Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
A konyha és jovoje A konyha eok helyütt még ma is a családi élet legmozgalmasabb helyisége. Itt készül a család szamara az étel, és rendszerint itt is fogyasztja el azt. Ezért építenek a két vagy többszobás, összkomfortos falusi jellegű családi házakban még ma is nagyméretű, úgynevezett lakókonyhákat Ez a tervezés helyes és érthető is, s a két dolog a korszerű elvek szerint is nagyon jól megfér egymással, sőt a tálalás, a felszolgálás sok felesleges jár- kálástól kíméli meg a rendszerint második műszakját végző háziasszonyt. A konyha — amelynek még évekkel ezelőtt is nagyméretű konyhakre- denc, nagy asztal hokedlikkel volt a jellegzetes berendezése, — nagyot változott. Talán legősibb formájában az étkező asztal maradt (de az is sok helyen már összecsukható). A fa-, illetve széntüzelésű asztaltűzhelyeket felváltotta a korszerű gáz-, vagy villanytűzhely, amely már valóban gombnyomásra működik A mai lakáskultúrában leginkább a konyhaberendezés korszerűsítése jelzi a XX. század fejlődési ütemét- A mai lakásokban — így a lakókonyhákban is alapvető tényező a jó helykihasználás. Ehhez az új feladathoz tervezik és készítik a bútorgyárak a korszerű konyhaberen- de7.éseket, amelyek edény- és élelmiszer-tárolásra egyaránt alkalmasak. A Tisza Bútorgyár kezdte meg elsőként a falusi lakó- konyhák modem szekrénysorainak kialakításához alkalmas bútorok gyártását, a különféle méretű alsó, illetve felső részen (falon függeszthető) elhelyezhető, elemekből álló szekrénysoré*: készítését. A szükség szerint variálható, «egymásra és egymás mellé rakható egy-, két- és háromrészes alsó és felső részeknek, szekrényelemeknek elég nagy a választéka A korszerű szekrénysorba beillesztették vagy beilleszthető vízcsappal, lefolyóval együtt a mosogatószekrényt. (amely edénytárolásra is alkalmas), a hűtőszekrényt, a gázt, vagy villanytűzhelyet A szekrénysort*: tervézésénél nemcsak a háziasszony munkájának egy-egy fázisát vették figyelembe, hanem azt is, hogy magasságuk alkalmazkodjék a háztartási gépekéhez. az alsó szekrénysorok magassága a kellemes munkavégzéshez, a felső szekrényeké pedig az átlagos emberi magassághoz. A bútorok felületi kiképzése» is korszerű, szintetikus festékkel, illetve műanyag lemezzel borított. Mindkettő könnyen lemceható, tisztán tartható. A házgyári lakások, emeletes házak konyhái viszont igen sok helyen egyre szőkébbek, csupán az étel elkészítésére alkalmasak. Bár a közvélemény szerint a kicsi konyha nem ideális a családok számára, az építészek, lakástervezők szerint ez a legmodernebb, legideálisabb, mondván, hogy az élelmiszerek, az ételek előkészítését, feldolgozását ma már nagyrészt az élelmiszeripar végzi. Ez részben már-így is van, de... Egyelőre a háziasszony otthoni feladata nem korlátozódik csupán az étrend összeállítására és szervírozására. Talán majd a századfordulón. Ki gondolta volna azonban akárcsak 10—15 évvel ezelőtt, hogy a szekrénysorban elhelyezett hideg-meleg vízcsap alatt mosogatni is lehet- S lehet, hogy nem túl sokára itt helyezik él majd a mosogatógépet is, mert a konyha egyre tovább modernizálódik. Tíz év múlva talán már csakugyan nem jelent gondot egy ifjú házaspárnak, vagy új ’ lakásba költöző családnak, hogy konyhabútort kell vásárolni, mert a konyhát a lakással együtt készen kapja, beépítve. Erre már most is van példa. A családi házakban azonban még sokáig megmarad célszerűsége, létjogosultsága folytán az úgynevezett lakó-, de inkább étkezőkonyha modern változata. Kénünkön: Majdnem laboratórium már a házgyári lakás konyhája, falra függesztett tárolószekrényekkel, az alsó szekrénysorba beépített hidegmeleg vizes mosogatóval, villanytűzhellyel. Családi házban is megoldás ez ma már. Testedzés reggelre EIkény*íme««Jtönfe. Meghíztunk. Gyengébbek lettünk. Kivált a városi ember, de sokszor a falusi is megfeledkezik arról, hogy szervezete igényli a rendszeres testmozgást. A legjobb lenne, ha mindenki rendszeresen sportolhatna, de mivel létesítmények hiányában erre nincsen lehetőség, meg kell elégednünk a legegyszerűbb mozgásformával, a futással. Ez nem igényel különösebb előtanulmányt, mivel az ember egyik legtermészetesebb, s legegyszerűbb mozgása. Az új szóhasználat szerint a kocogásról van szó. Jól ismerjük a jelszavakat: „Fuss az életedért” stb. Valóban jó hatással van a kocogás a szívre, az érrendszerre, a tüdőre és az izmokra. Szervezetünk, állóképességünk megerősödik és egészségesebbek leszünk. Igenám, de hol lehet és hol kell kocogni? Ez különösen a városi embereknek okoz nehézséget. A flaszteron szaladgálni kényelmetlen, de nem is érdemes, mivel a szervezetnek ilyenkor jó, fri6S levegőre van szüksége: ezért — érdemes kimenni a közeli erdőbe, hegyekbe, ligetekbe, vagy rétre. A legjobb, ha hozzászoktatjuk magunkat a rendszeres mozgáshoz. Igen alkalmasak erre a reggeli órák. Eleinte elég 4—5 perces futás, később azonban ezt lehet és kell is növelni. Nem szabad kifulladásig megerőltetni magunkat: egy-egy gyorsítás után, még a kifáradás előtt sétáljunk néhány száz métert. Nem sokat ér az, ha valaki csak akkor kocog, ha éppen eszébe jut Ugyanis a kocogás nagy szerepe éppen a rendszerességben van. Minden reggel kell szakítanunk időt a futásra, s ha netán mégis kihagynánk akár egykét hetet, újból elölről kell kezdeni — természetesen — fokozatosan. Milyen ruhában fussunk? A legjobb melegítőben és tornacipőben. Ha zakóban vagy — még rágondolni is rossz — kabátban kocogunk, akkor hamarabb elfáradunk, s az egész mozgásban nincs sok köszönet. Ugyanilyen egészségtelen nőknél a magas sarkú cipő, vagy a papucs, sőt még inkább a merev talpú féloipő. A futás időtartama, aktivitása és gyorsasága természetesen az életkortól függően A munkára nevelésről Sokféle vélemény kereszttüzét kell kiállnia életünk fő alkotó elemenek. a munkának; a munkáiul, a munkanoz való viszonyról általában sok szó esik. így helyes etz, hiszen a munka helyes értelmezésén az ember boldogulása, sőt boldogsága is múlhat Az ifjúság munkára nevelésben éppen ezért a családnak, s a társadalom egészének rendkívül nagy a felelősségié. Napjainkban a családok többségében mindkét szülő dolgozik, természetes hát hogy elsősorban otthon szerez sokféle információt a gyerek a munkáról, a munkahelyről és annak légköréről. Az édesanyák, édesapák véleménye döntően, hat a gyermekre, állásfoglalásuk messzemenően befolyásolja a fiatalt A törekvő, munkaszerető szülők fia-lánya általában magával viszi az életbe is a jó példát. Azok a gyerekek tö- rekvőek, ambiciózusak és szinte minden esetben igyekeznek a tanulásban jeleskedni, akiknek a szülei a munkájukban örömet találnak, feladataikat kiegyensúlyozottan és eredményesen végzik, s ezért élvezik munkahelyük és munkatársaik megbecsülését is. A dologtalan életet magasztaló, semmittevő felnőtt az „úgy álljunk a munkához, hogy más is hozzáférjen” olcsó „nézeté”nek han- goztatója, rossz példát mutat gyermekének, akinek egy életre a lustaság, hányavetíség, a felelőtlenség lesz az útitársa. A szülői féltés, a „széltől is óvó” túlzó kímélet is tönkreteheti a gyermeket mert esetleg ingyenélővé lesz, mert a másik ember munkájának és áldozatvállalásának lelki ismeretiurdalás nélküli elfogadásához, sőt kihasználásához szoktat Nem születik mindenki dolgos, szorgalmas, igyekvő embernek, a környezete hatására W' ■ azonban azzá válhat Ehhez viszont a man kót nem mint kényszerűséget hanem mint oromforrást keil megismernie. Már gyerekkorában azt kell tapasztalnia, hogy az emberek anyagi és kulturális felemelkedésének egyedüli alapja maga a munka. A felnőttek ily módon a munkára nevelést saját példá jukkái — jó vagy rossz értelemben egyaránt —, akaratlanul is megvalósítják. A munka a nevelés legjobb eszköze is. Visszahat a fiatalra, formálja a jellemét kibontakoztatja és gazdagítja a személyiségét Fontos feltétele az egészséges testi fejlődésnek, mert olyan elsődleges fiziológiai szükségletet elégíti ki, mint a mozgásigény. Munkavégzés közben gyarapszik a gyermek ismeretanyaga, bővül tapasztalatrendszere A munka azonban nemcsak új és nélkülözhetetlen ismereteket ad, de fejleszti az érzelmeket és a fantáziát is. Munka köziben a gyermekek megismerik önmagukat társaik erényeit és gyengéit is, ami által tökéletesedik megfigyelőképeeségük, s ez elősegíti önművelésüket E sok minden között mégis legfontosabb a munkához való tudatos és aktív viszony kialakítása. A munkaszeretet az ember legszebb tulajdonságai közé tartozik, az anyaságon túl alig van szebb látvány, mint a munkájában elmerülő, az azzal teljes szívvel azonosuló ember látványa. Mire a felnőtt kor küszöbéhez érkezik, sok mindenre meg kell tanítanunk gyermekünket ha boldognak akarjuk látni-tudni. A sok egyéb között azonban érdemének megfelelően fontos hely illeti meg a munka társadalmában, ember- formáló hatásáért, magát a munkát. Kocsis Éva- '■ " ■ I, Népművészet a modern öltözködésben Érdekes jelenség már néhány éve a divatban, hogy a divattervezők világszerte felhasználják az egyes országok' népviseletét, új kollekcióikhoz. A magyar tervezők is évek óta foglalkoznak a népviseletből merített modern ruhák megformálásával, s ez a törekvés nagyim érdekesen és egyre inkább észrevehetően beépül különösen a fiatalok öltözködésébe. A modern, szellemes, de nem túlzó spor- tos divatba ugyanúgy felhasználható a népművészet gazdag kincses tára, mint az alkalmi ruhák tervezésénél. A textilalapanyag-terve- zők is sokféle nyomott és szövött kelmét készítettek, nép- művészeti szőttesek és hímzések modem, de igen jóízű felhasználásával. Ha a forma- tervező népi mintázatú anyagot használ fel, igen könnyű váJtozálk. Á 18—25 éves nők, férfiak nyilvánvalóan többet bimak, de szervezetük is többet igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 25 évnél idősebbek — épp>en hamarabb fáradó szervezetükre hivatkozva — esetleg csak nagyon kis adag kocogást szabjanak ki magúknak. Any- nyit kell vállalni, amennyit különösebb elfáradás nélkül kibírunk. Ha a fokozatosság elvét megtartva, rendszeresen rászokunk a mindennapos kocogásra, akkor feltétlenül jobban érezzük magunkat, nem leszünk puhányök, meg- edződünk, s elkerüljük a mai emberre, sajnos, oly nagyon jellemző elhízást. Érdemes kocogni, s ne feledjük: a rendszeres mozgás elkezdése soha sem késő, de azért ne halogassuk, mindig holnapra. már ma tegyük meg az első utat. M. S. a helyzete és természetesen a konfekciónálásnál Is nagy segítséget nyújt, ha viszont a divattervezők a formák és díszítések felhasználásával alakítják a népi viseletből a modelleket, akkor igen sokféle ötlet szükséges hozzá. Ezekből az ötletekből szeretnénk most átnyújtani egy csokorra valót kedves olvasóinknak. nem egyet közülük az ügyes kezűek otthon is előállíthatják. 1- es modellünkön a nép» pruszlik formája látható, három színből, elől ringligom- bolással készült Az alapszín és az egyik díszítőszín között apró virágmotívumok vannak, amelyek hímzéssel vagy rátéttel oldhatók meg. A divatos ingblúz-forma is megoldható népviseleti ingből, szegőzött felsőujja lefelé bővül. a szegőket virágmotívum fogja le. Ehhez a mellényhez jól illik a húzott, gloknis szoknya. 2- es rajzunk szoleil pliszszébe rakott, húzott nyakrész- szel készült alkalmi ruha. amelynek „sonka” ujján színes virághímzést helyezhetünk le. Az öv az egyik díszítő színből masnira kötött. Ez a modell könnyű jerseyből, szövetből, vagy selyemből készíthető el, . 3-as rajzunkon újfajta kő- tényruhát mutatunk be. amely a magyar pruszlik formát idézi. A ruha egyszínű, vagy kockás szövetből is lehet és hozzá a blúz rollni- zott, húzott nyakú, a bő ingujj szélesebb húzott fodros részben végződik. 4. A régi kékfestők emlékét idézi erre a hosszú alkalmi ruhára felhasznált anyag, úgy jacquard-jerseyben, mint selyemben vagy nyomott pamutanyagban lehet találni hasonlót az üzletekben. A ruha felsőrésze egészen szűk, a szoknyája viszont kissé húzott Bő ujjakkal készült és amint jól látható a rajzon, a bordürös rész a szoknya alját és az ujja végét díszíti. 5- ös modellünk háromrészes összeállítás, amely mindennapra is kitűnő viselet különböző variációkban. A műszőrmével szegett és díszített mellényke műbőrből vagy bői“ bői készülhet, epolettes váll-: résszel. A szoknya színes velúrszövetből, az alján élénk díszítő csíkokkal, ami lehrt rátét vagy más szövetből rávarrott. A szoknya patentes, vagy gombos, a mellényen rejtett gombolás van. Pulóverrel és blúzzal egyaránt viselhető. 6- os rajzunkon színes fona - bóí kötött mellényt mutatu c be, amely rövidebb-hossza j formában a népviseletb i gyakran jelentkezik. Féi ;i parasztingekre emlékezteid blúzt rajzoltunk a bőnadrágos öltözékhez. 7- es modellünk puha, lágy- esesú selyemből vagy szövetből készült, erősen gloknis szabású tunikája comközépig ér. így az egészen fiatalok külön ruhaként is yiselhetik. Nagyon szép, ha azonos anyagból bőszárú nadrág is készül hozzá. Ezen a modellen széles, zsinórból horgolt és összeállított övét mutatunk be. amely hasonló formában gyakran jelentkezik a népviseletben. Az öv lehet azonos szinű a ruhával, vagy világos anyagból készült ruhán sötét Nádor Vér a NŰGRÁD 1973. május 20,, vasárnap ti r A
