Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

4 ODOT 3 VVWVW>ÍWy»^/WOVWVV\^A(VV^/VVV\A<VWlrVVVWWW Felejthetetlen emlékek Csehszlovák és magyar vendégek a VIII. ODOT-on Honvédelmi nap az országjáró diákok találkozóján Nagyszerű érzés ismerős és Ismeretlen fiatalokkal együtt versenyezni, szórakozni. Diák­napok, VIT, ODOT, mind jó alkalom erre. Most, hogy Sal­gótarjánban zajlik az ODOT eseménysorozata, mi nyújtjuk az élményt az 1200 fiatal szá­mára. Hogyan sikerül, milye­nek a benyomások? — erről kérdeztem meg két megye képviselőit: Hajdú-Bihar és Baranya megye fiataljait. Hajdú-Bihar megyéből hat­vannégyen érkeztek. Bertalan .Zoltán, Szabó Gyula, Gyetkó Mária és Mihály Ferenc, a Bocskai Gimnázium tanulói. Velük beszélgettem. — A megyei versenyünk Felsőtárkányban volt, ahol mindenki teljesítményét egyé­nenként pontozták. Most a mi csapatunk igyekezett a legjobbakat indítani a ' tájé­kozódási futóversenyen. Min­den megye egyenlő esélyek­kel indult, mivel a 3 ki­lométeres terepet senki sem ismerte. És: nyerni mindenki szeretne. Salgótarján törté­nelméből, nevezetességeiből készültünk a „városismereti versenyre”. A VIT jegyében pedig Csehszlovákia színeit képviseljük — mondja Szabó Gyula. — Milyen sportágban in­dultok még? — Focizni szeretnek a srá­cok, abban szeretnénk jó eredményeket elérni — foly­tatja. — Pécsről, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépisko­lából érkezett Kern Mária, Gyúrok Katalin és Bora Má­ria. — Két busszal 90-en jöt­tünk Pécsről. Mi a budapesti VIT-rőI és Salgótarjánból ké­szültünk. A megyei csapat- versenyt Abaligeten rendezték számunkra. Nekünk most a csapatverseny a fontos. A má­sodik hellyel mi már meg lennénk elégedve — mondja Bora Mária. A műsor, és az egész ODOT nagyon tetszik. Jól szórakoztunk . a megnyitó esti programján. Aznap este mi a sátrunkban „avatást” rendeztünk. Mindenkit jól „elnadrágoltunk”. Utána kó­lát ittunk rá. Ha tréfásan akarnánk kifejezni magunkat, akkor azt mondanánk: „min­den nagyon szép, minden na­gyon jó, mindennel meg va­gyunk elégedve”. — Nagy örömet szereztek a sok kis kedves ajándékkal, mellyel megleptek bennünket. Kap­tunk reklámszatyrot, jelvényt, prospektusokat, s habár ez nem tárgyi ajándék, kedves­séget. Bárkihez fordultunk, bármit kérdeztünk, mindig készséggel segítettek. — Én például tegnap egy idős nóiiitől egy emlékmű után érdeklődtem, s olyan kedves volt, hogy még el is vezetett a szoborhoz. Nagyon jó Itt. Azt hiszem, felejthetet­len emlék lesz számunkra a Salgótarjánban töltött egy hót — szói közbe Kern Mária. — A várost először láttuk valamennyien, de csak elis­merő szavakkal beszélhetünk róla. Minden napunk kelle­mesen és hasznosan telik. Egyik este például Délhúsa Gjon volt a tábor vendége, korábban pedig Rónaszéki András és Radványi Barna humorista. Mindegyik műsora nagyon tetszett. Jó program után, már csak a jó szereplés van hátra. Reméljük, valamit sikerül elérnünk. De, ha nem, akkor 6em leszünk szomorú­ak, mert ez az egy hét úgy is kellemes emlék marad. Bátki Ildikó Humor és táncdal Neves és pályakezdő művészek Salgótarjánban Lassan befejezéséhez közele­dik az országjáró diákok VIII. országos találkozója Salgótar­jánban. Hazamennek a fiata­lok, ki-ki saját lakóhelyére. De reméljük, még sokáig fognak emlékezni a salgótarjáni egy hétre. Nemcsak a napközbeni foglalkozásokra, kirándulá­sokra és a különböző sport- és szellemi versenyekre, hanem azokra az esti humoros, zenés műsorokra is, amelyekből ma­gas színvonalon bőven jutott minden estére. A tábor június 18-i, hétfői megnyitásának estéjén Radvá­nyi Barnát, a Rádió és Televí­zió Humoristák klubjának egyik alapító tagját — aki a konferanszié szerepét látta el — tapsolhatta meg a lelkesült, rendkívül hálás diákközönség. Egy másik humorista, a máju­si Sál gó-SZŰR-on megismert Rónaszéki András is nagy si­kert aratott temperamentumos előadásával és jól sikerült mű- mészparódiáival. A kitűnő Kék Csillag együttes két éne­kest kísért: a televíziós tánc­dalfesztiválok egyik gyakori résztvevőjét. Kovács Józsefet és a nagyközönség által még kevéssé ismert Bodnár Lász­lót. Kulturáltan előadott da­laikkal nagymértékben járul­tak hozzá az ismerkedési est jó hangulatának megteremté­séhez. A jó hangulat tartósnak bi­zonyult. A következő napon több száz fiatal énekelt együtt — s ennél nem hiszem, hogy lehet nagyobb elismerés — a polbeaténekes Dinnyés Jó­zseffel és a szép hangú Dél­húsa Gjonnal. Nehéz, de rend­kívül rokonszenves az, amit Dinnyés József csinál. Egy szál gitárral állt ki a közönség elé és énekelt: szerelemről, béké­ről, háborúról, emberi gyenge­ségről, sőt — mert ilyen is van — aljasságról. Dinnyés szán­déka agitatív; ezzel kívánja felhívni közönsége — főleg a fiatalok — figyelmét a hasz­nos, értelmes cselekvésre, a rossz elleni kérlelhetetlen, bá­tor fellépésre. Délhúsa Gjon a, szelídebb énekesek fajtájából való. O is az emberi kapcso­latteremtésről, barátságról és szerelemről énekelt, de egé­szen másképp, érzelmesebben, lágyabban, mint Dinnyés. A két énekes után lépett fel Sándor György humorista, vagy ahogyan magát nevezi: humoralista. Észre sem vettük, hogy — a számos témát lazán összefűző — műsora negyven percig tartott. Humorának leg­találóbb jelzői — úgy érzem —, a fanyar és a groteszk jel­zők lehetnének. Poénjain nem tudunk rázkódó elégedettség­gel olyan jóízűt nevetni, mint a kabarékban a vicceken. Mert Sándor György nem viccel. Magán- és közéletünk megle­vő rossz beidegződéseit, szo­kásait figurázza ki úgy, hogy közben környezetünkre, bará­tainkra, munkatársainkra is­merünk, s bizony nem egyszer önmagunkra is. Szerdán show-müsort lát­hattunk. Ebben két fiatal éne­kesígéret, Baráth Mária és Né­meth Pál is szép sikerrel sze­repelt. Az OKISZ Labor csinos manökenjei a legújabb divat­kreációkat mutatták be a kri­tikusan fogékony fiataloknak. Az est „nagyágyúja’’ azonban mindenképpen Hofi Géza volt, aki a szilveszteri televíziós • műsorban látott Odüsszeusz- jelmezben, a fiatalok tomboló tapsa és öröme közepette vo­nult fel a szabadtéri színpadra. A csütörtöki műsoros esten kizárólag fiatal énekesekkel találkozhattunk. A megyénk- beli születésű, tehetséges Nat- kó Henriette, valamint Balikó Mariann, Komlósi István és Straud Dezső rutinosan álltak helyt és megérdemelten arat­tak tapsokat. A sikerben osz­tozott az énekesek kíséretét ellátó Syconor együttes is. Ma, a találkozó utolsó előtti napján nagyszabású bálra ke­rül sor a tóstrandon, ahol a remek Neoton együttes szol­gáltatja a talpalávalót: Az énekeseket a kedves hangú, bájos Katona Klári és a na­gyon népszerű Korda György képviseli. Sulyok László Több mint egyórás bemutató v Az országjáró diákok VIII. országos találkozójának egyik legmozgalmasabb napja zajlott le tegnap. A hajnali riadó után a fiatalok a hon­védelmi nap színhelyére, a Karaxtcs aljában levő Nagy- kercseg-völgybe vonultak. Itt megtekintették a néphadsereg egyes alegységeinek liarcásza- ti bemutatóját: harckocsikkal, sorozatvetőkkel, . lövegekkel. hídvetőkkel, lokátorokkal és más harceszközökkel végre­hajtott álló és mozgó harcot. A több mint egyórás bemu­tató után a fiatalok a Gyo­pár-forrásnál megemlékeztek a fasiszta elnyomás . ellen küzdő és mártírhalált halt fiatalokról, megkoszorúzták a nagykercsegi KlMSZ-emiék- művet. A honvédelmi nap ha- tárör-lovasbemutatóval foly­tatódott, majd korhű harci jelmezben, fegyverzettel mu­tatta be műsorát az MHSZ országos központjának Zrínyi Haditorna Klubja. A tegnapi nap műsorában szerepelt mo­dellező-, és tűzoltási bemutató is. / Az országjáró diákok Vili. országos találkozójának tegnapi programjában cseh­szlovák és magyar vezetők is részt vettek. A honvédelmi napon ott volt Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Parti­zán Szövetség főtitkára, Réti Antal, az MHSZ országos ve­zetőségének főtitkárhelyette­se. Részt vett és megtekintet­te a bemutatót Jozef Sula, a Csehszlovák Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának oásztályveze- fője. A vendégeket dr. Laka­tos József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, a me­gye párt-, állami és tömeg­szervezeteinek több vezetője kísérte. A délutáni programban részt vett dr. Gosztonyi Já­nos, a művelődésügyi minisz­ter helyettese. Látogatást tett az ODOT táborában és meg­tekintette a haditechnikai be­mutatót is. A honvédelmi nap keretében a fiatalok a fegyverzet szá­mos fajtájával ismerkedhettek meg. Képünkön egy pisz­tolyt mutatnak be a fiataloknak i -*.’v .fii­A technikai kiállításon a fiatalok nagy érdeklődéssel szemlélik a kiállított eszközöket. Az MHSZ salgótarjáni modellező köre egy vitorláshajó kicsinyített mását mutatta be az ODOT résztvevőinek (Bibók László felvételei) A házi szociális gondozásról Társadalmi aktívák segítenek Ugyanúgy, mint a pici gye­rekek, segítségre, támogatásra szorulnak az idős emberek is. Különösképpen azok, akik hozzátartozóiktól külön, egye­dül élnek. Az egyedülálló öregek házi szociális gondozásának meg­szervezése napirenden szereplő kérdés Salgótarjánban. Erről tárgyalt legutóbbi ülésén a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága mellett működő nőbizott­ság is. Budapest III. kerületé­nek mintájára társadalmi ak­tívahálózat alakul, olyan tár­sadalmi munkásokból, akik vállalják egy-egy idős ember támogatását, gondozását. Sal­gótarjánban mintegy 100 fő­ből álló aktivahálózatra van szükség. A munka első fázisa termé­szetesen felkutatni azokat az öregeket, akik házi gondozás­ra szorulnak. Ez a munka szerte a városban máris folyik. E hónap végén pedig konkrét tájékoztatásra, megbeszélésre hívják össze azokat, akik vál­lalkoznak erre a feladatra. Ipolyvidéki Erdők Megjelent az Ipolyvidéki Er­ik, az Ipolyvidéki Erdő- és úeldolgozó Gazdaság üzemi pjának júniusi száma. Képes dósitásban számolnak be a NV-n bemutatott korszerű ipari termékeikről. Írást ol­dhatunk az erdőművelési igyszerezésről, az anyagmoz- itás korszerűsítéséről, kitün­tetett erdőgazdasági dolgozók­ról. Kovács János muzeológus javasolja, hogy gyűjtsék össze az Ipoly-vidéki erdők föld­rajzi neveit! Munka- és üzem- szervezési tapasztalatait bo­csátja közre Tóth József, a salgótarjáni erdészet vezetője a gazdaság üzemi újságjának legújabb számában. Elgondolkoztató számok! “ Megyénkben ma már több mint 40 ezer dolgozót érint a szabad szombatos munkarend. De ennek terv­szerű felhasználása érdekében egyelő­re még nem történtek egységes és ha-, tékony, a dolgozóknak is megfelelő kezdeményezések. Más szóval, szabad időnk van, csak éppen nem tudunk ve­le mit kezdeni. Egy jelentésben olvas­tam; „A munkások többsége még a fizetett szabadságát is munkával tölti.” Persze azért nincsenek teljesen ma­gukra hagyatva a munkások. Hiszen 16 százalékuk részt vesz a szervezett üdül­tetésben. Több üzem pedig közös kirán­dulásokat szervez, elsősorban a meleg­vizes fürdőkhöz: Bükkszékre, Hajdú­szoboszlóra, Zsóriba, Hévízre, Har­kányba. Utaznak hát a Nógrád megyeiek. Pedig megyénk adottságai is igen kedvezők. Lehetőségeket kínálnak a szabad idő, a pihenés kihasználására. Olyan egészséges formái vannak ennek, mint a természetjárás, vagy éppen a város környéki kertek, apró, bekerített parcellák művelése. Egy időben hasznos és kellemes idő­töltésnek számított a horgászás, a va­dászat, a gombázás, azután jött az autó­zás, a négy keréken guruló turizmus. Most pedig ismét nomádok lettünk. Le­telepedtünk sátrainkba és sátraink kö­ré. Műveljük apró kertjeinket és örü­lünk, ha a dughagyma kibújt a földből, ha megjelentek az első apró paprikák, ha pirosodni kezd a paradicsom, amit mi ültettünk. Családi pihenőhelyek let­tek ezek a Salgótarján, Balassagyar­mat környéki kiskertek, a munkáspar­Gazdagabb hét végi programot cellák, az idegnyugtató muhka ottho­nai. Van ennek az időtöltésnek egy nagy haszna. Amíg a horgászás, az autózás mozdulatlanságra készteti a testet, ad­dig a kertekben minden izmunkat meg­mozgatjuk. Jogosan mondták hát el a jelölő gyűléseken, hogy még több ilyen olcsó parcellára lenne szükség ahhoz, hogy a hétvégeken, s több napos meg­feszített munka után felfrissüljenek a dolgozók. A tanácsok programjában ez is sze­repel, a szabad idő még jobb kitöltése, a hét végi pihenés megszervezése. Ba­lassagyarmaton és Salgótarjánban már sokat tettek ennek érdekében, mert ér­zik az egyre növekvő ipari munkásság követelését. Felavhtták a korszerű, nagy-ligeti sportpályát, elkészült a strand melletti teniszpálya, tovább folytatják a Nádor utcai pálya építé­sét. A Nyírjesben hét végi kiránduló­telepet építettek, elsősorban az ifjú­ság részére. A város körül gombamód­ra nőnek ki a hétvégi házak a földből. Mindezek olyan igényt elégítenek ki, amelyek éppen az utóbbi években je­lentkeztek fokozottabb mértékben. Egy­re több salgótarjáni lakos válik telek- tulajdonossá, gombamód nőnek a hét­végi víkendházak a Pécskő tövében, a tóstrand szomszédságában, Ráróson, az Ipoly partján és Saigon. Igen szép környezetben építették fel a rövid idő alatt közkedveltté vált Strand vendéglőt, ahol korszerű kony­ha, étterem, kerthelyiség, hangulatos zene várja a pihenni vágyó salgótarjáni dolgozókat. De így van ez Pásztón, Szécsényben és másutt is megyeszerte, mert azt szeretnénk, ha minél kelle­mesebben töltenék el szabad idejüket megyénk dolgozói. Ugyanis van miből költeniök a nóg­rádi embereknek. Nem csak a termelés növekedett, nem csak új gyárak és lakó­telepek nőttek ki a földből néhány év alatt, hanem a pénztárcák is vastagod­tak. Ebből is adódik az a jogos igény, hogy tovább fokozzuk a hét végi kirán­dulóhelyek számát és kulturáltságát. Megfelelő programmal segítsük a dol­gozók harcos időtöltését. — Nem minden a vendéglő, a kocsma, vagy az italbolt. Ott csak hangoskodás van, és/ kikészül az ember az italtól, a füsttől is^ a zajtól is — mondta egy baglyasi ember. Ezért kirándulóhelyeket kérnek, * hét végi programokat és túra ja­vaslatokat. A palóc ember sokat ván­dorolt, látott életében, amikor az or­szág távoli sarkából hozta 'haza a ke­nyeret a családjának. Most azért sze­retnének mind többen ellátogatni a környék legszebb tájaira, hogy feled­jék a légkalapács zaját, a gépek mono­ton, fület sértő zúgását. Mert mégis csak más az, amikor a legnagyobb ricsajt a cinkék meg a vadméhek jelentik a szá­zados fák árnyékában. r—a

Next

/
Oldalképek
Tartalom