Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

I Ellentmondások — ígérgetések — dátumhamisítás Egf intézkedési tér« nfomdkan Üzemi balesetek nyomában „A befejezési határidő biztosítható.. Tanulságos tapasztalatokat hozott az a vizsgálat, amelyet nemrégen végeztek szakembe­rek a munkavédelem és a bal­esetelhárítás helyzetéről. Az üzemi balesetek és az előidéző okok elemzése közben gyak­ran még ők is meglepődtek egyes „furcsa” eseteken, és nem is véletlenül. Ezek közül hallottunk néhányról a SZOT munkavédelmi osztályán. Ér­demes szót ejteni róluk, első­sorban azért, hogy a jövőben ritkábban forduljanak elő ha­sonló esetek. Árulkodó statisztikák Kezdjük a statisztikai ki­mutatásokkal, amelyeket a vállalatok időszakonként kö­telezően elkészítenek és a fe­lettes állami, valamint az ille­tékes szakszervezeti szervek­nek megküldenek. A vállalatok többségében ezeket kellő körültekintéssel és gondossággal állítják össze, s ez dicséretes, hiszen a megfe­lelő következtetések után tett intézkedések jórészt már meg­előző jellegűek és nemcsak a biztonságosabb munkavégzést, hanem közvetve a munkahelyi közérzet javítását is segítik. A vizsgálatok azonban nemcsak dicséretes elemzéseket, hanem ellentmondásokat is feltártak és ezekre nem egyszer éppen a statisztikai kimutatások adtak bizonyítékokat. Az üzemi baleseti nyilván­tartásnak hármas összefüggő rendszere van: a biztonsági megbízott nyilvántartó köny­ve; az üzemrészekben vezetett sérülési napló és a társada­lombiztosítási ügyintéző nyil­vántartása, amelyben külön feltüntetik a munkahelyeken vagy a máshol történt balese­teket. E hármas bizonylato­lásból minden üzemi baleset megállapítható. Néhány eltit­kolt esetet éppen azzal derí­tettek ki, hogy a különböző nyilvántartásokban eltérő be­jegyzések szerepeltek. A tár­sadalombiztosítási naplóban ugyanis olvashatók voltak azok az esetek is, amelyek a bizton­sági megbízott nyilvántartásá­ból hiányoztak, és az üzem­részek sérülési naplójába sem jegyezték be. A statisztika el­készítői elegendőnek vélték a sérülések jegyzőkönyveinek összesítését, de megfeledkez­tek a más célból, más szerv számára készített nyilvántar­tásokról, amelyeket például a táppénzkifizetés miatt sem hanyagolhattak volna el. rek ugyanis ilyeneket is ta­láltak. Az eltérő nyilvántartások magyarázata lehet a felületes­ség, a felelősségérzet elégte­lensége, előfordultak azonban szándékos baleset-eltitkolások is. A bizonylatok összevetése ezek felderítését is segítheti. Több esetben megtörtént pél­dául, hogy a biztonsági meg­bízott nyilvántartásában volt utalás a sérülésre, és olvasha­tó volt a baleset az SZTK ada­tai között is, itt azonban már olyan bejegyzéssel:,,A baleset otthon végzett, ház körüli munka közben történt.” Más, hasonló példákból is lehet következtetni, hogy egyes műhelyek, üzemrészek vezetői — néha ígérgetések­kel — szinte késztetnek mun­kásokat, hogy „otthoni bal­esetnek” jelentsenek üzemben történt sérüléseket, azért, hogy így a statisztika szebb, a mun­kahely, műhely, üzemrész és azok vezetőinek a minősítése kedvezőbb legyen. Azt már ritkábban mondják meg a sé­rülést szenvedett munkásnak, hogy a hamis bejelentés után esetleg hiába jelenti be kár­térítési igényét, nemigen kap­hatja meg azt, bármennyire is jogos lenne. Igen fontos feladat — sőt kötelesség — az üzemi balese­tek gyors kivizsgálása, főként akkor, ha azonnali intézkedé­seket kell tenni, esetleg az újabb balesetek megelőzésére. A munkavédelmi szakemberek ekörül sem találtak mindent rendben. Még súlyosabb bal­esetek után is előfordultak több napos, sőt több hetes ké­sedelmek, de találkoztak dá­tumhamisításokkal is. Miből derült ez ki? Segítették a lo­gikus gondolkodást, a helyze­tekből levont következtetések is. Egyik vasipari üzemben például feltűnt, hogy a vizs­gálati jegyzőkönyvek . keltezé­se minden esetben megegye­zett a baleset megtörténtének napjával. Mivel az üzemben három műszakban dolgoztak, és távolabbi' telephelyük is volt, ez a pontosság semmi­képpen sem lehetett valós. Vé­gül kiderült, hogy a balesetet követően a művezető csak em­lékeztetőül készített néhány soros feljegyzést, a jegyző­könyvet hetekkel később, ál­talában a sérült felgyógyulása után, az irodában szövegezték meg. A múló időnek jellem­zője, hogy az ember más színben lásson megtörtént ese­ményeket, más következteté­seket vonjon le belőlük, és ar­ra is alkalmas, hogy eközben baleseti ókokat megszüntesse­nek, hogy a sérülések megtör­téntéért esetleg ne a vállalat, üzemi vezetők felelősségét, hanem a véletlent, vagy a fi­gyelmetlenséget vethessék papírra. Ilyenkor is gyakran a dolgozó a károsult — az el­maradt kártérítés miatt. A másodlagos okok sem mellékesek A baleseti okok megállapí­tásában legalább annyira fontos a körültekintő alapos­ság, mint a gyorsaság. Ma még mindig az a jellemző, hogy a baleseti jegyzőkönyvekben egyetlen megjegyzés szerepel okként, legtöbbször ez: figyel­metlenség, véletlen, hiányzó védőfelszerelés stb. Pedig a komolyabb baleseteknek csak ritkán van egyetlen, és főleg szubjektív oka. Alig-alig ta­pasztalható például, hogy még a figyelmetlenségre, vagy a véletlenre is más je­lenségből vonnak le következ­tetéseket, hogy keresnék a másodlagos, de cseppet sem elhanyagolható okokat. Pedig számottevőek lehetnek ezek. Olyanokat lehetne találni köztük, mint például a kifá­radás, ami esetleg az előző nap végzett túlórázás követ­kezménye volt, vagy a mun­kahely túlfűtöttsége, esetleg zsúfoltság, a rendetlenség, vagy más hasonló körülmény. Egyik lemezvágó gép mellett dolgozó munkás például úgy szenvedett sérülést, hogy emelés közben a leszabott anyag, kicsúszott a kezéből, és élével a lábára esett. Hosz- szabb ideje végezte hasonló­an a munkát, ezért a jegyző­könyvben baleseti okként a figyelmetlenség szerepelt. Amikor azonban a következő napon az új gépmunkás mellé — megindokolt kérésére —, segédmunkást is állítottak, szinte nyilvánvaló volt, hogy a sérülésben a munkaszerve­zés hiánya is közrejátszott. Az igazi megelőző intézke­déseket a vállalatok csak ak­kor tehetik meg, ha a körül­ményeket körültekintően vizs­gálják, és a másodlagos oko­kat is keresik. Igaz, ez a módszer nehezebb és hossza­dalmasabb, de a súlyosabb balesetek megelőzése érdeké­ben nélkülözhetetlen. Ez pe­dig végeredményben az üze­meknek is érdeke. Kovács András Régi igazság, hogy a tervek, elképzelések, szebbnél szebb és jobbnál jobb ötletek csak annyit érnek, amennyit meg­valósítanak belőlük. Persze, az sem mindegy, hogy mikor. Ugyanis minden tervnek — mondhatnám égy is, minden valamirevaló tervnek — van megszabott határideje... Mi less veled főtér? Balassagyarmaton • átépítik a város egyetlen fő közleke­dési útját, amely keresztül szeli Palócország székhelyé­nek közepét. Emellett a tér­képeken a 22-es fő közlekedé­si útvonal „rangot” viseli, mint útjaink fontos része. A korszerűsítés milliókba kerül. És ami egyáltalán nem közömbös, hosszú időt vesz igénybe. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy az el­múlt hónapokban sárban, göd­rökben topogtak a balassa­gyarmatiak, kerülgetve a csa­tornákat és a különféle ku­pacokat. Az átépítést egyöntetű lelke­sedés fogadta. Még akkor is, ha leszámítjuk az egy évig tartó kényelmetlenségeket Mert hamarosan korszerű, széles és jó útja lesz Balassa­gyarmatnak. Olyan, amilyet az itt lakók mindig is áhítot­tak a csúszós, egyenetlen macskakövek helyett. Természetesen intézkedési terv is készült. Fő- és alpontok, határidők és kötelezettségek szabták meg, mikor, kinek, mit is kell tennie! Az egyik alpont a következőket mon­dotta ki: „A főtér kialakítását a terveknek megfelelően — még 'a negyedik ötéves terv időszakában végre kell hajta­ni. A város központjához il­lő képzőművészeti alkotás ké­szítésére 1973-ban pályázatot kell hirdetni .. A főtér nem mostohagyerek Balassagyarmaton. Nincs is semmi baj. A tanács vállal­kozási szerződést kötött a Szügyi közös községi Tanács költségvetési üzemével és az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatóságával. Sokan dol­goztak a főtéren, amelynek képe már egész szépen kiala­kult. Minden a helyére ke­rült. Illetve az oda nem való dolgok eltűntek. Ezért joggal jelenthette ki a terv- és mű­szaki osztály, hogy: „a mun­A jobb minősítésért? A sajnos, nem is oly ritka eset feltétlenül azt igényli a szakszervezetek munkavédel­mi felügyelőitől, vagy más ak­tivistáitól,- hogy vizsgálataik közben gyakrabban hasonlíí- s-ák össze a hármas nyilván­tartási módszert. Persze, en­nek az is feltétele, hogy eze­ket a bizonylatokat megfelelő­en vezessék, és ne legyenek benne például hitelesítetlen, „szabad” lapok. A szakembe­Olaj kutatás Űj kőolaj- és föidgázlelőhe- lyeket találtak a Szovjetunió­ban — a Kara-Kum sivatag központi részén. Az új türk- méniai lelőhelyek külön érde­kessége, hogy nem a hagyomá­nyos geológiai-geofizikai mód­szerekkel és fúrásokkal, ha­nem számítógép- és matema­tika segítségével „bukkantak” rájuk. A szovjet kutatócsoport kezdetben tudományos adato­kat gyűjtött a vizsgált vidék­ről, majd komplex elemzésnek vetette alá azokat. A számí­tógép reprodukálta a több mint kétezer méter mélyen található olajhordozó réteg alakját. Kiderült, hogy az óri­ási föld alatti gyűrődésekre, ..hegyekre” emlékeztet. A gya­korlatból ismeretes, hogy nagyhozamú kőolaj- és föld­gáztelepek éppen ilyen zónák­ban fordulnak elő. A vizsgált területen már az első próbafú­rás igazolta a számítógépek „Elkéstek a mákvirágok!” — mesélték a szarvasgedeíek — „Pedig ilyenkor már javában kellene virágzania, mi pedig még csak most tudjuk kapálni! Megint csak az időjárás szólt közbe, az eső hiányzott!” A hatalmas mákföldön asszonysereg vágta a gyomokat, lazította a földet. Elszórva köztük egy-két férfi, akik a feleségük helyett jöttek dolgozni, mert hát otthon is akad tenniúaló, Mosolyogva dolgoznak. A szorgalmuk bizonyára meg­hozza a gyümölcséi.' — kulcsár — Icák jelenlegi állása alapján az augusztus 20-i befejezési határidő biztosítható.. Rákapcsoltak a vállalkosók Nem kevés feladat hárult a városi tanácsra az útátépítés- ben. Nemcsak azért, mert a tanácsnak kellett összehangol­ni a különböző vállalatok te­vékenységét, számon tartani az elvégzett munkát és sürgetni az elvégzendőket. Konkrétan munkálkodni is kellett a te­relőút kijelölésében, a csa­padékvíz elvezetésében és a közművek áthelyezésében, amely alapját képezte a kor­szerűsítésnek. Ez is rendben megvalósult. Aki manapság Balassagyar­maton jár, a gyakorlatban ta­pasztalhatja, hogy milyen jól kijelölték a terelőutakat a ta­nácsiak. Igaz, hogy kacskarin- gózik az ember ide-oda az utcákon, de végül is minden gépkocsi célhoz ér. Az Ipoly-holtág és a főút átkelési szakasza közötti csatornák megépültek, ame­lyek feladata az esővíz elve­zetése. Bekötötték a szüksé­ges szennyvízcsatornákat, és az elmúlt év októberében megindult maga az útépítés. Kivitelezők, tervezők, beruhá­zók, különféle hatóságok mondták el véleményüket, il­letve tevékenykedtek az úton. Valamennyi alvállalkozó nagy­szerűen rákapcsolt, így ez év márciusában még erőteljeseb­bé vált a munka, A tanács vezetése két alkalommal is összehívta az érdekelt válla­latok képviselőit. Hogy a ta­nácskozáson szemtől szembe mondják el véleményüket, tolmácsolják kéréseiket, ille­tőleg beszéljenek árról, ho­gyan is állnak a vállalat szak­emberei a munkával? Hasznosnak bizonyultak ezek az értekezletek, „menet közben” rendezték a kisebb- nagyobb problémákat. így az út első szakaszát — Vágó­híd és Kossuth Lajos utca kö­zött — június végén átadják. És ami egyáltalán ne közöm­bös, a végleges határidőt — november 10-ét — tartani tud­ják az építők. A Bajcsy-Zsilinszky út, és a Kossuth, valamint a Bercsé­nyi és Révész utca közötti járdaszakasz pedig még ez év­ben új aszfaltszőnyeget kap. Sxerepel a tervben A főutca képe szinte napról napra , változik, lassan kiala­kulnak a széles, szép utca körvonalai. Igaz, hogy a gyar­matiak sajnálják a kivágott fákat, de az útépítés áldoza­tokat is követel. A város vezetői pedig külön gondot fordítanak a munkála­tokra. Mert amellett, hogy a város fejlődése szükségszerű­en követelte meg a főútvonal átépítését, ez szerepel a ta­nács ciklusprogramjában és Balassagyarmat területfejlesz­tési tervében is ... Cs. E. Vásárlói vélemények GyermekruMk olcsóbban A SALGÓTARJÁNI Cent­rum Áruház gyermekruha- osztáiyán öles betűs, feltűnő tábla. Rajta a nemrégiben le­szállított szintetikus alsóruhá­zati cikkek jegyzéke. A régi ár pirossal áthúzva, mellette az új összeg. — Először azt hittem, vala­mi időszakos árleszállítás, vagy a téli holmikot most ol­csóbban piacra dobják — mondja Kerekes Józsefné, aki éppen hálóruhák között válo­gat. ' Valóban, az időszakos árle­szállításokkal, szezon végi ki­árusításokkal szemben a vá­sárlónak néha fenntartásai vannak. Olyasmit gyanítanak — legtöbbször alaptalanul —, hogy a semmikép el nem ad­ható árut akarják a nyakuk­ba sózni. A gyermekholmik árának mostani leszállítása azonban nem időleges. Azok a cikkek, melyekre kiterjed, minden minőségben kaphatók. Hogy fogadták a vásárlók az árleszállítást? Természete­sen nő a forgalom. íme, ne- hány vélemény. — Mindig veszek az uno­kámnak egy-két holmit gye­reknapra. Most elkéstem ki­csit, de hát a vásárlás öröme a lényeg. Jobban tudok a kis, nyugdíjból gazdálkodni, hogy olcsóbban lehet vásrolni — fordul hozzánk egy nagyma­ma. — A kicsi gyerekre, de a nagyobbra is állandóan mos­ni kell. Így több váltást vá­sárolok, éppen fehérneműből. A leszállítás óta kislányholmit hármat vehetek kettő árából. — Ezt fiatal, mama mondta. Hároméves kislányára próbál­gatta éppen az aprócska kom­ló inét. Májusban már a salgótar­jáni áruházakban is érezhető volt az ármérséklés hatása. Annak ellenére. hogy egyes cikkeknél 27,2 százalék, má­soknál — mint a győrinek or­kán, és műbőrkabát — 16,S százalék a csökkentés, az ab­szolút bevétel emelkedett. Nem robbanásszerűen ugyan, de mégis azt jelenti, hogy nagyobb mennyiseget vásárol­nak. — A fiam nagy gyetek már, szeretne egy öltönyt. Eddig nem vettem, ment drágának találtam. Az árleszállítás óta azonban már láttunk nagyon mutatós fazonú, jó anyagú zakót és nadrágot. Megvesz - szűk, megéri az árát. Az elmúlt hónapokban, nyil­vános fórumokon vitatkoztak a szakemberek és vásárlók a gyerekholmik áráról, minősé­géről és fazonjáról. Általános fogyasztói vélemény volt, hogy a gyerekruha aránytala­nul drága. A modellekben nincs fantázia, mind egy kap­tafára készül. Ráadásul a mihőséggel sem voltak elége­dettek. . A gyerek hamar kinö­vi az apró holmikat Aha,, a panaszok szerint ezek a ru­hák, kabátok még kinövés előtt teljesen tönkremennek. . Egy eladó véleménye: — Szó sincs arról, hogy a régóta .kifogásolt ' minőségű árukat próbáljuk eladni. A minőség javult az utóbbi idő­ben, legalábbis kevesebb a panasz. A tartósság valóban fontos a gyerekholminál, hi­szen a kicsi nem tud rá vi­, gyázni. Egy mellettünk álló vásár­ló: — Megvettem a kis ker­tésznadrágot, a pánton csa­tokkal. Két nap múlva leesett a csat, elszakadt a pánt. Pa­tenttal kellett összeerősíteru Ezért vegyek drága pénzen divatnadrágot? Most kell egy újabb, remélem ezzel nem fordul elő hasonló. A Centrum Áruház árufor­galmi osztályán Sári Józseftől hallottuk: — Nagy a választék az ár- engedményes holmikból. A szintetikus selyem, a pamut típusú szintetikus anyagból készült alsóruházati cikkek ára csökkent. Olcsóbb az úgy - nevezett kötött, és hurkol! technikával készült fiúkabá.. -öltöny, -nadrág. Kevesebbe kerül a kamasz, és bakfis is- kolaköpeny. AZ ELMÚLT hónap méi'ie- géből megállapították, hogy a forgalom is. a bevétel is nőtt Az áruház feltűnő táblájá? nézegeti egy asszony. A pult­hoz' lép: ■— Legyen szíves, leszállí­tott árú holmikat mutasson. Olyan fiúinget szeretnék, ami­nek olcsóbb az ára... O. J. NÓ6SAD <r. 1973. június 14, siómba! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom