Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
Koós János és Solymosi Antal a pódiumon: nem lehet észrevenni, hogy a sérült focistát (Koós Jánost) mentőautó hozta a helyszínre A két örök ellenfél: Hacsek és Sajó, azaz Kibédi Ervin és Hlatky László: a SZŰR-on sem- ttidtak megbékélni, pedig ott igazán szükség lett volna a színészek harmóniájára... A képzeletet is felülmúlta az év első színész—újságíró rangadója: a salgótarjáni SZŰR. Verőfényes, káprázatos jó idő, ezernyi szín pompája a nézőtéren. Tizenötezernél több hivatalos néző figyeli a színpadot és legalább ötezren kívül rekedtek és a környező hegyekről próbálnak bepillantani Molnár Máriának, az ŐRI rendezőjének boszorkánykonyhájába. De legjobban a jó időnek örültünk, kapta is érte a gratulációt a NÓGRÁD a nézőktől és a szereplőktől egyaránt: „Igen, ez pompás szervezés!” S a műsor és a mérkőzés után, hasonló elismerő nyilatkozatok hangzottal: mindenfelől: ilyen nagyszerű „majálist” talán még nem is rendeztek Salgótarjánban. sított ár. Hegedűs János meleg szavú helyreigazítása, amellyel kiegyenlítette az orv- támadást, De hát ezek csak a rangadót megelőző SZŰR-ká- lások voltak.., ★ A mérkőzést megelőző szünetben, mely alatt a Bányászfúvósok nagyszerű számait és a Centrum Áruház hasonlóan színvonalas divatbemutatóját hallhattuk, illetve láthattuk, a közönség soraiból többen is fölkerestek reklamációjukkal, hogy egyes szereplők nem a műsorban föltüntetett számokkal jelentkeztek. így például Felföldy Anikó nem volt Buda nemtője, csak egyszerű .,roma csaj”, Fónay nem akart mindenáron férjhez menni, Aradszky, Koós és Szűcs Jutka sem külföldi popszámokat mutattak be, ahogyan az az eredeti programban állt. Déli harangszókor kezdődött el a SZŰR, mégpedig minden formabontás nélkül — az első félidővel. Kékesszürke, a hajdani páncélruhákhoz hasonló dresszt viseltek a színészek, piros-fehér csíkosat az újságírók. Tizenegyen alkottak egy-egy csapatot, mint a nagyok, de nem ismertek lest, s ha kiment az oldalvonalon, akkor rúghatták is a labdát, mint a nagyobbak, mégpedig kétszer negyven percen át, mint a legeslegnagyobbak. Ez volt az évezred mérkőzése. Vezette Szojka Ferenc (kitűnően és rengeteg hibával). Tapogatódon játékkal kezdődött, ugyanis a tévés Kopeez- ky Aradszkyt tapogatta, amiért később sárga lapot is kapott. (De lehet, hogy nem is c kapta. Ki láthatta azt a fergeteges támadások közben?!) Aradszky, aki meglepetéskén t nem jobbszélsőt, hanem összekötőt játszott, miközben hol itt tűnt föl, hol ott, a színészeit legfélelmetesebb emberének bizonyult. Suka Sándor balszélsőként bal lábbal és csodálatos pontossággal tálalta á labdát, hogy egynéme- lyiket késsel-villával meg lehetett volna zabálni. Hamarosan kiderüt, hogy mindkét esz pat nyílt sisakkal játszik, a Tenkes kapitánya (Zenthe Ferenc) kivételével, akit annyira elkapott a küzdelem heve, hogy földbe gyökerezett a lába. Annál fürgébben mozgott Juhász Jácint, Komlós Já* nos, az újságírók közül Vár- hőnyi, Lantos, Borbély, Sírok- mány, vagy a csere után Zsen- gellér és Lakat. A népes összejövetel, vagy ahogyan tréfásan nevezik, a „nagy népi banzájn" központjában a labdarugó-mérkőzés állt, de előtte neves fővárosi művészek igyekeztek maguk felé hangolni a közönséget, s ahogy a zúgó. fergeteges tapsokból kivehettük, nem is sikertelenül. Már Ősz Ferenc és (ir. Hegedűs János páros kon- feransza kitűnő hangulatot teremtett, amit Kovács Ferenc és Szűcs Jutka cigánydalokból álló összeállítása és a nógrád- megyeri táncosok közreműkö- . dése csak tovább fokozott. Suka Sándor, Kovács Zsuzsa és lladics László kellemes musical- és operettrészletekkel igyekeztek elaltatni az újságíró-labdarúgók éberségét. Fónay Márta vadmotorosként mutatkozott be, bukósisakkal a Felföldy Anikó mint perfekt „roma csaj”. fején, s javasolta, hogy egyéb veszélyeztetett helyeken is alkalmazzanak bukósisakot. Szegedi M. Géza, a Ki mit tud?- ból ismert, népszerű parodists Honthy Hannát és Feleky Ka- millt is megidézte a fenyőktől övezett stadionba. Koos János és az Express zenekar egy spanyol számmal aratta a légii *,•" Szűcs Jutka is új oldaláról mutatkozott be: Kovács Ferenccel együtt cigánydalokat énekelt NÓGRÁD - 1973. május 15., kedd nagyobb sikert Kacagóorkánt idézett elő Kibédi Ervin és Hlatky László, akik várhatóan Hacsek és Sajó produkcióval léptek a salgótarjáni közönség ele. Rónaszéky András vidám magánszámának csúcspontja volt a Psota-paródia. Horváth Tivadar a Bicska Maxival, Felföldy Anikó pedig ciganydalokkal aratott sikert. A Záray és Vámosi házaspár örökzöld melódiákat idézett. A Kék Csillag együttes kíséretében mutatkozott be a színészek legveszedelmesebb és ieggólké- pesebb csatára: Aradszky László. De a közönség rokonszen- vériek megnyeréséhez nagyban hozzájárult Almást Éva és Ernyei Béla is, musical-részleteivel. * A szülészek propagandájába sportszerűtlen eszközök is keveredtek, amiért kétlakí kollégánk, az őszülő Ősz Ferenc aligha kapja meg a fair play-díjat. Magányos címet idézett, félmondatokat emelt ki lapunkból, a SZÜR-propa- ganda elhanyagolásával vádolta a NÓGRÁD-ot, elfelejtvén, hogy a nézők valamennyien tudták: ezt a SZÚR-t ugyan az ŐRI rendezte, de a szervező munka súlya a NÓGRÁD Szerkesztőségére nehezedett. S bizony, a NÓGRÁD hasábjain soha nem foglalt el hátrányos helyet a SZŰR. Sőt! Viszont a NÓGRÁD munkatársai írták, szerkesztették a SZŰR lapját is. (ósz kartárs még az egyik reklámot is meghamisította egy rosszul sikerült poén érdekében, elhallgatván, hogy ápolónői képesítést megkövetelő állásról van szó. Jólesett a tájékozottabb — és a NÓG- RÁD-barátok által is felvilágoAt örökzöld dallamoknak mindig sikerük van. „Scj-haj Rozi, vasárnap kirándulunk”... — énekli a Záray—Vámosi házaspár Második félidő. A színészeknél továbbra is a balszárny veszélyes: Suka beadásai mindig gólveszélyt jelentenek, kivéve, ha a labda a kapu mögé száll. Solymosi Anti föl’ futásait Zámbó és Váradi is megirigyelhetné. Az újságírói; csapatjátéka viszont szervezettebb, egyformán akcióban a: egész csapat. A második félidő legizgalmasabb eseménye, hog" Aradszky beintésre 11-est kap. Maga áll a labdához és felső kapufára lövi. (Labdarúgásban megy neki a magas, csak éneklésben nem!) A második félidőben változatos mezőnyjáték folyt, minek következtében a végeredmény 9:9 az újságírók javára. Jók: mind a két csapat tartalékostól. a mezőny legjobbja pedig a közönség. Azzal búcsúztunk a kifáradt játékosoktól: a viszontlátásra jövő májusban. (Az lesz azután az igazi visszavágó!) Bár az nagyon bánt, hogy két ilyen „világi” csapat nem tudott szabadulni a döntetlenek bűvöletéből. Igaz, a bíró a hibás. Mindig a bíró a hibás ... Juhász Jácint ugrik a Suka Sándor által beívelt labdára, de a valóságban a háta mögött érkező Aradszky László fejelte az utolsó, egyenlítő golt írta: Lakos György Fényképezte; Kulcsár József I»y még nem sikerült SZÚR... Napsütés megrendelésre — Vastaps a fenyők karéjában — A végeredmény az igazságos: 9:9 (4:3)