Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

A pályaválasztás elősegítésére Szocialista szerződés a gyáregység és iskola, KISZ és úttörőcsapat között Henri Barbusse ■ittletésének lOO. éufordulAjőn BőWnl György, Barbusse kortársa és har­costársa, egy időben Párizsban közeli barát­ja, írta róla emlékezésében: „Akik ismertük, az örök harcosságot, az örök tettrekészséget csodáltuk beteges, törékeny testében. Kitű­zött oélja felé határozottan haladó ember volt; amit gondolt, azt akarta és amit akart, azt lassan kitartóan meg is valósította.” Ki volt, s mit akart megvalósítani Henri Barbusse, akinek századik születésnapjára emlékezik május 17-én a haladó világ, s akinek mi, magyarok, a többi népekhez ha­sonlóan, tisztelettel és köszönettel tartozunk. Ismert, de hazájában sem különösen szá­mon tartott polgári író volt az első világhá­ború kitörésének idején. Csöndes, halk szavú lírikus. Életművében, negyvenéves koráig, nem mutatkoztak feltűnő erények. A hábo­rúban — a háborúban, de a háború ellen — bontakozott ki íród és emberi nagysága. A roppant katarzis, amelyen az emberiség. Európa népe átesett ezekben az években, fel­színre hozta Barba üsse igazi erejét. A há­ború vérzivatarában figyelt fel nevére a vi­lág, amikor megjelent A tűz című, máig nagy hatású, korszakos regénye. A tűz lerántotta a háborúról a haaafiság leplét, amelyet az imperializmus, a francia reakció igyekezett rá teríteni; megmutatta, mi a háború, kik csinálják, kik húznak hasz­not belőle, kiknek az érdeke. A regényt ol­vasták a frontokon és a hátországokban (rö­vid idő múlva szinte valamennyi világnyelv­re lefordították), hatása óriási volt. Barbus­se megmutatta, mi a háború valójában: köz­katonák, az egyszerű emberek milliói mi­ként szenvednek nyomorúságban és szenny­ben kevesek — ágyúgyárosok, bankárok, profitéhes hadiszállítók — miatt Barbusse nem volt pacifista. Nem a min­den áron való fegyverletétel mellett emelt szót. Azért a világért harcolt — elszántan, tudatosan, roppant szenvedéllyel —, amely' lehetetlenné teszi a háborút; békés világért, amelyben a társadalmat az emberi humá­num eszméi vezérlik. A háború befejezése után megalakította a Volt Frontharcosok Köztársasági Szövetségét, folyóiratot alapí­tott, amely köré nagyszérű szerzői gárda csoportosult, főleg szocialista meggyőződésű írókból. Üjabb könyveket írt, pamfleteket jelentetett meg. 1927-ben látogatást tett a Szovjetunióban; a világ első szocialista or­szágában szerzett életreszóló élményeiről magragadó útirajzban számolt be a legna­gyobb francia napilapok olvasóinak. A francia értelmiségiek közül az egyik legelső volt — az alakuló tours-i kongresz- szuson —, aki belépett a Francia Kommu­nista Pártba, amelynek haláláig tagja ma­radt. Nekünk, magyaroknak külön élményünk is van Barbusse agitátori tevékenységéről. A fehérterror garázdálkodásának esztendeiben látogatást tett Magyarországon — hosszabb Ideig tartó kelet-európai utazásának egyik állomása volt hazánk — és Franciaországba visszatérve nagy hatású cikksorozatot írt a horthysta államvezetésről: a bebörtönzött szocialistákról, a „szájkosárral ellátott saj­tóról”, a kizsákmányoltságról, a kivándor­lásról, a Földn^lküli Jánosok szomorú orszá­gáról. (Egyik cikkének a címe is ez volt; „Földnélküliek országa”.) Henri Barbusse a cselekvő írótípus egyik első — ha nem a legelső — nyugati képvi­selője volt; példája nyomán sok-sok tehet­séges író, művész került közelebb a szocla-i lista tanokhoz» a marxizmushoz, a kommu­nizmushoz. T. L Hogyan öltözködtek száz évvel ezelőtt? Történész muzeológusok konferenciája Salgótarjánban Dinnyés József .. a pályakezdés olyan sa­játos időszak, amely megala­pozza a szocialista társada­lomban való részvétel sok formáját, ezért az ifjúság, a jövő nemzedékének formálá­sa társadalmi ügy.” Az idé­zet az ELZETT Zár- és Lakat- gyár gyáregysége és a szécsé- nyi „Mikszáth Kálmán” Álta­lános Iskola között megkötött szocialista szerződésben ol­vasható. Orientáló tevékenység Mit is tartalmaz a szerző­dés? — Erről adott tájékozta­tást Végh Ferenc személyzeti csoportvezető, aki többek kö­zött az iparitanuló-képzést is segíti a gyáregységnél. — Nagyon örülünk annak, hogy a gyáregység és az is­kola között szocialista szerző­dés megkötésére kerülhetett sor. Felelősségteljes munkát igényel az iskolás fiatalok pályaválasztásának elősegíté­se. Ügy gondolom, hogy a gyáregység és az iskqla veze­tői jól felismerték az együtt­működés lehetőségeit. Közös tevékenységünk orientáló jel­legű. Szervezett és célszerű munkavégzéssel segítjük az iskolai tanulók pályaválasztá­sát, a tapasztalt készségek, képességek és megnyilatkozá­sok alapján. Módot és lehető­séget adunk arra, hogy az ál­Vasárnap délelőtt nyüt meg Salgótarjánban, a József Attil* a Megyei Művelődési Köz* pont üvegcsarnokában öt Ko­márom megyei képzőművész kiállítása, amelyet a Pest, Nógrád, Komárom megyei kölcsönös megállapodás alap­ján, a nógrádiak tavalyi ki­állításának viszonzásaként rendeztek meg. Tavaly öt Nógrád megyei képzőművész képviselte testvérmegyénkben. Komáromban megyénk egyre gazdagodó képzőművészetét, az idén a komáromiakat lát* , juk vendégül. Brém Ferenc rézdomborítással és kisplasz­tikával, Kerti Károly grafi­kákkal, Krajcsirovits Henrik kréta- és tusrajzokkal. Kóthay Ernő és Végvári 1. János ak- varellel és olajfestményekkel mutatkoztak be. A kiállítás összessége is sok mindent elárul a művészek te­vékenységi területéről, egyes vonalakban és a kének han­gulatában ott érezzük a du­nántúli lankás táj, a pannon ragyogás kiegyensúlyozott hangulatát. Ahogy a vásárhe­lyi. szolnoki, tokaji művészek munkásságának sajátos íze. zamata, mondhatnánk tájjel- lege van. ugyanúgy igazán komáromi alkotásokban gyö­nyörködhetünk a festmények, rajzok, metszetek, szobrok láttán. Példaként hozhatnánk föl Krajcsirovits Henrik Ta­vasz című tusrajzát, a sötét tónusokkal kiegyensúlyozott, visszafogott derűjével. A műv&k előtt ismerked­jünk meg a művészekkel. Brém Ferenc szobr sz 1971- ben Székely Bertalan-díjat kapott. Negyvenhat éves. Rendszeres részvevője a me­gyei, valamint a területi szer­vezet által rendezett kiállítá­soknak. Rész vett a Műcsar­nokban a IX. és X. országos képzőművészeti kiállításon, az Emst Múzeumban az „Építjük, védjük szép hazán­kat” és a „Dolgozó emberek között” című országos kiállí­táson. Egyéni kiállítása volt Tatabányán és Oroszlányban. Kóthay Ernő festő-grafikus a Komárom megyei Jubileumi­díj tulajdonosa. Negyvenhét éves. Országos kiállításon részt vett Budapesten. Miskol­con é^ Pécsett. Krajcsirovits Henrik grafikus. Negyvennégy éves. a SZOT-díj és a Csók István-díj tulajdonosa. Több külföldi kiállításon is részt vett. Berlinben. Varsóban, Rio de Janeiróban, Prágában, talános iskolai tanulók a pá­lyaválasztás időszaka előtt meg­ismerjék a gyáregységet, az Itt meghonosodott szakmákat — Milyen formákban kerül erre sor? — A szocialista szerződés alapján szervezett üzemláto- ga tás okon vesznek részt a ta­nulók, a gyáregységek részé­ről — fiatal szakemberek — ismertetik a mindennapi al­kotó munkát, annak szépsé­geit, tájékoztatót adnak a gyáregység dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről és azokról a lehetőségekről, me­lyek minden fiatal számára biztosított a gyáregységnél. Az üzemlátogatások során az itt meghonosodott munkaverseny, formákról is adunk ismerte­tést, ezzel is közelebb hozva az iskolás fiatalokat a szoci­alista munkaverseny megis­meréséhez. A KlSZ-csúcstit- kár javaslatára került a szer­ződésbe az, hogy a tanulófia­talok dolgozat formájában ér­tékeljék mindazt, amit az üzemben láttak és a dolgoza­tok értékelése után a KISZ- csúcsveze tőség megjutalmazza mindazokat a tanulókat, akik kiemelkedően írták le a lá­tottakat és hallottakat. Szer­ződésbe rögzítettük azt is, hogy — az érvényben levő rende­letek alapján — a gyáregység lehetőséget biztosít a tanu­lók nyári szünidei foglalkozta­tására. Moszkvában, Pekingben és Krakkóban. E csoportos kiál­lításokon kívül számos hazai egyéni kiállítása is volt. Kerti Károly grafikus, 56 éves. Dí­jai: Munkácsy-díj. Álba Regia-díj. Csók István-díj. Tanulmányúton járt Románi­ában, Norvégiában, Csehszlo­vákiában. Külföldön Oslóban. Ceske-Budejovicében állított ki. Végvári l. János festő-gra­fikus, negyvenhat éves, több kitüntetés, díj és aranyérem tulajdonosa. Járt Ausztriában, Olaszországban, Svájcban, az NSZK-ban, Franciaországban, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, az NDK-ban, Romániá­ban. 1959 óta az esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet tanára. Jeí-nek nevezik csoportju­kat, utalva arra, hogy mint­egy ecsethúzásra vagy véső­verésre indultak a művészet mezejére diadalt aratni. Mi­lyen is az a „jel”. A kiállí­tás anyagát látva: biztató és optimista, ha a képek színe­ikben, konstrukciókban. vo­nalaikban nem is annyira nyíltan forradalmiak, mint ál­talában az alföldi tájban. Vé­gigkísérvén a kiállítás anya­gát, mi magunk is optimiz­mussal és derűvel telítődünk, még az olyannyira tragikus tusrajzok láttán is. mint, amilyenek Kerti Károly Dó­zsa-sorozatának szénrajzai. Különösen tetszett Kerti munkáiból még a Küzdelem című műanyagmetszet. Brém Ferenc rézdomborításai és kisplasztikái kedvet csináltak ahhoz, hogy egyszer már na­gyobb, méretesebb müveit is lássuk. Végvári I. János meg­állapodott. egyenletes, egyéni stílusával tűnt ki, jól bánik a színekkel és vonalakkal. Olajfestményeiből a Vörös Angyal megjelenésére emlék­szünk vissza leginkább. Kraj- csirovits Henrik Tavasz című tusrajzának sok a csodálója, értékéből az sem vesz el semmit, hogy egyesek őszies borongást, a dombokon végig­futó árnyékot is fölfedezik raj­ta. Kóthay Ernő lángoló szí­neivel és helyenként vissza­fogott, szinte komor hátterei­vel hívja fel magára a figyel­met. Mindent egybevetve: a ki­állítást műértők és laikusok egyaránt élvezettel látogatják és kísérik figyelemmel. Újabb képzőművészeti élményt nyújt ez megyénk székhelyén. Lakos György Más szervezetnek van-e fel­adata a szocialista szerződés­ben? Sokoldalú támogatás — A KISZ-csúcsvezetőség és a Mikszáth-iskola 1653 szá­mú V. X. Lenin nevét viselő úttörőcsapat évenként rög­zíti a közös munkavégzés for­máit. A főbb szempontok adottak, ezek a következők: az úttörőcsapat igénye Étlapján biztosítjuk az ifivezetőket, ki­építjük az úttörőrajok és az Ifjúsági brigádok kapcsolat- tartását; a két szervezet kép­viselői rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit, külö­nösen figyelemmel leszünk az úttöróavatásra és a KISZ fo­gadalom tételi ünnepségekre: szükség esetén az iskolai szemléltető eszközök készíté­séhez az úttörőszoba kialakí­tásához segítséget adunk. A pályaválasztás elősegítése sokrétű, nem szűkíthető le egy intézményre, mindenkinek megvan a sajátos szerepe, a családnak, iskolának, a mun­kahelyi és a mozgalmi veze­tőknek is. A legcélszerűbb esz­közök megválsztásával jó együttműködéssel meg lehet könnyíteni a fiatalok pályavá­lasztását, munkahelyi beillesz­kedését és helytállását. Radics Győzőné, a Mikszáth Kálmán Általános Iskola igaz­gatója a szocialista szerződés- Től így nyilatkozik: Iskolánk kapcsolata a je­lenlegi gyáregységgel és en­nek jogelődjével is szoros és sokrétű volt. A most megkö­tött szerződést közel tízéves kapcsolattartás előzte meg. Újszerű ez a kezdeményezés és minden pontjával élni fo­gunk. Az üzemi ' látogatások olyan szemléleti változásokat érnek el tanulóinkban, amit az Iskola nem tud ■ biztosítani, ezért is nagyon előnyös szá­munkra. Teljesen más elhatá­rozással választhatják szak­májukat a tanulóink, mert lát­ják a gyáregység kulturált munkakörülményeit. Az üzem részéről biztosított tájékozta­tók kedvezően segítik elő gyermekeink pályaválasztását. Nagyon kedvezően fogadták a szerződés megkötését a szü­lők, ugyanis munkaközösségi ülésen ismertettük a szocialis­ta szerződést. A mozgalom eszközeivel — A szerződésben az úttö­rőcsapat és a KlSZ-csúcsveze- tőség tevékenységét is rögzí­tettük. Mindkét szervezet so­kat segíthet a pályaválasztás eredményesebbé tételében. Véleményem, hogy a mozga­lom eszközeivel jól lehet se­gíteni a foglalkozási ágak megismerését, megkedvelteté- sét, a hozzáértés és általános ismeret, választási képesség fejlesztését — fejezte be nyi­latkozatát az iskola igazgató­ja. Rácz András Petőfi még nem gondolt politikai forradalomra, ami­kor versein már a közelgő forradalom előjelei ütköztek ki. A kiváltságosok előbb csak meglepődve figyelték e kihívóan nyers népi hangot azután hirtelen észbekaptak és rászabadították irodalmi szolgáikat (köztük. £iint utó­lag kiderült, hivatásos rend­őrügynököket is) a „botrányt okozó” ifjú költőre. Persze nemcsak a reakció, a maradiság emberei sora­koztak fel a költő1 ellen. Mér­sékelten haladó vagy éppen derék reformbarátok is akad­tak Petőfi gyorsan szaporodó ellenségeinek sorában, olyan különben tisztességes irodal­márok is. akik ízlésük kor­látái miatt nem érthették meg az új költészetet. Soka* Salgótarjónban tartották meg a héten a történész muzeoló­gusok kétnapos országos ideo­lógiai és szakmai konferenciá­ját. amelyen a fővárosi és vi­déki múzeumok új és legú­jabb kori történelemmel fog­lalkozó munkatársai vettek részi. A megnyitón megjelent Bat* ta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága osztályveze­tője is. Dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács elnök­helyettese délután találkozott a Salgótarjánba látogatott mu­zeológusokkal. A két nap programjában három előadás szerepelt. Az első napon Hanák Péter törté­nész A társadalom és a társa­dalmi gondolkodás problémái a századforduló idején cím­mel tartott nagy figyelemmel kísért, előadást Új kutatásai­nak alapján a társadalomszer­kezetét és a társadalmi gon­dolkodás alapvető jellemzőit vizsgálta. Kitért a munkásság és a parasztság kapcsolatára is, s példákkal bizonyította, hogy a két társadalmi osz­tály kapcsolata sokkal erő­sebb. intenzívebb volt, mint kát taszított Petőfi modora. tüskés magatartása is. de a legtöbb irodalmi ellenfélben egy igen egyszerű, igen ter­mészetes, ám alantas érzés dolgozott: az irigység/ Az ócsárlók kórusába tehát sokféle hang vegyült — a hatalom vak eszközeinek ri" koltozásaitól a sanda pálya­társak pusmogásáig. De ami­kor együtt és szinte vezény­szóra zúgott ez a kórus, már nehéz volt különbséget tenni és a költő nem is akart. Vá­laszaival nem csökkentette, hanem növelte ellenségei szá­mát. ahogyan azt a* eddigi kutatá­sok mutatták. Tegnap, az utolsó napon Po­gány Mária és Dózsa Katalin történész muzeológusok előa­dásaira került sor. Pogány Mária, a vasútépítő kubikos munkássága szociális és bér­viszonyait vizsgálta a 19. szá­zad második felében. Előadá­sában részletesen elemezte a munkások korabeli lakásvi­szonyait és körülményeit, az életmód és az étkezési rend jellemzőit, s mondanivalója bizonyítására az alkalomnak megfelelően, sok Nógrád me­gyei példát hozott. Dózsa Katalin A városi né­pesség viselete Magyarorszá­gon a dualizmus időszakában című előadása a különböző társadalmi osztályok és réte­gek öltözködési szokásairól szólt. A hallgatóság képet , ka­pott arról, hogy mi volt a kor követett öltözködési ideálja, hogyan öltözködött száz évvel ezelőtt az arisztokrácia, a munkásság és a parasztság. A gondolatébresztő, érdekes előadásokat szakmai vita, ba­ráti eszmecsere zárta. természetéből következően — nem sok jómódú ember akadt. Mindenütt Petőfiről beszéltek, rajongtak érte vagy ócsárol­ták. könyvei azonban nem fogytak olyan mértékben, hogy biztos megélhetését le­hetővé tegyék. Felvidéki út­ján sok helyütt országos nagyságnak tisztelték, de ha­zaérkezése után nem egyszer napi gondokkal kellett küz­denie. A ’45-ös esztendő további csalódásokat is tartogatott számára. Huszonkét és fél éves volt. Gyermekszerelmek, majd az Etelka iránt érzett álom-sze­relem, s legfeljebb futó fel­lángolások, ismerkedések, ka­landok álltak mögötte, meg­érett az idő egy igazi szere­lemre. Ő maga is így érezte, kereste, várta, szinte sürget­te az alkalmat, amely végül is elébe hozta Mednyánszky Bertát, egy hercegi jószág­igazgató szőke leányát. Hercegi jószágigazgató ... Ha a költő tapasztaltabb, elő­re tudja, mi vár rá. De talán Csak az elragadtatás hang­ján tudok róla írni. Csodála­tos, valóságos csoda, amit ez az „egyszem” ember csinál, egy szál gitárral. Ajkáról bát­ran. tisztán száll a dal. Pető­fi, József Attila- Karinthy, s a maiak, Bella, Ratkó és Kiss Anna versei férkőznek hoz­zánk olyan közel dalaiban, mint talán még soha. Szatiri­kus versei, polbeat songjai önfeledt nevetésre és észrevét, lenül gondolkodásra késztetik a hallgatót. Még akkor is ke­resetlen szavú és egyszerű, amikor magáról beszél Hatá­sát nem duzzasztja a színes reflektorok fénye, az erősítő, a távolság varázsa, mert nem fellép, hanem közénk telep­szik, nem előad, hanem éne­kel nekünk, úgy, ahogy egyik dalában hallhatjuk: ..Tiszta forrás, tiszta szó...” Mai vándorénekes Dinnyés József. Ezekben a napokban Szécsénvben, Pásztón, Moho- rán. Baglyasalján. Doroghá- zán, Érsekvadkerten és Salgó­tarjánban énekel Aztán megy tovább az. ország más tájaira, új és új híveket szerez a köl­tészetnek, az irodalomnak, s mindenütt megajándékozza hallgatóit az őszinte áté’és örömével. Nem. nem csoda, amit csinál. Igazi művészet —is Oh leányka, ha te nem szeretsz is, Engedd meg, hogy szerethesselek. Berta kisasszony megenged­te. Hervadhatalan érdeme, hogy „közreműködésével” a magyar szerelmes dalköltészet minden korábbi csúcsot meg­haladó magaslatra emeleke- dett. Mindehhez Mednyánsz- ky Bertának nem kellett sokat tennie — kicsit biztatta a köl­tőt. alkalomadtán háromszínű szalaggal átkötött bokrétát adott neki, meghallgatta az Etelkáról szóló, s a régi ked­vest az újjal egybeszövő el­beszéléseket, sétálgattak oly­kor a gödöllői temetőben, a haraszti erdőben — s máris összegyűlt egy kötetre való vers — a Szerelem gyöngyei. A jószágigazgató úr nem avatkozott a dolgokba: egy kis irodaim] csevegés még senkinek sem ártott meg. De amikor a költő odáig merész­kedett, hogy levélben meg­kérte Berta kezét, a hercegi birtok kormányzójából kitört az osztályöntudat és röviden, de határozottan visszautasí­totta Petőfit. „Leányomat sem színésznek, sem poétának nem adom. ezzel tartozom őseim­nek” — valami ilyesmi állt az azóta elveszett levélben. {Folytatjuk) > 4 NÓGRÁD — 1973. május 17., csütörtök [ De a barátaiét is. A közön­ség gondolkodó részét az el­fogult és tajtékzó támadások még inkább gz üldözött újító mellé állították. De az új és új hívek között — a dolog az sem riasztotta volna visz- sza, mert annyira akarta már a boldogságot (vagy az új szenvedést...); JEL Komáromi képzőművészek kiállítása (fiimitttiiitiitiiiiimiiiiiitniiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiimimitiiiimiiiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiifiiiiii FEKETE SÁNDOR: <9. PETŐFI ÉLETE Miiiiiiimiiiiiiiifiiiinifiiiiimiimiiiiifiitiiitiiiiiiiiiiiiiiimiminmiiiiiiimiiiiiimiiiiimititiiiiiiiittuiii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom