Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
Salgótarján vízellátásáért A mihálygergei gátrendszer mellett — amely négymillió köbméter vizet tud tározni — huszonöt méter maga« torony épül. amely különböző mélységből tudja felemelni és adagolja a vizet. Ma még csak ennyi látszik belőle A gátrendszer megépítéséig még nagyon sok földmunkát kell elvégezni: a munkások a gépek segítségével erdőt irtanak, talajt tömörítenék. Képünkön vibrós julábhenger végzi ezt a műveletet Új Ssem megyénkben ... Mindenki saját munkahelyét tette rendbe... Példás összefogás Balassagyarmaton Egy ér eredményei és tapasztalatai Szakszervezeti politikai oktatás a ZIM-ben A szakszervezeti munka szerepe társadalmunkban egyre nagyobb. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása nagyobb követelményeket ró az üzemi kollektívákra. A politikai nevelő munka egyik legfontosabb eszköze a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás, melynek feladata a párton kívüli dolgozók politikai tájékoztatása és továbbképzése, ezzel a szakszervezet XXII. kongresszusi célkitűzéseinek megvalósítása. A ZIM salgótarjáni gyárának szakszervezeti bizottsága e téren nagy és felelősségteljes munkát végzett az 1972 /73-as oktatási évben: 1531 dolgozót vontunk be szakszervezeti politikai oktatásba. A nők és fiatalok aránya tovább növekedett. Gyárunk női dolgozóinak 48 százaléka, a fiatalok 49 százaléka, szocialista brigádtagjaink 87 százaléka vett részt szak- szervezeti politikai oktatásban. Milyen feltételeket teremtett ehhez a szakszervezet? Elsősorban megfelelő propagandistákat kellett kiválasztani az oktatási csoportok élére. Harmincegy jól képzett propagandistáról gondoskodtunk a pártbizottság segítségével. A propagandisták ösz- szefogására, rendszeres tájékoztatására, a helyi adatok összegyűjtésére két vezető propagandistát állítottunk be. Ennek eredményeképpen ebben az oktatási évben növelni tudtuk az oktatás színvonalát, színesebbé tudtuk tenni a szakszervezeti oktatást. Az is eredmény, hogy a jelentkezők 80—85 százaléka rendszeresen részt vett a politikai oktatáson. Sikerült egészséges politizáló légkört kialakítani a hallgatók között. Szakszervezeti bizottságunk a tavalyi munkát értékelve megállapította, hogy tömegpolitikai tevékenységünk, ezen belül az oktatás az elmúlt időszakban többé- kevésbé lépést tudott tartani az igényekkel. Most, az oktatási év befejezése után megkezdtük a bizalmi oktatás megszervezését. Nagyon fontos feladatnak tekintjük a bizalmihálózat nevelését, politikai továbbképzését A bizalmiak számára évenként megszervezzük e tanfolyamot, amely eredményesen segíti további munkájukat. A jövőben is feladatunknak tekintjük az oktatás színvonalának emelését, figyelembe véve, s jobban igazodva a hallgatók igényeihez. E pártmegbízás végrehajtása, a párton kívüli dolgozók politikai nevelése megtisztelő feladat a szakszervezet számára, de egyben nagy felelősséget is jelent. Molnár István, ZIM salgótarjáni gyára Ahogy belemele gedtointe a besziégefcésibe, úgy bontakozott ki ennek a nagyszerű összefogásnak sok apró, de sokatmondó részlete, ame- tiyet a Budapesti Finomkö- tóttárugyár balassagyarmati telepének üzemi történelem- könyvéibe valószínű arany- betűkkel fognak beírni. Nem túlzás ez? . —' kérdezhetné joggal valaki. Csak két és fél műszak Jód emlékszem, hogy tavaly decemberben a telephely vezérkara már készen állt az átköltözésre. Megvalósítása azonban az építkezés elhúzódása miatt áttevődött 1973. március 17—18- ra, a száznál több fős üzemek államosításának 25. évfordulójára. Olyan dolog történt a telephely életében, ami eddig egyetlen gyárnál sem fordult élő. Hét nap helyett két és fél műszak alatt költözött ki a város szívéből a város egyik legszebb külső részére a Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepe — új otthonába. — Senki se gondolta volna, hogy ilyen ragyogóan sikerül — mondja a gyár főkönyvelője, majd így folytatja: — A siker az előrelátó, körültekintő szervezésnek köszönhető. A dolgozók lelkesedése is határtalan volt Senkit sem kellett noszogatni, hogy jöjjön, be és segítsen. Ebben talán közrejátszott az is, hogy mindenki saját munkahelyét tette rendbe. Érdekükben állt hogy igényesen végezzék el a nu inkát mert ők dolgoznak ott. Olyan dolgozó is akadt, aki testvérét is elhozta segíteni. Igen szép, és örökké emlékezetes példája marad ez a dolgozók és vezetőik gyümölcsöző összefogásának. — A helybeli határőrség 40—50 teisíkatonája fáradhatatlanul dolgozott Ha ők nincsenek, talán még a tervezett egy hét is kevés lett volna. \ Ugyanis a városban jóformán képtelenség szállítómunkásokat kapni — mondja Mihalovics Józeefné igazgató. Ami mögötte van Ennek a gyors munkának az eredményei jól tükröződnek az első negyedévi termelés alakulásában. Igaz, hogy elszámolási véleménykülönbségek miatt a termelési értéknél csak 90,9 százalékos teljesítést jelez a statisztika a bázishoz képest — azonban ennél sokkal jobb a helyzet. Például a nyereség 121 százalékkal, az egy főre jutó nyereség 20,8 százalékkal nagyobb az első negyedévben mint a múlt év azonos időszakában. Erre az időszakra esik 240 ezer fürdőruha gyártása. — Szezoncikk, most van rá szükség, ezért ennek mindig időre el kell készülnie. Jól felfogott érdekünk fűződik hozzá — mondja az igazgatónő. Az első negyedévben kezdtek hozzá az új cikk, a durvasíikhurkolf termékek előállításához. Gyártását Budapestről vették át. Poliészter alapanyagból készül ez a legkorszerűbb és legmodernebb termék, amelyből női és férfipulóvereket állítanak elő. Nem kell vasalni, könnyen mosható. A termék esztétikumának fokozása érdekében június 1-től munkába állítják a nemrég vásárolt francia vasaló gépet, ami a termék minősegét nagyban javítja. Egyelőre belföldre gyártják, a tervek szerint később exportálnak is belőle. Ezért is épült Az új gyár létrehozásakor cdyan elképzelés is volt, hogy növekedjék az exportképes termékek ■ száma és aránya. Vajon ezt mennyiben sikerült eddig megvalósítani, mit tükröz e tekintetben a termelési statisztika? — A Szovjetunióba már korábbi években is exportáltunk. Jó piac, nagy mennyiséget kell ide gyártanunk. Biz nemcsak nekünk, hanem a népgazdaságnak is előnyös. Az első negyedéviben 119 ezer rubel értékben exportáltunk. A második negyedévben az export 240 ezer rubelra nő, a harmadikban pedig, meghaladja a 300 ezret. Százalékban kifejezve ez a sorrend: ' 25, 32—35, 50—60, illetve ennél jóval több. Éves szinten 55—60 százalék, ami megfelel jelenlegi rendelésállományunknak — tájékoztat az igazgatónő. — Mivel a telepnek rendelési gondjai nincsenek, önként adódik a kérdés: teljesíti-e első féléves tervét? — Az árbevételi tervet igen. ami meghaladja a bázisidőszakot, . de a tervben előírt nyereséget is hozni fogjuk. Jó a muékakedv Mihalovics Józsefné előbb említett határozott igenjei megalapozottak. Azt mondja: — A fizikai munkások termelési kedve is jó. Ez részben a jobb munkakörülményeknek, részben a megnövekedett keresetnek tuDajdonitható.. 1 Az átlagbér 10,3 százalékkal nagyobb mint egy évvel ezelőtt. A teljesítménybérben dolgozók egy napra eső keresete márciusban 16.5, áprilisban 18,8 százalékkal volt nagyobb mint az év elején. Az összes munkásbér egy napra márciusban és áprilisban 21,1 százalékkal volt nagyobb mint korábban. Ebből is látszik, hogy a munkások átlagbér - , szintje gyorsabb ütemben nőtt, mint más dolgozóké. A keresetek növekedését jelzi az átlagbérek alakulása is. 1972-ben 1514, 1973. januárjában 1547, márciusban 1810, áprilisban 1744 — (két nappal kevesebbet dolgoztak mint az előző hónapban) forint volt. Erre az évre 1643 forint átlagkeresetet hagytak jóvá a központban. Az említett két fontc« ösztönző mellett több körültekintő intézkedés született, ami az irányító és szervező munka magasabb színvonalát jelzi. Ennek gyümölcse . valószínű jelen ttkezni fog az első féléves terv alakulásában. Mert ebben, a gyárban olyan asszonyok és lányok dolgoznak, akik, ha valamit nagyon akarnak, azt tűzön- vízen keresztülviszik. V. K. S kispolgárság mini szemlélet" és magatartásforma hordozza a világnézet és ideológia számtalan elemét. Jelent politikai jellegű nézeteket, magatartást, vannak tehát olyan elemei, amelyek a politikai tudat, vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgálhatók. Jelent továbbá erkölcsi élveket, az egyén általános etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó. befolyásoló rendszert. Jelent konkrét, a társadalmi életfolyamatokban sajátosan megnyilvánuló magatartásformákat. s e formák a jelenség tartalmától olykor függetlenek is lehetnek. Jelenthet továbbá ízlésbeli viszonyokat, állapotokat. Ebből is kiderül, hogy a kispolgárság teljes mértékben nem tekinthető sem világnézetnek sem ideológiának, nem is sorolható csak az erkölcs kategóriájába. Szemlélet és magatartásforma, .amely magáiban hordozza a burzsoá világnézet és ideológia jegyeit, de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban —, másrészt — főként a gyakorlati formákat illetően — bővebb, mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenségkomplexum. Az etika körébe sem sorolható be minden megnyilvánulása, A kispolgáriság nem egységes ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló életre is alkalmasak és képesek, sőt, az a jellegzetessége éppen, hogy valameny- nyi jellemvonása egyszerre nagyon ritkán jelentkezik. A Konzultáció: Egy magatartás útja meghatározó vonások átjárják, áthatják egymást, de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is. gyakran előfordulhat, hogy marxista világnézetű személynél tapasztalhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene való harcot is. A kispolgár gazdasági helyzetét történelmi léte során mindvégig behatárolja a kettős veszélyeztetettség. Dolgozó voltában a nagyburzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletariátustól fél, hiszen annak harca a magán- thlajdon ellen folyik. A kettős veszélyeztetettség eredménye: állandó belső félelem, ri- adtság. Ezzel együttjár egyfajta harc is: állandó, konok, szívós, nyugtalan, másokkal nem számoló, másokat eltipró harc a megmaradásért, a kiemelkedésért, a vagyon gyarapításáért. A piaci kapcsolatok és a bírás érzése határozza meg életüket. A gazdasági harcnak pedig az a végső eredménye, hogy átalakulnak, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy, szellemi, etikai, gondolati értékek teljesen háttérbe szorulnak, s helyüket az anyagi javak foglalják el, nem eszközként, hanem egyértelmű és egyetlen célként. Ha ehhez a gazdasági alaphoz társítjuk az osztálytudatként jellemezhető individualizmust. akkor nyilvánvaló, hogy történelmi mértékben is visszahúzó és veszélyes szemléletről van szó. Ha az átalakult értékek — ebben az esetben kizárólagosan az anyagi javák — az individualizmus önzésével párosulnak, a farkaserkölcsnek valami hihetetlen kemény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a mindent és mindenkit eltiprás, az aranyborjú-gazdagság imádata. ö kispolgáriság létezésé- nék másik alapja a kispolgárság sajátos, már említeti és elemzett osztáiyhelyzete. Az a tény, hogy önálló osztálylétezése nincs, cselekvőén beleszólni a történelem — vagy akár saját sorsa — irányítá". sába a történelem során soha nem volt képes. Az. hogy az ideiglenes szövetségek, amelyek létét biztosították, nem mindig történelmi szükségszerűségből, a helyzet objektív felméréséből, hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény. hogy az ideiglenes szövetségek mögött mindig ott állott a nem teljes azonosulás sündörgő, s lappangó tudata is. Ezek hátterében megint az individualizmus. az önzés, amely kizárja, hogy a kispolgári magatartást hordozó személy tartósan társadalmi érdeket és értéket képviseljen. A kispolgáriság ismeretelméleti alapjait vizsgálva Leninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjektivizmust mint általános idealista ismeretelméleti jegyeket említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispoigáriságban? Okvetlenül. „A kispolgáriság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi javakban látja. Az ennél magasabb eszményeket nem ismeri: nem is hiszi, hogy »igazán« volnának olyanok; amit észlel belőlük, azt — mint »őszin- tétlent«, mint »affektáltat« — »megveti« — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispolgáriság egyoldalúságát. Ebből a szemléleti alapállásból a szubjektivizmus is szervesen következik, e fogalom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag egyéni érdeket jelent. Már csak azért is. mert a kispolgárság mint osztály átélte a történelemben a közbülső lét veszélyeinek érzéseit is. s ebből az átélésből újabb sündísznóállást kovácsol magának. újabb indokot érez a kívülállásra. önmagába zárkó- zásra, saját érdekéinek kizárólagossá növelésére. A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett, elsősorban azokból a rétegekből kerülnek ki, akik bizonyos státust, pozíciót, rangot birtokolva legközelebb kerülnek a birtokosi szemlélethez. Például a munkásarisztokrácia, amely kényelmesebb beosztását, megbecsültségét, magasabb órabérét azonosíthatja a kispolgár magántulajdonával. Vagy az értelmiség egy része. amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülönülés és kispolgáriasodás alapjává. Ez utóbbi esetben az érzelmi-emberi tényezők egybehangzása, a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést. Ez a két réteg törvényszerűen és a történelmi fejlődésből közvetlenül következően hordozója lehet a kispol- gáriságnak. Sót, az értelmiség — éppen mint a műveltség monopolisztikus birtokosa a kapitalista viszonyok között — képes arra, hogy a kispolgáriság szemléletéből sajátos ideológiatípusokat kovácsoljon” mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább. A különböző szemléleti és magatartásbeli elemek, jegyek összegzése és elemzése indokolja, hogy a kispolgárságon belül is megkülönböztessünk néhány típust. Magam három típusát különböztetném meg a kispolgárnak: — a nyárspolgárt, aki valóban még leginkább „menthető”, legkevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyzete, osztálytudata ide kapcsolja; — az átlag kispolgárt, akit csak jobb terminológia híján neveznek így; — az anarchistát. akit ugyancsak osztályhelyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába. A társadalmi gyakorist szintjén leginkább az átlag kispolgárral találkozhatunk. A nyárspolgár néha halóban csak külsőségekben sorolható ide, kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában semmiképpen nem azonosítható az anarchista történelemből ismert típusával. A munkásmozgalom történetében az anarchistákat megkülönböztetett hely illeti meg, a mai anarchisták csupán egyben azonosak velük: osztályalapjuk ugyanaz, a kispolgárság. (Folytatjuk) Következik: Mi tartja fenn a kispolgárságot? NÓGRAD — 1973. május 30-, szerda
