Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
/ I ' :ik ax ore; (folytatAs at 1 oldalról) tilta, a külső feltételek és a van azonban de... Elmarad a Túlnyomórészt a korábbi évek döntései miatt, 51 ipari es építőipari vállalat kereken 5 milliárd forint összegű fej- lesztésialap-hiányát kellett rendezni, mert a fejlesztési alapokat terhelő kötelezettségük ennyivel haladta meg a forrásokat. , Ehhez több mint 2 milliárd forint közvetlen vagy közvetett költségvetési juttatásra és csaknem 2,3 milliárd forint bankhitel kibocsátására, illetve visszafizetésének meghosszabbítására volt szükség. E tapasztalatok miatt változatlanul • helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatok beruházásaik megkezdésekor tartalékot képezzenek, nehogy a kivitelezés folyamán kerüljenek nehézségek közé. Az idén a tavalyinál kedvezőbb a helyzet: nem növeljük az állami elvárásokat, jobban ellenőrizzük az árakat, és reméljük, hogy a vállalatok is megértették a tanulságokat. A hatékonyság javításának legfőbb forrása a szükségletekhez jobban igazodó gazdaságosabb termékszerkezet Erről szólva néhány követendő példát említhetek. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál és a Borsodi Vegyi Kombinátban párhuzamosan gyártott granulátumok és műanyag csövek termelésének szakosításával javult a kapacitások kihasználása és emelkedett mindkét termék jövedelmezősége. A gyógyszeripari vállalatoknál kisebb beruházásokkal és műszaki fejlesztéssel a gyártás technológiája és a felhasznált alapanyag alkalmas növényvédő szerek előállítására. Ez. az új tevékenység jól jövedelmezhet a hazai és külföldi kereslet pedig távlatokban is előnyös értékesítési lehetősége- ket ígér. A sikeres kezdemenyezesek arra mutatnak, hogy sok tartalék van még a vállalatoknál, csak élniök kell az önállóság adta lehetőségekkel és bátrabban kell új utakat keresniük a műszaki fejlesztésben, a termelési technológiában es a piacokon. A vállalati munka- és üzemszervezést vizsgálva némi eLőrehaladásról számolhatók be. A szakminisztériumok útmutatásai és ellenőrzése mellett az elmúlt évben 65 vállalatnál mintaszervezeseket kezdtek Három nagyvállalatnál — a zalaegerszegi juha* gyárban és a Szerszámgépipa- rj Műveknél — az erőfeszítések már figyelemre méltó előnyökkel jártak. E vállalatoknál a korszerű termelésszervezés a belső tartalékok kihasználásának. útja. A zalaegerszegi ruhagyárban például a folyamatos gyártás bevezetésével 35 százalékkal növelték a termelékenységet. A siker alapja ezeknél a vállalatoknál, az, hogy már a terv elkészítésébe bevonták a dolgozókat. Az , előrehaladás mellett azonban téfiy az is, hogy számos vállalat mindmáig csak az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hozzá. Hangsúlyozom, hogy a munka- és üzemszervezés nem külön apparátus, hanem a vállalati vezetés feladata és része. A munkát minden területen a vállalat egészének szempontjából kell megszervezni. A súlypont természetesen olyan kérdéseken van, mint az egyenletes foglalkoztatás, a folyamatos anyagellátás, a bér «házasok jobb előkészítése, a felesleges adminisztráció megszüntetése, a vállalati belső irányítás tökéletesítése stb Elgondolkoztató, hogy miközben az iparban foglalkoztatott munkások .létszáma 1970 óta lényegében nem változott, az alkalmazottaké kereken 19 000-rel emelkedett, a műszaki dolgozók létszáma 0*OOO-rel, az adminisztratív alkalmazottaké 11 000-rel, míg a kisegítők száma 2 000-rel nőtt. Ez azt mutatja, hogy a korszerűsítés lassan megv, az új adminisztrációs kötelezettségek mellett nem építik le *a régi, már feleslegessé vált rutinmunkát. Együtt a modern technikával S' A vállalatok gazdálkodási körülményeit a gazdaságpol.iszaibályozórendszer együtte- tervezettől az alt ami és szó- sem határozzák meg. Mivel a vetkezeti lakásépítés, s ennek szabályozórendszer megfele- terhét különösen Budapest, Lóén szolgálja gazdaságpoliti- Miskolc, Pécs, Szeged, Deb- kánlk valóra váltását, alapvető récén éAi. módosítását az idén nem tét, vezzük, tehát 1974-re nyugodtan előretekinthetniek már a vállalatok. Már látható, hogy az évtized második felében még szükségszerűbb lesz az együtt- haladás a legmodernebb techtőkönvahh sénekiket kell nó- ** a nagyobb költségekhez a toinfy b° £épefckeI kel1 po hatósági árváltozások is hozA lakásépítés költségeit az ötéves terv készítésekor nem tudtuk kellő pontossággal felmérni. A területelőkésízítési és közművesítési igények nagyobbak, a járulékos fejlesztés normái szűkösek. A korszerűbb építkezések elterjetolni. A nemzetközi gazdasági zájárultak. Végső soron tehát a központi kivitelezésű lakapcsolatokban széles körben kásépítéshez a középtávra ter- kibontakozó új lehetőségek ru- vezett M mimárd forintnál gálmasabb gazdálkodási for- nagyobb pénzösszegre van mákat és módszereket köve- szükség, amit a költségvetés- telnek. A fejlődés krvaltja a bg} kell előteremteni. Anagy- belso integrációs folyamatok városok lakásgondjainak enygyorsulását is. Az V. ötéves tervhez^ kapcsolódva — az alapelvek megőrzése mellett hitesére, a IV. ötéves terv lakásépítési programjának arányos teljesítésére a kormány a közgazdasági, pénzügyi évben pótlólag 1,4 milliárd fZaSZaS, yan tovabbfej- íorinUyt s^vaaott meg. A.ma- iesztését tervezzük amely gánépítkezéseknél a készpénz- mmdezt, lehetösegemkhez ké- {izetés> a jobb hitelezési fel- pest figyelembe veszi. A mo- (ételek és a kamatterhek csökdosításra 1975-ben kerül sor. Az időpont megválasztásával kerítése jelentenek további kedvezményeket, különösen a i törekszünk- hogy a murlkások lakásépítkezéséhez, vállalatok időben, mar a változó feltételek ismeretében . Kulturális és oktatási intéz- készíthessék el középtávú tér- mények működésére, fenntartására 16 milliárd forint, felújítására közel 1 milliárd foveiket. Kedves képviselő elvtársak! Életszínvonalunk sok olyan rint jutott. Igen kedvező, hogy a tanácsok az óvodai tényezőtől függ, amely a költ- helyek számának növelését ségvetésihez közvetlenül, vagy, els6rendű feladatnak tekintetközvetve kapcsolódik. Részletesebben szólok egy, a költség- vetést legközvetlenebbül érintő témáról, a társadalmi közös fogyasztásról, vagy másték, 1971—1972-ben már a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésének csaknem kétharmada megvalósult. Az általános iskolai diákotthonok ként: a költségvetési szervek fejfesztése ugyanakkor nem kiadásáról. érte el a takácsok által terMűködtetésűk és eszközeik vezettet. A középiskolai tanfelújítása 1972-ben 87,5 milli" ^termek, kollégiumi helyek árd forintba került, amiből a népgazdasagi előirányzatának tanácsok 24,5 milliárd forin- több mint fele valósult tat használtaik íeL A tanácsok meg Nem jobb a helyzet a ezenkívül még fejlesztési szakmunkásképzés beruházá- alapjükból 19,7 milliárd fo- gátnál Sem. Az építési kapaci- rintot fordítottak az ellátás tások szerkezete ugyanis hálózatának bővítésére. olyan, hogy a kisebb volumeA pénzeszközöknél ig tekirr nű beruházásokra nehéz kivi- télyesebb az az erkölcsi for- telezőt találni. Ebben segíthet rás, amelyre e társadalmi fel- a szorosabb, együttműködés a forintot, A szülők ennek 1/5-ét térítik. A gyermekintézmények hálózatának kiter- 'jesztésével_ és a pénzbeni juttatásokkal fokozatosan szüntetjük meg a családi Jövedelmeknek a gyermekek számától függő különbözőségét A lakosság jövedelmeinek jelenleg több mint egyharma- da közvetlenül a központi pénzalapból származik, különböző juttatások és bérek formájában, nagyobb része a vállalatoktól. A reálbérek növekedése a múlt évben a tervezett 2,5 százaléktól két tizeddel elmaradt. A kereseteken belül nőtt a nyereségrészesedés és különösen gyorsan a prémium és jutalom. Ezek a vállalati források az évi bérhez viszonyítva tavaly 8 százalékot értek el. Ez évben az ipari és építőipari béraránytalanságok enyhítésére, a nagyüzemi munkások életszínvonalának emelésére az iparban átlagosan 8 százalékos, az építőiparban 6 százalékos központi béremelést hajtottunk , végre. A vállalatok ezt helyesen kötötték össze a szokásos 2:8 béremeléssel. 1971-ről 1972-re az egy főre jutó 'összes reáljövedelem 3,4 százalékkal növekedett. Ez évre ennél magasabb ütem elérésére lehet számítani. A fogyasztói árszínvonal 1972-ben, a terveinkkel megegyezően, kb. 3 százalékkal nőtt. Az áremelkedésnek mintegy fele központi árintézkedésekkel függött össze. Ahhoz, hogy a fogyasztói árszínvonal ez év egészében a tervezettnek megfelelő legyen, a kormány az elmúlt • hónapokban már tett intézkedéseket, most további kisebb árleszállításokat készít elő. Június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több hazai termelésű és szocialista országból származó tartós fogyasztási cikk: hűtőszekrények, órák, lemezjátszók és néhány más termék. Évközben még a későbbiekben is lesznek hasonló árleszállítások. Mindez a lakosságnak egy év alatt 600—800 millió forint megtakarítást jelent A forint vá- sárólerejének védelme szükségképpen erőteljes — 1973- ban még tovább fokozódó —, állami tehervállalást igényel. Az igen gyors világpiaci drágulás közepette nem kis feladat ez. Termelési szerkezet és hatékonyság Tisztelt országgyűlés! . Egy gazdaságilag eredményes esztendő után sem a várakozás, hanem az újabb nekirugaszkodás vihet bennünket előre. Tennivalóink középpontjában most a IV. ötéves terv ez évben esedékes feladatainak teljesítése áll. Feltétele fejlődésünk forrásainak bővítése, a termelési szerkezet és a hatékonyság együttes javításával. Hazánk adottságainak és a fejlődés követelményeinek megfelelően egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a termelés holnapját megalapozó energiahálózat és energiafelhasználás . korszerűsítése, az útépítés, a közművesítés és a lakosság életkörülményeinek javításához igen fontos szolgáltatások fejlesztésé. Az ú. n. infrastruktúrában bekövetkező változások csak lassan bővítik majd a társadalom számára központosítható jövedelmeket. Ezért a hatékonyság eddiginél gyorsabb növelésével elsősorban azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak kell megalapozniuk az előrehaladást, amelyek a jövedelmek nagy részét képesek adni. A termelési szerkezet átalakításában és nemzeti jövedelmünk gyarapításában alapító ipari fejlesztési programok sikere a népgazdaság, az ágazatok és a vállalatok közös ügye. A mezőgazdaságban aratás előtt állunk. Termelés-kilátásaink — a legutóbbi esőzések után — biztatóbbak, de jól tudjuk, hogy az aratás olyan erőpróba, amelyben sokszor napok, esetleg néhány óra szervezett munkáján múlik az éves eredmény sorsa. Ezért is kell nagyon gondosan minden eshetőségre felkészülni. A kereskedelemben az üdülési és idegenforgalmi idény, a közlekedésben a nyári utasforgalom és a betakarítás adják a munka dandárját. Van tehát tenpivaló mindannyiunk Számára most is bőven. Feladataink végrehajtásában nőttön nő az emberi tényezők szerepe. Államunk hatalmas összegeket áldoz a szakember- képzésre, -oktatásra, joggal várja hát mind a vállalatok és intézmények vezetőitől, mind. maguktól a szakemberektől, hogy mindenki képzettségének, tehetségének megfelelő munkát kapjon és végezzen. Tisztelt országgyűlés! A költségvetés összeállításánál és annak végrehajtásában a kormány egy pillanatig sem feledkezett meg arról, hogy a pénzügyi elszámolás milliárdos száma mögött emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek -v vannak, azok a milliók, akik előteremtették a bevételi oldal értékeit és élvezték mindazt, amit a kiadások számoszlopai mutatnak. Erre épül az a bizalom, amelyre hivatkozva a tisztelt or. szággyűlést a törvényjavaslat elfogadására kérem. Ebédszünet után dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese emelkedett szólásra. Dr. Orbán László beszéde adatok megvalósításánál támaszkodhatunk, mint azt a tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a költségvetési nemrég lezajlott tanácsválasz- üzemek között, amit tartatások is bizonyítják. A köz- csainknak kell összefogni. életi tenntakarás, a szocialista demokratizmus . folyamata Az oktatási színvonal javíújabb és újabb Helyes célo- «sarak és korszerűsítésének kát, megoldandó feladatokat feltételeit pépzugyi oldalról hoz felszínre, de anyagi félté- folyamatosan biztosítjuk, téléinek csak fokról-fokra teeivárni Äölf £s£S Jelentős tologatás felhasználását, a takarékossá- az Óktatásnak got nemcsak a vállalatoktól, hanem a tanácsoktól és a Az oktatás mellett az állam költségvetési intézményektől a népművelést újabb és újabb is. formákban támogatja. A népA tanácsok gazdasági dönté- .művelési intézmények kiadáséi az elmúlt évben megalapo- maikat , 10 százalékkal növel - zottabbakká váltak. Ez rész- hettek, ez kereken 2 milliárd ben annak tudható be, hogy forintot jelent. A diákok cső- 1972-ben csak Borsod és Ko~ portosan vagy szombatonként márom megyékben mutatko- mar tavaly is ingyenesen lózott kisebb bevételi lemaradás, fogathatták a múzeumokat, az míg összességében a megyék iuen április 1-tol minden ta 1 milliárd forinttal több bevételhez jutottak. Ez évben- még kiegyenlítettebb helyzetre nuló, mindenkor igénybe veheti ezt. A könyveket, filmeket és más művészeti alkotászámttunk, mert -a megyei ta- sokat létrehozó vállalatok tanácsok szabáiyozórendszerü- valy több mint félmi lliard fokét, amely a helyi tanácsok rint támogatásban, részesültek. költségvetési bevételeit határozza meg. pontosíthatták és ezzel elérhették, hogy a pénzeszközök minden tanácsnál tételével, összhangban légynek a helyi feladatokkal. A pénzügyi lehetőségekkel élve jobban fi* gyélembe kellene venni — különösen a községeknél — a távlati településfejlesztési terveket, mert különben erőiket szétforgácsolják. Javítani kell a tanácsok közötti koorM ind ez — jelképesen szólva — kamatostól megtérül kulturális értékeink közkinccsé Dr. Orbán László elöljáróban megemlékezett az iskolák államosításának negyedszázados évfordulójáról. Elmondotta: — Büszkén, jéleső érzéssel emlékezünk vissza erre az ese- ménjrre és tisztelettel a munkásosztály harcosainak, pedagógusoknak, akkori fiataloknak sok-sok ezreire, akik részesei voltak az iskolák államosításával kivívott győzelemnek. Ez feltétele volt közoktatásunk 25 éves történelmi jelentőségű fejlődésének. Majd arról szólt a miniszter- helyettes, hogy megkezdődött az állami oktatásról szóló párthatározat végrehajtása, s a kormány határozatot hozott arról, hogy az összes középfokú iskolák is a tanácsok hatáskörébe kerüljenek. Az őszszel kezdődő tanévben jelentősebb lépést teszünk előre a tananyagnak, a tanulók túlterhelésének a csökkentésére. Természetesen nem egyszerűen arról van szó, hogy gyermekeink kevesebbet tanuljanak. A tananyagnak és a túlterhelésnek a csökkentése azt a célt szolgálja, hogy a tanulók az alapvető ismereteket jobban elsajátíthassák, több idő és lehetőség nyílik a nevelőmunkára, a gyermekekben rejlő tehetség és képességek kibontakoztatására, a tanulás megkedvelésére. Kialakultak iskoláinkban a demokratizmus továbbfejlesztésének keretei, módszerei, ezek az ősszel életbe lépő új rendtartásokban megfogalmazódtak. — A szocialista iskola fejlődése elsősorban az oktatónevelő munka színvonalának emelkedésétől függ. De függ természetesen anyagiaktól is. Az előttünk fekvő zárszámadás tükrözi, hogy pénzügyi kormányzatunk már az 1972- es évben is igyekezett az adott lehetőségek keretein belül segítséget nyújtani a Központi Bizottság határozatának végrehajtásához. Az oktatómunka feltételeit jelző számszerű mutatók általában valamelyest javultak, de több fontos területen lassú az előrehaladás, sőt, némelyiken lemaradást tapasztalunk. Jól tudjuk, hogy ebben az ötéves tervben az anyagi lehetőségek erősen korlátozottak. De biztosak vagyunk benne, hogy gazdaság vezető szerveink a lehetősé gekhez képest már a mostan ötéves terv hátralevő éveibet és még inkább a következő ötéves tervben érvényt fognál szerezni a Központi Bizottsóf ama fontos határozatának hogy az iskolákra, az oktatás ügy fejlesztésére a nemzet jövedelemből a jelenleginé nagyobb hányadot kell fordítani. A párt határozatánál egyik nagy eredménye és új nagy társadalmi erőforrás hogy kisebb-nagyobb közösségek, üzemek, vállalatok, tér melőszövetkezetek, tanácsol — élve a megnövekedett önállósággal — még nagyobb fele lősséggel fordulnak az iskolái felé és nyújtanak számuk« fokozott anyagi és erkölcsi támogatást. Nagyszerű kezdeményezések és társadalmi akciók egész sora tanúsítja ezt. Dr. Orbán László a továbbiakban a nemzetközi helyzei időszerű kérdéseivel foglalkozott. Ezután Bencsik István, a Hazafias Népfront' főtitkára szólalt fel. A szociális és egészségügyi kiadások összege 38 milliárd forint. Ebből mintegy 9 milliárd forint az egészségügyi intézmények fenntartását, közel 1 milliárd forint a felújítást szolgálta. Ez összességében megfelelő pénzügyi segítBencsik István beszéde ddnáeiót. Miközben tanácsaink ?d “ a vállalatokkal együtt jelentős eredményeket érnek el óvodaépítéseikben, iskolafel* újításokban és lakásépítésben, a megyén belül a helyi tanácsok közötti együttműködés — néhány kedvező tapasztalat ellenére — nem mindig megfelelő. zott egészségügyi törvény végrehajtásához. Elmaradás a beruházásoknál van. 1972-ben 1260 kórházi ággyal bővült a hálózatunk, de az 1971. évi fejlesztéssel együtt ez még mindig csak a IV. ötéves terv időarányos mennyiségének 60 százaléka. Mi az elmaradás oka? ^Gyakran á beruházások gaz- előkészítése és elhatározása megalapozott Az 1972. évi tanácsi ___________ d al kodás egyik központi kér- nem nyugszik dése a lakásépítés volt. La- terveken, kásépítésünket nagy eredmények és gondok is jellemzik. A mostani' ötéves terv időA gyermekintézmények hálózatának bővítésére és elláNOGRAD - 1973. június 15., péntek szakában több mint 400 ezer fásának javítására tett ifié lákás készül ej, amiből a terv tézkedések eredményeként a első két évére szóló előirány- már említett óvodafejlesztése- zatot csaknem 15 százalékkal ken túl 1972-ben több mint . túlteljesítettük. E területen is 1600-zal nőtt a bölcsődei fé_____________________________ rőhelyek száma, az egy bölo sődei helyre jutó kiadás pe- ' dig meghaladja az évi 14 000 Bencsik István részletesen szólt az elmúlt évben elért fejlődésről, gazdaságunk jó irányú előrehaladásáról. — Gazdaságunk örvendetes fejlődésének természetesen széies társadalompolitikai háttere van — folytatta beszédét. — Legfontosabb bázisa szocialista gazdálkodásunk elvi szilárdsága, népünk jó hangulata, munkakedve, bizalma a vezetésben, a jövőben.. Hogy ez valóban így van, fényesen bizonyította a választás. A választásokon mindenekelőtt kitűnt, hogy az elmúlt két évben tovább nőtt népünk társadalmi érdeklődése, fejlődött gazdaságpolitikai hozzáértése. Sok más soron levő tanácskozás, rendezvény ellenére a választók egyharma- da nemcsak szavazni ment el, hanem részt vett a jelölő gyűléseken, választási gyűléseken, a sok ezernyi csoportos beszélgetés igen élénk politikai vitájában. Ezeken az eszmecseréken elenyésző számban hangzottak el személyes panaszok, inkább a közösség gondjainak megvitatása került előtérbe. — A másik jellemző előrelépés a hiányosságok hangoztatása helyett a megoldásra tett javaslatok nagy száma, a személyes és kollektív segítség felajánlása a' megoldáshoz. Említést tett a szónok a lakosság helyesen megnyilvánuló társadalmi igazságérzetéről is. Elmondta, sok az elégedetlenség például a községfejlesztési hozzájárulás kivetési módja ellen: nem tartják egészen igazságosnak, hogy nem fizeti mindenki, aki a községben lakik, hiszen a kommunális szolgáltatások előnyét valamennyi lakos élvezi, és a fejlesztés mindenkinek érdeke, foglalkozásra, jövedelemre való tekintetnél, kük Majd befejezésül ismételten hangoztatta: a most előterjesztett zárszámadás a lehetőségek jó felhasználását, népgazdaságunk biztató fejlődését mutatjg, és azt, hogy gazdaságpolitikánk középpontjában népünk jólétének emelése, szocialista gazdaságunk erősítése áll. A vitában felszólalt még dr. Havasi Béla miskolci, Kovács Antal Vas megyei, dr. Prieszol Olga budapesti, Szabó Gusztáv Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Pál István Fejér megyei, Raf- fai Sarolta Bács-Kiskun megyei, Z. Pap Sándor veszprémi, Inokai János budapesti, Kovács József Békés megyei, Varga B. István Győr-Sopron megyei, Kollár József budapesti, Burka Ilona Szolnok megyei képviselők. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI) .
