Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

Emelkedik v gyapjú és a juhhús világpiaci ára Megbecsülést a juhászainak Új üzem megyénkben Sok megrendelés - kevés anyag A juhhús és a gyapjú vi* tagpiaci ára az utóbbi eszten­dőkben rohamosan emelkedik. Ennek ellenére mind hazai, mind külföldi viszonylatban nő a gyapjú és a juhhús irán­ti kereslet. A megyei tsz- ttzemek — nem túlzás —. bá- i»ányhúsból egyre nehezebben tudják kielégíteni a kereske­dőket. Ma már 50—55 forint között mozog például a pecse­nyebárány kilója. A felvásár­lók megfizetik, a termelőszö­vetkezeteknek pedig kifizető­dik. A juhászatot, hogy kifize­tődjék, a jelenleginél gondo­sabban meg kell alapozni. Ugyanis, amikor a juhásza- tokról esik szó, nem mindig hangsúlyozhatjuk: az állat­tenyésztésnek ebben az ága­zatában minden a legnagyobb rendben van. Ellenkezőleg, a megyében nagyon is aggasztó a juhászatok helyzete. Leg­utóbb a tsz-elnökök és főag- fonómusok háromnapos tan­folyamán felszínre került; a bárányokat olyan nagymér­tékben értékesítik a tsz-ek, hogy az már a törzsállomány rovására megy. Ennek bizo­nyítására néhány számadatot közlünk. A megyei juhásza- tokban 1970-ről 1971-re 8.3 százalékkal emelkedett a hús­termelés. Ezzel szemben az anyajuhok száma ez alatt az idő alatt 3 százalékkal csök­kent. Figyelemre méltó véleményt mondott néhány esztendővel ezelőtt Element József rónai számadó juhász. Éltes ember, a juhászaiban született, ab* ban öregedett meg. Ma is a legjobb szakemberek között emlegetik. A beszélgetés a juhok kétévenkénti háromszo­ri éltetéséről folyt. A számadó juhász ezt nem helyeselte, az­zal indokolva álláspontját, hogy az anyajuhok jóval ko­rábban tönkremennek. Tekin­tettel arra, hogy a juhtenyész­téssel foglalkozó tudósok bi­zonyították a kétévenkénti el- letés lehetőségét, a számadó juhásznak ellentmondtunk. Meggyőzni nem volt erőnk, ue igazat sem adtunk neki. Az eltelt néhány esztendő alatt azonban arról győződ­hettek meg az illetékesek, hogy az öreg számadónak is volt igazsága. Az ‘anyajuhok létszáma vészesen csökken. A megyében a mezőgazdasággal Szkíta települések a Duna mentén öt, a híres szkíta vadábrá- aolás stílusaiban készült, nyúl- képpel díszített aranypitykét találtak Ukrajnában, az Iz­mai! alatt folyó ásatások so­rán. Az i.e. IV. században mintázott vadfigurák rendkí­vül realisztikusak, a kivitele­zés pedig mesteri ötvösikézre vall. Az aramypityfcék mellett elefántcsont nyelű birónztü- kör, valamint nyakók és egy görög váza maradványai is előkerültek. Ezek az ásatások a hajdani, a Dontól a Dunáig húzódó szkíta birodalom léte­zésére utaló antik írásos em lékek első konkrét bizonysá­gának tekinthetők. Önkénte> tűzoltók vei>riU)t* Vasárnap kerül sor Palotá­son a pásztói es a szécsényi járás községi és létesítményi ü ’.kéntes tűzoltók versenyére. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően külön csoportokban v ..:■&? nyeznek a férfiak, a h _<k és a gyerekek. A részt- \ „vöknek a verseny első ré­siben különböző típusú kis­ír. jtorfecskondókét kell össze­- síelniük, a második részben l .tóig ügyességi gyakorlatokra Isiül sor. Az elsőséget a ver­senyzők gyorsasága és a hi­bapontok aránya dönti majd él. foglalkozó irányító szervek kénytelenek komoly figyel­meztetésben részesíteni a tsz- üzemeket, hogy a juhtenyé- szetekben az állomány csök­kenését állítsák meg. Nem alaptalan a juhászatok iránti aggódás. A juhállomány a megyében 1972-ben 57 045 volt, 1973. márciusára az ál­lomány létszáma 54 392 da­rabra csökkent. Ez annak a következménye, hogy a tsz-ek megengedhetetlen mértékben értékesítik a jószágokat és nem fordítanak gondot az utánpótlásra, Természetese® jó néhány tsz-re, a juhászat" tal való tervszerű foglalkozás jellemző, mint például a bu~ jákira, a ceredire és még jó néhányra. Sajnos azonban, nem ez jellemző a megye va­lamennyi tsz-ére, hanem in­kább a' juhtenyésztés elhanya­golása és az állomány értéke­sítésének eltúlzása. Érdemes néhány számadat­tal igazolni azt is. hogy juh­állományunk apadása nagyon érzékenyen érinti az anyaju­hok létszámának alakulását. A IV. ötéves terv első évében 38 970 anyajuhhal számoltunk. A tervben célul tűzték, hogy a tervidőszak végére a létszá­mot 5—6 százalékkal meg­emelik. Azóta az anyajuhok száma évről évre csökken. 1971-ben 37 ezer 830 lett, 1972- ben pedig 37 ezer 528. Ezzel szemben sajnos, a hústerme­lés 8,3 százalékkal emelke­dett. Ilyen körülmények között a negyedik ötéves tervben cé­lul tűzött juhállomány-fej­Szamócatermesztési ta­nácskozást rendeztek a kö­zelmúltban Balassagyarma­ton. A régi szamócás közös gazdaságok szakemberei mel­lett új arcokat is felfedez­tünk. Ott találkoztunk az egyházasdengielegi termelőszö­vetkezet vezetőivel is. — Eljöttünk az. anikétra, néhány új dolgot bizonyára hallunk — vélekedtek szeré­nyen. Ténykérdés, hogy nines kü­lönösebb hagyománya a bo­gyósok termesztésének a pásztói járás déli részén. Ez azonban nem zavarta a den- gelegi vezetőket, amikor dön­tésre került a scxr. Midőn- el­készítették ötéves fejlesztési tervüket, külön fejezetet szenteltek a bogyósprogram- nak. Egyrészt mert kitűnően jövedelmez, másrészt a kor­szerű technika miatt. Ugyanis a szántóföldi növénytermesz­tést teljesen gépesítették, munkát viszont továbbra is kell adni a lányoknak, asz- szonyoknak. A falu fölött elterülő, mál­nás ugyan kihalt, ám az alsó­réti szamócásban az átmene­ti májusi zápor ellenére is két asszony kapálgat. Szorgo­san dolgoznak, az árbevétel fele a dolgozóké. Szó se róla,' a szamóca különleges bánás­módot igényel. Négyszer-öt- ször meg kell kapálni. De ha lesztésí feladatot kevésbé tud­juk teljesíteni. Tekintettel ar­ra, hogy Nógrád hagyományos Juhtenyésztő megye, hegyvi­déki legelőit a juhokkal érté­kesítheti leggazdaságosabban, az üzemeknek, a népgazdaság­nak kárára lenne, ha a ju- hászatokkal nem a jelentősé­güknek megfelelően foglalkoz­nának a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A juhászat akkor hozza meg a hasznot, ha ráfordít­ják a fejlesztéshez szükséges eszközöket is. Meg kell vál­toztatni azt a káros szemlé­letet, hogy a juh igénytelen állat. Egyházasgergén a fiatal juhász panaszkodott még ko­ra tavasszal, hogy nem kap megfelelő takarmányt, sem abrakot az állatok nevelésére. A tsz-vezetőség ennek ellené­re bejelentette igényét meg­határozott időpontra a pecse­nyebárány előállítására. Eb­ben a tsz-ben azóta már vál­toztattak a helyzeten. Sajnos, más tsz-ekben még mindig az az álláspont, hogy a juh meg­él a „levegőből” is. Közben követelik a juhászatoktól az anyajuhok kétévenkénti há­romszori elletését. Érthető, hogy a rosszul táplált anyák tönkremennek. A juhok értéke — a gyap­júért, a húsért — egyre emel­kedik a világpiacon. A gyap­jú- és hústermelés jó és biz­tos jövedelmet jelent azok­nak, akik a juhászatokkal valóban hozzáértően, tervsze­rűen foglalkoznak. B. Gy. ezt megkapja, akkor bő ter­méssel viszonozza az oda­adást. A falu szélén eäterii'lö s«a- roócásban egyszer csak meg- lenük Juhos András trakto­ros gépével és egy elmés per­metező szerkezettel. Szürke­rothadás ellen permetezi a szamócát. Tavalyelőtt telepí­tették a 15 holdas Senga- Sengana szamóca intenzív fajta, bő termést ígér. Idén fordul először termőre. Jú­nius első hetében szüretelnek. Emellett az idén újabb 30 holdon telepítettek szamócát.- Nincs baj a piaccal, a duna­keszi hűiuöház átveszi a sza­mócát. A szép sorban zöldéllő sza­mócádban csöveket is felfe­deztünk. A közelben levő tó­ból MA—120-as szivattyúval nyerik a vizet, és öntözik a növényt. Ettől jelentős ho­zamnövekedést várnak. Ma­napság a gyomok kapálása, a permetezés, az öntözés van napirenden, utána szalmával letakarják, hogy ne szennye­ződjön a gyümölcs. A bogyósok csatát nyertek Egyházasdengelegein. A mál­nás és a szamócás a tagság szorgos tevékenysége folytán olyan jelentős jövedelmi for­rássá vált, amelyről egy évti­zede még nem is álmodtak a környéken. R. I. A CSARNOK néha olyan, mint a megbolydult méhkas. Elfogy az anyag- nincs szűrő, kondenzátor, vagy tranzisztor. A szereidében és fent a mű­szaki osztályon idegesek az emberpk- Többször telefonál­nak Budapestre, de nincs anyag. Mit lehet ilyenkor ten­ni? Nem marad más megol­dás, a félig kész berendezése­ket behordják a raktárba. Üjabb termékei^ vesznek elő, ahhoz más anyag kell. Külön­féle átcsoportosítás szükséges, és az időveszteség miatt kár éri a gyárat és a munkásokat. Vajon mindez szükségszerű? Hogyan lehetne a bajt meg­szüntetni, -vagy legalább csök­kenteni? Ez a legfontosabb kérdés a Budapesti Rádótech* nikai Gyár salgótarjáni gyár­egységében — Legalább tízezer féle anyaggal és alkatrésszel dol­gozunk. Hiába'készül a leg­pontosabb termelési program­úiéba a több millió forint ér­tékű raktárkészlet, ha egy vagy két olyan anyag, illetve alkatrész hiányzik, amelyik leginkább szükséges, akkor le­áll a termelés. Gondolkodunk, keressük a megoldást, hogy a hiányzó anyagot honnan, mi­vel lehetne pótolni. Az anyag­gazdálkodás és anyagbeszerzés a budapesti központ feladata, de a veszteségidő csökkentése a főleg gyáregység és az itte­ni dolgozók érdeke — mondta Pálfalvai László gyáregységve­zető. Az is igaz, hogy a híradás­technika rohamléptekben fej­lődik, országosan gond az anyagellátás. De azt is elis­merik, hogy a salgótarjáni új üzemben még kevés gyakor­latra tettek szert, előfordul, hogy későn veszik észre a hiányt. Fokozza a nehézsége­ket- hogy az üzem munkásai­nak többsége fiatal, rövid szakmai gyakorlattal rendel­Villamos energia a vákuumban Szovjet kutatók a nagy tá­volságokra történő villamos- energia-átvitei új módszereit keresik, A laboratóriumban már elvileg megoldott kérdés a több- millió voltos feszültsé­gű energia továbbítása. A fe­szültség fokozása ugyanis — ez már régebben ismert — jelentősen csökkenti az ener­giaveszteséget. Most olyan táv­vezetékekkel kísérleteznek, amelyek vákuumban, vagy nagynyomású gázközegben ha­ladnak. Ez minimumra csök­kenti a veszteséget. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé teszi a Szovjetunióban az egységes energiahálózat létrehozásai, amely 750 ezer és 1 millió 150 ezer volt feszültségű vál­tó- és 1 millió 500 ezer volt feszültségű egyenáramot to­vábbítana. A népgazdaságfejlesztesi irányelvek szerint az egységes energiahálózat kiépítését az 1971—75. években kell be­fejezni. Séta a szamócásban keznek. Az anyaghiány, a gyakori átállások zavarják az üzem_ és munkaszervezést, hátráltatják a begyakorlást, csökkentik a keresetet. AZ ELMÜLT ÉV első felé­ben már elérték a százszáza­lékos termelést. Most se™ rosszabb, igaz, nem is jobb az anyagellátás. De a jelenlegi 456 dolgozó fele az elmúlt év­ben jött a gyárba, sokan még most tanulják a szakmát. — A betanított munkások­nak, a műszerészeknek, rádió- és tv-szerelőknek érdemes itt tanulni, mert aligha alvad a megyében olyan üzem, amely főleg a fiataloknak több lehe­tőséget adnak, mint a BRG — mondták egybehangzóan a gyáregység vezetői. Néhány évvel ezelőtt 48 millió forin­tot szántak az építkezésre és a gépekre. De az országos szá­mítógép-program, a piaci ke­reslet és a gazdaságos terme­lés miatt 120 millió forintra növelték a befektetést- és ma már bizonyosra vehető, hogy tovább fejlődik a gyár. Rádiótelefonokhoz alkatré­szeket gyártanak, szerelnek és arra törekszenek, hogy kész­termékeket szállítsanak minél többet és minél jobbat- A gyáregység az idén 200—220 millió, 1974-ben 350—400 mil­lió értéket termel. Nemcsak az idei. hanem az 1974. évi részletes termelési tervet meg­kapták, a megrendelők vár­ják az URH rádiótelefonokat. A készülékek 70 százalékát exportálják- és a salgótarjáni gyáregység háromszor ennyi megrendelést is kaphatna, ha a termelés feltételeit teljesíte­ni tudnák. Az anyag- és alkatrészhiány arra ösztönöz, hogy a készü­lékhez szükséges alkatrészek egyre, nagyobb hányadát ma­guk gyártsák, a teljes gyár­táshoz festő- és galvánüzemet igényelnék. Megvizsgálandó, hogy ez a törekvés összhang­ban van-e a vállalati központ terveivel. hogy a különböző technológiai folyamatokat egy. egy gyáregységhez telepítsék- A távlati fejlődést is felmérő gazdasági számítások után le­het eldönteni, hogy az említett üzemekre újabb milliókat költsenek, vagy gazdaságosabb és szükségesebb a műszerellá- tás, a gépesítés fokozása, kor­szerűsítése. tanműhely létesíté­se. Pontos számítások szüksége­sek ahhoz is, hogy milyen al­katrészeket és részegységeket gazdaságos Salgótarjánban gyártani, és mit kell kooperá­cióval beszerezni. De amit itt gyártanak, azt nagy szériában vállalják. így kevesebb anyag- és alkatrész félére lesz szük­ség, ha folyamatosan- nagt szériában gyártanak és szerel­nek, a szükséges gyakorlatot hamarább megszerzik az em­berek. gazdaságosabb lesz a termelés, és iobban kereshet* nek a munkások. A ■ BRG-BEN MA 456 ember dolgozik, köztük 259 nő. ; Az átlagéletkor 29 év. Salgótarján déli kapujában, a zagyvapál- falvi részen nagyon szép, kor­szerű gyár épült- ahol a dol­gozókat szép hivatás, jó mun­kakörülmények várják. De nemcsak az üzem új, hanem olyan szakma települ me­gyénkbe, amely a többinél sokkal gyorsabban fejlődik, noha elektroműszerész. jól képzett híradástechnikai szak­munkás eddig nem sok alvadt ezen. a vidéken. Űj gyár, új szakma és gyors fejlődés Ért­hető- hogy sok a gond is. A munkáslétszám állandósul, hamarosan megszerzik a kellő gyakorlatot. A kezdéssel járó nehézségeket megoldja a ve­zetés és akkor jöhetnek az újabb munkások, az idén 80— 100, jövőre pedig 200. E. 1,. Nyolcvan kötet Magyar remekírók Csokonai és Jókai — Irodalmunk kalauza Csokonai Vitéz Mihály és Jókai Mór könyvhétre megje­lenő két könyvével indul — a magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás 50C. évfordulóján — a Szépirodalmi Kiadó Ma­gyar remekírók című, 80 kö­tetre tervezett sorozata. A Magyar remekírók sorozat olyan összegezés, amit irodal­munk egészéhez vezető kala­uznak nevezhetnénk. Olvasói megismerhetik klasszikusain­kat, a fél múlt, s a jelen jel­lemző és jelentős íróit, a ma­gyar irodalom nagy hegyvomu- latáí, a nemzeti irodalom foly­tonosságát. A Magyar remekírók nyolc­van kötete felöleli Irodalmunk egészét, a középkortól napja­inkig. Mintegy nyolcszáz évet fog át a teljes sorozat: kóde­xeink legendaanyagától, a kö­zépkori krónikásoktól, a re­neszánsz kori történetíróktól a huszadik századi költői, drá­mai, lírai és kritikai antoló­giákig. A kiemelkedő egyéni életművek mellett olyan terü­leteket sem hanyagol el a so­rozat, ahol nem egy nagy egyéniség, hanem egy-egy mű­faj, vagy kisebb » egyéniségek alkotásai együttesen jelentik a szellemi értéket. Klasszikusaink tervszerűbb, alaposabb és átfogóbb közre­adásának tervezetét „Klasszi­kusaink ^ jövője” című tanul­mányában Illés Endre 1965- ben bocsátotta vitára a Kriti­ka hasábjain. Az egy évig tar­tó vitában az akkor még 140 kötetre, később 160 kötetre tervezett sorozat fontosságát, jelentőségét, minden hozzászó­ló hangsúlyozta. Ám, nyilván­valóvá lett: sok a tervezett 160 kötet, sojr a megjelenésre szánt húsz év. Gyorsítani kell. a megjelenést. a sorozat csonkítása nélkül. A megol­dás: egy-egy író életműve, vagy az életműből készült vá­logatás ezer—kétezer oldalon, bibliapapírra nyomva, évszá­zadonként más-más színű, egészvászon kötésben lát nap­világot. Az ünnepi könyvhétre Cso­konai Vitéz Mihály minden munkája és Jókai Mór három regénye (az Egy magyar na­bob, a Kárpáöiy Zoltán és a Kőszívű ember fiai) jelenik meg. Az év második felében Nagy Lajos és Veres Péter vá­logatott munkáit: vehetik kéz­be majd a sorozat iránt ér­deklődők. 4 rnfásra k éssülnek Megkezdték a felkészülést az aratásra a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet gép­műhelyében. A közös gazd.aság öt kombájnnal rendelkezik, ezek közül négyet kell kijaví­tani. A szerelők hármat már rendbe hoztak, így hamarosan befejezik az utolsó kombájn javítását is. ■ A munkálatukat komplexbrigád rlégzi. Az idén 1200 hold kalászos betakarí­tása vár 1 a gépekre. Legna­gyobb területen — 650 holdon. — búzát termesztenek, de je­lentős vetésterületé őszi es tavaszi árpával, valamint zab­bal is rendelkeznék. I Permetezik * virágzó szamáé ást Egyházasdengclegeo tí'uto. fottor Tamás) NÓGRÁD — 1973. május 19,, szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom