Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
4 Pang-e az élet Szakálon? Olykor szembe kell nézni a valósággal PHozsásTŐlás cikkünkhöz A közoktatás és a közművelődés kapcsolata Van az — és még nem is csak néha —. hogy úgy me gyünk .el események, jelensí gek. de még a megváltoztatha talian pillanatnyi tények me; lett is, mint akik néznek, de nt?rn látnak. Ez jutott eszembe, amikor az Ipoly partjáról föltűnt a kedves, kis község: Nógrádszakál. Ki gondolta volna, hogy néhány év óta megállt az élet, és ahogyan Vladár József, a tanácskirendeltség vezetője tájékoztatott: alig épül új ház, két tanítói lakás is üresen áll és a kulturálisan fontos állásokban szinte követhetetlen a fluktuáció. Fiatalok és művelődés A művelődési helyzetről szóló tájékoztatás sem biztató. Csak időnként, fellángolás- szerűen lehet művelődési eredményeket találni. A kirendeltségvezető szerint ilyennek lehet fölfogni a fiatalok színdarabtanulását. Bódi Já- nosné, akinek nevével ország- gyűlési képviselő és szociális otthon vezető korában gyakrabban találkoztunk, rászánta magát, hogy maga köré gyűjt jó néhány 18—20 éves fiatalt és megtanultatja velük Schiller: Ármány és szerelem című drámáját Ez a dráma hivatásos művészeknek is rfagy vállalkozás, hiszen például az apa, Miller alakját legnevesebb művészeink kísérelték meg megformálni. De sikerült betanulni és eljátszani a szív- hezszóló, tragikus drámát, mégpedig olyan sikerrel, hogy háromszor is színpadra léptek vele. Most ismét pang az élet, csak a mozi és könyvtár működése jelzi a folyamatosságot, mint két mondat között a báróm pont Á pártvezetőség foglalkozott az ifjúság között végzendő munkával. A pillanatnyi helyzet felmérésekor megállapították, hogy a fiatalok szeretnek olyan eszpresszóba járni, amelyben zenegép vagy zenekar is van, éppen ezért szívesen utaznak Litkére vagy Szécsénybe. Különösen Szé- esénynek nagy a vonzása a hétvégeken, mert onnan a legkedvezőbb a közlekedés. És a színház? A kirendeltségvezető szerint a Déryné Színházat csak akkor tudják iiirniMina Gazsi Györgyné: „Nékem a könyv a barátom, ez nem csaphat be soha. Szeretek olvasni és nagyon tudom a regények hőseit sajnálni, ha arra méltók és gyűlölni, ha gyűlöletesek.. lekötni, ha házról házra járva agitálnak és autóbusszal a ludányhalásziakat is áthozzák. S ha az okot kérdezzük; a következő a válasz: „Nálunk a lakosság csaknem fele cigány.” Abortusz — ingyen Zolczer Józseffel, az általános iskola igazgatójával, a szép külsejű, praktikusan berendezett klubkönyvtár vezetőjét is kifaggatom. Egyetért az előző tájékoztatással és azzal a hozzátétellel is, hogy nem a lakosság összetétele a döntő probléma, hanem az, hogy a cigánycsaládokban olykor annyi a gyerek, s olyan rosszak a lakáskörülmények, hogy az már a szociális előrehaladás terhére megy. A családtervezés és a mérséklet érdekében a tanács a maga részéről ugyancsak sokat tesz. A klubkönyvtárral együtt felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. Kedvezményes abortuszköltséget fiA HÉT KÖNYVEI GONDOLAT KIADÓ: Konrad Lorenz: Ember és kutya. G. Metyelszkij: Északra szállnak a hattyúk. Szántó György: Fekete éveim. I—II. Burrhus F. Skinner: A tanítás technológiája. KOSSUTH: Békés István: Szegény ember gazdag városban, Gil Green: Üj radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus. Irószemmel 1973. Interjúk a munkásegységről (1945—1948). Dr. Kiss Artúr: Marxizmus és demokrácia. Marxról (mind). Ripp .Géza: Politikai gazdaságtan és ideológia. Ju. I. Szemjo- nov: Hogyan keletkezett az emberiség? MEZŐGAZDASÁGI : Nagyvadak hazájában. MAGVETŐ: Cseres Tibor: Hideg napok. Képes Géza: Csigaház. Lénárd Sándor: Völgy a világ végén, s más történetek. Móricz Lili: Kedves Mária! — Móricz Zsigmond leveled Simonyi Máriáihoz. MÓRA: Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai. Erdődy János: így élt Gutenberg. Móra Ferenc: A hatrongyosí kakasok Sulyok Katalin: Indul a mezőny. SZÉPIRODALMI: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. I—II. Endre Károly: őszutóm versei. Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792—1821. Gál Sándor: Kőlapok. Garai Gábor: A szenvedély évszakai. Katkó István: Vadhajtás. Klaniczay Tibor: A múlt nagy korszakai. Sárándi József: Vándor az aszályban. Szabó Magda: Katalin utca. Szalai Anna: Koszorúcsata — Petőfi-centená- riurn történetéhez. Szász János: Elsők és utolsók. Zám Tibor: Bácskiskunból jövők. Zsombok Tímár György: A rácsapások napja. Crdekesséqek, rövides Claudia Cardinale szülőhazájában, Tunéziában tölti szabadságát. Mielőtt elnyerte volna a „Miss Tunézia” címet, amely megnyitotta előtte a filmművészet kapuját, Cardi- aale tanítónő volt Tunéziában. ♦ John Berton, a California! p gyedem professzora arra a meggyőződésre jutott, hogy Abelard és Eloise világhírű szerelmes levelei apokrif ira- í >k. a két szerelmes halála után egy évszázaddal íródtak. Feltételezésére az adott okot, hogy a levelekben néhány anakronizmusra lelt Egyhelyütt például az olvasható, hogy az apácák hetente három ízben ettek húst. Ez abban az időben — mondja Berton — olyasféle kijelentés lehetett, mintha napjainkban azt állítanánk, hogy az apácák hetente háromszor szívnak marihuánát. * New Yorkban nem egészen három hónap alatt 700 erőszakos cselekedetre került sor. Ezek 43 százalékát kiskorúak követték el. Egyedül január hónapban 214 bűncselekményt követtek el New Yorkban. 4 NÓGRÁD - 1973. június 2., szombat zetnek a több gyermekes asszonyok (szociális alapon 195 •rintot), de még j sok esetben zt a kedvezményes összeget .s elengedik nekik. Tavaly 120—130, az idén már mintegy hatvan esetben törölték az abortusz után fizetendő költséget. Igaz, ez önmagában nem oldja meg a kérdést, mert a védekezésre, a prevencióra kellene nagyobb gondot fordítani. (Az egyik asszonynak fél év alatt négy abortusza volt, s ma már állandó or- 'vosi kezelésre szorul!) Az iskolaigazgató szerint a nagy létszámú családokban nincsenek még sok esetben a minimális lehetőségek sem a lecke elvégzéséhez és megtanulásához. Egyes szülők maguk nyújtanak segédkezet és védelmet iskolakerülő gyermekeiknek. Sok a túlkoros gyermek, akik zavarják a kicsik tanítását, nevelését. S ennek is betudható, hogy a 118 tanköteles alsósból kerek száz a cigány. Megkísérelték, hogy a szülőket tanítsák meg előbb írni és olvasni. Már az elején rohamosan morzsolódtak lefele, ketten azonban megfogadták, hogy a végsőkig kitartanak. S azután ők is abbahagyták ... De amikor föltesszük a kérdést, hogy valóban ilyen kérlelhetetlenül szomorú-e a kép, maga az igazgató cáfol, aki feleségével a mostoha körülmények között is a művelődés fáradhatatlan napszámosa. Sok fiatal pedagógus megszökött már ebből az iskolából, ők kitartanak. Hivatásszere- tetük adja az erőt nekik. S ezúttal ez nem közhely, nem frázis. Az élet megy tovább Minden ellenkező feltételezés ellenére, az élet Nógrád- Bzakálban sem állt meg. Hetenként három napon át, kedden, csütörtökön és szombatim klubnapot tartanak a klubkönyvtárban. Mindig vannak vendégei a ritkán megrendezésre kerülő író-olvaso találkozóknak. Táncmulatságot nehéz rendezni, mert az furcsa módon, ebben a községben rendszerint ráfizetéses. Időnként azért meghívják a Déryné Színházat is, így például nagy sikere volt Végh Antal: Boldogságkeresők című drámájának. Az ÁFÉSZ ■időnként táncdal- és magyar- nótaestet rendez. S a rendezvényekről nem hiányoznak a ízakáli cigányok sem. A mozilátogatók többségét ők adják, de az előadásokra, könyvtári órákra is eljárnak. A legtöbb könyvet például Gazsi Györgyné, egy művelt cigány- ísszony olvasta. Nincs a szakáll könyvtárban már olyan könyv, amelyet legalább egyszer el nem olvasott volna, egynémelyik Zola- és Jókai- művet már kétszer-háromszor is. Űjabban a szécsényi járási könyvtárból hoz, vagy hozat könyvet. Bár Nógrádszakálban sok még a tennivaló, de a gondok nem megoldhatatlanok. Lakos György Ügy gondolom, hogy nem kel) különösebben ecsetelhetnem, hogy napjainkban, az ismeretszerzés forrása bővült, szélesedett. Még, ha a tömegkommunikációs hatásokra hivatkozom. Az iskola, mint intézmény, megszűnt az isme- retnyújtós egyedüli vára lenni. ÉPP ezért az ismeretnyújtás módszerében, szervezésében is lépést kell váltani. A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata többek között kimondja, hogy az iskolák alakítsák ki neveltjeikben az önművelődés igényét, tegyék képessé tanítványaikat a folyamatos önművelődésre. Az iskolák feladata a tájékozódás, szokásrendszerek kialakítása. Tanítsa meg a tanulókat tanulni. Az ismeretszerzés befogadására, az ismeretlen anyag feldolgozására. Arra, hogy hol, milyen ismereteket szerezhet a tanuló? Ahhoz, hogy erre tanulóinkat képessé tegyük, ki kell lépni a klasszikus értelemben vett oktatási formából, túl kell tekinteni az iskola falain. A mindennapi oktató-nevelő munkába szervesen be kell építeni az ismeretszerzés egyéb csatornáit, az adott területen a közoktatási intézményeknek szorosan együtt Kell működni a közművelődési , in tézmények- kél. A két intézmény kapcsolata több síkú. Egyrészt társadalmi formában mit tud adni az egyik, vagy a másik intézmény? Miben tudják a könyvtárak, kultúrházak és az egyéb közművelődési intézmények a gyermek nevelését. szellemi képességeinek kiteljesedését elősegíteni? Másrészt milyen a szervezeti kapcsolat? A meglevő eszközök, termek kihasználása. Nagyon sok jó és hasznos kezdeményezéssel lehet találkozni. Már e lap hasábjain hangot adtam annak, hogy a gimnazisták gyakorlati foglalkozás keretében ismerkednek a könyvtár munkájával, így kerülnek közelebb a könyvekhez, élő és klasszikus irodalomhoz. Láttam azt, hogy úttörő- összejövetelekét kultúrházak- ban, könyvtárakban tartanak. Egyre népszerűbbek és erősödnek könyvtárainkban a gyermekfoglalkozások.' Viszont szomoi^í szívvel tapasztaltam, hogy vannak nevelők, kik nem tudják, hogy tanítási idő után tanítványuk a könyvtárban gyermekfoglalkozáson vesz részt. Csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, hogy egyes tanítási órákat (magyar, ének) könyvtárban, kul.túrházban tartanak meg. Szép példái az együttműködésnek a kultúrházak által szervezett különböző klubok. Lehetne sorolni a jó példákat még tovább. Sajátos, az ellenkezőjére is tudnánk szép számmal példákat hozni. Az együttműködés harmadik síkja: a szemléletbeli probléma, a féltékenység. Félni attól, hogy esetleg a sikert, a babért nem nekünk könyvelik eL A közoktatás oldaláról nézve melyek azok a területek, ahová a közművelődés besegíthet? Miben, hol és hogyan működjünk együtt? Vitathatatlan, hogy az iskolának van prtrmátusa a nevelésben és oktatásban. Neki kell megteremteni a .lehetőségeket. A tervezés is az oktatási intézmények feladata. Fel kell mérni a lehetőségeket: mit tud adni tanítási órán és az órán kívül? Feltérképezni a lehetőségeket: tv, rádió, könyvtár, múzeum, kültúrház, sajtó, színház, mozi stb. Az adott lehetőségeket be kell illeszteni az iskola munka tervébe. A lehetőségek után el kell készíteni az együttműködési megállapodást, azaz meg kell teremteni az együttműködés gyakorlati lehetőségeit. Közösek a oélok. Azokat csak együtt, közös tevékenységben tudják megvalósítani. Ha valamikor igaz volt az a megállapítás, hogy elveszett az az ember, aki fontos magának, de csakis magának — elszigetelve a közösségtől akarja a maga kis világát felépíteni —, akkor ez ma még fokozottabban érvényes. Hatványozott formában jelentkezik, ha a megállapítást intézményre, vállalatra vonatkoztatjuk. Megbocsáthatatlan bűnt követ el az az oktatási vagy közművelődési intézmény, mely nem használja lei az együttműködés adta lehetőségeket, nem tanítja meg a rábízott ifjúságot a szabad . idő helyes használatára, nem mutatja meg az ismeretszerzés lehetőségeit, nem teszi alkalmassá a tanulót az ismeretek alkalmazására. Az ilyen ember a jövő felnőtt társadalma ellen vétkezik. Szenográdi Ferenc Egyéves munka ten/ sok mindenről beszél. Átfogó képet ad egy adott intézmény munkájáról, törekvéseiről; megvalósításra kerülő és meg nem valósult tervekről. A munkaterv összeállítása átgondolt. alapos munkát követel; hiszen ezen áll vagy bukik az intézmény tevékenysége. A pásztói Lovász József Művelődési Központ éves tervének olvasgatása közben beszélgettünk a jó tervezés szükségességéről Beeső Károllyal, a ház igazgatójával. A végrehajtás nyomában A mumikatervben kiemelten három pont szerepel. Az első. a rétegekkel való foglalkozás. ezen belül is a szocialista brigádok mozgósítása, az ifjúságpolitikai határozat kulturális részének segítése és aiz oktatást segítő, oktatáspótló rendezvények szorgalmazása. A másik fontos irány a műsorszolgáltatás; az évfordulók (Petőfi, Madách), méltó megünneplése, az aktuális belpolitikai eseményekre (tanácsválasztás). való gyors reagálás. És végül járási központról lévén szó. a szolgáltatások bővítése a helyi és a járási igények figyelembevételével. — Igen, ezek kénezik tervünk fő irányát. Ahhozt hogy mindezt maradéktalanul végre tudjuk hajtani, az objektív és szubjektív feltételek megteremtése szükséges. Például jelenleg a legjobban a közös fenntartás foglalkoztat minket. Tavaly májusban vetődött fel a gondolat, és jól halad a megvalósulás felé. Az üzemek és vállalatok többsége elfogadta és vállalja a közös fenntartást, s az ezzel járó anyagi támogatást. Míg a hónap végén sor kerül a művelődési központ társadalmi vezetőségének újraválasztására. Ez azt jelenti, hogy a fenntartók képviseletével bővül a társadalmi vezetőség köre. Vetélkedő — brigádoknak A központ vezetősége joggal bízik abban, hogy az üzemekkel való szorosabb kapcsolat eredményeképpen a szocialista brigádokkal való foglalkozás még jobban elmélyül. — A társadalmi vezetőség ióváhagyása alapján, meghirdetjük a szocialista brigádok vetélkedőjét. A tervek szerint ebben az évben bene- veztetjük a csoportokat, konkrétan meghatározzuk a tematikát és elindítjuk a pontgyűjtő versenyt, amely féléves vagy tízhónapos időszakot ölel fel. A brigádok así összegyűjtött pontokat továbbviszik a középdöntőbe. A verseny a jövő év decemberében. a község felszabadulásának harmincadik évfordulóján teljesedik ki, amikor egész napos program keretében dől el, hogy melyik brigád lesz a verseny győztese. A tervék. az irányelvek megvalósításához jól képzett szakemberekre is szükség van. A pásztói művelődési központ szeretné munkatársai gárdáját bővíteni egy ifjúságpolitikai előadó beállításával. — Áz iskolák és a művelődési otthon kapcsolatának elmélyítése ló úton halad. Több gyermekcsoport — tánc, báb, barkács, irodalmi színpad, — is működik a házban. Szép múltja van a Pajtás-klubnak is. A jövőben szélesíteni szeretnénk ezt a tevékenységet részben a tananyaghoz kapcsolódó programokkal másrészt az ízlésformáló, művé- szetszeretetre nevelő rendezvényekkel. Szerétnénk segíteni az egész napos iskolába és a napközibe járóknak filmvetítéssel, játékosan nevelő-oktató programokkal. S ehhez kell nekünk egy olyan ember, aki értő módon, szív* vel-lélekkel foglalkozik a házba járó fiatalokkal. Nincs uborkaszezon Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban kiállítás nyílt még a megye neve* művészeinek vietnami tárgyú képzőművészeti alkotásaiból. A képaukciónak nem véletlenül a vietnami nép élete, hétköznapjainak megformálása a témája, a bevétett Vietnam újjáépítésére ajándékozzák. A megnyitón részt vettek a vietnami nép képviselői és népük forró üdvözletét tolmácsolták magyar barátaiknak. Képünkön a vietnami elvtársik megtekintik a kiállítást Rétegekhez szólni; ez a célja a művelődési központ rendezvényeinek, szolgáltaié* sainak. Hogy olyan színházi program legyen, amely az óvodásoktól a nyugdíjasokig, mindenkihez szól. Bábszínház, ifjúsági ’ filharmóniai előadások, gyermekszínház. Déryné, kiállítások, hogy csak néhányat említsünk a rétegmű.so- rok közül. Nagy gondot fordítanak a járásban működő művészeti csoportokkal, Röpülj páva körökkel való foglalkozásra is. Bemutatkozási lehetőséget, tapasztalatcserét biztosítanak számukra. — Azt mondjuk. így tavasz végén, nyár eleién, hagy á művelődési intézményekbe beköszönt az uborkaszezon. Számunkra a m'ár nem ezt jelenti, most kezdődik az eddigi tevékenység értékelése és a következő évad programjának összeállítása. No. meg a látogatók, a közönség biztosítása, hiszen a tervünk milyenségének fokmérője mindén esetben a közönség. A látogatók számából következtetni lehel, hogv egv művelődési ház jól Hvaev -'.«szül dolgozik. V. Kiss Mária
