Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

/ rFotvtatd* as ? oíéaírM) ' «epslg után a vendégek és a Az ebéden Kádár János po­Az Inter tacionálé hangjai- kitüntetett dolgozók közös ün- hárköszöntőt mondott, val véget ért szoboravató ün- népi ebéden vettek részt. Például szolgálhat a szocialista építésnek — Hivatalos naptárunk ma hétköznapot jelez ugyan, még­is mindnyájan tudjuk, hogy ez a nap kiemelkedő jelentőségű ünnep, a munka ünnepe. — A Magyar Népköztársaság egyik legnagyobb, két ötéves tervre terjedő ipari beruházá­sa, a Gagarin Hőerőmű és a Thorez-külfejtésű bánya elké­szültét ünnepeljük ezen a na­pon — mondotta egyebek kö­zött. — Ezek a létesítmények sok tekintetben például szolgálhat­nak a ma és a jövő szocialista építésének. Mind a külszíni bá­nyaművelés, mind az erőmű műszaki megoldásai a legkor­szerűbbek. Ugyanakkor ezek az alkotások a szocializmust építő magyar nép eltökéltsé­gének, határozottságának, mun­kalendületének is meggyőző példái. A Szovjetunió, az NDK. Lengyelország és Cseh­szlovákia közreműködése pe­dig bizonyságul szolgál arra, milyen hatalmas segítség a szocializmust építő népek test­véri közössége és egysége, in- temaciqnalista együttműködé­se. A két létesítmény jelképe a magyar—szovjet barátságnak, a szocialista tábor egységének és összefogásának. Joggal mondhatjuk: a szocializmust építő ember nagy alkotásai, amiket itt ma felavattunk. Külön említésre érdemes, hogy sikerült tartani a terve­zett költségelőirányzatot. Ha­sonlóképpen fontos, hogy a beruházás a kitűzött határidőn belül valósult meg. S miközben gigantikus alkotások, olyan nagyipari létesítmények szü­lettek. amelyekre a szoicalista Magyarország méltán büszke lehet, edződött és erősödött a szocialista ember, fejlődött dolgozóink szocialista öntuda­ta. A szocializmusba vetett hit­tel és meggyőződéssel lehet és kell tervezni, a merész tervek valóra váltásához pedig a szocia­lista ember állhatatössága és lendülete kell. Az ilyen mun­kában valóban erősödik, fej­lődik a szocializmus eszméje iránt elkötelezett ember. — A létrehozott nagy erőmű megvalósulása újabb bizonysá­ga annak — s az elvégzett munkának talán ez a legfon­tosabb eredménye —, hogy minden körülmények között számíthatunk népünk áldozat- készségére, a munkásosztály, az értelmiség, a parasztság, az ifjúság munkájára egyaránt. Az itt dolgozó emberek közül sokan a munka kezdetén talán nem értették, mit tartalmaz­nak a tervek, mi épül majd, miért lesz hasznos az alkotás, amelynek létrehozásában te­vékenykednek, — Szükség volt tehát a köz­reműködőknek — s itt nem­csak kifejezetten az ipari mun­kásokra, hanem minden dolgo­zóra gondolok — a vezetésbe vetett bizalmára, arra a meg­győződésére. hogy a tervek ésszerűek, jók és megvalósít­hatók. Más oldalról viszont a vezetésnek bíznia kellett az emberekben, hogy képesek lesznek a nagy elgondolásokat megvalósítani. A sok jó tapasz­talat és tanulság közül az egyik legfontosabb az, hogy az új, nagy alkotások létrehozásához elengedhetetlen a kölcsönös bi­zalom, s erre a jövőben az ed­diginél is jobban kell építe­nünk. — Élve az alkalommal, sze­retnék őszinte köszönetét mon­dani internacionalista testvére' inknek és harcostársainknak, elvtársainknak,, osztálytestvé- reinknek —, akik valóban in­ternacionalista módon vet­tek részt a nagy munkában, se­gítettek a szocializmust építő magyar népnek ezt a két fon­tos üzemet létrehozni. — Köszöntőm mindazokat, akiknek munkájával ez a nagy alkotás megszületett, és külön üdvözlöm azokat, akik még eb­ből a sok ezres munkáshadse' regből is kiemelkedtek és ezért kitüntetésben részesültek — mondotta Kádár János, majd befejezésül a magyar nép bol­dogulására, a testvéri országok összefogására, a magyar—szov­jet barátságra, szocializmust épífő népeink egységére emelte poharát. (MTI) Jó mederben Pénteken folytatódtak az NSZK fővárosában a csehszlo­vák—nyugatnémet tárgyalások. Jól tájékozott körök szerint a tárgyalások jó mederben ha­ladnak és remélhetően hama­rosan eredményesen zárulnak. A pénteki fordulón — mint Grünewald kormányszóvivő sajtóértekezleten közölte —, két küldöttségvezető, Paul Frank külügyi államtitkár és Jiri Götz csehszlovák külügy­miniszter-helyettes nem volt jelen, mert kormányukkal konzultáltak. Szombaton és vasárnap nem lesznek megbeszélések. Grüne­wald jelezte, arra számít, hogy a hétfőn folytatódó tárgyalá­sok a hét közepén érnek véget. Harcok Kambodzsában Az elmúlt napokban az 5. és az 1. számú országút volt a kambodzsai harci cselekmé­nyek főszíntere. A hazafias erők az 5. számú országúton, Phnom Penhtől 95 kilométerre északnyugatra, megtámadtak egy 30 páncélozott gépkocsiból álló katonai konvojt. A Phnom Penh-i csapatok nagy veszte­ségeket szenvedtek és kényte­lenek voltak visszavonulni. MDK—NSZK Jóváhagyta a szövetségi tanács az alapszerződés törvénytervezetét Pénteken 11.02 órakor (közép-európai idő) a Kennedy' fokról elindult a Skylab űrlaboratórium felé ok amerikai Apollo-űrhajó, fedélzetén három űrhajós. Hét és fél óra múlva érkeznek célpontjukhoz, az „égi laboratóriumhoz”. A Skylab űrlaboratórium lakói: az Apolló utasai (balról jobbra) Joseph P. Kerwin (kutatópilóta), Charles Conrad jr. (parancsnok) és Paul J. Weitz (űrpilóta). Kubai vendégek Salgótar j ónban (Folytatás az l. oldalról) erővel, a fejlett tőkésállamok, a fejlődő országok és a még gyarmati sorban élő népek min­den békeszerető szervezetével. Még olyanokéval is, amelyek­nek politikai plattformjával nem is értünk egyet. A nagygyűlés szónoka ezu­tán a nemzetközi helyzet je­lenlegi alakulásáról, belpoliti­kai életünkről, majd a Kubai Köztársaság szocializmust épí­tő munkájáról szólt. Beszédéi így fejezte be: — Ügy gondolom, hogy a Nógrád megyei ipari szövetke­zetek tagsága egyemberként magáévá teszi a békemozga­lom célkitűzéseit és szövetke­zetük szervezeti megerősítésé­vel, gazdasági eredményeinek további javításával is hozzá­járulnak a béke megvédésé­nek nagy ügyéhez. Felszólalt a békenagygyűlé­sen és köszöntötte annak részt­vevőit Santiago Frayle, a Ku­bai Béketanács főtitkára, aki beszámolt a kubai nép szocia­lizmust építő munkájáról. Ki­jelentette, hogy a kubaiak, is hozzátartoznak az internacio­nalista közösséghez, egy nagy családhoz, a szocialista tábor­hoz és pártjuk vezetésével ha­tározottan építik Latin-Ameri- kában az első szocialista ál­lamot. A békenagygyűlést távirat­ban köszöntötték a pásztói, a drégelypalánki, a nógrádme- gyeri, a balassagyarmati és a karancskeszi ipari szövetkeze­tek dolgozói. A nagygyűlés táviratot intézett az Országos Béketanácshoz, amelyben a többi között ez áll „Harcolunk a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításáért, a népek közötti béke és barátság gért, a társadalmi haladásért.” A kubai vendégek részvéte­iével.- megtartott salgótarjáni békenagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Fejlődik a szocialista munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezeti bizottság a jövőben nagyobb figyelmet fordít az ifjúsági brigádmoz- galomra. Erőfeszítéseket tesznek műszaki brigádok •szervezésére is. A kormányrendelet a ver- senymozgalom szervezését a gazdasági vezetők munkaköri kötelességévé tette. Ettől füg­getlenül a szakszervezeti bi­zottság úgy döntött, hogy a nevelő és felvilágosító mun­ka tartalmának javításával segíti a dolgozók alkotó kez­deményezésének kiteljesedé­sét E cél szolgálatába állítja az üzemi demokrácia külön­böző fórumait. Arra törek­szik, hogy az anyagi és er­kölcsi elismerésinél megszűn­jön az egyenlősdi, hogy a szocialista brigádok a kapott jutalmat differenciáltan osz- szák szét, hogy a kimagasló­an és tartósan jól dol­gozók és a közéletben. is példamutatóan tevékeny­kedők magasabb kitünte­tésben részesüljenek. Ennek elősegítése érdekében az ed­diginél jobban figyelemmel kísérik majd a vállalások tel­jesítését. A vitában elhangzottakra Kanyó Béla, a HVDSZ me­gyei titkára válaszolt. Elis­merte, hogy a gazdaságban fejlődik a szocialista munka- verseny-mozgalom. A kor­mányhatározat részleteiben való végrehajtását azonban az alsó, közép- és felső veze­tés között fellelhető szemlé­letek és viták zavarták. Ez azért sem volt jó, mert az országos szervek munka- és üzemszervezés céljából min­taüzemnek jelölték ki a gaz­daságot. A megyei bizottság az elő­terjesztést a vitában elhang- zottakkal-kiegészitve elfogad­ta. Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: A nyugatnémet szövetségi tanács pénteken jóváhagyta a két német állam alapszerződé­sének ratifikálásáról és az NSZK ENSZ-tagságának kérel­mezéséről szóló törvényterve­zeteket. A két törvénytervezetet a parlament alsóháza. a szövet­ségi gyűlés már május. 11-én megszavazta. Az ellenzéki többségű szövet­ségi tanácsban a második ol­vasás során bebizonyosodott, hogy a CDU—CSU korántsem egységes ebben a kérdésben. A kereszténydemokrata tartomá­nyok miniszterelnökei kijelen­tették ugyan, hogy ellene van­nak az alapszerződésnek, de tudtul adták, hogy mégsem kí­vánnak óvást emelni a Bun­destag döntése ellen. Goppel, a bajor CSU-kor- mány miniszterelnöke viszont óvást kért, de javaslatával egvedül maradt. A péntek délelőtti vitában úgyszólván valamennyi tarto­mány képviselője felszólalt, a szövetségi kormány nevében pedig Willy Brandt kancellár és Franke, a belnémet kapcso­latok minisztere indokolta meg a Írét törvényjavaslatot. A szövetségi tanács állásfog­lalása után Gustav Heinemann szövetségi elnök még pénteken aláírhatta volna a ratifikációs okmányokat, ha a bajor kor­mány nem gördített volna akadályokat a törvénybe iktatás elé. Szerdán Bajorország — tud­ván, hogy nem számíthat si­kerre a szövetségi tanácsban —, egy másik módszerrel is megpróbálkozott: a szövetségi alkotmánybíróságnál kérte a parlamentileg már jóváhagyott alapszerződés érvényteleníté­sét. Goppel bajor miniszterelnök pénteken a Bundesratban is megismételte a CSU érveit, melyek szerint az ellenzéki CSU, az alapszerződést „alkot­mányellenesnek” tartja, hiá­nyolja benne az NSZK „alap­vető érdekeinek figyelembe vé­telét” és a „német egység helyreállítására” irányuló igényt. A karlsruhei alkotmánybíró­ság hétfőn délután foglalkozik Bajorország panaszával és va­lószínűleg nyilvános tárgyalást tűz ki a kérdésben. Ha nem ad helyt az érvénytelenítési keresetnek, Heinemann elnök aláírja a ratifikációs okmányo­kat, amelyeknek kicserélése után az NDK és az NSZK alapszerződése életbe lép. Kilenc nyertes tVógrádból: Kisorsolták a vidéki gépkocsi- nyeremény-betéteket Tegnap délután három órai kezdettel bonyolították te a salgótarjáni J óz&ef Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében az OTP 48. gépkocsinyereménybetét- könyv-sorsolását. A 334 vidék­re kisorsolt gépkocsi közül kilenc került a megyébe. Zsi­guli 2101 típusú kocsit nyert a 11. sorozatú 511383: 512 631; és az 514 009 számú, 2 NÚCRAD - 1973. ZaporoTsec 983-ast a 11. so­rozatú 509 051; 513 802; és az 516 094 számú 5000 forint ér­tékű betétkönyv tulajdonosa. Skoda S 100-ast a 11. sorozat 524 433 számú 5000 forint ér­tékű, és a " 002 685 valamint a 009 433 számú betétkönyv .^gazdája”. Ma sorsolják a budapesten, váltott betétköny­veket. május 26., szombat 1973 — a washingtoni po­litika: naptár szerint — Eu­rópa éve. Európa, amerikai szóhasználattal természete­sen Nyugat-Európát jelent. Számos jel mutatja, hogy az Atlanti .óceán túlsó partján a politikai stratégák a Nyugat- Európa és Amerika közötti újfajta viszonyon töprenge­nek. Henry Kissinger, Nixon mindenható nemzetbiztonsági főtanácsadója — aki ' ritkán mond nemzetközi politikai ügyekben fölöslegeset — leg­utóbb új Atlanti Charta ki­dolgozásának szükségességét emlegette. Az Atlanti-óceán partján levő országok között új partneri viszonyra van szükség — mondta Kissinger. És ezzel együtt egy földrajzi­lag abszurdumnak, politikai­lag azonban természetesnek tűnő dolgot mondott: Japán is ezek közé az atlanti or­szágok közé tartozik. Az, hogy az amerikai poli­tikában 1973. Európa eszten­deje, nem elhatározás, hanem szükségszerűség kérdése. Egy­részt a vietnami háború be­fejezésével ismét e kulcsfon­tosságú kontinens felé for­dulhatott a nemzetközi figye­lem, másrészt a változó vi­lágban igencsak szükségessé vált Washington és Nyugat- Európa viszonyát újra átgon­dolni. A második utáni időszakban világháború a tőkés Európa nem lehetett vetély>- társa a háborúból megerősöd­ve kikerült, ereje teljében le­vő Amerikának. A pénzügyi rendszer, a nyugati katonai szövetségi rendszer az Egye­sült Államok vezető szerepén alapult. Nyugat tőkés körei pedig a hidegháború időszakában egyenesen meg­követelték az amerikai rész­vételt a kommunizmus meg­állítása, majd felgöngyölí­tése jelszavával jelentkező imperialista stratégia megva­lósításában. i Az 1970-es évek világa azonban már más. A három legalapvetőbb változás: a Szovjetunió és a szocialista Európa éve országok megerősödése követ- Anglia belépésével minden- keztében, a. hidegháború fo- képpen nagyobb gazdasági kozatos megszűnése, a tár­gyalásos korszak beköszönté­se. Igen fontos azonban a nyugat-európai egység szoro­sabbá válásának, Japán előre­törésének tendenciája is, amely időben pontosan egy­beesett az Egyesült Államok gazdasági, politikai erejének gyöngülésével. Kezdjük talán az utóbbival. A vietnami háború — az idő múlásával ez egyre inkább látszik — döntő befolyással volt Amerikának a világban elfoglalt szerepére. A délke­let-ázsiai véres kaland még kiteljesedésének időszakában megosztotta a nyugati szövet­ségeseket. Olyan országok kormányai, akik korábban minden külpolitikai lépésé­ben hűségesen követték Washingtont — most nyíltan felléptek a háború ellen. A háború és annak kudarca mélyre süllyesztette az USA tekintélyét. Olyan országok, amelyek a harmadik világban eddig amerikai támogatásra — helyesebben az Ameriká­hoz fűződő egyoldalú kapcso­latra — alapozták gazdaság­politikájukat.’ elkezdtek más­felé is orientálódni. Megren­dült a tőkésvilág gazdasági építménye. A dollárválság gyakorlatilag nem más, mint összefoglaló neve annak a fo­lyamatnak, amely libikóka­szerűen — az Egyesült Álla­mok gazdasági hatalmának süllyedésével egyidőben — az európai tőkésállamok és Japánt emelte magasba. Ezen a folyamaton — amelynek csak egyik megnyilvánulá­si formája az addig megdönt­hetetlennek hitt dollár trón­jának megingása — nem se­gíthettek az elsősegélyszámba menő intézkedések (dollár­leértékelés, más valuták fel­értékelése, lebegtetése). hatalommá vált az európai közösség. Olyan erővé, amely nem hajlandó érdekei fölébe helyezni az amerikai kívá­nalmakat Az Egyesült Álla­mok pedig nincs abban a helyzetben, hogy keményen lépjen fel Nyugat-Európával szemben. Hiszen például egy kereskedelmi háború a Közös Piaccal szemben többet árta­na Amerikának mint Nyugat- Európának. Az USA kereske­delmi mérlegében ugyanis az Európai Gazdasági Közösség­gel szemben 1,7 milliárd dol­láros felesleg mutatkozik. Így alakult ki aztán az a hely­zet, hogy Washington, amely annyi éven át az egyesült Nyugat-Európa — e szocializ­mus elleni védőfal — össze- tákolásán fáradozott, most örömmel figyeli e falban mu­tatkozó -repedéseket, és meg­próbálja minél jobban kiját­szani ezeket az országokat egymás ellen. A leglényegesebb űj ténye­ző a nemzetközi enyhülés. A tárgyalások megindulása és elsősorban Európában a tar­tós béke lehetősége egycsa- pásra feleslegessé tett régi módszereket. Miközben egy­re szaporodtak és mélyültek a két- és több oldalú tárgya­lások, s teret nyertek a kon­tinensen a békés egymás mel­lett élés elved, a nemzetközi kapcsolatoknak ez a módo­sulása nem hagyta érintetle­nül Nyugat-Európa és Ame­rika viszonyát sem. Alapvető érdekkülönbségek mutatkoz­nak. Az Egyesült Államok közel háromévtizedes szerepválla­lása a nyugat-európai straté­giában, az USA domináns szerepe a NATO-ban azt eredményezte, hogy a nyugat- európai országok tudomásul vették azt a1 kényelmes álla­potot, hogy katonai kiadásaik egy részét a tengerentúli adó­fizetőik fedezik, s hogy az atomemyő Nyugat-Európa fölött mentesíti őket a kato­nai terhek jelentős részétől. Ilyen körülmények között az az amerikai elképzelés, mi­szerint a jenki katonák visz- szatémének az Atlanti-óceán túlsó partjára, nem váltott ki lelkesedést a nyugat-európai politikusokból. Miközben Washington a katonai jelen­lét csökkentésében érdekelt, Ny ugat-Európa ban a kormá­nyok e csökkentést minél tá­volabbi időre szeretnék tol­ni. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése á szo­cialista országokkal pedig versenytárssá tette az atlanti országokat A Szovjetunió és a többi szocialista ország rendkívül nagy lehetőséget jelent a nyugati tőkés körök számára. A, gazdasági kap­csolatokat rohamosan lehet bővíteni — e fejlődésnek azonban keretei vannak. E kapcsolatokat keretbe foglal­ja a szocialista országok terv- gazdálkodása, a kiegyensúlyo­zott gazdasági fejlesztés igé­nye, valamint az a tény. hogy a szocialista országok között sokoldalú és gyümö'- csöző kapcsolatok alakultak ki', amelyek természetesen a Nyugattal való kereskedelem során nem szenvedhetnek csorbát. A szocialista orszá­gokkal való gazdasági kap­csolatok vonzó, ugyanakkor mégis hosszú távon korláto­zott volta előreláthatóan ki fogja élezni a tőkésországok­nak e piacokért, folyó verse­nyét. Európa éve tehát az ellen­tétek jegyében kezdődött és egyelőre az új kapcsolatok Chartába foglalásának ameri­kai igényével folytatódott. A szakadék az Atlati-őceán két partja között nem lett keskenyebb. A nemzetközi erőviszonyok rohamos módo­sulásának időszakában ebbten nincs is semmi különös. Kereszty András /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom