Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

Hibrid számítógép Ukrán szakemberek a kö­re iml útban hibrid számítógé­pet szerkesztettek a hőellátó-, vízvezeték-, szellőző- és gáz­vezeték-rendszerek működésé­nek ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos számítások elvég­zésére. A „Szejm” nevű új számítógép nem nagyobb egy íróasztalnál. Blokkjainak ösz- szeállításánál kisméretű, a megbízhatóságot és a működé­si sebességet növelő új ele­meket. úgynevezett kvázi-el- lenállásokat alkalmaztak. A gép, a tervezés, a vezeték- építés és az üzemeltetés során ki tudja számítani a folyadé­kok és gázok áramlási viszo­nyait, maximum 200 elágazást tartalmazó hálózat esetén. A.hibrid komputer már je­lesen vizsgázott a laboratóriu­mi próbákon, és most készül­nek fel a sorozatgyártásra. SZÁMÍTÓGÉPPEL Ujjlenyomatok elemzése Uj Jlenyamat-nyflvántartá­sokkal a világ minden rendőr­sége és bűnüldöző szerve ren­delkezik. Az ujjlenyomatok elemzése, azonosítása azon­ban meglehetősen hosszadal­mas és pontos munkát köve­tel. Néhány esztendeje egyes országok rendőrségei elektro­mos számítógépeket is igény­be vesznek az ujjlenyomatok azonosításánál­A számítógépes Ujjlenyo­mat-elemzésnél az első feladat az ujjlenyomatot ábrázoló fénykép elkészítése, ahol a vo­nalak kellő élességgel és kontrasztosan mutatkoznak. A fotót azután foto-elektromos- cellával ellátott olvasógépbe helyezik, amely a bőr rajzait, vonalait számpárokra bontja. Ezeket a számadatokat azután betáplálják az elektronikus számítógépbe, amely sorozatos őswzehaaonüftásokat végez a bűntett színhelyén hagyott ujjlenyomat és a rendőrségi kartonon szereplő ujjlenyomat között. Ez a módszer jelentős haladás a hagyományos leol­vasási és összehasonlítási mó­dokhoz viszonyítva, de né­hány hibalehetőséget rejt: a gépet különösen a hiányos üjjlenyomatok vezethetik fél­re. Az ólasz rendőrség az IBM szakmérnökeivel karöltve most egy új számítógépes Ujjlenyomat-azonosítási mód­szert dolgozott ki. Itt nem az ujjlenyomat pontjait tapogat­ják le és tárolják a számító­gépbe. hanem az Ujjlenyomat vonalainak a szögeit- Gyakor­latban az ujjlenyomatot egy négyzetrács-hálózattal együtt felnagyítják és azokat a szö­geket kódolják be a számító­gépbe, amelyeket a vonalak a négyzethálózat vonalaihoz vi­szonyítva bezárnak. Ez a módszer az olasz rendőrség szakembereinek a tapasztalata szerint lényegesen pontosabb azonosítást tesz lehetővé ab­ban az esetben, ha például hiányos az ujjlenyomat és meg-megszakadnak a vona­lak a lenyomaton belül. Ért­hető. hiszen itt a vonalak szögeit, tehát irányát értéke­lik és a folytonossági hiány így nem játszik szerepet. A számítógépes elemzés nagy előnye, hogy a rendőr­ség birtokában levő összes ujjlenyomatot mágnesszalag­ra lehet tárolni. Természete­sen mindig csak a szóban for­gó ujjlenyomatot helyezik a gépbe és veszik elektronikus úton bonckés alá. OMÁWY­TECHNIKA A műszaki fejlesztés központi műhelyében As Országos Műszak! Fej­lesztési Bizottság 1962-ben jött létre. Eddigi tevékenysé­géről. feladatairól, szerepéről dr. Schmőr Gézával, az OMFB titkárával beszélgettünk. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizott-ág több, mint egy évtizede alakult, s nem túlzás azt állítani, hogy ugyanaz az igény hozta létre, amely az új gazdaságirányítási rendszert- Bizottságunk egyik feladata a fejlődés, a fejlesz­tés előre látása és ismerteté­se. vagyis tervekbe foglalása. Hiszen, ha most nincs meg a kellő előrelátásunk, s valami­féle konzervatív intézkedést, teszünk, ezzel korlátozzuk, visz* szafogjuk a fejlődést, mégpe­dig nem egy-két évre hanem esetleg több évtizedre is. Ha például a raktárépítési prog­ram megvalósulásának első szakaszában a hatvanas évek elején a szakemberek egy ki­csit előrelátóbbak, betonépü­leteket terveznek és építenek, ma nem okozna ilyen komoly gondot az anyagmozgatás gé­pesítése. Ezekbe a raktárakba ugyanis nem állíthatunk be targoncákat. így hát évtize­dekre meg van kötve a ke­zünk. — Milyen szerepet tölt be az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bízott sáa a fejlesztés tervezésében? — A fejlesztés! problémák két csoportra oszthatóik. Az egyikbe tartoznak azok a kér­dések. amelyeknek a megol- dásaa közeli jövőben ese­dékes. Ezekben csak a hely­színen. lehet döntést hozni, univerzáld« receptet senki sem tud adni a gyakorlati problé­mák sűrűjében élő szakembe­reknek. akik az adot+ körül­mények legjobb ismerői- A másik típusba olyan kérdé­seket lehet sorolni, amelyek­nek megoldása túlnő egy-egy üzem lehetőségein. Ezek a Légpárnás fúrótorony 1975-re a nyugat-szibériai olajtermelés eléri a 120—125 millió tonnát Az olaj- ésgáiz mezők legnagyobb része át­hatolhatatlan mocsár alatt nyugszik* Felmerült a kérdés, miként szállítsák ide a fúró­tornyokat? Tyumenyi szak emberek kidolgozták és a gya­korlatban alkalmazzák a fú­rótornyok légpárnás módszer­rel történő szállítását Ezzel az eljárással a mocsár bár­mely pontjára szállítható a sok tonnáé torony. Száguldás a síneken A vasét! személyszállítás csak égy tud versenyben maradni közlekedés más ágazataival, ha növeli a menetsebességet, ezért er re világszerte törekednek. A világ jelenlegi leggyorsabb vasútvona­lán. a Japán Tokáidon napi 500— CQ0 ezer utast szállítanak a csak­nem 200 kilométeres Aránként) sebességgel robogó szerelvények. De már építik az Aránként! 2511 kilométeres átlagsebességet lehe- tővé tevő vonalat Is. New York és Washington között a Metroll- ner két is fél Ara alatt futja be a SCO kilométeres távolságot. En­nek sebességét óránkénti 290 kilo­méterre akarják növelni. New York és Boston között a turbó- vonatok a kísérletek során 27C km/órasebességet Is elértek. Az Egyesült Államokban tervezik egy .óránkénti 320 km-es átlagsebcssé- gü, maximálisan 400 km/óra se­bességet elérő vonal megépítését I*. Európában a francia vonatok a leggyorsabbak, de az angolok sem akarnak lemaradni a sebességi versenyben. A képen egyelőre csak modellként látható szerel­vényt 240 km/óra sebességűre ter­vezik. A sínen futó kerekes sze­relvények még biztonságos közle­kedésének alighanem ez a reális halár*. távlati fejlesztés körébe vá­gó problémák. Megoldásuk tíz-tizenöt esztendőt vesz Igénybe, s erre az egész nép­gazdaság szintjén most kell felkészülnünk. Nekünk tehát másfél évtizedre kell előre néznünk, elkészíteni a fejlődés prognózisát, meghatározni a fejlesztés ütemét. * ebből visszakövetkeztetni a jelenle­gi teendőkre­— Hogyan segíti, támogatja az OMFB a vállalatok mun­káját? — Minél gyorsabban fejlő­dik egy tudományág, annál rövidebb fejlődési szakaszt lehet előre belátni és felmér­ni. ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy vállalat ilyenfajta előrelátása szükségszerűen korlátozott, legalábbis jóval korlátozottabb, múlt egy or­szágos hatáskörű szervé. A másik következmény tehát, hogy a vállalat kockázatválla­lása is nagyobb a rohamosan fejlődő rádióelektronikában, mint például, a textiliparban, amelynek fejlődési üteme több évtizedre előre belátha­tó. A nagyobb áldozatot vál­laló vállalatokról tehát le kell venni a terhet. Ez is az Orszá.gos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatai közé tarto­zik. Az elmúlt években erre a célra mintegy évi három­negyed milliárd forintot for­dítottunk. — Müyen az OMFB szerve­zeti felépítése? — Szervezeti felépítésünk újszerű, amely még több mint egyévtlzedes működés után is sokak számára érthetetlen­nek tűnik- Az OMFB appará­tusa ugyanis mintegy ötven szakemberből áll. akik vala­melyik terület általános, fő vonásainak alapos ismerői, jártasok az államigazgatás kérdéseiben. Ezenkívül rend­kívül fontos, hogy jő szerve­zőkészséggel rendelkezzenek, hiszen ez elengedhetetlen ah­hoz, hogy Irányítani tudják azokat a munkacsoportokat, amelyek külső szakemberek­ből alakulnak egy-egv adott téma kidolgozására, helyzeté­nek felmérésére, megvalósítá­sának előkészítésére. így te­hát az OMFB-ben „láthatat­lan főosztályok” működnek. Némelyikük állandó létszáma esetleg mindössze két fő: a főosztályvezető és a titkárnő. — Milyen témákkal foglal­kozik jelenleg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság? — Csak • néhányat említek 3 a levegőtisztaság, az ember és környezete, a gázprogram, a kemizálás. a korrózióvédelem, az anyagmozgatás és csoma­golás, az élelmiszer-gazdaság fejlesztése, a közlekedés és vízgazdálkodás, a szerszám­gépek automatizálása, a szá­mítástechnika. az ásványi nyersanyagok jövője, vagyis a jelenlegiek jobb kihasználá­sa. kiaknázása és újak feltá" rása, az építőipar és szerelés, ezen belül elsősorban a köny- nyűszerkezetess építési mód meghonosításának kérdései; valamint a tudományos kuta­tások finanszírozása és össze­hangolása. —- Milyen módszerrel dot“ goznak? — Kezdetben nem volt ki­alakult munkamódszerünk* Kisebb témákat dolgoztunk fel. s ezek később jó előta­nulmányul szolgáltak átfogd népgazdasági szintű koncep­ciók kidolgozásához. — Milyen hatása van mun­kájuknak mindennapi életünk“ re? — A gázprogram a lakos­ság Jó minőségű tüzelőanyag­gal való ellátását és a levegő szennyezettségének csökken­tését jelenti, a könnyűszerke­zetes építési program többek között több korszerű ÁBC- áruház épületet, raktárt, és- iskolát. Az árusító automa­táknak. amelyeket vásárol­tunk, egyre nagyobb szerepet szánunk a kereskedelmi dol­gozók munkaidejének csök­kentésében. Sorolhatnám még. de talán ezekből a példákból i« látható, hogy előbb-utóbb minden munkánk, fáradozá­sunk eredménye érezhető a lakosság mindenapi életében, ellátásának javulásában. Varga Zsttz&i Házinyúlfajta-kiválaszíás A kezdő nyúltenyésztőknek mindig nagy gondot okoz, hogy milyen fajtákkal kezd­jék el a tenyésztést. Azoknak, akik nemcsak hobbiként tar­tanak nyulat. hanem jövede­lemkiegészítést is szeretné­nek elérni, azoknak szánom ezt a rövid javaslatom. A házinyúlfajta-kiválasztás- nál mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a prém. vagy a hústermelést tartjuk-e elsődlegesnek. Az elmúlt évek felvásárlási politikája a hús­termelést helyezte előtérbe. Ennek eredményeként hono­sodtak meg hazánkban olyan fajok, mint a bécsikék, né­met világos-nagyezüst, a kali­forniai és az új-zélandi fe­hér nyulak- Napjaink köve­telménye a fehér nyúl te­nyésztése, mert az iparunk de az exportlehetőség is ezt kívánja. Az új-zélandi fehér nyúl szőrét a szőrmeipar ki­tűnően tudja hasznosítani, ugyanakkor a húskitermelése is kimagaslóan jő. Külföldön elsősorban a magyar tenyész­tésű fehér nyulakat keresik, így elsősorban Olaszországban és Franciaországban, ahol reggelente sorban állnak a háziasszonyok. hogy frissen vágott magyar nyulat vásá­roljanak. A kezdő és a te­nyésztésben jártas nyúlte- oyésztőknek legkifizetőbb te­hát az új-zélandi fehér nyu­lak tenyésztése. A tenyésztés során kellő szakértelemmel ennél a fajnál is él lehet ér­ni az átlagosnál jobb húsho­zamot. Salgótarjánban Németh Gyű* la „Kiváló tenyésztő' kísér­letezik az új-zélandi fehér nyúl olyan változatának a ki- tenyésztésével. mely az élő­súly 60 százalékát meghaladd húskitermelést biztosít- A kí­sérlet eddigi eredményei igen biztatóak, hiszen a különle­ges kezelési és etetési mód­szerek alkalmazásával már havi 100—110 dekagram ii súlygyarapodást ér eL A kí­sérleti alanyok próbavágása már 58—60 százalékos húski­termelést mutat, mely mess:/: felülmúlja az eddigi hagyo­mányos nyulak eredményeit Németh Gyula kezelési n etetési módszere viszonyl; : egyszerű, de mégis szakszer i Abrakként granulált nyúlt, pót használ, szálasként pedig pillangósokat, de nem zölden, hanem szárítva. A vitamin- pótlásra rendkívüli módon ügyel. Az itatóvízben rend­szeresen használja a PHYiLA- SOL A-f D3 folyékony vita­mint. Ennek adagolása az ita­tóvízbe 10—12 állatra számít­va 2 deciliter. Havonta leg­alább kétszer kell ilyen vi­taminnal dúsított vizet itatni a nyulakkal. Ezt a vitamint be lehet szerezni az ÁFÉSZ- boltokban, vetömagboltok- ban. MÉK-boltokban. de a szakcsoportok közvetlenül a PHYLAXIA-tól i,, beszerez­hetik. Az új-zélandi fehér nyúl tenyésztése gazdaságilag is indokolt, hiszen a felvásár­ló kereskedelem 30 forintot fizet élősúly kilogrammjaként. Dudás Pál NÓGRÁD — 1973. május 13,, vasárnapi 11 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom