Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

/ Nekem senki se szólt... Az egyik ember délutánon­ként. hét végén a kertjében dolgozgat, a másik barkácsol, a harmadik talán ultizással, sörözéssel csapja agyon az idejét. Megint mások tanul­nak. általános műveltséget, szakmát, magasabb képzettsé­get szereznek. Köztük is so­kan akadnak, akik társada­lomtudományra, politikai gaz­daságtanra, filozófiára és a munkásmozgalom megismeré­sére „adják a fejüket”. Vajon dött. Sót. a csoportvezetői be­osztás sem előzmények nél­kül. véletlen és illetéktelen ajándékként hullt az ölébe. Az ipolytarnóci fiú — akkor még „fiú” volt, az általános Iskola befejezése után — Ba­lassagyarmaton érettségizett. Aztán autószerelő szakmát ta­nult, s hosszabb ideig dolgozott a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. — Még mindig vannak. mi készteti őket arra. hogy akik a/.f: gondolják, hogy a ezekre a tudományokra áldoz­zák erejüket és idejüket? Gramantik Pál. a Kábel Mű­vek balassagyarmati kábelgyá­rának hőkezelő csoportvezető­je mondta: — Ügy kerültem ide, hogy később művezető leszek. Em­bereket kell majd irányítani, összefogni, tudnom kell bán­ni velük, s megértetni maga­mat. Tájékozottnak kell len* nem, hogy kérdéseikre vála­szolni tudjak. Ezért láttam szükségesnek, hogy jelentkez­zem a marxista esti egyetem­re. s olyan ismereteket sze­rezzek, amelyek eligazítanak az élet. a valóság jelenségei­nek megítélésében. Félreértés ne essék, az ér­deklődőbb, tájékozottabb em­berré válás folyamata, a fia­tal, huszonnyolc éves csoport- vezetőnél sem az esti egyetem­re való beiratkozással kezdő­négy gimnázium elég a mű­veltséghez, a tájékozottsághoz — jegyezte még csendesen Gramantik Pál —, s egy élet­re befejezték a tanulást... Azt mondják, a szerencse Is ahhoz pártol, aki már felké­szült a fogadására. Amikor családot alapított a fiatal szakember, utána majdnem egy évig albérletben laktak, de a kábelgyár végül lakás­hoz segítette őket. Lakásépí­tési kölcsönnel, kamatkedvez­ménnyel. De ez a „szerencse” is csak látszólagos. Valójában jó munkájával és példamuta­tó magatartásával vált méltó­vá a támogatásra. Jó munka­hely és kereset, megbecsülés, szép lakás, s egy aranyos ap­róság, a kis Csilla, aki múlt hónapban született, hát kell-e több ennél a boldogsághoz? Most végzi a második év- De ő nem így gondolta. Ügy folyamot Gramantik Pál az látta, hogy a tanulást nem ie- esti egyetemen. hét abbahagyni, hiszen a tu­dás kimeríthetetlen, s az is­meretek tárháza állandóan to­vább gyarapszik. Amikor a Kábel Művekhez került, akkor még Budapestre, mert épült ugyan már az új gyár Balas­sagyarmaton, de ott még nem indult meg a munka, nem is késlekedett beiratkozni a marxista esti középiskolába. Ezt hatvankilencben befejezte, s hetvenben belépett a párt­ba. Ügy érezte, hogy ott a helye azok között, akik tel­jes szívvel és felelősséggel, meggyőződéssel vállalják a szocializmus építésének nehéz munkáját, minden gondját és örömét. — Tudja, nem a közvetlen előnyökért, a pozícióért csi­nálja az ember — magyaráz­ta búcsúzva. — Nekem sen­ki sem szólt, magamtól je­lentkeztem az egyetemre, kü­lönösen a politikai gazdaság­tan érdekel. Persze, ez ma­gában nem csodaszer, de sok más ismerettel együtt előse­gíti az esémények megértését és a tisztánlátást. Itt voltak a béremelések. Nem minden­ki volt derűlátó. Főleg a dif­ferenciálás váltott ki sok vi­tát. S meg kellett magyaráz­ni, hogy ezt miért csak így lehet csinálni... K S. Üzem- és munkaszervezés Vonzó program — konkrét tennivalók Borsosherényi tapasztalatok A Borsosberényi Állami szik a gazdaság árukibocsátá- nek anyagi ösztönzésére a bér- Gazdaságban felismertek az sa, mert saját szükségletükön költség fél százalékát irányoz- üzem- és munkaszervezéskor- felül is termelnek. A fejlesz- ták elő. ‘.■/.erősítésében rejlő lehetősé- tés várható eredményét 2 geket. A vezetők és dolgozók millió forint tiszta nyereség- m „(1»,_„ közös tanácskozásokon kiala- ben határozták meg. 1 »cnuig ti ura kitorták elképzeléseiket, meg- , ... határozták közös cselekvésük Á gazdaság jövőjét megha­irányát. Felelősséggel, hozzá- tározó egyik legfontosabb kér- ., tervezik Fiavelembe értéssel dolgozták ki a közép- dós a termelési szerkezet to- a hatókkniShH tavu terv időszakára szóló ...- ______.. ... . s zervezésfejlesztési program- , . . ' jukat. Az eredményes végre- venytermelesi ágazatuk leszu- líajtás fontos biztosítéka, hogy kül az őszi búza, tavaszi ár­megjelölték a tett intézkedé- pa, kukorica, lucerna és ta- sek határidejét és az ezért fe- (carmanynövények termeszté­lelös személyeket. Hozzáigazít jak Milyen célokat tűztek' ki? Mindenekelőtt a gazdaság szervezeti és működési sza­bályzatát korszerűsítik, hoz­záigazítják a döntési hatáskö­röket a termelés változó kö­rülményeihez. Teszik ezt azért, hogy ki-ki a maga feladatát világosabban lássa, ezért na­sére. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a gazda­ság hogyan tudna eredménye­sen részt venni a zártrendsze­rű kukoricatermesztésben. Könnyebb lesz a munka A gazdaság adottságainak megfelelően reális célok eléré­ve­szik a hatékonyabb gazdálko­dás követelményeit az üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tésében, a fegyelem szilárdí­tásában, a szocialista munka- versenyben rejlő lehetősége­ket, a termelékenységi tartalé­kokat és a dolgozók alkotó- képességét. Ügy válik valóra e nagyszerű és mások számára is példamutató elképzelés, hogy üzemágakra is lebontják a tennivalókat és folyamato­san számon kérik annak vég­rehajtását. Többletfeladatai- kat alapvetően nem létszám- növeléssel oldják meg. Mint­Nem öncél a társulás egy 8 százalékos munkaerő- A dolgozók munkakörüimé- megtakarítást terveznek gvobb felelősséget vállaljon és £5?* k°^.ylt^,.®rdekében A borsosberényi tapasztala- gyo&b telelosseget vállaljon, es csaknem kiküszöbölik a ne- tok azt is mutatják, hogy a hatékonyabban mtezkedjen. A héz fizikai munkát. Elérése mezőgazdasági üzemekben is belső információs rendszert réiiából 20 czá^alékk^l nö- uzemeKoen is oly módon javítják, hogy el- veÄ a slSS ka 1£etoseß ,*“?• kérdjék a párhuzamos és ie- plcitosár^k ^ ^ ' amelyeknek *iaknazasaval le­kihasználását. nyegesen javítható a gazdái Lavinákkor i^vT'tá^asito- svaiosul az az el- kodás hatékonysága. Ez pedig ugyanaKKor igényt tamaszta kepzeles, hogy a dolgozók 80— valamennyi eazdasáahan -ilan nak arra, hogy a vezetői dón- bs százalékának lesz szociális Va! - f™1? gazdaságban alap- tésekhez szükséges adatok idő- létesítménye Tovább folvtat VCi *elad?t’ amiért mun ben rendelkezésre álljanak. tv J’SL.Ä,nak’ vezetnek együttesen ben rendelkezésre álljanak. jáfc a kedvezményes lakásépí- folyamat<^n~”keU ~ tevékeny­Ethatározták. hogy az év vé- tó® akciót § ere az ipari anyagoknál és a munkasszallítás fokozzák a feedni. kulturálisá­ul L. A MEZŐGAZDASÁGI üzemekben egyre toWb szó esik mostanában a társulásokról. Érthető ez, mert a megyénkre jellemző kis­méretű mezőgazdasági üzemek mór gátlóivá lettek a dinamikus fejlődésinek. A társulá­sok tehát a termelőerők objektíve bekövet­kezett növekedésével függnek össze. Ezek indokolják, de idézik is elő — az esetek leg­nagyobb részében — a társulásos alapon történő fejlesztést. A Szócsényfélfalu és Szé- csény mezőgazdasági üzemei között létrejött megegyezés bizonyítéka a társulás szüksé­gességének. Segítségnyújtási alapon egyez­séget kötöttek, hogy a tavaszi vegyszerezésre összevonják a legjobb szakembereket a gé­pekkel, és közös erővel végzik el a vegysze­res permetezést. Kitűnően sikerült a mun­ka. Ezek az úgynevezett „kényszerből” lét­rejött megegyezések is bizonyítják az erők összevonásának fontossága#­A társulás célja tehát nem öncélú dolog, hanem olyan szervezeti forma, amely esz­köz arra, hogy miinél eredményesebben, gazdaságosabban végezhessék el a munkát. A társulás akkor éri el célját, ha egy-egy fejlesztési célt, egy-egy kapacitást úgy ho­zunk létre, hogy az hatékonyan működjön, biztosítsa az alapítók eszközeinek gazdasá­gos felhasználását, A mezőgazdasági üze­mek ilyen irányú fejlődésének közgazdasági alapjai vannak. A kapacitások méretei fel­tartóztathatatlanul növekednek. Példának okáért a zárt rendszerű sertéshizlaldák, ta­karmánykeverők, tejüzemek, szörpüzemek méreteik, teljesítőképességük meghaladják egy-egy termelőszövetkezet kereteit. Többre képesek mint egy gazdaság kiszolgálására. Egy tsz nem is tudhatja nyersanyaggal el­látni ezeket a létesítményeket, ezért renta­bilitás ük veszélybe kerülhet. A másik közgazdasági ok — amit a leg­utóbbi megyei közgazdasági napokon meg­határoztak ■—, hogy a mezőgazdasági ágazat termelési folyamata önálló szakaszokra bon- tóddk. A hagyományos mezőgazdasági tevé­kenységben. is növekszik a munkamegosztás, és egy-egy munkaszakasz kapacitása csak több szövetkezet együttes erejével hozható létre, illetve szolgáltatásai több szövetkezeti igényt is kielégíthet. Például külön válik a kukorioatermesztés, majd a szárító- és ta­karmánykeverő üzem, és végül a sertéshiz- laló-tevékenység. Közgazdasági oknak tekinthető az is, hogy a mezőgazdaság élelmiszer-alapanyag terme­lése lei'bővül az élelmiszer-alapanyag feldol­gozására is, amely lépés az egységes élelmi­szer-gazdaság megteremtésére. Megtermelni, majd feldolgozni, aztán értékesíteni a ter­méket Minden közbeeső szervet kikapcsol tehát, amely az árak csökkenését idézi elő, és végső soron a fogyasztók jobb és olcsóbb ellátását szolgálja. A társulás megvalósítása nem öncél, nem vezethet az alapító tagok­tól való elszakadásra, elidegenedésre, nem vezethet olyan tevékenységre, amely nélkü­lözi a mezőgazdálkodást. A társulások jövedelemző működésének alapvető feltétele éppen ezért az, hogy lét­rehozatalakor anyagilag megalapozott le­gyen. Az álapítóknak biztosítaniuk kell a társulás zavartalan működéséhez a szüksé­ges, anyagi fedezetet. A társulásoknál képző­dő nyereség felosztásánál is szem előtt kell tartami a vertikalitást. A bevételt úgy kell szétosztani az alapítók és a társulás kö­zött, hogy a vertikálisan egymásba kapcso­lódó ágazatok egyenletes fejlesztése biztosí­tott legyen. A mi megyénkben is működnek társulá­sok. Be kell vallani, kezdeti gondokkal küz­denek. Az ezekből eredő fékek azonban át­menetiek. A tapasztalatlanságból, a rendel­kezésre álló pénzösszeg nem körültekintő felhasználásából erednek. Közismert a rom­hány tejfeldolgozó üzem. Egyszerű gazda­sági együttműködésként működik, de több tsz értékesíti részére a megtermelt tejet. Előnye, hogy a tej literenkénti ára 10 fil­lérrel meghaladja a másutt értékesített tej árát. Kétségtelen, a társulás gondokkal küzd. Kevés a jó szakemberük. A technológiát nem tudják jól kihasználni. Az igazság az, hogy a társulás létrehozását nem előzte meg gondos felkészülés. Sokkal kedvezőbb viszont a már sók ta­pasztalattal rendelkező drégelypaiánki szörp - feldolgozó üzem munkája. Á kezdeti nehéz­ségeket fokozatosan megszüntetik. Az ala­pító tagok számára előnyösen, itt dolgoz­zák fel a saját termesztésű bogyós gyümöl­csöket. Ma már a horiti, a drégelypaiánki és az ipolyvecei termelőszövetkezetek éppen a feldolgozóra építve, fokozzák a bogyósgyü- möics-termesztő területe i két. Az alapítók foglalkoznak az intenzívebb fajták kmemesí - tésének, beszerzésének, az ültetvények ke- mázálásának, korszerűsítésének, gépesítésé­nek kérdésével. Ez a termelés-feldolgozás integrált kapcsolatának leghatékonyabb módja. Külön kell szólni többek között a tizen­négy tei-melőszövetkezet társulásából alapí­tott ddmitrovpusztai 550 koca kapacitású sertéshizlaldáról. Jelenleg még kisebb-ma- gyobb zökkenők jellemzik működését. Leg­inkább a technológiák " fogyatékos kimunká­lása jelent számukra gondot. De az is, hogy az alapítók nem fizették be a szükséges pénzösszeget a létesítmény munkájának biztosításához. Ez komoly zavarokat okozott. Ezeken a nehézségeken lassan túljut a hizlalda, és máris látható, hogy a jövedel­mezőségre a lehetőségeket biztosítani lehet: A kapacitást maximálisan ki kell használni Foglalkozni kell azzal alj gondolattal, hogy társulásos alapon korszerű takarmánykeve- rőt létesítenek a hizlalda ellátására. Sok előnnyel járna ez. A szállítási költség meg­takarításával, a jelenleginél hatékonyabb táp előállításával és egyéb más haszonnal. Ki lehetne alakítani a társult termelőszö­vetkezetek között egy egységes kukoricater­mesztési rendszert, a megye adottságainak megfelelően. Társulásos alapon olyan verti­kális integráció jöhetne létre kukorica-ter - mesiatésre, tokarmánykeverésre ; és hizlalás­ra, amely minden körülmények között csak haszonnal járhat. A HAZAI ÉS külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy a kis- és középüzemi éleű- miszer-féldo 1 gozó gazdaságok a nagy gyárak mellett eredményesen működnek, ha táfsu-. lássál jól megszervezik a termelés felié te­leit. Új választékok előállítására képesek, gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci igé­nyekhez, racionálisan megoldják e foglal­koztatási gondokat, jól hasznosítják a fel­dolgozás melléktermékeit,' szállítási költsége­ket takaríthatnak meg, sokat ígérő a jövő­jük. A mezőgazdasági üzemek számára ez a legjárhatóbb út. Ez felel meg a* saját és a népgazdasági érdekeknek. Ez biztosítja a la­kosság jobb és olcsóbb élelmiszer-ellátását. B. Gy. fogyóeszközöknél 20 százalé­kos készletcsökkenést érnek al. Rendszeresen ellenőrzik az gát. Felismertéle, hogy fejleszté­si programjukat csak a szak- ,, x , ,, , . emberek számának nöVelésé- anyagnormákat, a raktárakat. „el tudjak megoldani. Jelen­Az állóeszközökkel való gaz- leg az összdolgozóknak több dálkodást racionálisabban szer- mint 40 százaléka rendelkezik vezife meg, a felesleges esz- szakképesítéssel. Intézkedtek, , .. , , . ösztöndíjat kötöttek a hallga­kozoktol pedig megszabadul- tófckal> hogy ütemesen utó­nak. Fokozatosan csökkentik a sítsák a szákemberszükségle- tenntartási költségeket. A ne- tét. Elsősorban a gazdaság ar- gyedik ötéves terv végére el- r*<1 alkalmas dolgozóiból beisko­*«—>ss.rsius bruttó értékre száz formt fenn- pótlásnál az állami gazdaság­tartási költség jusson. ban dolgozók gyermekeire szá­■ .. . mítanak. Oktatási tervük sze­A beruházások jo eiokeszi- rmt az állattenyésztési és me- tésére törekednek, azokat a zőgazdasági gépszerelő sza- lavlati elképzelésekkel ossz- kon kívánnak gyorsabban hangban tervezik. Szarvasmar- eiöbbre lépni. A felnőtt dol- haprogramjuknak megfelelő- gozóknál megszervezik a 8 en, 1973-ban elkezdik a ta- általános iskola elvégzését és karmanybázist biztosító lü- ^akxnai továbbképzésüket, cemalisztüzem építését. En­nek kihasználása érdekében Jelentős tartalékot -látnak a együttműködnek más mező- veszteségidők csökkentésében, gazdasági üzemekkel. Az ob- Hasznosításában feladata van lekturn megépítésével lehető- a vezetőnek és dolgozónál? séget teremtenek, hogy állat- egyaránt. A minőségi munka állományuk importfehérje-ta- érdekében az iparban szerzett karmány igényét saját előállí- tapasztalatok felhasználásával tású pövényi fehérjével elé- beindítják a „Dolgozz Hihát- gítsék ki. Ugyanakkor növek- lanul” versenyxnozgalmat. En­A kishartyáni kondás Május 18-án nyílik a vásár Belépőjegyek a BNV-re A Váiros.lSigebbeai és az új kolások. a sorköteles katonák IBUSZ-' és a MÁV-kirendelt* kőbányái vásárvárosban má- csoportos látogatás esetén 5 ségeken, a megyei idegenfor- jus 18-tól 28-ig nyitva tartó forintos belépővel tekinthetik galmi irodákban .juthatnak Budapesti Nemzetközi Vásár- meg mindkét vásárterületet hozzá a 20 forintos vásáriga- na egységesen 15 forintos be- és szintén jogosultak a külön zolványhoz, amely 33 száza - lépőjegyet árusítanak, s ez autóbuszjárat igénybevételére, lékos kedvezményes menet- magábam foglalja a két kiél- Csoportos belépésről legalább térti jegy megváltására, s ter­tíz személy esetén lehet szó, meszetesen a két vásárváros a középiskolásoknál, és ipari megtekintésére jogosít. A tu- tanulóiknál tanári kíséret is lajdonosnak az utazás előtt szükséges. rá kell írnia a nevét a vásár ­A vidéki látogatók a ked- i&azolyanyra, s a menetjegy vezmémyes vasúti utazásra is megváltásakor a MÁV-áUo- jogosíbó 20 forintos vásáriga- uiáson, majd visszautazás zolvámnyal nézhetik meg a a vásárban is le kell BNV-it. A május 21-től 25-ig hcly^Seztetni a BNV be- és tartó szakmai napokon délelőtt kijáratainál megtalálható bé- 10 órától délután 14 óráig lyegzőhalyeken. A vásáriga- csak a szaikközömség tekinthe- zolvámyra megváltott kedvez- ti meg a vásárt, a vállalatá­tól, munkahelyétől kapott 60 forintos szakmai belépőjegy­gyei. Ezeken a napokon a nagy- közönség előtt csak délután 2 órakor nyitják meg a BNV litás.i terület közötti külön- autóbusz viteldíját is. A diá­kok, az ipari tanulók, a főis­ményes menettérti jegy a Bu­dapestre utazáskor május Ir­én 0 órától május 28-án déli 12 óráig, visszautazáskor pe­dig május 18-án 16 órától, •május 29-én éjfélig érvényes.- í ­Minden belépőjegyen két kapuit. A sízakmai napoknak szelvény, a városligeti és a ugyanis fontos célja, hogy a kőbápyai : belépésre jogosító szakemberek nyugodtabban, szelvény található. Lehetőség alaposabban tanulmányozhas- nyílik tehát arra is, hogy a sák a kiállítások anyagát' és látogató ne ugyanazon a na­tárgyalhassanak kereskedelmi pon tekintse meg a városi ige- partnereikkel az üzletkötő- ti és a kőbányai vásárvárost. sékről és különféle együttmű- Mindkét vásárváros napon- ködési kérdésekről. A félre- ta délelőtt 10 órától este 20 értések elkerülése érdekében óráig tartja nyitva kapuit, de közli a vásarigazgatőség, a pavilonokat egy órával ha- hogy a szakmai jegyek bár- m,arabb. tehát mór este 7 melyik szakmai napra, s tér- órakor bezárják. A szakmai miésizetesen a vasár nyitva- napokon — mint ismeretes _ t artása idején bármikor. ér- a nagyközönség délután 2 vényesek. órától léphet be a vásár te­A vidéki vásárlátogatóik az rületére. WÓGRÁD m> 1973. május 17*, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom