Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

„Csak a puszta kéz van, meg az agyag...” Egy marék föld, egy kavics, az agyagdarab millió for­mát, millió lehetőséget őrző anyag. Ügyes kéz. értő ujjak szükségesek ahhoz, hogy a legszebb forma szülessen be­lőlük. Hegedűművészet A hege­dűn nincsenek kijelölve a hangok, az érző ujjnak kell ki,tapugatni. kisímogatnj a dallamot. 1 Agyag és hegedűművészet. Groteszk összehasonlítás. Pe­dig van bennük valami közös. A Becskén élő Mészáros Pál szerint az agyagformálás ki­csit a hegedű művészethez ha­sonlít. Mindkettőre születni kell, rengeteget gyakorolni. Különben csak a komyiká- lásig, avagy a virágcserép- készítésig jut az ember. A fazekasság mesterség, vagy művészet? Ez is. az is. A megye egyetlen fazekasmeste­re, Mészáros Pali bácsi, már- már művészi fokon végzi ezt a nehéz munkát. Patakparti kis műhelyében felesége segítségével csinálja az iszapolást, faragást, koron­golást, égetést. Ottjártunkkor a kemencében ült és az ége­tésre váró termékeket rakta sorba. A kemencében, amelyet 1000—1100 fokra kell felfűteni. hogy a vázák, kancsók, agyag­edények „becsülettel kiégje­nek”. A ház udvarán, a műhelyben szépen formált öblös köcsögök, pingálásra váró korsók sora­koznak. Nézi-nézi az emberes minduntalan a kerámiaművé­szetre gondol. A csodálatos Bőd Éva. és Gorka-kerámlák- ra. meg arra, hogy ez a mű­vészeti ág mennyire alkalmas lenne a palóc folklór ébren­tartására, a hagyományápolás­ra. Mészáros Pali bácsi mesél, meséi olyan színesek, mint amilyenek a keze alatt formá­lódó tárgyak. Mesterségét A becskei fazekasmester (Kulcsár József felvétele) 1928-ham kezdte Becskén. Jött a faluba egy Csányi Ferenc nevű fazekasmester az Alföld­ről- ö volt Pali bácsi tanító- mestere. — Beálltam inasnak. Akko­riban az inasnak keményen kellett ám dolgozni. Hajnal négykor már talpon voltunk és késő estig meg se álltunk- Először az agyaggal ismerked­tem.' Az agyagkeverés, az ará­nyok betartása az alapja a fazekasságnak­Korongozás. Nincs forma, nincsenek sémák; csak a pusz­ta kéz van, meg az agyag. Hogy az ember tudjon paran­csolni az agyagnak, ahhoz óri­ási gyakorlat kell, meg finom kéz. — Ha egy hónapig nem ko­rongozok. azt már megérzem- Kimegy a kéz a formából, nem engedelmeskedik az anyag, durva formákat szül. Pali bácsi kijön a kemencé­ből és a gyakorlatban is lát­hatjuk a korongozást- Forog a kerék, egyre gyorsabban, bo­szorkányos ügyességgel nő ki a szürke agyagból az öblös köcsög. — Nincs folytatás, kihal ez a szakma? Igen, valóban így van. A fiatalok közül ma már kevesen vállalkoznak arra, hogy ezt a mesterséget kita­nulják. Én meg? Lassan meg­öregszem, elfogy a fizikai erő — mert erre is szükség van — és nem tudom csinálni-.. Tudja, ismertem az Alföldön a Budár családot. Minden tag­ja fazekas volt- Ma is él még az egyik lányuk — nő létére csinálja ezt a nehéz mestersé­get. Nekem is vannak fiaim, de nem vállalkoztak a folyta­tásra. .. Én az* mondom, ne is legyen fazekas az, aki nem tudja a szívét beleadni ebbe a tevékenységbe. Pali bácsi az udvaron egy csörgő kancsót mutat. — Agyaggolyó csörög ben­ne. És tudják, hogy miért? Azért van, hogy ha elküldik a gyereket vízért, el ne aludjon- Régen ezt így mondták. Ma már? A csörgő kancsót csak dísznek tartják, kedves népi emlék. Pali bácsi még sokáig akar­ja forgatni a korongot, de — megjegyzi — ereje már fogy­tán. van: 62 éves. — Megöregszik az ember. S mire úgy érzi, hogy már teljesen benne van a munká­ban, abba kell hagyni. Egy életen át ő hegedűit, aztán meg már csak nézi a hegedűt, vagy mások játékát hallgatja­V. Kiss Mária MOZI ÉLET Ä vidámság jegyében Rengő díszterem, s más gondok Nagy, szürke épületben mű­ködik Balassagyarmaton a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskola. Egészségügyi, óvó­női és gépészeti szakközépis­kolai osztályokban tanulnak a fiatalok. Mintegy háromne­gyed részük kétkezi dolgozó gyermeke. Tanulmányi hely­zetük javítása, a segítésük­kel kapcsolatos teendők elvég­zése. pedagógiai, szociá­lis és társadalmi támo­gatásuk szem előtt tartá­sa e tanévben is egyik köz­ponti témája volt a tantestü­letnek. Az oktatáspolitikai ha­tározat szellemében — a he­lyi lehetőségek határain belül — számos módot találtak min­denekelőtt a tanulmányi hely­zet javítására. Gulya Pál igazgatóval a gondokról beszélgetünk. Kiderül: nem is olyan nagy ez a szürke épületszárny. De erről majd később. Először — s ez idő táit ez érthető is — az egyetemi előkészítők ke­rülnek szóba. Fizikából, ma­tematikából jól működnek az élőkészítők. Akadnak tanulók, akik az egészségügyi szakkö­zépiskolából például orvosi egyetemre készülnék, számuk­ra olyan tárgyból is van elő­készítő. amelyből egyébként „hivatalosan” nem lenne. Az egyetemek által nyaranta szervezett tanfolyamokon is részt vésznek tanulók. Gyakorlat már a Szántó Kovács Szakközépiskolában is: úgynevezett „szintfelhozó” korrepetálásokat szerveznek az első éveseknek, elsősorban a természettudományos tár­gyakból (kémia, fizika stb.). S a kezdő oroszosok felkészí­tése is folyik. Több gyerek ugyanis olyan általános isko­lából jön a középiskolába, ahol nem tanult orosz nyel­vet. E formák természetesen más középiskolákban is is­mertek hagyományosan már. A szociális támogatás szintén „hagyományosan” történik. — ösztöndíjat az idén nyolc tanulónk kap — tájékoztat az igazgató. — A bejárók pedig utazási költségtérítés címén csaknem kapnak. ötvenezer forintot Milyen lehetőség van az if­júsági szervezet öntevékenysé­gének. nevelési szerepének fokozására? Hiszen ismeretes, hogy a megyénk oktatáspoli­tikai teendőiről szóló határo­zat is milyen fontosnak tart­ja azt, hogy a KlSZ-szerveze- tek programjaikkal biztosít­sák a cselekvési területet, a tanulóifjúságnak. A megfe­lelő mozgalmi keretek adja­nak lehetőséget az egyéni ké­pességek kibontakoztatásához, a nevelés tényezői legyenek. A klubélet körül gondok vannak a Szántó Kovács Szák­középiskolában. S a kollégiu­mokban is. Kevés a hely. A balassagyarmati leány- és fiú­kollégiumban a lakóknak mintegy kétharmada „szán- tós”. A leánykollégiumban egy klubszoba éli rendelke­zésre. Csupán ez a szoba nem szünteti meg az iskolai mé­retű gondokat, s például a bejárók gondját sem. — Körülbelül százezer fo­rint kellene ahhoz, hogy gond­jaink megoldódjanak, ez azon­ban hiányzik — jegyzi meg az igazgató. — Egyébként, ha lenne, én mindenekelőtt sáto­rozási garnitúrát szereznék be ebből az összegből. A másik feléből meg klubot rendez­nénk be. Persze, ez csak „álom” jelenleg. Így is sokat költünk a szociális támoga­tásra. E támogatás jelenlegi formái azonban az iskolai élet szintjén nem jelentkeznek, bár kétségkívül jelentős segítséget adnak azoknak, akik ezt igénybe veszik. S a népgazda­ság teherbíróképessége most nem bír többet. Az iskolának van egy nagy díszterme, de reng. Statikai lag felül kell vizsgálni, pddig nagyobb rendezvények tartá­sára nem alkalmas. Fia hasz­nálható lenne, esetleg még „klubosítani” is tudnák némi ráfordítással, ötlettel. S az iskolai bálok szervezése is si­mább lenne. Ügy tűnik tehát, hogy a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskolában mindenekelőtt a tanulmányi támogatás hagyó mányos és ismert formái azok, amelyek a kétkezi dol­gozók gyermekei számára kü­lönösen jelentősek. A szándék az iskolán kívüli forrnák meg­szervezésére is él, azonban a jelenlegi keretek közt ennek módját még kutatni kell. T. E. A hét fllmműsorát ál­talában a vidámság jel­lemzi. A balassagyarma­ti Madách Filmszínház négy filmvígjátékot, a Hideg pulykát vetíti. A Jack London műveinek felhasználásával forga­tott kétrészes román— NSZK kalandfilmet. A tengeri farkast május 28—30-án játsszák. A sikerfilmek sorozatban Dino Kist nagy sikerű filmvíg játékát, A pap feleségét május 25-26- án mutatják be, Sophia Loren és Marcello Mast- roianni főszereplésével. A bosszúállók című szovjet kalandfilmet május 28—29-én láthat­ják az érdeklődők. Va­sárnap, május 27-én az első magyar színes- film, a Fazekas Mi­hály elbeszélő költemé­nyéből forgatott Ludas Matyi kerül bemutatásra. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban május 24—27- én délutáni előadásban a Lá-~ nyok pórázon című francia— olasz filmvígjátékot mutatják be, Louis de Funes és fia, Olivier, valamint tizenkét csi­nos görl főszereplésével. Az említett- napokon esti elő­adásban A miniszter című svéd filmet tekinthetik meg a mozinézők. A mű érdekes­ségét jelenti, hogy a Drága John cűnű filmből jól is­mert Jarl Kulié nemcsak fő­szereplője, hanem rendezője is a filmnek. A Hideg pulyka című amerikai filmkomédiát május 28—30-án vetítik. Má­jus 26-án, szombat délelőtti műsorban a magyar—NSZK koprodukcióban forgatott Csárdáskirálynő című filmet nézhetik meg az operett ked­velői. A betyárok bosszúja cí­mű román kalandfilmet má­jus 27-én miatinéelőadáson .látsszák. A József Attila Megyei Mű­velődési Központban május 25-én az Art Kino műsorá­ban Fadil Hadzic fiatal ju­goszláv filmrendező Várako­zás című filmjét mutatják be. Két film megyei bemutató­jára kerül sor a héten. Az amerikai Hideg pulyka vér­beli komédia a javábóL Rendkívül mulatságos « film cselekménye, amely egy elma­radott amerikai kisvárosnak a nikotin ártalmai ellen foly­tatott hősi küzdelméről szól. Jarl Kulié filmjének. A miniszternek tulajdonképpeni hőse egy tündér! kisfiú. Szü­lei elfoglalt emberek, keveset Jelenet A miniszter című svéd filmből tudnak gyermekükké’ foglal- mekek érdekében a családi kozni. Á kisfiú saját maga rfevélés hiányosságaira, a fo­keres hát megfelelő baráto- kozottabb "szülői gondoskodás- kat, időtöltést. A film a gyér- ra hívja fel a figyelmet. • • Ösztönzőbb továbbképzés A megyei művelődésügyi osz­tály toyábbképzési kabinetjétől a napokban fontos rendelkezés érkezik az alsó és középfokú Iskolák igazgatóihoz a peda­gógusok továbbképzésével kapcsolatban. A művelődésügyi osztály és a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottsága az érvényben levő együttműködési megálla­podást és a jutalmazási irány­elveket kiegészítette. Az Isko­lai munka hatékonyságánál» javítása érdekében — többek között — rögzítették az er­kölcsi és anyagi ösztönzők konkrét formáinak alkalmazá­sai Az 1972-es júniusi KB- határozat is jelentős szerepet szán a oedagógus-továb’'vép- zés erkölcsi és anyagi elisme­résének- Ezért is szükséges, hogy az iskolák igazgatói job­ban odafigyeljenek a nevelők továbbképzésére, annak erköl­csi és anyagi elismerésére. A kiadandó rendelet sza­bályozza, hogy az iskolák igazgatói, intézmények vezetői milyen erkölcsi ég anyagi esz­közökkel jutalmazzák a meg­határozott továbbképzési for­mákon résztvevő nevelőket. A továbbképzési kabinet ál­tal kidolgozott rendelet me­gyénk oktatási intézményeiben az egyes tanfolyamok befeje­zése után egységesen szabja meg — az eredményektől füg­gően —, hogy rendkívüli elő- lépést, pénzjutalmat, vagy mindkettőt kell adni a maga­sabb szakismeret megszerzése után a résztvevő pedagógu­soknak. — gy. 1. — Szobrok a Palócligetben A Balassagyarmati városi Tanács, valamin* a Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1975-ig jóváhagyta a város képzőművészeti . beruházási tervét. A PalőcUget ideális környezetet nyújt a szobrok­nak Már ez év januárjától itt látható Veszély Jelena által készített Rózsavölgyi Márk- portré. Terv szerint, még az idén ide kerül Borbág Tibor Petőfi-emlékoszlopa, s idős Szabó István Kossuth-díj as ér­demes művész Palóc madon­nája. Nagy István portréját Hadik Gyula készíti, szintén ez évre tervezik a ligetben való felállítását. Balassagyar­mat szoborfóruma az évek során a város egyik vonzere­jét jelentheti. NÓCRÁD - 1973. május 23., szerda •iiiimtiimiiitmimiimitiiiiitmiittuiiiiiiiiiiimitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitifiittiiiiiiiitmiiiuniiHtti'h FEKETE SÁNDOR: 15. PETŐFI ÉLETE iiimiiiiiiiimniiiiHiiiiiiitininMniiniiiimmiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiimiiiiHmiiiimiiniiiiiiiiimtiiiiimtiiii A rövid sorok komoran csattognak, mint a farkasok­ra irányított fegyverek. A kép élet, felfokozott, szinte túlzott, de lényegében fájdal­masan találó: ez volt az igaz költő sorsa a Habsbur­gok birodalmában. Petőfinek is tudnia kellett, milyen ve­szélyeket vállal forradalmi költészetével. A Pesten hem­zsegő rendőrspiclik egyikének jelentésében olvashatjuk a bi­zonyítékot: „A társaságban többnyire néma és nem ott nyilvánítja forradalmi szelle­mét, hanem költői munkái­ban. Petőfi a minisztérium és a monarchia ellen szidalma­kat szedett versbe és egy fölhívást is készített " Ma­gyarországhoz a lengyelek fölszabadítására, továbbá egy forradalmi költeményt Ma­gyarország részére, amely a szabadság minden határán túlmegy. Ezt a három költe­ményt Petőfi csak bizalmas körben olvass? föl vagy sza­valja' el. Ha észreveszi, hogy jegyeznek, akkor megszakít­ja előadását. Petőfi nagyon titkolódzik ezekkel a versek­kel, s ez az oka, hogy a re­ferens eddig nem kaphatta meg ...” Besúgók gyűrűjében, szegé­nyen, a fizetett ügynökök és az elmaradt ízlésű szánalmas irodalmárok ellenséges kriti­káinak tüzében, „ábrándos golyhónak”, vagy éopen „fél­bolondnak” gúnyoltatva •— Petőfi ment a maga útján. Ha azt mondjuk — mert ezt kell mondanunk —, hogy az elvek és tettek eszményi egy­ségét tekintve irodalmunkban senki sem állítható mellé, ak­kor nemcsak arra gondolunk, hogy elveiért végül is életét áldozta. Háborúkban, forra­dalmakban mások is haltak mér meg hősökként. Talán még az eszméit megpecsételő ha­lálnál is csodálatraméltóbb, hogy békés mindennapjaiban követni tudta a Ha férfi vagy önmaga fogalmazta erkölcsi narancsát. Amilyen könyörtelen volt saját magával szemben, any- nyira az elvek embereként állt helyt nemcsak a hatalom­mal, a kiváltságosakkal szem­ben, hanem barátai között is. Áz alakoskodást, a cél szente­síti az eszköz okoskodását, a sima mosolyú taktikázást megvetette. Elvei kimondásá­ra mindenkivel szemben kényszert érzett. Ha ezek az elvek paran­csolták, összeveszett Tompa Mihállyal, barátjával és köl­tőtársával, megszakította Jó­kaihoz fűződő meleg barátsá­gát, megtámadta (1848-ban) Vörösmartyt, atyai jótevőjét, összeütközött Széchenyivel, Kossuthtal, a szabadságharc több kiváló tábornokával. A szelíd Arany Jánoson és a rajongásig szeretett Bem tá­bornokon kívül aligha tudnánk olyan nevet említeni a re­formkor és a forradalom nagyjai közül, akivel ne let­tek volna kisebb-nagyobb ösz- szecsapásai. Ha a Hazánk című győri lapnak, különben igen derék szerkesztője. Kovács Pál a költő Üti leveleiből kihagyott néhány megcsipkedett nevet, Petőfi így kezdte dorgáló le­velét: „Édes Palim... Kap­tam leveled, s többek között azt a tanulságot merítettem belőle hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szerkesztő gyáva. Ebadta. ..” Ne gondoljuk azonban, hogy az elvi könyörtelenség valamiféle rideg emberré tet­te volna a költőt. Éppen nem! Ismerős a történelemből az a fajta megszállott, aki körül megdermed még a levegő is, aki gyengeségnek érzi a mo­solyt és bűnnek a szeretetet, aki szemrebbenés nélkül ál­dozza fel ember mivoltát el­veiért (rosszul felfogott elvei­ért). Petőfi távolról sem em­lékeztet rájuk. Jó emberei között maga volt a szeretet- reméltóság. a derű és önzet­lenség, a hűség és az odaadás. Erre is hozhatunk példát, épp abból az esztendőből, amelyből kissé kitekintettünk a költő jellemrajza kedvéért — 1847. januárjában tűnt fel Arany János, pályadíjat nyert Toldijával. Petőfi „egy ülőhelyében” olvasta el a nagyszerű költeményt és azonnal versben üdvözölte pályatársát. De hogy Petőfi mennyire nem volt az elvek és eszmék érezlem nélküli fanatikusa, azt persze legközelebbről mégis­csak szerelmi regénye mutat­ja. S ezzel a jellemrajzról vissza is térhetünk az élet­rajzra. ,Dicső, dicső leány. Két újabb nagy utazás kö­vetkezik egymás után. 1847. májusában Petőfi elindult le­ánykérő útjára. Debrecenen át, Erdődre. Egyenesen Szend- reyékhez. Az apa megismétel­te elutasító szavát. Az anya zokogott. De Júlia módot ta­lált arra, hogy minden áldo­zatra kész szerelméről bizto­sítsa a költőt. Ekkor Petőfi már arra gon­dolt, hogy megszökteti Júliát.- Elvttteiek volna, mint nap a harmatot. Mint az esti szellő a rózsalevelet, De most, mint a nyílvesszővel a zaklatott Megsebzett oroszlán, úgy megyek el veledI Júlia, érthetően, nem szök­ve szeretett volna távozni a szülői házból. Az ostromolt apa időt akart nyerni, egy hét haladékot kért, de alighogy a költő kitette a lábát, levélben ismét visszautasította a kelle­metlen kérőt. Máius 25-én Petőfi ünneplőbe vágta ma­gát, s ismét megjelent Szend- re.yéknél, komor engesztelhe­tetlenséggel követelve a le­ányt. (Folytatjuk) ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom