Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
X Egy neves szovjet sebész a szervátültetésről A kozmikus jövevények titkai Több gumiabroncs, biztonságos eiíátás A Szibériában, Tungusxnál 1908-ban becsapódott meteorit még ma is érdekli a tudósokat. Eredetére vonatkozóan a vélemények megoszlanak. Egyesek szerint a meteorit felrobbanása után anyagából nem maradt meg semmi, ezért kár is a hajdani katasztrófa nyomait kutatni. Mások homlokegyenest ellenkező állásponton — a kutatások legmodernebb eszközökkel való folytatása mellett — vannak. A tunguszi meteoritbecsapódásnak komoly vetélytársa is akadt — szintén Szibériában. Az északi fekvésű Poli- gaji-katlan, amelynek átmérője 100 kilométer, szakemberek véleménye szerint szintén meteoritkráter. A Novoszibirszkben, a kozmikus jövevényekről nemrég tartott tudóskonferencián végleg tudománytalan hipotézisnek minősítették azt a feltevést, hogy a tunguszti meteorit más bolygóról származó, és a Föld légkörében felrobbant űrhajó volt. Lesz-e elegendő gumiabroncs, gondoskodtak-e megfelelő választékról? Ezzel a kérdéssel kereste fel az MTI munkatársa az Országos Gumiipari Vállalat illetékeseit. A tájékoztatás szerint ebben az évben 15 százalékkal több gumiabroncsot szereznek be, mint tavaly. A személyautókhoz szükséges méretek 75 százalékát importból biztosítják és csak 25 százalékát állítják elő itthon. Az import 90 százalékban szocialista országokból érkezik. Ezek a gumiabroncsok lényegesen olcsóbbak és keresettebbek, mint a nyugati cégek készítményei. Ugyanakkor azonban a választék bővítésére ezekből a nyugati márkákból is biztosítanak, főleg az osztrák Semperit cégtől, az olasz Pirelli és az angol Duplon cégtől vásárolnak nagyobb meny- nyiséget, de érkeznek szállítmányok az NSZK-ból, Franciaországból és Spanyolországból is. Megkezdték a tárgyalásokat az indiai kereskedelmi szakemberekkel is, az ott gyártott gumik minőségét most vizsgálják és amennyiben megfelel, a hazai igényeknek, onnan is szállítanak. Befejezésül az OGV illetékesei leszögezték, hogy az 1973- as esztendő gumiabroncs-ellátása mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő lesz, legrosszabb esetben egyes márkák átmeneti hiányával kell számolnunk, arról azonban gondoskodtak, hogy azokat is azonos méretű más márkájúval helyettesítsék. A fémek vetélytársa Üi szintetikus anyag, a Ián nem korrodálódik, ezért kaprokul gyártását kezdték az ipar különböző ágazataiban meg egy vegyi gyárban. Sok- —■ a gépgyártástól a könnyűkai szilárdabb, mint sok iparig — gépalkatrészként turn, vagy acélfajta, egyálta- használható. O. S*o!ovjeva, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja, a Szerv- és Szövetátültetési Tudományos Kutató Intézet igazgatója nemrég az átültetések tudományos jelentőségére vonatkozó kérdésekre válaszolt. — Mi a célja a szervátültetésnek? — A cél — az ember megmentése. Ma csak abban az esetben ültetnek át létfontosságú szerveket, ha más gyógymód vagy műtét már nem segíthet. Az átültetések problémája nemcsak az élet és a halál biológiai, orvostudományi, hanem etikai és pszichológiai aspektusait is a figyelem középpontjába állította. Szervátültetés közben az orvos két ember tragédiájával találkozik: egyik közülük hamarosan meghal vagy már nincs is életben, mivel az orvostudomány nem tudott rajta segíteni, míg a másik számára az egészséges szerv átültetése az élet meghosszabbításának lehetőségét jelenti. A Szovjetunióban először B. Petrovszkij akadémikus által végrehajtott sikeres veseátültetés óta több mint öt év telt el, Az országban végzett hasonló műtétek száma azóta hamarosan eléri a 150-et. Természetes, hogy szervátültetéssel sem mindig garantálható a siker. Szerintem azonban ez a harc nemcsak akkor indokolt, amikor évekkel hosszabbítja meg az életet, hanem akkor is, amikor az átültetés bizonyos más gyógymódokkal szemben előnyöket biztosít — Milyen problémákat kell a szervátültetésekkel foglalkozó orvosoknak megoldaniuk? ■— Mint minden hosszú és nehéz út kezdetén, probléma van bőven. Bár a szervátültetések a sebészeti technika szempontjából nem mindig bonyolultak, rendkívüli koncentrálást és hozzáértést IgéMechanikus erdészek Erdőkincsét tekintve a Szovjetunió az első a világon. Szakemberek számításai szerint a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére évente körülbelül 2,3 millió hektár erdőt vágnak ki. Ebből 1 millió 300 ezer hektár , természetes úton pótlódik, míg a fennmaradó egymillió hektár felújítása már az emberek feladata. A Moszkva mellett működő erdőgazdasági és erőgépészeti intézetben az elmúlt öt év során több mint 20 különféle géptípust konstruáltak a kivágott erdők pótlására. Az új gépek egyike óránként körülbelül 400 facsemetét képes elültetni. Ez a mechanikus „erdész” talajművelésre is befogható. KÍSÉRLET A SKYLAB HIBÁJÁNAK ELHÁRÍTÁSÁRA. Felvétel a világűrből: Charles Conrad megkísérli az egyik napelem helyreállítását a Skylab ürlaboratórium külsején A talaj nedvességének védelme A tél ismét nagyon csapadékszegény volt: szeptember elejétől január végig a sok évi átlagnál 25—50 százalékkal kevesebb csapadék hullott az ország nagy részén. Nehezíti a helyzetet, hogy — az összesített meteorológiai jelentések szerint —, 1970 második felétől úgyszólván minden hónapban, tehát előzőleg harminc hónapon át a szokásosnál kevesebb csapadék jutott a földekre. Ezért az öntözés mellett minden olyan módszer hasznosítása fontos, amellyel a még meglevő talajnedvességet megtarthatjuk. Elsősorban a talaj vízkészletének fő pazarlói, a gyomok ellen kell Gyomirtás — ’ Á gyomirtás hagyományos módja a rendszeres időközökben végzett talajápolás. A talaj vízkészletének megőrzése szempontjából azonban az sem közömbös, hogy milyen eszközzel és milyen mélyen műveljük a talajt. A gyakori kapálás ugyanis, ha nem sekély, sarabolásszerű, hanem két-három centiméternél mélyebb, akkor rétegcentiméte- renkénf akár hat milliméterrel is fokozza a talaj vízpárologtatását. Ezért kedvezőbb, ha kapálás helyett boronával lazítjuk a talajfelszínt és irtjuk a gyomot, amíg a termesztett növényben még nem okoz kárt a fogas borona. Ha forgatnunk, szántanunk kell most a talajt, ezt is küzdeni. A gyomnövények többsége ugyanis nagy kiterjedésű gyökérzetet fejleszt, és ezzel több vizet vesz fel — amit el is párologtat —, mint a kultúrnövények. A babbal és borsóval folytatott kísérletek például kimutatták: ha gyomos volt a terület, a felszíni húszcentiméteres talajrétegben egy hét alatt 8—10 mm-rel több víz fogyott el, mint a gyommentes területrészeken. A gyomok által felhasznált vízmennyiség tehát jelentős mértékben csökkent- heti a termesztett növények rendelkezésére álló vízkészletet, ezért meg kell gátolni az elgyomósodást. talaiművelés azonnal kövesse a fetszfn- egyengető gereblyézés, boro- nálás, különben a nagy felületű rögök kőkeményre száradhatnak. Esetenként a henge- rezés is elősegíti a talaj nedvességtartalmának megőrzését, feltárását, a gyűrűs henger egyébként rendszerint hatásosabban, mint a síma henger. Fokozza a talaj vízveszteségét minden olyan eljárás, amely megnöveli a talajfelszínt. Többek között ezért sem kifizetődő a régen elterjedt kukoricatö-feltöltögetés és a zöldségnövények, virágok számára kijelölt ágyások sírhant- szerű felmagasítása. Kerülni kell minden felesleges bakhát- képzést. Köztes termesztés és kémiai védelem Mivel a talaj és a növények ként termesszünk magasabba- párologtatását a szél is fokoz- kát — köztestermesztés —, za, ahol lehetséges, az alacso- vagy határoljuk körül a terü- nyabb növények között soron- létükét magasabb növényekkel — a kulisszás termesztés —, mert ez többé-kevésbé útját állja a szárító hatású szélnek. Erre a célra például a kukorica, cirok, kender és a karós bab alkalmas. Az egyre elterjedtebben alkalmazott zöldtrágya termesztésénél is figyelemmel kell lenni arra, hogy száraz tél, tavasz után mielőbb be kell dolgozni a talajba a zöldtrá- gyanövényt, mivel fejlődése alatt naponta négy—hat milliméter vizet párologtathat el a talajból. A korszerű zöld- trágyázással egyben talajtakarást is végezhetünk, a széles sorközben termesztett zöldtrá- gyanövényt, a sorokra kaszálva takarórétegnek. Az így összegyűlő szervesanyagréteg a második évtől már közel ötven százalékkal csökkentheti az alatta levő talaj víztartalmának ingadozását. Ugyanis nemcsak közvetlenül gátolja a talaj vízveszteségét azáltal, hogy árnyékolva megakadályozza erős felmelegedését, hanem közvetve is, a gyomok visszaszorításával és a szárító szél felfogásával. A talajnedvesség megőrzésére kémiai eljárásokkal is kísérleteznek. Külföldön már elterjedt a karbamid és formaldehid műgyanták habosítása révén nyert műanyag hab használata, amely sok vizet képes felvenni, tárolni, ezért a talajba keverve nagymértékben javítja annak vízmegtartó képességét. Legújabban pedig olyan szintetikus anyagok után kutatnak, amelyeket gazdaságosan lehetne használni olyan módon, hogy a talaj felső rétegébe keverve, kiszárítanák a felszíni réteget, és így meggátolnák az alsóbb talajrétegek vízvesztését. T. M. nyelnek. A műtéteket a lehető leggyorsabban kell végrehajtani, mivel műtét közben felborul az álültetendő szerv tápanyagellátása. Nálunk a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Szerv- és Szövetátültetési Tudományos Kutató Intézetében speciális, a szövetek ezen tulajdonságainak az átültetés előtti meghatározását lehetővé tevő szérumokat hoztak létre. Az egymásnak nem megfelelő szervek problémája a kivetési folyamat gátlása útján is megoldható. A szervátültetési műtéten átesett betegek, a cukorbetegek inzulinkúrájához hasonlóan, naponta szednek úgynevezett immunodepressziós (immunitáscsökkentő) készítményeket, míg szívbillentyűcsere esetén véralvadást gátló gyógyszereket. Ezek a készítmények azonban csökkentik a szervezet általános, fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét, ami veszélyes és kiküszöbölendő körülmény. — Hogyan lehetne ezt megoldani? — A múlt évben Chilében, a Santiago közelében fekvő Valparaisó nevű kisvárosban egy Kaplan nevű sebész bemutatott nekünk egy 22 éves beteget, akin egy évvel azelőtt végeztek szívátültetést. A beteg az első másfél hónapban kizárólag egy speciális, az immunodepressziós készítményekhez hasonló, de a szervezet védekezését kevésbé elnyomó szérumot kapott. A kényszerhelyzetben alkalmazott gyógymód sikerrel járt: a beteg tuberkulózisa ugyanis a műtét után rosszabbodott, ezért nem lehetett másfajta immunitáscsökkentő szereket alkalmazni. Nem kételkedem abban, hogy a szervezet kivetési reakcióit csökkentő módszerek tökéletesednek. Ebben az irányban dolgozunk mi is. Létezik .azonban még egy említésre méltó probléma — a szervek konzerválása. A halál beállta esetén nem minden szerv veszti el életképességét. Van egy bizonyos időhatár, amelyen belül a hplttestből eltávolított szerv funkciói visszaállíthatok — tápanyagokkal és oxigénnel telített vér áramoltatásával, majd azt követő ' hűtött ’ állapotban, adott körülmények között való tárolással. — Megoldható-e a végtagok átültetése? — Igen, természetesen megoldható. Ebben az esetben ugyanazon törvények érvényesek, mint a szervek szöveteinél, azaz le kell győzni a kivetési reakciót. Ezenkívül problémát jelent a végtag megőrzése és az izmok, az idegek és a véredények működésének visszaállítása, és léteznék olyan speciális sebészeti problémák is, mint az idegek összevarrása. A belső szervektől eltérően a végtagok idegkapcsolatainak helyreállítása elsődlegesen fontos. A végtag funkciója — a’ mozgás. Idegek nélkül a kéz vagy a láb béna. az idegek növekedési sebessége viszont naponta körülbelül egy milliméter. Következésképpen a végtag funkciói csak az átültetést követően, néhány hónap elteltével állíthatók helyre. A gyakorlatban általában levágott és zúzódásmentes végtagok visszaültetése szükséges. Ez a probléma eltér az átültetéstől, mivel itt nem kell számolni a szervezetnek a szövetek eltérő tulajdonságából adódó reakciójával. Egy ilyen műtét kimenetelét sok tekintetben az alkalmazott fizikoterápia és a masz- százzsal egybekötött gyógytorna határozza meg. Sasok támadtak meg egy ra. A vezető megőrizte léleka sas teherautót Kazahsztán hegyei jelenlétét, fékezett, között A sasok több kiiomé- mégis olyan erővel csapódott téren át követtek a kocsit a ...... , , Dz&ambul-Csu közötti úton, a szelvedonoz, hogy az dara- majd egyikük hirtelen lecsa- bokra tört, s halálra sebezte pott az öttonnás teherkocsi- a sast. NÓGRAD — 1973. június 17., vasárnap 11 Számok a szélvédőn «-K. hj 'SR A nagy sebességgel száguldó gépkocsi vezetője minden figyelmét az úttestre, a körülötte bonyolódó forgalomra összpontosítja, miközben alig van lehetősége rápillanatni a műszerfalon ma még igen rossz helyen levő, látószögéből kieső sebességmérőre. Pedig nagy szükség lenne rá, hogy mindenkor tisztában legyen járművének pillanatnyi sebességével, részint azért, mert a nagy sebességet egy idő után megszokja az ember, és könnyelművé válik a kanyarokban, letéréseknél stb., részint pedig az esetleges sebességkorlátozási előírásokra való tekintettek Angol szakemberek olyan sebességmérő műszert konstruáltak, amely a gépkocsi- vezető látómagasságában, a szélvédő üvegre jól látható számokkal kivetíti az autó haladási sebességének értékét. Ez a megoldás semmivel sem költségesebb, mint a ma használatos mutatós vagy kúszócsíkos műszer, hiszen csak egy kis optikai blokkot kell még beépíteni a számjegyes kijelzésű óra mellé.
