Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Munkáspresztízs r Több annál, mint amit százalékokban, forintokban, számokkal ki lehet fejezni. Hivatkozunk rá, amikor nagy dologról van szó, és elfeledkezünk róla a szürke hétköznapokon. A munkáspresztízs; öntudat, amelynek igen sok olyan képviselője van. akik ön­magukról talán nem is tud­ják ezt. A munkát elvégezni lehet kötelességből és lehet szív* vel'lélekkel. A kettő között nagy a különbség. Az alko­tás igazi örömét csak az utóbbiak érezhetik, ök azok, aiíik soha nem mulasztaná­nak. önérzetük nem engedi, hogy egy selejtes terméket tovább engedjenek. Igénye­sei;; önmagukkal szemben, és oróbálják ezt másoknál is érvényesíteni. Szeretik a szakmát és ezért annak megismerése, a hozzáértés megszerzése könnyebb szá­mukra. Szakmai soviniszták — néha ilyen jelzőt is kap­nak. Bűn-e az, ha valaki érti, szereti azt. amit csinál, ké­nyes a szakma becsületére? Nem. Erény! Bár még töb­ben lennének ilyenek, sok­kal kevesebb lenne a bosz* szüság az élet minden terü­letén. A szocialista munkaver* seny, a brigádmozgalom, ahol nemcsak mennyiségi szemlélet érvényesül, ha­nem a minőségi változásra való törekvés is, igen jó fel­tételt biztosít a munkásön­tudat. a presztízs fejleszté­séhez. A legtöbb szocialis­ta brigádra ma már ez jel­lemző. Olyan emberek kö­zössége, akik életük nagy részét együtt töltik, egymás­ra utalva. Egymás segítsége nélkül aligha érhetnének célba. Az ember, a legne­hezebben alakítható anyag, tormálásának műhelyei ezek a kollektívák. Nem árt, ha esetenként nemcsak a ter­melésről. a százalékokról, a gazdasági feladatokról tár­gyalnak, hanem egymás között ezt a fontos kérdést, a presztízst is napirendre tűzik. Az egyén értékelésé­nek a közösségen belül ez az egyik legjobb formája. A rohanó élet napról nap­ra nagyobb követelménye­ket támaszt, és hajlamosak vagyunk az apróságnak lát­szó. de alapjában véve nagy dolgokról megfeledkezni. Gyakran lehet találkozni oiyan véleménnyel, hogy elegendő az anyagi ösztön­zés, pénzzel minden meg­oldható. Téves és káros né­zet az ilyen. Sértő is az ön­tudatos munkásokra nézve. Tagadja azt a többletet, amit a kötelességen túl va­lamiféle belső indítékból, ha úgy tetszik, szükségszerű­ség érzéséből végeznek a saját örömükre, a nagy kö­zösség javára. Ezt nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Észrevenni, ápolni, fejlesz­teni minden egyes vezető­nek kötelessége. Más dolog az. ha valakit fegyelmileg vonnak felelősségre a kö­telesség elmulasztásáért, vagy időben, és ha szüksé­ges. gyakrabban az öntuda­tára apellálnak. Sok na­gyobb hibát megelőzhetné­nek ezzel. Öreg munkásoktól gyak­ran lehet hallani, hogy a tőkés éppen a hozzáértésért, a szakma szeretetéért be­csülte meg őket. Az érdek- ellentétekben a szakmai presztízs volt az erősebb. Mennyivel masabb tartalma van ennek szocialista társa­dalmunkban, ahol a munkás tulajdonos is. A több és a jobb munka hasznát nem a tőkés vágja zsebre, hanem abba a közös kasszába ke­rül. amiből valamennyien részesedünk. Jelenünk, jö­vőnk, gyermekeink jövője is ettől függ. Lelkesítő ez és igazi tartalmat ad az öntu­datnak. a munkáspresztízs­nek. B. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐORÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MlGYil TAN ÁCS IAPJA XXIX. ÉVF., 103. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. MÁJUS 5., SZOMBAT Műszaki napok A Közlekedéstudományi Egyesület ankét/a A nógrádi műszaki napok keretében pénteken a Közle­kedéstudományi Egyesület szervezésében Salgótarjánban an­kétet tartottak. Szoó Béla, a Volán 2-es számú Vállalat igazgatója köszöntötte az ankét résztvevőit, majd arról szólt, hogy a forgalombiztonság fokozását tartják a legfon­tosabb feladatnak, amelyben egyre nagyobb szerepe van az élet- és vagyonbiztonságnak. Ezt a célt szolgálta végső soron ez az ankét is. Dr. Monostori Gyula, a Vo­lán Tröszt forgalombiztonsági osztályának vezetője tartott ezután előadást ..Baleset-elhá­rítási feladatok a gépjármű- közlekedésben. — Balesetek és az emberi magatartás ” cím­mel. Az előadó a motorizáció gyors felfejlődését jellemezte elöljáróban statisztikai ada­tokkal is. Többek között el­mondotta, hogy 1955-höz vi­szonyítva megki Lencszerező - dött a gépjárművek száma. Akkor még egy kilométerre öt, ma már 45 gépjármű jut. Személygépkocsiból az 1 ki­lométerre eső féllel szemben ma már 10,4 gépkocsi jut, 1980-ra pedig eléri a 26-ot ez a szám. Igen jelentős ez a forgalmi sűrűség, ami együtt jár a veszélyekkel. A közúti balesetek száma csaknem megtízszereződött. Erről szo­morú statisztikát ismertetett, annals ellenére, hogy az utób­bi időben arányaiban vala­melyes javulás tapasztalható. A rendőrhatóságok fokozott ellenőrzése, az utak korsze­rűsítése, a forgalomszervezés kedvezően hatott a balesetek megelőzésére. Ugyanezt szol­gálta az oktatás reformja, a gépkocsi vezető -vi zsgaik szán- vonalának növekedése. Álta­lában fokozódott a baleset­megelőző tevékenység, mégis igen sok a baleset, ami ha­lált, személyi sérülést és anyagi kárt okoz. Nem tör­vényszerű a balesetek szapo­rodása. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy nem hiába­való a balesetelhárítási, meg­előzési munka. Példákkal bizonyította, hogy milyen nagy szerepe van a balesetmentes közlekedésben az emberi magatartásnak. Sajnos, nem mindén gépko­csivezető érzékeli kellőkép­pen, hogy mennyi veszély fe­nyegeti. A statisztika adatai bizonyítják azt is, hogy ál­talában a veszélyesebb helye­ken kevesebb a baleset, mert nagyobb az óvatosság, viszont a kijavított utak, a jobb fé­kek gyakran elbizakodottá teszik a vezetőt. Nem ritka a gyorshajtás. Egyesek nem hi­szik el, hogy milyen fontos a kellő sebesség megválasztása. Sokszor — mint mondotta — csak autómárkákat látnak a közutakon és nem látják a mögöttük levő embert. Saj­nos, ma még a közvélemény sem ítéli el megfelelően a közlekedési bűntényeket A következőkben a társadalom előtti felelősség felismerésére a türelemre, az óvatosságra intette a gép járművezetőket. Szólt arról, hogy a balesetek megelőzésére gazdag progra­mot biztosít a Miniszterta­nács legutóbbi határozata. Tudományos alapon is igye­keznek biztosítani az előre­haladást. Ezzel kapcsolatosan új KRESZ készül, sőt még a biztosítási tarifarendszer is ösztönzőbb lesz. Az emberi tényezőknél a kiválasztás szigorítása a cél. Végezetül a szakmai igényességre, az al­kalmazkodásira, a felelősség­érzet fokozására, önuralomra hívta fel a figyelmet. Dr. Czifra József közleke­dési ügyész tartott ezután előadást a közlekedési bűn­tettekről, a jogszabálymódo­sításról. Megemlítette, hogy a közúti balesetek mintegy 90 százalékánál az emberi ma­gatartás játszik szerepet. Me­gyei példákkal illusztrálta, hogy mennyi jogszabálysér­tés, közlekedési bűntény for­dul elő a közutakon. Tájé­koztatta a jelenlevőket, a jogszabály-módosítással kap­csolatos tudnivalókról is. Felszólalt az aekéton Győri József rendőr főhadnagy, a közlekedésrendészeti osztály vezetője is, aki a megyei ta­pasztalatok alapján hívta fel a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. Többek között megemlítette, hogy a legtöbb baleset okozója a gyorshaj­tás, a szabálytalan előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása. Arról is szólt, hogy az utóbbi időben fokozódott a közúti ellenőrzés és éppen a megelőzés érdekében a jövő­ben még fékeződik. Takács István, a Volán Vál­lalat személyforgalmi osztá­lyának vezetője ezután a vál­lalat tapasztalatairól, balese­ti helyzetéről beszélt. és azokról a tervezett és folya­matban levő intézkedésekről számolt be, amelyeket a közúti balesetek megelőzése érdekében tesznek. Az anké­tet végül filmvetítéssel zár­ták. B. J. Megegyezés Libanonban A Bejrúti Rádió pénteken hajnalban hi vatalos közle­ményben adta tudtul, hogy a libanoni hadsereg és a Pa­lesztinái gerillák képviselői a polgárháborúval fenyegető kétnapos véres összetűzések után megállapodtak az ellen­ségeskedés beszüntetésében. A közlemény szerint az Amin Haíez miniszterelnök vezette libanoni fél és a Palesztinái gerillák küldöttsége az aláb­bi három pontban egyezett meg: 1. Az ország egész területén teljes tűzszünetet rendelnek el; 2. a hadsereg és a Palesz­tinái ellenállás erői a válság előtt elfoglalt állásaikba vo­nulnak vissza; 3. felszámolják mindazokat az okokat, amelyek a két testvérnép közötti konfliktus­hoz vezettek, illetve vezethet­nek. A kormány hivatalos közle­ményét követően — a jelek­ből ítélve — helyreállt a nyu­galom a libanoni fővárosban. A hajnali órákban szinte tel­jes csend uralkodott a város egész területén. A katonai ha­tóságok rendelkezése értel­mében Bejrutban és Libanon többi nagyvárosában pénteken délelőtt ismét két órára fel­függesztik a kijárási tilalmat, hogy a lakosságnak lehetővé tegyék a szükséges bevásárlá­sokat. Libanon haladó pártjai és szervezeted minden erejüket latba vetik, hogy véget ves­senek a vérontásnak — álla­pítja meg a Pravda pénteki bejrúti tudósítása, amelyet a szovjet pártlap és a TAS2SZ tudósítói készítették. Rasid Karame volt libano­ni miniszterelnök, a Pravda tudósítójának adott nyilatko­zatában élesen elítélte a test­vérgyilkos háborúskodást. A szovjet tudósítók idézik a haladó és nemzeti-hazafias pártok országos sztrájkfelhí­vását is, amely hangsúlyozza, hogy a palesztin ellenállási mozgalom és más nemzeti ve­zetők kísérletei a fegyveres összetűzések és a .vérontás el­hárítására eddig rendre ku­darcot vallottak. A Pravda egyébként emlé­keztet arra, hogy a drámai események néhány nappal ezelőtt kezdtek kibontakozni, miután a bejrúti repülőtéren és az amerikai nagykövetség közelében robbanóanyaggal felszerelkezett palesztinaiakat tartóztattak le. k Ununk hazaérkezése után sok kérdőjel Willy Brandt nyugatnémet kancellár csütörtökön a késő esti órákban visszaérkezett Borúiba. A kancellár négy napot tartózkodott az Egye­sült Államokban, ebből két nap Nixon elnökkel folytatott hivatalos tárgyalásokkal telt el. A látogatás hivatalos ré­szében Walter Scheel külügy­miniszter és Egon Bahr ál­lamminiszter volt a kancellár segítségére. Megérkezésekor Brandt nem volt hajlandó nyilatkoz­ni, de Rüdiger von Wechmar kormányszóvivő kijelentette: Nixon hozzájárult ahhoz, hogy az őszre tervezett európai lá­togatása idején atlanti csúcs- értekezletet tartsanak. Brandt washingtoni látoga­tását kommentálva az AFP bonni tudósítója rámutat, hogy a nyugatnémet—amerikai kö­zös közleményben semmiféle utalás sem található a Henry Kissinger által ismertetett „új atlanti chartára”. Bonnban tudni vélik, hogy Brandt zár­kózott el a kérdésnek a köz­leménybe való felvétele elől. A francia hírügynökség sze­rint a kancellár — a többi nyugat-európai ország kép­viseletének igényével is fel­lépve — nem volt hajlandó összekapcsolni a katonai prob­lémákat a kereskedelmi és pénzügyi kérdésekkel. (MTI) Akciónapok Franciaországban Pénteken a CGT és a CFDT felhívására országos akcióna­pot rendeztek a francia gép­iparban, s az egyes üzemek dolgozói gyűléseken, kétórás munkabeszüntetésekkel, illet­ve helyenként 24 órás sztrájk­kal szállnak síkra a besorolá­si rendszer igazságosabbá té­telére, s a munkakörülmények megjavítására irányuló köve­teléseik mellett. A CGT végrehajtó bizottsá­ga csütörtöki ülésén hozott határozatában hangsúlyozta, hogy minden területen foko­zódik a dolgozók akciómoz­galma. s a legutóbbi sztráj­kok és a május elsejei egység- tüntetések is kifejezésre jut­tatták a munkásosztály meg­növekedett harci akaratát. Kiváló brigádok a ZIM-ben Nagyon szoros brigádverseny alakult ki a LAM PART Zo­máncipari Művek salgótarjáni gyárában. Ezerkétszáz főből alakult hatvanhat brigád küzdött a különböző címek elnye­réséért. A „Szakma Kiváló Brigádja” címért három szocia­lista brigád versenyzett. Ezek közül a ,,Kakukk József’ TMK- brigád lett az első. Komlósi Tibor brigádvezető és Kövei Árpád brigádtag emelödaru villáját sorjázzák le A „Vállalat Kiváló Brigádja" rímért tizennégy brigád küz­dött. Itt hat brigád érte el a megtisztelő címet. A „Konsz- tantyin” technológiai szocialista brigád vezetője Sándor Ist­ván. Flaskai Károly és Garami Jánosné brigádtagok a Kom­fort TN típusú gáztűzhely rajzait vizsgálják Az „Aranykoszorús Szocialista Brigád” tűmet a negyvennégy induló brigádból mind elnyerte. A gáztűzhely-szerelde „No­vember 7.” brigádjának vezetője Menczel Sándorné. Csabai Pálné és Kristóf Vilmosné brigádtagok gáztűzhelyet szerel­nek össze Fodor Tamás képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom