Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

A szovjet—amerikai csúcstalálkozó A szombati érkezés és a vasárnapi pihenőnap után hét­főn megkezdődik Leonyid Brez&nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának és Richard Nixon amerikai elnöknek hivatalos megbeszéléssorozata. Nem sok hasonló jelentőségű nemzetközi tárgyalást is­mer a modern történelem, amelyet ilyen gondosan, készítet­lek volna elő. A tárgyalófelek valóban, semmi szerepet nem hagytak a rögtönzésnek, az esetlegességnek. A megvitatásra kerülő témákat, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit csakúgy, mint a világpolitikai ügyeket már hónapok óta — tulajdon­képpen egy esztendeje, Nixon tavaly május—júniusi moszk­vai látogatásától kezdve — a két ország szekértői vizsgál­ták és készítették elő. a tárgyalások anyagát. Szovjet részről az előzetes sajtókommentánok mindenek­előtt azt emelik ki, hegy Washingtonban „konstruktív pár­beszédet” folytatnak, amelyen megvonják az 1972-ben kö­Világ proletárjai, egyesüljetek! I AZ MS IMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 139. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JÚNIUS 16., SZOMBAT Pénteki ülésén tölt megállapodások végrehajtásának mérlegé;!, s kijelölik a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének útjait. Moszkvá­ban alapjaiban elégedettek az eddig elért eredményekkel, s úgy ítélik meg, hogy az idő Igazolta a tavalyi szovjet—ame­rikai csúcson elhatározott politikai irányvonalat a két or­szág kapcsolatainak alapelveiről és az ebben, a szellemben hozott intézkedéseket is. Mindezek alapján a jövőre vonat­kozólag a kapcsolatfejlesztés igen hatékonynak mutatkozó és kölcsönösen előnyös módjának, a gazdasági együttműkö­dés további ösztönzésének, a sok milliárdos nagyságrendű közös vállalkozások megkötésének útját javasolják. A szov­jet—ameri Icai kapcsolatok javulását, mint az erőviszonyok­ból fakadó, s az amerikai imperializmus által is elfogadni kényszerült folyamatot a nemzetközi enyhülés, a békés egy­más mellett élés politikája egyik legfontosabb feltételének tekintik Moszkvában. Amerikai részről is mind nagyobbra értékelik a gazda­sági kapcsolatok fejlődését és új vonásait, s ebből a szem­pontból is várakozással tekintenek vezető üzleti és politikái körök a csúcstalálkozó elé. Másrészt politikai tekintetben is előrelépést vár Nixon elnök, aki a találkozás előestéjén ki­jelentette: „a találkozó hónapok munkájával történt .előké­szítése alapján, valamint az átfogó, jórészt a legutóbbi idő­ben folytatott konzultációkra és levélváltásokra alapozva meggyőződéssel jósolhatom, hogy találkozónk nagy fontossá­gú, új előrehaladást fog eredményezni mind a fegyverkezési terheknek és a háború veszélyének csökkentése,, mind pedig a világ két leghatalmasabb nemzetének jobb és gyümölcsö­zőbb kapcsolatai tekintetében.” Az amerikai sajtó bizonyos konkrétumokat is tudni vél. A New York Times például 5—6 megállapodástervezet elké­szültét jelenti, s a SALT-tárgyalások menetének meggyor­sítását várja a Brezsnyev—Nixon tárgyalásoktól. Egy évvel ezelőtt a moszkvai Nixon-viziten meglehető­sen kezdeti alapról indultak el a tárgyalófelek a szovjet- amerikai viszony tekintetében. Akkoriban meg kellett jelöl­ni az alapelveket, pontosán körvonalazni kellett, mi az, amiben egyetértenek, s együttműködhetnek. ,s mik azok az ideológiai-politikai különbségek, amelyek elválasztanak. Ez a realitások alapján végrehajtott meghatározás tisztázta a frontokat, és tette lehetővé a kölcsönös előrelépést. 'A mos­tani találkozó már ezen az elért — joggal mondhatjuk — magas szinten a kapcsolatok tervszerű és folyamatos fej­lesztését jelölheti meg. A szovjet—amerikai csúcstalálkozóban a békés egymás mellett élés politikája testesül meg. Ez azonban még a leg­kedvezőbb körülmények között is, két merőben ellentétes társadalmi berendezkedésű ország viszonyának kifejezése, tehát az együttműködés mellett feltételezi az éles politikai, ideológiai harcot is. Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió továbbra is a szocialista világrendszer, a fel­szabadító antiimperialista erők és a forradalom erőinek legbiztosabb támasza. Vezető államíérfia mindannyiunk ér­dekeit képviseli a washingtoni tárgyalóasztalnál. Nemes János Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt az országgyűlés foly- tatta az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá- Részletesem szólt a minlsz* nak tagjai, valamint a Központi Bizottság t«r a beruházási helyzet javí- t itkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai kormány intézkedő' páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo- se ro • ;l me ' c í P°iitiv hatá máciai képviseletek több vezetője. Beresztóczy Miklós megnyitója után az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. sa már 1972-ben jelentkezett, majd lakásépítéssel foglalko­zott. Bondor József: Eredményesen dolgozik építőiparunk — A pénzügyminiszteri be­számolóból világosan kitűnt, hogy a kormány intézkedései nyomán népgazdaságunk el­múlt évi fejlődése összességé­ben tervszerűbbé vált, a fej­lődést jelző mutatók a IV. ötéves tervben rögzített ará­nyokhoz közeledtek, és meg­felelnek a népgazdasági terv előirányzatainak — mondotta bevezetőben, majd megállapí­totta: — Alapvetően fejlődés volt tapasztalható az építőipar el­múlt évi munkájában is. A be­ruházási egyensúly javítására hozott intézkedések kereslet- csökkentő hatása ellenére az építőipar termelése nem csök­kent, sőt a lakosság életszín­vonalát közvetlenül befolyáso­ló lakásépítésben éppen az el­múlt évben kimagasló ered­ményt értünk el. Javult az építkezések koncentrációja, a lakosság építőanyag-ellátása, fejlődés tapasztalható a kom­munális létesítményeknél, az egyedi nagyberuházások épít­Nagyobb odaadással — A beruházások tervszerű alakítására hozott kormány- intézkedések hatására az épí­tőipar korábbi dinamikus fej­lődési üteme — az éves terv célkitűzéseivel összhangban — lelassult. Ennek megfelelő­en az országos építőipar tér­Rangos helyen lakásépítésben I — A 15 éves lakásfejlesztés! terv teljesítésének eddigi üte­me alapján az egymillió la­kás felépítését előirányzó program feltétlen megvalósu­lása, Köt bizonyos túlteljesíté­se várható — mondotta ezu­tán. — Az 1'972‘ben megépített 90 000 lakás hazánk lakásépí­tésének történetében egyedül­álló teljesítménye, minden ezer lakosra 8,7 új lakás jut. Ez az arány eléri a fejlett európai szintet, meghaladja kezésein pedig t túlteljesítést n.yekent a befejezetlen álló- értünk el. mány növekedése mérséklő­dött. A múlt évben készült el többek között a Gagarin Hő­erőmű, a Lábatlan! Vékonypa­pírgyár, a Békéscsabai és a Dunakeszi Hűtőház, a Bere- mendi Cementgyár, a Szege­di Házgyár, a Nagykanizsai Peíoaull Ausztria, Olaszország, Fényforrásgyár, az Algyői ^z. Egyesült Királyság lakasi Szabadgázüzem és a százha- építésének színvonalát. A lombattai vákuumlepárló 000 új lakásba'; több mint üzem. Folyamatban van a le- négymillióan költöztek be. A melése 1972-ben az előző évi ninvárosi olefinprogram vég- szanálások mérséklésére ho­szinten alakult, a kivitelező rehajtása, a Péti Nitrogénmű *ott kormányintézkedések ha­épitőipar pedig 3 százalékkal építése, a Százhalombattai fására a korábbi évekkel teljesített többet az előző évi- Erőmű, a Hejőcsabai Cement- szemben 1972-ben mintegy nél. gyár és meg sok uagyberu- 4000-re] kevesebb lakást bon­Az építőipari vállalatok házán építése. toltak le, s ez is .javította x 1972-ben 63 egyedi nagyberu- — A kormány intézkedései- tiszta lakasszaporulatol Köd­nek hatására a korábbi keres­leti túlsúlyt több területen egyensúlyi helyzet, illetve ki­húzás és 15, fejlesztési köl­csönnel támogatott beruházás kivitelezésén dolgoztak, emel­lett öt jelentős ipari beruhá­zás megkezdését, illetve elő­készítését kellett biztosítani­uk. Az 1972-ben üzembe helye­zett beruházások 90 milliárdos összege meghaladta az előző évi szintet, és ennek eredmé­vezöen alakult a lakások sto" baszáro szerinti összetétele is: az új lakásoknak 8 száza­nálati többlet váltotta fel. léka egyszobás, 62 százaléka A hiánygazdálkodás fokoza- kétszobás, 30 százaléka pedig tös enyhülését jelzi, hogy az kétszobásnál nagyobb. Az 1972-ben elutasított építési 1972-ben elkészült lakások át* munkák értéke az 1970. évi lagos alapterülete 62 négyzet- 29 százalékról öt és fél szá- méter. Üimepélyeseii megnyílt a politikai vándorkiállítás \ A Salgótarjáni József Atti- évek alkotó munkájának ered- la Megyei Művelődési Köz- menyeiről, hiszen mindannyi- pont üVegcsarnoka tegnap dél- an látjuk, érezzük ennek mé- után nagyszabású ünnepség rétéit,' hatását, színhelye volt, akkor került — Mégis úgy véljük, hogy ugyanis sor a ..Mi hoztuk az szükség van ilyen kiállítások- iclót” című politikai vándor- ra, szemléletes összefoglalásra kiállítás megnyitójára, ame- egy-egy fontos társadalompo- lyet az MSZMP KB agitáci- litikai témáról. Napi íelada- ó.s és propagandaosztálya ál- taink, gondjaink, életünk Ütött össze, és a megyei, va- szakadatlan folyamata sokszor lamint a városi pártbizottság nem irányítja elég élesen fi­rendezett meg. Kilencvenöt gyelmünket a leglényegesebb színes tablón kísérhetjük fi- változásokra, tendenciákra. gyelemmel munkásaink meg­változott, megszépült életét, ami nem véletlenül ' vonzott nagy közönséget, hiszen az or­szág lakosságának több mint egyharmada munkáscsaládok tagja. m A megnyitó a salgótabáni Bányász Művelődési Ház férfi­kórusának fellépésével kezdő­dött, többek között bemutat­ták a „Góg és Magóg fia va­gyok én” kezdetű Ady-vers- re komponált kórusművet is, majd dr. Boros Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára mondott beszédet. — Olyan kiállítást ajánlok a jelenlevők és a majdani lá­togatók figyelmébe, amely nem a régmúlt idők emlékeit idézi, hanem a mát mutatja — kezdte el beszédét. — Ezen' a helyen megszokták a mű­vészetek alkotásainak bemu­tatkozását, ez alkalommal azonban a dokumentumok, a fények kifejezőeszközével ha­tó kiállítást látunk. Kell-e be­mutatni a mai társadalmi va­lóságot közönségünknek? Hi­szen mindannyian naponta át­éljük mindazt, ami ezeken a tablókon bemutatásra kerül. Kell-e szólnunk az utóbbi Szinte természetesnek tetsze­nek az épülő lakások, a javu­ló szociális feltételek, a szé­pülő közösségi intézmények, s mindaz, ami életünket a szo­cialista építés programjának megfelelően jobbá, emberibbé teszi. Olykor fel kell emelnünk fejünket a napi munka, a köz­vetlen szőkébb környezet kö­réből, hogy jóleső örömmel iássuK munkánk eredményeit, közös erőfeszítéseink gyümöl­cseit. Hogy számvetést készít­sünk, reálisat, igazat. A dolgok természeténél fog­kat a ma problémáiból, gond­jaiból meríti. Talán ez az egyik oka annak, hogy az utóbbi években őszintén es nyíltan beszéltünk, véleményt cseréltünk a pártban, politikai szervezeteinkben, munkáskol­lektívákban életünk nehézsé­geiről, gondjairól is. Ez a vé­leménycsere a legtöbb helyen előremutató, a feladatok meg­oldását segíti. Ügy látszik azonban, hogy vannak olyanok is. akik szá­Mar az első napon sokan tekintettek meg a kiállítást va az alkotó embert a meg- mára az ilyen, szellemű véle­oldandó feladatok izgatják, menyese re szokatlan. A véle- szemét előreveti, a tennivaló- mények nyilvánításának fele­lősségét nem eléggé érezve, olykór egyoldalúvá válik éle­tünk, fejlődésünk megítélése. A szélsőséges álláspontok el­szakadnak a valóságtól, egy- egy kiragadott problémára korlátozva a figyelmet úgy állítják be á képet, mintha életünk egyedül problémák­ból állna, mintha hosszú időn keresztül megoldatlanok ma­radnának lényeges kérdések. A helyes,. reális közszellem formálása érdekében szüksé­gesnek látjuk, hogy a jövő­ben is megtartva vélemény- cseréink, vitáink őszinte, nyílt légkörét, bátrabban szóljunk szocialista építőmunkánk eredményeiről, részesítsük megillető megbecsülésben az alkotó munkát és a munkást. Őket állítsuk követendő pél­daképül egész társadalmunk és különösen ifjúságunk elé. Beszéde végén Boros elv­társ még egyszer a kiállítás látni- és modanivalójára te­relte a figyelmet, amelyet a megjelent nagyszámú közön­ség nagy érdeklődéssel tekin­tett meg. zalékra, ez év első hónapjai­ban pedig körülbelül 2 szá­zalékra csökkent. A megválto­zott körülmények lehetővé tet­— A lakásellátás rendszere­ben 1972-ben bevezetett mó­dosítás kedvezően befolyásol­ta a szövetkezeti és egyéb ték i a kivitelezők számára, szervezésű több szintes lakó hogy jelentősen koncentrálják házépítésben való részvétel erőiket a folyamatban levő feltételeit a munkáscsaládok, a építkezésekre. Ennek követ- sokgyermekesek és a fiatal kezményeként a munkában házasok részére. Az ebben az levő épületek száma csökkent, évben kiadott rendelkezések az egy munkahelyen foglal- tovább javították a munkások koztatott dolgozok létszáma lakásépítési lehetőségeit A pedig több mint 10 százalék- munkáltató szerveket öszto- kai növekedett. _ nöztük, hogv fokozottabban A kivitelezők egy részé- támogassák dolgozóik, munka- nel a korszerű gyártóbázisok sajk lakásépítkezéseit es nagy teljesitmenyű építőgé­pek kihasználása a korábbi időszakhoz képest valamelyest romlott, és az élőmunka haté­konyságának tervezett emel­kedése sem valósult meg. — Az építőipar 1971*’ncz képest valamivel több épület- fenntartási munkát végzett, de ez az igények kielégítésé­hez nem volt elegendő. Sajná­latos, hogy a kivitelezőknél .tovább mérséklődött' a lakos­ság részére végzett munkák aránya. Különösen kedvezőt­len, hogy a szövetkezetek épületfenntartási tevékenysé­gében is csökkent a fenntar­tási jellegű építés, és ezen belül a lakáskarbantartási Többet várunk az építőanyag-ipartól — Az 1972. év tervfeladatai az építőipari vállalatok ter­melési feltételeit is befolyásol­ták. Emiatt és néhány válla- munkák aránya. Az új építő­lat kifogásolható munkája ipari árrendszer lényegében a következtében termelési elő- szabadáras rendszerben csak a irányzatát az építőanyag-ipar fenntartási munkákat hagyta nem teljesítette, bár egyes meg; ez remélhetőleg fokozni építőanyagok termelése nagy- fogja a vállalatok érdeklődé- mértékben nőtt. sét e munkák iránt. — Javult az építőanyag-el- A vitában elhangzott képvi­látás, a lakossági igények ki- selői észrevételekkel kapcso- elégítése kiegyensúlyozottab- latban a miniszter részletesen bá vált. foglalkozott az épületfelújítá­— A népgazdaság beruházá- sok problémáival. Elmond- sait jellemző általános tenden- ta, hogy a mostani ötéves tejv ciák hatással voltak az építő- lakóházjavítási előirányzata ipar és az építőanyag-ipar 16 milliárd forint, s ez 60 1972. évi állóeszköz-fejlesztési százalékkal több mint a hai- tevékenységére is. A kivitele- madik ötéves tervben volt. A zö építőipar az 1971. évinél mostani tervidőszakban a fő- mintegy 450 millió forinttal város ilyen célú részesedése kevesebbet fordíthatott álló- 8,7 milliárd forint. Ehhez mé° eszköz-allományának fejlesz- 438 millió forintot adott az tesére. Ez elsősorban arra ve- állam az elmúlt három ér­zethető vissza hogy a beruhá- ben Helytelen volna azonban zások egyensúlyának javitasa- olyan következtetesre jutni — ra hozott intézkedjek alapve- hangoztatta a miniszter -. oen a vállalati kategóriába hogy nem érdelrtes üj ]akást tartozó te.,leszteseket. érintet- építeni, mert régiek telú1i_ tek, amelyek részaranya a tása 20-30 evre biztosítja az nepgazdasagi agak közül az építőiparban a legmagasabb. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom