Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

Az újítók nyugtalan em­berek. Általában mindig azon törik a fejüket, mit, hogyan lehetne ésszerűbben, kevesebb munkával előállí­tani, olcsóbban jobb minő­seget termelni- Ök azok, akik többet adnak a közös alaphoz, mint amennyit a fizetésért kötelező. Me­gyénkben is számtalan új gép. termelési eszköz, kor­szerű technika és technoló­gia kialakítása fűződik a nevükhöz. Az arany-, ezüst-, bronzérmes kivaló újítók száma is évről évre szaporo­dik. Pedig a kitüntetést nem adják olcsón, megfelelő gaz­dasági eredmények elérése kell hozzá­Megyénkben az SZMT ki­mutatása szerint, egy év alatt 1648 újítási javaslat született, amelyek közül 833 megvalósult. Az újítások­ból származó megtakarítás- illetve gazdasági eredmény több mint 30 millió forint volt. Olyan eredmény ez, amire számítani lehet, de előre tervezni nem. Haszna egy-egy vállalatnál, végső soron az egész népgazdaság­ban jelentkezik, örvendetes jelenség az is, hogy egyre több a munkás újító. Tavaly például az újítások 62 szá­zalékát fizikai dolgozók ké­szítették. A nagyobb vállalatoknál az idén is elkészültek az újítási feladattervek. Figye­lemfelkeltő szerepük jelen­tős, mert a meglevő gondok megoldásához kérik ezek­ben az újítók, műszakiak, szocialista brigádok és mun­kások segítségét. Érdemes forgatni ezeket a feladatter­veket és fáradozni a megol­dás érdekében. A legtöbb témakörnél asz újítási díjon felül járó céljutalom ösz- szegét is feltüntették­Az újítás cisösorban, köz­ügy. Az egyéni ötletek is ál­talában a közösségeken be­lül érlelődnek, kristályosod­nak mind tökéletesebbé. A gyakorlati tapasztalatok is azt igazolják, hogy egy-egy nagyobb kérdés megoldása sokkal gyorsabb, könyebb, ha kisebb kollektívák fog­nak hozzá- Az utóbbi idő­ben az újítások kidolgozásá­nak, megvalósításának kivá­ló műhelyeivé váltak a szo­cialista brigádok. A legtöbb helyen a brigádfelajánlá­sokban is szerepel újítások kidolgozása. Ezt a törekvést érdemes és szükséges is tá­mogatni mindenütt. A kollektív szerződés mó­dosításakor s legtöbb üzem­ben az újítási szabályzatot is kiegészítették a kor kö­vetelményeinek megfelelően. Zöld utat biztosítani az újí­tásoknak. ez lett az alapcél. A nagyobb szakudással, technikai látókörrel rendel­kező műszakiaktól is több újítást várnak. Az anyagi érdekeltséget is ösztönzőb­be tették- Az újítás ugyanis a legolcsóbb befektetés, ami sokszorosan megtérül. A nógrádi szénbányáknál az elmúlt negyedévben 120 újítási javaslat született, amelyek közül 90-et elfogad­tak. Az előkalkuláció szerint egymillió 200 ezer forint gazdasági eredményre szá­míthatnak ezekből- Egyre több az üzem- és munka- szervezés tökéletesítését cél­zó javaslat. Ha nem is mind­egyik minősül újításnak, a szándék, a törekvés mégis olyan, amire érdemes oda­figyelni. A párt központi bi­zottságának tavalyi állás­foglalása visszatükröződik ebben. Sokat, az eddiginél még többet tehetnek az újí­tok is a párthatározatban foglaltak megvalósításáért. Az újítási kedv fokozásá­nak vannak már, kialakult, jó módszerei. A segítség- nyújtás, gyors ügyintézés, az újítások megvalósítása a legjobb ösztönző. De erköl­csi, anyagi elimerés is fon­tos, amiről soha nem szabad megfeledkezni. B f. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MfÖYEI BIZOTTSÁGA E S ,A MEGYEI TANÁCS ÍAPJA , XXIX. ÉVF., 117, SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973 MÁJUS 2 KEDD Kádár János részvételével J^ort- és ällcami uezelök BätogcitcBSci m BMlf-n « Hétfőn magas rangú párt­ós állami vezetők látogattak a BNV-re. A vásárt fölkereste Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Apró Antal, az ox'szággyúlés elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Főisko­lájának rektora, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára. A vendégek a körsétát a kőbányai vásárteruleten kezd­te^ A bejáratnál dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és Földes Lászlóa HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd kalauzolta a lá­togatókat. FóLkeíestek a Magyar Tudo­mányos Akadémia, az OMFB, a mezőgépipar pavilonját, megtekintették a járműipar kiállítását, az , élelmiszeripar pavilonját. A látogatást a Városligetben folytatták, ahol a könnyűipari pavilont, a kohó- és gépipari kiállítást, végül a Szovjetunió pavilonját tekintették meg. A látottakról a vendégek nagy elismeréssel nyilatkoz­tak. (MTI) Maratoni megbeszélésekkel Befejeződött a Brezsnyev—Brandt eszmecsere kezleten közölték, hogy Brezs­nyev és Brandt vasárnap — a tágyalásokon, a munkaebé­den és a munkavacsorán — összesen 11 órát töltött együtt. A vasárnap délutáni megbe­szélések napirendjén ismét a kétoldalú kapcsolatok kérdé­sei és a nemzektözi problé­mák szerepeltek. Mint von Wechmar rámu­tatott, Willy Brandt részlete­sen tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet egyebek között az NSZK közös piaci tagságá­val összefüggő problémákról, és Brezsnyev több kérdést tett fel ebből a témakörből. Megvitatásra került az euró­pai biztonsági értekezletet Képünk a Hotel Petersbcrg teraszán készült vasárnap: előkészítő helsinki és az euró- Brczsnycv (balról) és Brandt (jobbról) Pai haderőcsökkentési tárgya­lásokat előkészítő bécsi kon­zultáció kérdése is. Leonyid Brezsnyev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára és Willy Brandt szövet­ségi kancellár vasárnap dél­előtt háromórás négyszemközti megbeszélést tartott. Az eszmecsere színhelye — mint vasárnap délutáni sajtó- értekezletén von Wechmar kormányszóvivő közölte — a Petersberg Hotel terasza volt. Délután a legszűkebb kör­ben — Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Bahr szövet­ségi miniszter későbbi bevo­násával — a szövetségi kancel­lár venusbergi otthonában folytatódott. Hétfőn délelőtt 10.00 órakor Bonnban folytatódtak a szov­jet—nyugatnémet tárgyalások. Gromiko szovjet külügymi­niszter a Petersberg Hotelban találkozott Egon Bahr nyugat­német miniszterrel, hogy a Brezsnyev-látogatás záróok­mányának végleges formába öntésén dolgozzanak. A két miniszter, akárcsak vasárnapi találkozójukon, külön figyel­met szentelt annak a kérdés­nek, hogy a közös közlemény­ben. vagy nyilatkozatban mi­lyen megállapítások legyenek Nyugat-Berlinre vonatkozólag. A találkozóval egyidőben sajtóértekezletet tartott a két fél szóvivője, Leonyid Zamja* tyin, a TASZSZ vezérigazga­tója és Rüdiger von Wechmar nyugatnémet kormányszóvivő. A több száz újságíró részvé­telével megtartott sajtóérte­ISógrádi vendégségben Vöröskeresztes delegáció az NDK-ból Az egészségügyi hónap egyik jelentős eseménye az a látogatás, melyet az NDK-ból érkező vöröskeresztes delegá­ció tesz Nógrád megyében. A vendégek tegnap este érkez­tek Salgótarjánba. Itt-tartóz- kodásuk egy hete alatt széles­körű tájékoztatást kapnak Sal­gótarján és a megye egészség- ügyi ellátásáról, a vöröske­resztes munka helyi módsze­reiről, és az együttműködés lehetőségeiről. Ma délelőtt 9 órakor a Karl-Marx-Stadtból érkezett háromtagú küldöttség dr. Bms Hagemoser vezetésével a me­gyei Vöröskereszt szervezeté­ben találkozik a helyi szerve­zet vezetőivel. Szoó Béláné tit­kár tájékoztatást ad a megyé­ben folyó munkáról. A mai nap programjában szerepel még a megyei kórház, a véradó- állomás, és a KÖJÁL megte­kintése. Délután a vendégek a kán vasi aknaüzembe láto­gatnak, ahol véradónapot ren­deznek. Az NDK-delegáció holnáp Balassagyarmaton tartózko­dik, á köveikäö napon pe­dig Rétságon véradóünnep­ségen vesz Irészt. A munka­nap Kazáron ér véget, ahol polgári védelmi gyakorlatot tartanak. Május 25-ére ugyan­csak összetett programot szer­veznek a vendéglátók: iskola- látogatás, az öblösüveggyár megtekintése, majd látogatás a Nógrádi Szénbányáit igazga­tóságán. Ezen a napon a kül­döttség tagjai megnézik a bá­nyászmúzeumot. A hét vé­gén vendégeink kirándulást tesznek a Mátrában, ellátogat­nak Egerbe, Miskolcra, és Lil­lafüredre. A látogatás utolsó napján, 28-án délelőtt a két vöröske­resztes szervezet közösen ki­értékeli az egy hét alatt vég­zett munkát. Az NDK -dele­gáció hétfőn délelőtt utazik el Salgótarjánból. (Folytatás a 2. oldalon) A cső vezeték-szerelői: Kulcsár felv­Tudományos ülésszak a TIT-ben A halhatatlan Madách Egy évforduló akkor hasz­nos a tudomány szempontjá­ból, ha meglevő hagyományt tesz tudatossá. Madách, Az ember tralgédiáija alkotója 150 évvel ezelőtt született. Felvetődik a kérdés, hogy ezt a művét a haza, avagy az em­beriség sorsa feletti aggódás inspirálta. Nem lehet válasz­tóvonalat húzni : egy nép sor­sa, jövője, elválaszthatatlan az emberiség nagy problémá­itól. A Tragédia híres, gyak­ran idézett mondata; ... „em­ber, küzdj és bízva bízzál!” — mennyi vitát kavart, mily’ so­kan. töprengtek már azon, hogy optimista, vagy pesszi­mista kicsengésű? Azt hi­szem, a válasz az, hogy min­den kornak magának kell megoldania a maga gondjait, generációk teszik fel a ma­guk száméira a kérdést. És éppen a mindig aktuális lét­kérdések sokasága teszik Ma- dóchot elevenné, ma is élővé — ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg tegnap dr.. We­ber Antal egyetemi docens, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára a Madách Imre születésének 150. évfor­dulója alkalmából megrende­zett tudományos ülésszakot Salgótarjániban.. A TIT megyei szervezeté­nek székházéban egyibegyúlt hallgatóság a bevezető után. dr. Horváth Károly, eigyete- mi docens, az irodalomtudo­mányok kandidátusa „Madách és a poéma d’bumanité” cím­mel tartott előadását hallgat­ta meg. Beszélt a Tragédia nagyságáról, az ebben meg­fogalmazott nemes gondola­tokról1; a küzdelemről, az esz­ményi szerelemről, valamint az élet és halál kérdésedről. Elmondotta, hogy az emberi- ségköitemény a XIX. század terméke, amely alkalmat adott a nagy francia forradalom és az ipáid forradalmat követő polgári társadalom ellent­mondásainak feltárására, a mitologikus, filozofikus ábrá­zolásmódon keresztül. Az emiberiségköltemények egyik fajtája (Goethe: Faust) mitikus, szimbolikus keretben ábrá­zolja az egyetemes emberi törekvéseket, míg a másik irány, az epikai formába ön­tött eniiberiségkölcemény, köz­pontban az emberrel, az em- beafi humanitással. (La Marti­ne, Victor Hugo). Az emiberi- ségpoéma két típusának; a fausti és a poéma d’huma­nité közös megjelenítési for­mája Az ember tragédiája. Az emberi haladás, az egye­temes szeretet, a testvériség kérdéseinek taglalója. Amikor Madách művét megalkotta, célja az volt, hogy a saját korában ható eszméket le­mérje a történelem mérlegéin. A színek tulajdonképpen vál­ságkarok dinamikus egységét alkotják, a főhős Adóm, Éva segítségével és Lucifernek, a dialektikus tagadás szellemé­nek sugallatára ezeket a vál­ságkorokat éli ált. A hármas konfliktusból fogalmazódik meg aztán a testvériség esz­méje. Dr. Lengyel Dénes főiskolai tanár korreferátumában. a szónok, Madáchot mutatta be a hallgatóságnak. Megismer­hettük a politikus Madáchot. a Pesti Hírlap megyei tudó­sítóját, az ipari védegylet ér­dekében kifejtett tevékenysé­gét, Kossuth elveinek védő­jét Madách harcosan kiállt a nemzeti függetlenség mellett, ránkmaradt beszédei, felszó­lalásai ezt jól mutatják. Ma­dách közéleti szerepléséről két korreferátumot hallhat­tunk. Dr. Krizsám László, a történettudományok doktora — betegsége miatt — elküld­te hozzászólását, melyben éle­sen bírálta a Madáchról, min t emberről a köz tudatban éiő képet. Még mindig a beteg Ma­ii ách-szemlélet ura lkod i k nemcsak a köztudatban, ha­nem a tankönyvek anyaigában is. Pedig a 48-as forradalom­ban, katonai főbiztossága ide­ien harcosan munkálkodott. Sót, 1849-ben, a válságos idő­szakban a megye több közsé­gét hadseregtoborzásra szó­lította fel. S hogy Madách közéletiségét bizonyítani nem kell, csak népszerűsíteni, azt dr. Szabó Béla muzeológus korreferátuma is megerősí­tette. Beszélt Madáchról,mint katonai főbiztosról, doku­mentumokkal alátámasztva mondanivalóját, és hallhat­tunk arról is, hogy a Tragé­dia írója az 1860—61-es or­szággyűlés idején milyen ak­tív tevékenységet fejtett ki a megyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom