Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

Olcsón, sokat és jót! Evek óta nagy erőfeszítéseket tesz az ÜM salgótarjáni Öblösüveggyára a gépi üveggyártás tökéletesítésére és kiszé­lesítésére. A gyár tehetséges szakembereit az a cél vezérli, hogy minél több olcsó és jó minőségű üveg használati cikkel tudják ellátni az üzleteket. & gyár legújabb termékei közé tartozik a csillárüveg, ame­lyet szintén az automata üzemben, a H-kemencéhez kapcso­lódó egyik gépi berendezésen készítenek. Egy műszakban 8—3500 kerül le a szalagról a képen látható ízléses, szép gyártmányból. Balázs Géza segédgépész nagy figyelemmel kfcéri a gép munkáját. Csillárüveget a Szovjetunióba és a , Német Szövetségi Köztársaságba szállít sokat a gyár , Ä másik automata gépen egymás után formálódnak a kis kávéspoharak. Tessék utánaszámolni, mennyi készül ebből iá termékből percenként, ha a gép teljesítménye« nyolc óra , alatt tizenötezer darab Keresettek külföldön a hagyományos módon készült üveg­áruk, a kézi gyártású kelyhek, poharak, kancsók és készle­tek is. A munkakörülmények — különösen nyáron — itt a legnehezebbek. A munka kivételes szakértelmet, gondossá­got és intenzitást kíván, de ^ legmakacsabb „ellenfél” a hő­ség. Az ellene való védekezés szándékával készült a gyár­ban az a berendezés, amely vízfüggöny és ventillátor segít­ségével páradús, hűvös levegőt fúj a kemencét körbe ölelő pódiumon és körülötte dc-lgozó emberekre -is- IFotó; Fodor Tamás) Kilencszeres ) bírság Keidemtnyei a pdrtnerveiel Üzem- és munkaszervezés a nógrádkövesdi kőbányánál A Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalatnál felismerték, hogy, az emberi tényezőknek leg­alább olyan szerepe van a vál­lalat működésében, mint a ve­zetési, műszaki-gazdasági el­képzeléseknek, módszereknek. Szervezeti változások A pártszervezet kezdeménye­zésére kidolgozták az 1973— 1975-ig terjedő időszakra szer­vezésfejlesztési programjukat. Összefutását széles körű vizs­gálat előzte meg. Kikérték a törzsgárdatagok, szakemberek véleményét, biztosították, hogy az üzemi fórumokon állandóan napirenden legyenek az üzem- és munkaszervezés kérdései. Fokozta a tervek megalapo­zottságát, hogy a szervezési intézet segítségével felmérték a vállalat helyzetét, és erre építve a helyi szakemberek több olyán variációs számítást végeztek, melyek közül a leg­optimálisabb változatok ke­rültek végleges kidolgozásra. Elindult a belső mechanizmus felülvizsgálata is. Mindenekelőtt jobban hozzá­igazították a vállalat szerveze­ti felépítését a termelés érde­keihez. Létrehozták a techno­lógiai és szervezési osztályt, megerősítették a termelésirá­nyítással és -előkészítéssel fog­lalkozó műszaki osztályt. A legjobb szakembereket küldték a munkahelyi vezetésbe. Itt olyan szervezetet alakítottak ki, hogy a döntésért felelős személy a bányában tartózko­dik és a szükséges intézkedé­seket azonnal megteheti. Erre azért volt szükség, mert az eddigi túl bonyolult, sok át­tételes vezetés nem tudta meg­felelően és időben elhárítani a zavartalan termelés útjában álló akadályokat. A szervfezésfejlesztés célja az összhangteremtés a vállala­ti középtávú tervvel, hogy se­gítse a gazdálkodás hatékony­ságát. Ezzel egyidőben elin­dult a technikai, technológiai fejlesztés is. Hatására lénye­ges változás következett be a dolgozók élet- és munkakörül­ményeiben. A legfontosabb te­rületeken sikerült csaknem 100 százalékban géppel helyette­síteni a nehéz fizikai munkát. Olyan nagy teljesítményű gépeket szereltek be, mint a rezgőmalom, amely a korábbi­hoz képest 6—7-szeres teljesít­ményre képes, ugyanakkor energiafogyasztása csak fele a korábbinak. Az új törőgépek­nél elsősorban a minőség javí­tásában értek el jó eredmé­nyeket. Lehetővé vált a ter­mékválaszték bővítése. Távla­ti terveikben szerepel kész­termékek gyártása is. Rugalmasabban I Javítják a piackutató tevé­kenységüket. Felismerték, hogy rugalmasabban kell al­kalmazkodniuk a felhasználók változó igényeihez. Csak így tudják kapacitásukat időről időre lekötni. Tovább folytat­ják a Jugoszláviába irányuló exporttevékenységüket. A vállalati elképzelések meg­valósításában nagy szerepet kapott a jelenleg folyamatban levő, mintegy 80 millió forin­tos beruházás. Ennek során gondot fordítanak arra, hogy megfelelő ebédlők, öltözők- mosdók álljanak a bányászok rendelkezésére. Az eddigi gya­korlattól eltérően az elsők kö­zött építették meg a szociális­kommunális létesítményeket. Keresik, kutatják a szerve­zésfejlesztési célok javításával elérhető gazdasági eredményt. Ennek érdekében felülvizsgál­ják a termelőberendezések tel- , jesítményeit, az egységnyi ter­mékre jutó fajlagos időráfor­dításokat. Gondként jelentke­zik a gépek, termelőberende­zések egy részének elhasználó­dása. Pótlásuk a fejlesztési alap hiánya miatt csak kis­mértékben lehetséges. Annak érdekében, hogy a dolgozók ténylegesen megért­sék és tudják, mit és miért akarnak tenni, megszervezték a brigádvezetők, az üzemi és munkahelyi vezetők oktatását. Erre azért volt szükség, mert még ma is előfordul, hogy egy- egy intézkedés szükségességét, várható hatását vagy a válla­lati program tartalmát nem mindig értik helyesen. Pedig' siker csak akkor lehetséges, ha a végrehajtók érzik a felelős­séget és egységesen küzdenek a célok megvalósításáért. A tartalékok feltárását cé­lozza az a törekvésük, hogy valamennyi üzemegységben el­végzik a szükséges elemzése­ket, a termelékenységi és ön- költségszámításokat. Jobban kihasználják a korszerűbb technológia adta, korszerűbb szervezési lehetőségeket. Ope­ratívabban közbeavatkoznak az akadályozó tényezők elhá­rításában. Ügyrendellenőrzés Még eredményesebb lenne az üzem- és munkaszervezési tevékenységük, ha a program­hoz kapcsolódó és üzemekre bontott intézkedési terv folya­matos végrehajtásét biztosíta­nák. A vezetők munkájának ügyrendben meghatározott módja az eddiginél jobban se­gítené a korszerűbb munka- szervezést. Emellett az ellen­őrzés során Jeltárt' emberi, il­letve anyagi tényezők elhárí­tását is meg lehetne javítani. A gyakorlatban összegyűlt ta­pasztalatokat rendszeresen fel­dolgozva1 választ lehet adni azokra a kérdésekre, amelye­ket a szervezési változások idéznek elő az emberi kapcso­latokban, a vállalat tevékeny^ ségének fejlődésében. Az igényes program csak akkor valósul meg, ha a párt­ós szakszervezeti szervek to­vábbra is időről időre figye­lemmel kísérik, és messzeme­nő segítséget nyújtanak e munkához, ha létrejön és ál­landóan erősödik a szükséges társadalmi bázis. £.1. . A Delta legújabb száma Amikor a veszélyes jármű­veikről esett szó, eddig a száguldó motorkerékpárok­ra, az imbolygó kerékpáro­sokra vagy a szabálytalanul előző személygépkocsikra gon­doltunk. De veszélyesek a nagy, sok tonna súlyt szállító te­herjárművek is. Főleg az útra veszélyesek; mert hihe­tetlenül hamar tönkreteszik; tengelyt törő butykákka! tar­kítják az utat. Megyei pél­dát js tudtunk erre. Az el­múlt évben egyetlen . épület­hez szállítottak házgyári ele­met és a súlyos járművek tönkretették a Nádújfalu— Nemti—Kisterenye közti út­vonalat. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a közutak fokozot­tabb védelme érdekében sza­bályozta a túlsúlyos jármű­vek közlekedését. Közu iáin­kon legfeljebb 10 tonna, il­letve két tengely esetében 16 tonna tengelyterhelésű jár­művek közlekedhetnek. En­nél nagyobb terhelésű jár­művek csak meghatá­rozott útvonalakon és csak az útügyi hatóságok előzetes engedélyével közlekedhetnek. Van-e írásbeli engedély, vagy nincs, de a súlyos jár­művek mindenképpen foko­zottan rongálják az utakat. De az engedélyért fizetni kell, ha pedig engedély nél­kül közlekednek, akkor ki­lencszeres bírságot szabnak ki és ezeket a bevételeket az utak javítására, karbantartá­sára fordítják. Ez minden­képpen jogos és szükséges, éppen ezért az intézkedések­kel egyet lehet érteni. Felmerül a kérdés, hogy ki fizeti a díjakat és a bírságo­kat , illetve ezeket nem hárítr ják-e át a fogyasztókra? Gon­doltak erre is és úgy intéz­kedtek, hogy a hatósági en­gedélyért járó díjakat a jár­mű üzemben tartója fizeti, és csak akkor háríthatja át a fuvaroztatom, ha a szállít­mány másként nem továbbít­ható. Az viszont mindenkép­pen jogos; hogy előzetes en­gedély hiányában a büntetést mindenképpen a fuvarozó fizesse meg. Előre nem lehet tudni, hogy mennyi díj és mennyi bír­ság fogja növelni az útkar­bantartási keretet. De az min­denképpen nyereség; hogy ezután szállítás előtt megfon­tolják, hogy a súlyos; nagy gépeket és különböző beren­dezéseket milyen eszközzel, gépjárművel vagy vasúton, és milyen útvonalon szállít­sák. Jó az, ha a kárt csök­kentik, de a legjobb, na meg­előzik. Megyénk hasított körmű ál­latállománya hosszabb ideje mentes az áliattenyészetekre veszedelmes ragadós száj- és körömfájástól. AZ országban sincs ilyen pusztító betegség. Pedig Európa különböző ré­szén még napjainkban is kárt okoz a betegség. Az ottani ál­lategészségügyi szervek nem tudnak megbirkózni vele. Szá­munkra, akik nem vagyunk elzárva a világtól, egyáltalán nem megnyugtató az Európá­ban itt-ott fellépő állatbeteg­ség. Az eddigieknél is jobban, felkészültebben, éberebben kell őrködnünk, hogy meg­mentsük ,a hasznosítás számá­ra a jószágot. E rettegett állatbetegség el­hárításában elismerésre méltó munkát végeztek állategész­ségügyi szerveink. Sokat dol­goztak az állatorvosok, a mel­lettük működő kisegítők, az ál­lattenyésztők. Az elmúlt év őszén, amikor — sajnos — az országban is felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás, nem volt nappal, nem volt éj­szaka az állategészségügyiek számára, csak egy volt; útját állni a betegségnek, hogy mi­nél kevesebb kárt okozzon az országnak. A közelmúltban a megyei állategészségügyi állomáson, neves szakemberek jelenlété­Á durrdefektnek özén ha­dat az autózás fokozott biz­tonságára törekvő technika. A hagyományos gumiabroncsot olyan újfajta kerékpánttal erősítik fel, amely megakadá­lyozza, hogy gumidefekt ese­tén a levegő hirtelen eltávoz­zék és a kerékpánt a talajra érjen, a kocsi kormányozható marad, a nagyobb baj elke­rülhető. Az új találmányról szemléletes képekkel számol be a Delta Magazin új száma. A címlapon egy új magyar héliumneon gázlézer fotóját közli, tudósít a rák korai fel­ben a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kép­viselője, dr. Dénes Lajos fő­osztályvezető mondta el, hogy minden igyekezet ellenére sem tudtuk mi sem elkerülni a betegségből eredő károkat. De elejét tudtuk venni, hogy na­gyobb ne keletkezzék. Népgazdasági, humán-egész­ségügyi, kereskedelmi szem­pontból is nagy jelentőségű az állategészségügyi szolgálat munkája. Mint mindenütt, ahol kár keletkezhet, legfontosabb an­nak megelőzése. Természetes, hogy az említett tárgyaláson is — miután nincs szükségünk a betegség elleni közvetlen, beavatkozásra — a betegség megelőzése volt a legfonto­sabb megbeszélnivaló. Ez vi­szont már közvetlenül érinti az állattartó telepek elzárását minden illetéktelen elől. En­nek az intézkedésnek me­gyénkben különösen nagy je­lentősége van. Ugyanis leg-. ismerésének új irányzatát je­lentő vérvizsgálati eljárásról, Kréta történetét feltáró új ásatásokról, a gépalkatrésze­ket romboló kavitáció elleni küzdelemről, s az állandó pá­lyán mozgó, munkára fogható gázionokról, a „lengő elektro­nokról”. Különösen látvá­nyosak a felhőkutatás új eredményeit illusztráló fény­képek, s azok a színes felvé­telek, amelyek a „modern Ikaruszokról” számolnak be; a technikai civilizáció furcsa, divatos sportjáról, a szárnyak­kal repülő emberekről. Rész­több helyen, talán mert nem ismertük a kezdet-kezdetén a betegség igazi veszélyét, oda építették a tehénistállót, ahol a szerelőműhely van. Volt idő, amikor a ragadós száj- és körömfájást éppen a jármű­vek vitték be a telepre. Az állatorvosok nem győ­zik hangoztatni, hogy idegenek­nek nincs keresnivalójuk az állattartó telepen. Az orvos utasítása parancs. Joga van büntetésre is javaslatot tenni, ha nem tartják be amit mond. De nem arról van szó, hogy a hatalom eszközeivel szerez­zenek érvényt annak, ami el­sősorban az üzem érdeke. Egészséges folyamat indult meg a megyében is az álla­tok egészségének védelmében. Ügyelnek a tisztaságra. Ha szórványosan is, de megkez­dődött az öltözők, fürdők épí­tése. A gondozók is csak ak­kor léphetnek a telepre, ha letes cikk szól a Pécsi Orvos­tudományi Egyetemen folyó idegélettani kutatásokról, a Föld magnetoszférájának ku­tatásáról, bemutatja a lap a pilótavizsga nehéz pillanatait, a Geraszimov-féle koponya­rekonstrukciós eljárás tovább­fejlesztését, valamint a kor­szerűen berendezett lakás szép és jól használható fürdőszobá­it. Sok-sok hír, információ, újdonság, ötlet és találmány, továbbá Delta-lexikon, s száz­nál több — javarészt színes — fotó egészíti ki a Delta Ma­gazin most megjelent új szá­mát. átöltöztek, mosakodtak. Fer­tőtlenítő is található a bejá­ratnál. Sajnos, ez utóbbi a járvány hírére tett gyors in­tézkedés eredménye. Félő, hogy megúnják fenntartani ezeket. Akár van betegség, akár nincs, a fertőtlenítőt, a kapuügyeletet nem szabad megszüntetni. Ha nincs is be­tegség, a veszély mindig jelen van. Állategészségügyi szerveink,' éppen a reájuk háruló nagy felelősségből eredően foglal­koznak a szolgálat szervezeti továbbfejlesztésével. Mint az említett tanácskozáson is el­hangzott: az állategészségügyi szolgálat egyik legfőbb fel­adatának az állattenyésztő mezőgazdasági üzemekkel va­ló szorosabb együttműködés megteremtését tartja. A me­gyében élő állatorvosok ebben a tekintetben már sokat tet­tek. A mezőgazdasági üzemek vezetői is értik ennek a kap­csolatnak a jelentőségét. A jó együttműködést minőségi szin­ten kell most már kamatoz­tatni. Ebben a kérdésben is közös az érdek- elhárítani a jószágokra leselkedő betegsé­get. — B — 1 NOGRAD — 1973. június 23., szombat 3 l Mai kommentárunk Megelőzni t as állatbetegséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom