó kapcsolatban van a fegyveres erők parancsnokaival. A főváros központjában, az elnöki palota környékén több helyütt lövöldözés hallatszott. A kormányépületek és a parlament köré megerősített rendőri és csendőri osztagokat vontak össze. Mint ismeretes, a rendőrség és a csendőrség a chilei fegyveres erők hagyományos alkotmánytisztelő részei. Prensa Latina legfrissebb ie'ent.ése szerint Allende elnök Prat tábornok társaságában, kormány hű katonák kí- s -rétében bevonult az elnöki pr lólába. Santiago közoontia felett he* ■kop terek köröznek. Carlos Prats tábornok, a chilei fegyveres erők főparancsnoka felszólította a lázadókat, hogy adják meg magukat. A Prensa Latina hírügynökség értesülése szerint a zendülés kitörésekor egyedül Daniel Vergara belügyminiszterhelyettes tartózkodott az elnöki palotában. Vergara közölte, hogy az épületet körülvevő katonai alakulatok csupán a levegőbe lőttek. Más értesülések szerint viszont legkevesebb negyven személyt szállítottak lőtt sebekkel kórházba. Allende elnök utasítására Chile mind a huszonöt tartományában bevezették a rendkívüli állapotot. Miközben Salvador AHende és Prats tábornok hadseregfőparancsnok bevonult a La Moneda palotába, a fellázadt páncélos alakulatok megkezdték az elvonulást. A santiágői városközpont stratégiai fontosságú objektumait négy kormányhű gyalogosezred katonái ellenőrzik. Prats bejelentette, hogy a hadsereg ura a helyzetnek. A lázadók elvonulását követően fegyelmezetten felvonuló munkáscsoportok érkeztek a főváros központjába. „Allende, AHende! A nép megvédelmez!” feliratú táblákkal a kora délutáni órákban már több ezren gyűltek össze a kormánypalota körül. A köz- társasági elnök újabb rádióbeszédében nyugalomra intette a lakosságot és hangsúlyozta: ha a körülmények megkövetelik, felfegyverzik a munkásságot. (MTI) változtatása távolról sem úgy zajlik le, ahogy a harmincas években, a gazdasági válság idején ment volna végbe, amikor a gyárak teljes megszűnésével, üzemek, műhelyek teljes kiürülésével járt volna együtt. Most a traktorgyár fúziójának eseteben arról van szó, hogy a fejlődéssel együtt új feladatok kerültek napirendre, amelyeknek megoldásához átszervezésre van szükség. Ilyenkor óhatatlanul kicsit alábbhagy e munka lendülete, de csak azért, hogy hamarosan új lendületet vehessen. — A traktorgyártás a kispesti gyárban 50 éves múltra tekinthet vissza — folytatta Nyers Rezső. — Igaz, ez idő alatt nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, de kétségtelen az is, hogy az itt gyártott és még most is készülő traktorok — nemzetközi mércével mérve — drágák. Olcsóbban tudjuk a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból beszerezni. A Vörös Csillag Traktorgyár — fajlagos mutatókkal érzékeltetve — egylóerős teljesítményt 3500 forint ráfordítással termeL Nemzetközi szinten viszont ma már ez a költség — a legfejlettebb traktorgyárakban forintban kifejezve 1700- tól maxiin um 2800 forintig terjed. Azért, mert nagyobb szériában, korszerű technológiával termelnek, amit nem lehet biztosítani a Vörös Csillag Traktorgyár mai körülményei között. A lényeget tekintve a dömperrel is majdnem ugyanaz a helyzet, mint a traktorral. Ráadásul a dömpereket már kiszorítják a billenős teherautók, amelyek gyorsabban, töhb célra használhatók. Nyers, Rezső elmondta, hogy a központi, kormányzati szervek a leggazdaságosabb alternatívát választottak, amikor úgy határoztak, hogy a kispesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműgyártásba, azon belül is az autóbuszprogram megvalósításához szükséges hátsóhidak, mellsőhidak, alkatrészek gyártásába. Az átállás nem megy átmeneti nehézségek nélkül, a jövő azonban tartósan csak így biztosítható. A fejlesztési előirányzattal tehát két célt szolgálhatunk: a közúti járműprogram megvalósítását és a Vörös Csillag Traktorgyár jövőjének biztosítását. Ez a megoldás egymilliárd forint népgazdasági ráfordítást igényel, ami lényegében három év alatt visszatérül. Az új termelési feladatokkal akkor tud a gyár jól megbirkózni, ha munkáskollektívája együtt marad. Joggal érezheti mindenki, hogy szükség van munkájára, mindannyian megtalálják számításukat. — Az átíállás megköveteli a vezetőktől — hangsúlyozta Nyers Rezső — két fontos követelmény megvalósítását, amit a gazdasági vezetőknek,- a párt- es szakszervezeti veze tőknek egységesen, együttesen szem előtt kell tartaniuk. Az egyik az, hogy szervezettség, fegyelem legyen a munkában, s ez a munkafeiadatok világos és pontos kiadását, számon kérését és lelkiismeretes elvégzését jelenti. A másik: a szocialista üzemi demokrácia, amelyet mind jobban kell érvényesíteni. Demokratikus légkör legyen a műhelyekben, az üzemekben, az irodákban is. Változatlanul működjenek a társadalmi szervek, hogy dolgozók nyugodtan fordulhassanak hozzájuk problémáikkal, választ kapjanak rájuk. Ha, igazuk van, intézzék el az ügyüket, ha pedig nincs, akkor ezt világosan mondják meg és indokolják is meg. Az üzemi demokráciának az átállás sajátos körülményei között sem szabad csorbát szenvednie. Ilyenkor is meg kell tárgyalni a végrehajtást, megvalósítást, mert az csak így érhető el, hogy mindenki ismerje a helyét, feladatát és mindenkinek meghallgatásra találjon a végrehajtással kapcsolatos véleménye. Szocialista életünknek ezek az alaptörvényei, a kispesti gyárban az egyesüléskor >s biztosítva vannak és lesznek ezután is. A döntés után azonban nincs helyük az öncélú, meddő vitáknak. Egységes cselekvésre, következetes végrehajtásra van szükség. A mi rendszerünktől idegen az, hogy a gazdasági vezetők csak parancsokat osztogató, a mások véleményével nem törődő ügyintézők legyenek. De szeretném hangsúlyozni azt is, hogy nem lehet ideálunk az a gazdasági vezető sem, aki csak halogatja a döntéseket, aki jó modorú, halk szavú, de erélytelen. Nagyon fontos, hogy a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek együttműködése meg felelő legyen. Ilyenkor fokozott felelősségre és együttműködésre van szükség. Nyers Rezső ezután részletesen foglalkozott gépiparunk jelenlegi helyzetével, fejlődésének körülményeiveL Nyomatékosan rámutatott arra, hogy a magyar gépipar az elmúlt két és fél évtizedben számottevő fejlődést ért meg, annak ellenére, hogy viszonylag szűk bázisról indult el. Szólott a gépipar munkáját befolyásoló nemzetközi munkamegosztásról, a szakosodási folyamatokról. A felszólaló dolgozók megígérték, hogy fe lelősségteljesen látnak hozzá az új feladatok megvalósításához. (MTI) Felértékelték a márkát A tőkés pénzvilág legújabb szenzációja, az állandósuló valutaválság legfrissebb következménye a nyugatnémet márka újabb felértékelése. Ezt jelenti be (képünkön balról jobbra) Klasen, az NSZK szövetségi bankjának elnöke cs Helmuth Schmidt pénzügyminiszter Karakas László életrajza (Folytatás az 1. oldalról) Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára; ugyanabban az évben az MSZMP IX. kongresszusán, majd 1970-ben a párt X. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Maróthy László életrajza Maróthy László 1942ben született Szeghalmon, szegényparaszti családban. 1960-tól a KISZ tagja, 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányát után a gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett 1965- ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában írta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizottságának titkárává választották. 1968—■ 1970. között a KISZ Pest megyei bizottságának titkára volt. E beosztásában agitáci- ós- es propagandamunkával foglalkozott. 1970-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Szentendre városi Bizottságának első titkárává választották, s ugyanakkor a megyei párt-végrehajtóbizottságnak is tagja lett. A nemzetközi haladás érdekében Mélyreható nemzetközi folyamatok kibontakozása ide-' jén foglalt állást a párt vezető szerve Magyarország külpolitikájáról és a világpolitikai helyzetről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szerdai ülése néhány nappal Leonyid Brezsnyev amerikai és franciaországi utazása után és ugyancsak néhány nappal az európai biztonsági értekezlet megnyitása előtt tekintette át a nemzetközi helyzetet, valamint a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét. \, A párt vezető szerve a két világrendszer kapcsolatai és a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése politikájának szempontjából .vizsgálta és értékelte Leonyid Brezsnyev washingtoni és párizsi tárgyalásait. Nagy horderejű események ezek, mert segítik eltorlaszolni a hidegháború visszatérésének útját, növelik a szocialista világrendszer tekintélyét, az életbe ültetik át az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogramot. A csúcstalálkozókon is kifejezésre jutó politika: a Varsói Szerződés országai egyeztetett tevékenységének, összehangolt fellépésének következménye — a nemzetközi viszonyok általános javítása, a haladás érdekében. Ezt a magyar érdekeket is megtestesítő internacionalista politikát, mint közös erőfeszítést, az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli és támogatja. A nemzetközi enyhülés egyik legfontosabb feltétele, hogy az erőviszonyok megváltozása és a szocialista országok sikeres fejlődése és tevékenysége révén több tőkésországban reálpolitikai irányzatok kerekednek felül. A jövő héten kezdődő helsinki tanácskozás ennek a tendenciának megtestesítése. A KB-ülés úgy ítélte meg, hogy ezen a konferencián az érdekelt felek, ésszerű kompromisszumának alapján, vagyis az előkészítő tárgyalásokon elért eredmények megerősítésével előbbre lehet majd lépni az európai béke és biztonság ügyében. A magyar küldöttség — erősíti meg a határozat —, ebben a konstruktív szellemben fog tevékenykedni Helsinkiben, csakúgy, mint Bécsben a haderő- és fegyverzetcsökkentési megbeszéléseken. A KB állásfoglalása útmutatást ad a magyar külpolitikai tevékenységhez egy másik európai vonatkozásban is. Miután életbe lépett a két német állam alapszerződése, valamint a müncheni diktátum érvénytelenítésével sikeresen befejeződtek a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások „elhárulnak az akadályok a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése útjából.” Az általános nemzetközi érdeklődésünkön és érdekeltségünkön túl, ugyancsak különleges nemzeti vonása is van annak a direktívának, amely az indokínai kérdésre vonatkozik. Hiszen hazánknak, mint a nemzetközi Vietnam-konfe- rencia okmánya aláírójának, és a Dél-Vietnamban működő Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjának becsületbeli feladata közreműködni a béke biztosításában. Az ellenőrző és felügyelő bizottság magyar részlege a legpontosabban eleget tesz vállalt kötelességének és ennek a közhasznú és általánosan nagyra becsült nemzetközi tevékenységnek tudatában „elítéljük és visszautasítjuk azokat a mesterkedéseket, amelyek a bizottság normális tevékenységének akadályozására és meghiúsítására irányulnak.” A nemzetközi, mindenekelőtt az európai helyzetben bekövetkezett enyhülés gyümölcse, hogy erősödik a kapcsolat és életenként már a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés a szocialista és a tőkésországok gazdaságai között is. A KGST, amely a szocialista országok integrációs programjának megvalósításán tevékenykedik — Prágában éppen a közelmúltban fogadtak el a fejlesztést elősegítő újabb rendszabályokat — maga is növekvő figyelmet fordít erre az együttműködésre, s a lépésről lépésre való előrehaladást ösztönzi. „Ennek során — állapítja meg a Központi Bizottság határozata — megteremtődhetnek a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok feltételei is.” A párt vezető szerve a nemzetközi kérdéseket áttekintve joggal vonhatta le azt a fő következtetést, hogy a nemzetközi életben jelenleg a pozitív tényezők és vonások erősödnek. De egyben figyelmeztetett arra is, hogy megfelelő józansággal és minden túlzások nélkül kell ezeket a körülményeket megítélni, hiszen az enyhülési folyamat csak a reakciós, hidegháborús erők ellen folytatott következetes, soha sem lanyhuló harcban érvényesült eddig is és a jövőben is csupán ilyen feltételek közepette erősödhet meg. Az MSZMP és a magyar kormány ennek tudatában és e cél szolgálatában fe! ti ki a jövőben is tevékenységét a nemzetközi haladás erőivel egyetértésben. Jól gazdálkodott a tanács (Folytatás az 1. oldalról) valósításához, amely csak dicséretet érdemel. Az elért eredmények nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy nincsének gondok a városfejlesztésben és az intézmények fenntartásában. A legjobban rászorulóknak és az arra legérdemesebb városi munkáscsaládoknak még nem tudtunk olyan mennyiségben lakást adni, mint azt a tanács szerette volna. Javítani lehet és kell a szervező munkát. A közműfejlesztési hozzájárulások terén a tanács üzemeinek hatékonyabban szükséges gazdálkodniuk. Az sem titok, hogy a nagy ütemű lakásépítések mellett az igényekhez képest kevesebbet fordított a tanács a járulékos beruházásokra. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte Salgótarján város Tanácsának négyéves programját, amely a nyílt várospolitika jegyében készült. Az átfogó és sokoldalú terv, a párt- és tanácsi határozatoknak megfelelően, de a tanácsi önállóságot alapul véve áttekinti és magába foglalja az elkövetkezendő feladatokat, az itt élő emberek életkörülményeinek javítását. Ezt követően a tanács egyéb ügyeket tárgyalt.
