Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
IVÓVÍZÉT AD Ha külsőségeiben nem is, de a valóságban az előirt határidőre, június 1-re elkészült az Észaik-maigyarországi Regionális Vízmű és a Vízgazdálkodási Vállalat kivitelezésében a jáno&aknai új vízmű, amelynek bekapcsolásával a rfyári időszakban .valamelyest enyhülnek maód Salgótarján vízellátásának gondjai. Ettől függetlenül továbbra is szükség van, és esetleg lesz a lakosság jól felfogott érdekében újabb, különböző vízfogyasztást korlátozó intézkedésekre. Az új vízmű csővezeték-hálózatát a benne elférő víz- mennyiség hússzorosával most alaposan kitisztítják, majd ezt követően fertőtlenítő vízzel átmossák, a KÖJÁL, engedélyével bekapcsolják a Salgótarján felé húzódó vízhálózatba. Az új vízkivételi mű naponta 1500 köbméter ivóvizet biztosít a város lakossá- inak. Elemzik a víz vegyi összetételét, minőségét, tisztaságát Befejezés előtt a víztisztító berendezés Fodor Tamás felvételei Átadás előtti roham a gépházban Mezőgazdaságunk kulcskérdései Költséggazdálkodás, ráfordítás, színvonal AZ MSZMP KB novemberi állásfoglalása a hatékonyságot alapvető feladatként jelölte meg a gazdasági élet minden, területén. így van ez megyénk mezőgazdaságában is, aihol az általános tendenciák mellett sajátos külső és belső tényezők alakítják a hatékonyság lehetőségét, ütemét és mértékét. Ilyen körülmények többek között a közismerten kedvezőtlen adottságok kapcsán jelentkező üzemek, közötti tartós differenciálódás — a viszonylag szűk keresztmetszetű termelési szerkezet, alacsony versenyképességgel, az átlagosnál nagyobb kockázati elemmel megvalósuló fejlesztések, nem utolsósorban az üzemi belső élet, a munkaszervezés területén jelentkező sajátos gondok, egyes helyeken, a változó, vagy alacsony szakmai színvonal stb. Ezeket a kérdéseket a megyénkben megrendezett közgazdasága napok keretében röviden érintettük. A hatékonyság mindig egy viszonyszám. Egyik ágazat a másikhoz, egyik termelési szerkezet a másikhoz képest hatékonyabb vagy kevésbé hatékony. Alakulását nehéz előre jelezni, mert több tényező együttes kölcsönhatásának eredménye. A termelés eszközigénye növekszik a fejlesztés irányától, a termelés szerkezetének alakulásától függően. Felvetődik a kérdés, hogyan alakult megyénk közös gazdaságaiban a hatékonyság, milyen jellemző vonásai vannak? Amíg a munkatermelékenység két év alatt 10 százalékkal nőtt, addig az 1000 forint állóeszközértékre jutó halmozott termelési érték 12,5 százalékkal, a nettó árbevétel 8,3 százalékkal, a szövetkezeti eredmény 35,3 százalékkal csökkent. Ez mindenképpen arra utal, hogy a meglevő beruházások kapacitásának kihasználása csak részleges és vannak improduktív termelőeszközök is. A hatékonyság vizsgálatánál legfontosabb elem a megfelelő költséggazdálkodás, a ráfordítások mértéke és színvonala. Több számítást végeztek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központjában, mely szerint a ráfordítások mintegy 65 százalékban részesednék, a hatékonyság csak 15—20 százalékban függ a természet-földrajzi környezettől, és az éghajlati elemektől. Ez átlagszám. A ráta mindenképpen változhat. Egyben arra is utal, hogy racionális gazdálkodással, tervszerűséggel ez az objektív hatás befolyásolható. Ezen túlmenően nem számszerűsíthető tétettek — a szakmai szinvonaS, üzemszervezési konstrukció, anyagi érdekeltség rendszere, piaci viszonyok lehetősége — mintegy 15—20 százalékban vesz részt a gazdálkodásiban. Ez a néhány mutató is jelzi, milyen számottevő a jól előkészített, közgazdaságilag megalapozott üzemi döntés és milyen fonto6 a vezetők felelőssége a fejlesztési elhatározásokban. A HATÉKONYSÁG fokozására alapvetően két út van: a megtevő termelési eszközök helyes működtetése a kapacitások kihasználásával. másrészt olyan fejlesztések indítása, amelyek hosszú távon biztosítják a megfelelő jövedelmezőséget. A megye termelési adottsága az állattenyésztés elsődleges fejlesztését teszi lehetővé, de közismerten az állóeszköz-igényesség kisebb mértékben nő a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben és kapcsolódó ágazataiban. Egy tehén összes álló- és forgóeszközigénye elérheti a 170—180 ezer forintot. Az a sajátos koncepció jelentkezik, hogy nagyobb és gyorsabb lehetőség kínálkozik a takarmánybázis korszerűsítésére, a hozamszán tek javítására, végső soron a növénytermelésnek az állattenyésztés kisaolgáláBudapesten rendezik a KGST Szabványügyi Állandó Bizottság ülését. A tagországok képviselőin kívül megfigyelőként részt vesznek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) vezetői, képviselői. Népgazdaságunk gyors és hatékony műszaki-gazdasági fejlesztésének fontos eszközévé váltak a szabványok, amelyek segítséget adnak az észszerű, gazdaságos termeléshez, az egyre jobb minőség eléréséhez, az életbiztonság növeléséhez. A szabványok nem kötődnek országhatárokhoz. Az országok közötti gazdasági és műszaki együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok megkövetelik a nemzeti szabványok nemzetközi egyeztetését, a nemzetközi szabványok messzemenő figyelembe vételét a hazai szabványok elkészítésénél. Ebből a meggondolásból hozták létre 11 éve a KGST- országok Szabványügyi Állandó Bizottságukat. sára, mint az állati termékekben jelentkező takarmáhyfé- leségek hatékony átalakítására. Mivel az állattenyésztésben lassúbb a forgási sebesség, mint a növénytermeiés- ben, ez átmenetileg csökkent- heti á bevételeket, a növekvő ráfordítások mellett. Ellensúlyozására szintén hatékony üzemi döntések szükségesek. Ezzel magyarázható, hogy azokban az üzemekben, ahol nincs megfelelő biztonsági tartalék, nincs hosszú távú előregondolkodás, ott a legnehezebb a hatékony termelési szerkezet kialakítása. Gazdasági életünket és fejlődésünket alapjaiban meghatározó párt- és kormányhatározatok nagy hangsúlyt helyeznek a kedvezőtlen adottságú területek hatékony fejlesztésére. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemnek is van optimális mérete. Ez azonban általában kisebb, mint amelyen jelenleg még gazdálkodás folyik. Így a hatékonyság növelésével egyidejűleg felvetődik a visszafejlesztés gondolata is, amelynek kiindulópontja a racionális földhasználat. Ez egy olyan fejlesztés, amelynek alapja a racionális gazdálkodás. Helyes alkalmazásával eszköz, munkaerő és forrás csoportosítható át hatékonyabb területekre. A KGST—SZAB feladata, hogy elősegítse» a szocialista országok nemzeti szabványainak egyeztetését. Különféle szabványokat és szabványajánlásokat, közös szállítási feltételeket, előírásokat dolgozzon ki. A KGST—SZÁB- ban folyó szabványosítási munka lényeges célkitűzése, hogy a kidolgozott szabványok műszaki színvonala nemzetközi szinten is élenjáró legyen. Ezeket az egyes tagországok — helyzetüknek megfelelően belátásuk szerint — fokozatosan vezetik be. A KGST XXV. ülésszakán, 1971. júliusában elfogadott komplex program a tagországok együttműködésének új szakaszát nyitotta meg. Az intézkedések a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés széles területeit fogják át. E célkitűzések megvalósításának szerves része és hatékony eszköze a szabványosítás, tipizálás, egységesítés. Az integrációban a KGST- tagországok termelőerői nem csupán összegeződnek, hanem a gyártás ésszerű megosztása révén jelentősen meg Megfogalmazódik a cél: kisebb szántóterületen, kevesebb élőmunkával, fajlagosan többet és hatékonyabban termelni. Tekintettel arra, hogy a kedvezőtlen adottságú területek árutermékeire a népgazdaságnak hosszú távon szüksége van, úgy kell a fejlesztés irányát megszabni, hogy az perspektivikusan feleljen meg a különféle érdekek összhangjának, a közgazdasági szabályozók adta lehetőségek hatékony kihasználásának, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásnak. JÖVEDELMEZŐSÉG és hatékonyság ugyan, nem azonos fogalmak, de közöttük mégis szoros összefüggés van. Az V. ötéves tervre való felkészülés során nagyobb lehetőség lész a .szabályozórendszer kihasználására, de csak abban az esetben, ha üzemi keretek között, a termelésben, a hozamszintek javításában megteremtik a gyors alkalmazkodási feltételeket. Elsősorban az üzemek kezében van a lehetőség, hogy a fejlesztésekben eddig elért eredményeiből és gondjaiból a szükséges következtetést levonják, amely alapul szolgál a további nagy feladatok végrehajtásában. is növekednek. A nemzetközi munkamegosztás révén mód nyílik minden országban nagy termelékenységű, a világpiacon versenyképes, gazdaságos termelés megszervezésére. En- npk nélkülözhetetlen eszköze a szabványosítás. A következő években a termelőeszközöket érintő szabványosítás továbbfejlesztése mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a fogyasztási cikkekkel kapcsolatos szabványosítási feladatok is. A SZÁB-nak kettős feladata van: koordinálja a többi KGST-szervek szabványügyi együttműködését, kidolgoz ágazatközi szabványokat olyan témákra, amelyek több ágazatot érintenek. Új feladat a mérésügyi együttműködés, a gyártmányok. létesítmények biztonságos működésével foglalkozó műszaki felügyelet. A KGST munkaszervei 4000 szabványosítási ajánlást dolgoztak ki és hagytak jóvá. A KGST—SZÁB magyar delegációja 890 téma kidolgozásában vesz részt, ebből 706- ot a Magyar Szabványügyi Hivatal készít. (Folytatjuk) ür. Gyöngyösi István Budapesten ülésezik a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága Május 31. és június 7. között A marxizmus—leninizmus, szószólója Huszonnyolc évvel ezelőtt, a szabadság első napjaiban lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Az alig 20 éves acélgyári munkás hasonlóan száz és százezer becsületes dolgozóhoz, paraszthoz, ekkor kóstolt bele a politikai munkába. Egyre több politikai könyvet forgatott. Ugyancsak lekötötték a klasszikusok — Marx, Engels, Lenin — művei. és fáradhatatlanul raktározta magába a történelem vezéralakjainak tanításait. Tehát tanult, hogy taníthasson. A munka mellett aktívan bekapcsolódott a párt- szervezet tevékenységébe és gyakorlatban is mind jobban érvényesítette a tanultakat. Közben volt népnevelő, agitátor. járt falura, tanított az iparitanuló-iskolában, dolgozott a párt függetlenített apparátusában és mint pártis- kolai előadó is nagy érdemeket szerzett. A fenti néhány sorbál is kitűnik tehát, hogy Szabó József 10-nek, aki a Salgótarjáni Kohászati Üzemek általános szervezési osztályvezetője vérévé váltak a párt tanai, útmutatásai. Lelkes, odaadó, fáradhatatlan munkájával ő is rászolgált arra. hogy a nagy gondolkodó, forradalmár, tudós, politikus, az új típusú szovjetállam megalapítójának, Lenin születésének 103. évfordulóján ott legyen a legjobb propagandisták soraiban. Kiérdemelte, hogy emelt fővel átvehesse a legeredményesebb propagandistáknak járó elismerést, a Lenin-plakettet. Miért is kapta Szabó József 10. ezt a megtisztelő címet? Röviden talán úgy lehetne erre válaszolni: a soksok pártmegbízatása közül mindig az oktatáshoz, a neveléshez állt a legközelebb. Negyed évszázaddal ezelőtt, 1949-ben már a balassagyarmati hathetes bentlakásos megyei pártiskola egyik előadója volt. Azóta is számos helyen tartott előadást. Többek között a SZOT központi iskolán. Ezek után elmondhatjuk: Szabó József 10. elkötelezte magát a marxizmus —leninizmus tanításának, elkötelezte magát az oktatásnak, tudatformálásnak, amely ma, és még sokáig fontos helyet foglal el politikai életünkben. A szó szoros értelmében vett agitátor időközben nem feledkezett meg önmaga képzéséről. politikai, szakmai, katonai ismereteinek szüntelen bővítéséről sem. Sikeresen elvégezte az esti gépipari technikumot. járt felsőfokú technikumba és államvizsgázott a politikai gazdaságtan szakosított tanfolyamán. Az ellenforradalom utáni hónapokban az elsők között volt a munkaverseny talpra állításában és brigádot alakított a húzókőcsiszolóban, amely később a ,.Gagarin” nevet vette fel, és mindig a legjobb szocialista brigádok közé tartozik. Szabó József 10. biztatására ebben a brigádban sokan láttak újra a tanuláshoz, elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Mások középiskolába iratkoztak be. Az állami oktatás mellett azonban mindig képezte a brigád tagjait politikailag is. Hosszú ideig tagja volt az SKÜ pártbizottsága mellett működő oktatási bizottságnak. Az utóbbi egy évtizedben pedig a gyári szeminárium- vezető égjük csoportjának — gazdaságpolitikai tanfolyam — vezető propagandistája. De irányította a „Szocializmus építésének kérdései” című tanfolyam propagandistáinak felkészítését is. Az előadásokra nagyon sokat kell készülni, tanulni, de mint mondja: „Soha nem mentem el készületlenül egy foglalkozásra sem. Fő célom: minél többet visszaadni az anyagból, és megértetni a hallgatókkal az anyag mondanivalóját. Csak így érhető el á dolgozók politikai ismerete inek bővítése, amellyel egyúttal hozzájárulnak tudatuk formálásához”. Csupán dióhéjban vázoltuk Szabó József 10. eddigi — az emberek politikai tudásának gazdagításában — kifejtett munkásságát. Ügy érezzük, méltán szolgált rá a Lenin- plakettre. I>. L. NÓGRÁD — *973. június 2,, szombat 3
