Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

Gyermeknap a megyében

L ttorő- és kisdobosa valók, majálisok

Ahol már szombaton ünnepeitek

Egyes helyeken nem vártak vasárnap’g az avatással és a szórakoztató műsorokkal. Balassagyarmaton a Hősök terén szombaton délután avatták az úttörőket és kisdobosokat, mely alkalomból Skoda Ferenc, az MSZMP városi bizottságának első titkára mondott köszöntőt. Az avatás után, amelynek technikai feltételeit a Kertészeti Vállalat, a családi ünnepeket rendező iroda, valamint a város zeneiskolája biztosította, minden csapat visszament saját iskolájába, ahol majálist rendeztek a gyermekeknek. Az avatószülők megvendégelték az újonnan felavatottakat, s azután estig folyt a játék, a szórakozás.

Rútságon is szombaton kezdték: az általános iskola tanulói a Borsosberényi Állami Gazdaság jóvoltából meglátogathatták a pusztaszántói cseresznyést, ahol tetszés szerint lakmározhattak a finom, májusi cseresznyéből.

Nagyszabású

vasárnapi

rendezvények

A legtöbb helyen vasárnap tartották az avatást, A rendezvények közül kiemelkedik a salgótarjáni eseménysorozat, amely talán még soha nem vonzott ennyi résztvevőt és talán soha nem sikerült Ilyen jól. A délelőtti avatásnak — amelyen 868 úttörőt és kisdobost avattak —, csaknem ötezer résztvevője volt. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Béla, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője, dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese, Palócz Imre, a városi pártbizottság első titkára, és a társadalmi szervezetek, intézmények vezetői. Varga György, a városi KISZ-bizottság első titkárának köszöntője után Palócz Imre köszöntötte a fogadalmat tett avatószülőket, majd a patronáló üzemek vezetői emedékszalagot helyeztek él” a csapatzászlókon. Az üzemek KISZ-fiataljai egy-egy száj szegfűvel köszöntöttek min* den felavatott gyermeket.

Ezzel egyidőben a Lovász József úti óvodába'n négy óvodának volt központi gyermeknapi rendezvénye, a gyermekeket Pádua Ildikó és bábegyüttese Szórakoztatta.

A délutáni és az esti órák a vidámság, a szórakozás jegyében teltek el. A Zója-li- get változatos programmal várta a gyermekeket. Több sportágban volt vetélkedő az egyes csapatok között, de rendeztek tréfás vetélkedőket is; többek között zsákbanfutást,

tojásevést és tortaevést. Sokáig emlékezetes lesz az MHSZ modellezőbemutatója, de nagy sikert aratott a Centrum Áruház gyermekruha-di- vatbemutatója is. A kereskedelmi vállalatok szintén kitettek magukért; étel-ital volt bőven. A mulatság ott fejeződött be ahol elkezdődött, a Tanácsköztársaság téren, ahol este nyolckor szabadtéri filmvetítésen vehettek részt a gyermekek.

Akiket kitüntettek

A nagybátonyi 308. számú József Attila Úttörőcsapatnak a gyermeknap külön meglepetéssel is szolgált. A KISZ központi bizottsága vörös selyemzászlóval tüntette ki a csapatot sok éves kiemelkedő munkájáért. A kitüntetést, amely egyszersmind az iskola minden tanulója és a tanári kar által végzett munka mél-' tánylása is. Havasi Béla, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője nyújtotta át. Az ünnepélyes csapatgyűlésen részt vett Rázsó Istvánná, úttörő megyei titkár, Venesz Ernő, a Megyei Művelődési Központ igazgatója, és képviseltették magukat a salgótarjáni járási és a nagybátonyi községi párt- és állami szervek is. Az úttüíőotthonban ezen a napon leplezték le a csapat névadója: József Attila mellszobrát, a Megyei Művelődési Központ ajándékát, amelyet Venesz Ernő igazgató adott át. A KISZ központi -bizottságának megbízásából Havasi Béla kitüntetéseket adományozott felnőttés gyermekvezetőknek. Hantos Sándomé csapatvezető út- törővezetői érdemérmet. Bakos Margit kiváló úttörővezető érmet, Detre József né a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét. Ábrahám Zsuzsa. Veres Zoltán és Hucz- ka Valéria pedig kiváló ifjúvezető kitüntetést kapott.

Délután a Bányász Művelődési Házban kultúr- és sportműsort rendeztek, este pedig a nyolcadikosokat búcsúztatta az iskolától és a gyermekkortól Pozsonyi Tibor iskolaigazgató.

Gyermékrajzok ezrei

Megyeszerte rendeztek gyer- mekrajz-kiállításokat, így Salgótarjánban a Zója-ligeti madárházban. Pásztón a Lovász József Művelődési Központban és sok helyütt úgynevezett' aszfaltrajzversenyre is sor került, például Nagybá- tonyban és Balassagyarmaton. A gyarmatiak versengése felett az üzemek KlSZ-alap- szervezetei vállaltak védnökséget, ők biztosították. a díjakat is. A legjobbak társasjátékot kaptak, de minden résztvevő kapott valamilyen díjat, amelyet tekintettel a verseny magas színvonalára, feltétlenül meg is érdemeltek.

Lehetetlen felsorolni a megyében lezajlott sok-sok rendezvényt, vetélkedőt, kiállítást és kirándulást, sokról talán nem is tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a megye felnőttel elérték. amit akartak; ezt a napot a gyermekek valóban a magukénak érezték. Sz. K.

/

Képernyő előtt

Ha egyebekben semmi, más említésre méltót nem nyújtott volna az elmúlt televíziós műsarhét, mint a Tükrös című népművészeti filmsorozatot, akkor sem szólhatnánk semmi rosszat, mert ez a hat részből tevődő,, alig tíz-tíz perc időtartamú vállalkozás a maga nemében egy-egy önálló kisremek. A minifilm szülőanyja — Bró- dy Vera, Koós Iván fargató- könyvíró társakkal a bábáskodásban — Kende Márta, aki nem kevesebbre vállalkozott mint hogy képet adjon, a legtisztább forrású népművészet eredetéről,, világáról, melyben csodálatos pompájú pásztorfaragások, hímzések, cserepek, szőttesek teremnek. A tízperces kis egységek minden tekintetben teljes alázattal szolgálják a célt, a bemu- tatandót. Nincs egyetlen feleslegesnek érződő kockája a sorozatnak, amit mellékesnek éreznénk; minden képvillanás az anyag teljes igényű kibontását, megismerését és megismertetését igényli. Ez mondható Láng István -kísérőzenéjére is.' Ortutay Gyula keddi bevezetőjének kell igazat adnunk, amikor a teljes elragadtatás és elismerés hangján ajánlotta figyelmünkbe a sorozatot.

Hangulatilag jól illeszkedett a Tükrös nyitányához a Jan Neruda művei alapján készült, Kisánek úr visszatér című, sok költőiséggel, lírai szállal átszőtt csehszlovák tévéfilm. Szívesen köszöntöttük a szerdai Miénk a szó! című műsorban azt a két fiatal színművészt —'a Fővárosi Operett Színház tagjai —, akiket Kovács Zsuzsa és Konrad Antal néven isfnertünk meg, s tehetségük alapján a továbbiakban bizonyára számon tartunk. Mindent tudnak, amit e páyán tudniuk kell.

Csütörtökön ért véget a William Faulkner műve ürügyén készült. 13 részes amerikai tévéfilmsorozat Hogy véget ért, egyáltalán nem fájlaljuk, mert híg, szirupos limonádévá vált a história: hazug társadalmi képet mutat ez a nyilván üzleti szempontoktól vezérelt produkció.

A szombat este a kellemes, könnyed szórakozás jeevéberi Indult a Televízió kabarészínházának jelentkezésével, s igényesen, szórakoztatott a továbbiak ban A két Carmen című összeállítással, a Magyar Televízió, a Román Televízió és a pécsi Nemzeti Színház . közös vállalkozásában. S akik annak idején nem látták, az éjszakai adásban bizonyára megnézték a Cleo 5-től 7-ig című francia filmet. A vasárnap műsorának kiemelkedő nagy eseménye Németh László: Az áruló círrű drámáiénak tévéváltozata volt, mely a Görgey Artúr személye körüli történelemiszemléletünk kívánatos korrekciójára vállalkozik. Nemeth László írói vállalkozását Bessenyei Ferenc erőteljes színészi ábrázolása tette meggyőző hitelűvé, de kiválót nyújtott Csűrös Ka-óla, Men- sáros László, Némethy Ferenc, . Békés Itala, Huszti Pér tér. Gyenge Árpád, Lőte Attila, Bodor Tibor és Koltai János is. (barna)

Szombat este Szirákon

Főleg a fiatalok — Hangulat kerekedik

Ragyogó szombati estén érkeztünk Szirákra. A művelődési ház — egykori kastély — ablakaitiói az utcára törnek a fények; A könyvtár- szobából hangok hallatszanak. Belépünk. Áz ifjúsági klub néhány tagját találjuk itt élénk társalkodóé közben, s van aki olvas, könyvet, folyóiratot lapoz. Ma nincs foglalkozás, de szívesen járnak ide más alkalmakkor is — mondják — beszélgetni, újságokat olvasgatni egy kicsit.

Eljárnak az idősek is

Barátságos, szépen berendezett nagy szoba a könyvtár. Közepén lapos, hosszú asztal, mellette kanapéik, székek, egyéb ülőalkalmatosságok. Beljebb aláhulló, súlyos függönnyel elválasztott fülke, az igazgatói szobá.

—: Hétfő kivételével mindennap nyitva tartunk — világosít fel Bihari Erzsébet, a művelődési ház fiatal, halk szavú, de határozott igazgatónője, — Könyvtári kölcsönzést három alkalommal tartunk egy héten: kedden, csütörtökön és pénteken.

— Kik járnak? Csak a fiatalok?

— Nem, a könyvtárba eljárnak az idősebbek is, az állami gazdaság dolgozói, hivatalnokok, háziasszonyok. Nagytermi rendezvényekre azonban túlnyomó többségben csak a fiatalok jönnek el. Pedig kísérleteztünk már többször afféle „mindenki kedvére” műsorral, amelyben volt magyaroóta és operett, köny- nyűzeme is. De ezek a műsorok sem vonzottak telt házakat, s mindig ráfizettünk. Az idősebbek nem szívesen mozdulnak ki este otthon ükből. Elfáradtak talán a munkában, vagy televíziót nézni kényelmesebb? Nem tudom.

Működik

a gazdaság klubja

Az utóbbi néhány esztendőben nagyon sok községben megfordultam — nemcsak a megyében —, s általában mindenütt hasonlókat tapasztaltam, több helyütt még ott is, ahol újonnan épített, modem . művelődési ház áll. Egy darabig, amíg újdonságként hatott a „kultúr”, volt telt ház és forgalom. Aztán alábbhagyott a lendület, lassan elmaradoztak az emberek. A közművelődés újabb és népszerű formái, a klubok, szakkörök, vitafórumok segítettek valamelyest, de a községi művelődési házak , vezetői még mindig nehéz helyzetben vannak.

— Szerdán klubnapot tartunk -v fűzi tovább a szót Bihari Erzsébet. — Az állami gazdaság klubja jól működik, a miénk pillanatnyilag hullámvölgyben van. Ennek oka részben szubjektív, mert most áUgmvizsgázom a debreceni tanítóképző intézet népműve*

lés-könyvtár szakán, s kevés időm jutott a klub kézben tartására, s részben objektív, mivel sokan megházasodtak, bevonultak katonának. Most majd új tagokkal úgy kezdünk, mint az elején.

Csütörtökön az irodalmi és a képzőművészeti szakkör, pénteken a furulyaszakkör tartja foglalkozásait. Szombaton az általános iskolások gyerekklubja találkozik a művelődési házban.

— Sajnos, a gyerekek már elmentek — mondja az igazgatónő. — Négytől hat, óráig tartják az összejöveteleiket. Ma társasjátékoztak. Nagyog jól érezték magúkat.

Fiú a zongoránál

Beszélgetésünk közben Wágner Géza végzős gimnazista tett egy ajánlatot: menjünk a nagyterembe, hallgassunk egy kis zenét Átmentünk. Géza, aki hatéves korától tanul zenélni, a zongorához ült Ö adja a zenét a klubdélutánokon és bálokon is gyakorta. Próbaként néhány akkord a zongorán, majd egy kedvelt magyar melódiába kezd. Hangulat kerekedik: az egyik kislány énekel, s mindnyájan bekapcsolódunk.

Néhány perc múlva búcsúzunk.

Kikísémek, majd visszamennek hallgatni tovább a zenét.

Sulyak László

.miiimfinniiiKiiininimniiiinMitnmmimitimmimiiniiitnniiiiniiiniiiinitinHiminm'iimm""

! FEKETE SÁNDOR: 20.

PETŐFI ÉLETE 1

iiiiiiitiiiiiitfiiiiitiiiiiittiiiiiitiiiiiiiititiintiitimiiiiiiiiiiiiiiitiiiMiitmimtitmiimiiimiiiiitimtiHiiinr

Még mielőtt elhagyta volna Pestet, az Egyenlőség! Társulat nevű forradalmi egyesület megbízásából, kiáltványnyal fordult „Magyarország lakosaihoz”:

„ ... Bánat és harc szól belőlünk; olyanok 'a mi szavaink, mint amikor a szél belesüvít a félrevert harang zúgásába.

Tűz van, tűz van . .. nem egy falu, nem egy város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet.”

Amíg Petőfi az ország keleti felén fáradozott a népfelkelés megszervezésével, nyugaton, közelebbről Pá~ kozd mellett a felkelt nép 1848. szeptemberében szétszórta Jellasics seregét. A költőhöz még nem érkezett el a győzelem híre, sőt Erdélyben a román lázadás fenyegetőbbé tette a helyzetet, mint volt. Most Petőfi versben is megismételte, azt, amit idézett kiáltványában írt: a nemzetnek az Élet, vagy halál között kell választania!

ff

„Áll a viharban maga a magyar..

Az élet, vagy halál! kezdő sorainak hatalmas látomásában Petőfi a harcoló magyarság feledhetetlen jelképét teremtette meg:

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!

Szélszórt hajával, véres homlokával

Áll a viharban maga a magyar.

A harci biztatást a pákozdi győzelem sem tette fölöslegessé. A bizonytalankodó hadvezetés nem tudta kiaknázni a sikert, sőt. a balszerencsés schwechati ütközetben az osztrákok legyőzték és visszavetették seregeinket. A hátráló honvédség nem tudta megvédeni a fővárost, Pest elesett. A kormány Debrecenbe menekült. A márciussal felívelő forradalom az év végére mélypontjára zuhant.

Petőfi Erdődön hagyta Júliát, maga is Debreoenbe sietett, részben, hogy a nemzetgyűlés, a kormány, vagyis a politikai vezetés közelében lehessen, s azt némileg be- fólyásolhassa. részben azért, mert a honvédség okt ’ erében kmevezett század - - ’-ént ott kellett újoncokat Oktatnia. Itt írta és közöltetle újabb harci riadóit. A kishitüekkel szemben, akik az osztrákok olaszországi és magyarországi sikereiből azt vonták le, hogy „el van ölve a forradalom”, Petőfi így érvelt, költői kénekkel, de a valóságos erőkkel számolva;

„Azért, hogy a láng lelohad. még nem alszik ki a tűz, azért, hogy a napot felhő borítja el, még nem hamvad ki a nap... egy szélroham, s el van fújva a felhő, föllobban a láng ... Vigyázzatok rá, egy pár hónap múlva, vagy talán előbb, talpon lesz Ismét minden élő a művelt világban, s egethasító robajjal fogják ostromolni á poklot, mely nem a föld

alatt van, hanem itt a földön uralkodik zsarnokok képében ..

Petőfi buzdító írásainak számokkal ki nem fejezhető, de minden bizonnyal óriás:! szerepe volt abban, hogy a magyar forradalom csakugyan összeszedte erőit és később 1849 tavaszán diadalmasan visszavágott az ellenforradalomnak. v

A költő ellenségei és irigy álbarátai azonban előbb csak csendben, azután egyre szemtelenebből kezdték gúnyolgat- ni „a buzdító dalnokot”, ki másokat lelkesít csatára, de ő maga kerüli a vészt... Petőfihez is eljutottak a szennyes rágalmak, de nem akart mentegetőzni a világ előtt, önmasának vallott gyötrődéseiről, egy versben, amely csak halála után jelent meg:

Öh gyermekem, óh gyermekem Még meg sem vagy születve, S szívemre máris kínt *ozál S gyalázatot nevemre!

Igen, ez volt az ok. amely távol tartotta Petőfit a fronttól: Debrecenbe hozott felesége mellett kellett maradnia a, terhesség utolsó heteiben. Ezért várta, nemcsak mint apa. hanem mint kötelességét tudó szabadságharcos is, gyermeke születését.

(Folytatjuk) ,