Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-19 / 115. szám
Emelkedik v gyapjú és a juhhús világpiaci ára Megbecsülést a juhászainak Új üzem megyénkben Sok megrendelés - kevés anyag A juhhús és a gyapjú vi* tagpiaci ára az utóbbi esztendőkben rohamosan emelkedik. Ennek ellenére mind hazai, mind külföldi viszonylatban nő a gyapjú és a juhhús iránti kereslet. A megyei tsz- ttzemek — nem túlzás —. bá- i»ányhúsból egyre nehezebben tudják kielégíteni a kereskedőket. Ma már 50—55 forint között mozog például a pecsenyebárány kilója. A felvásárlók megfizetik, a termelőszövetkezeteknek pedig kifizetődik. A juhászatot, hogy kifizetődjék, a jelenleginél gondosabban meg kell alapozni. Ugyanis, amikor a juhásza- tokról esik szó, nem mindig hangsúlyozhatjuk: az állattenyésztésnek ebben az ágazatában minden a legnagyobb rendben van. Ellenkezőleg, a megyében nagyon is aggasztó a juhászatok helyzete. Legutóbb a tsz-elnökök és főag- fonómusok háromnapos tanfolyamán felszínre került; a bárányokat olyan nagymértékben értékesítik a tsz-ek, hogy az már a törzsállomány rovására megy. Ennek bizonyítására néhány számadatot közlünk. A megyei juhásza- tokban 1970-ről 1971-re 8.3 százalékkal emelkedett a hústermelés. Ezzel szemben az anyajuhok száma ez alatt az idő alatt 3 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó véleményt mondott néhány esztendővel ezelőtt Element József rónai számadó juhász. Éltes ember, a juhászaiban született, ab* ban öregedett meg. Ma is a legjobb szakemberek között emlegetik. A beszélgetés a juhok kétévenkénti háromszori éltetéséről folyt. A számadó juhász ezt nem helyeselte, azzal indokolva álláspontját, hogy az anyajuhok jóval korábban tönkremennek. Tekintettel arra, hogy a juhtenyésztéssel foglalkozó tudósok bizonyították a kétévenkénti el- letés lehetőségét, a számadó juhásznak ellentmondtunk. Meggyőzni nem volt erőnk, ue igazat sem adtunk neki. Az eltelt néhány esztendő alatt azonban arról győződhettek meg az illetékesek, hogy az öreg számadónak is volt igazsága. Az ‘anyajuhok létszáma vészesen csökken. A megyében a mezőgazdasággal Szkíta települések a Duna mentén öt, a híres szkíta vadábrá- aolás stílusaiban készült, nyúl- képpel díszített aranypitykét találtak Ukrajnában, az Izmai! alatt folyó ásatások során. Az i.e. IV. században mintázott vadfigurák rendkívül realisztikusak, a kivitelezés pedig mesteri ötvösikézre vall. Az aramypityfcék mellett elefántcsont nyelű birónztü- kör, valamint nyakók és egy görög váza maradványai is előkerültek. Ezek az ásatások a hajdani, a Dontól a Dunáig húzódó szkíta birodalom létezésére utaló antik írásos em lékek első konkrét bizonyságának tekinthetők. Önkénte> tűzoltók vei>riU)t* Vasárnap kerül sor Palotáson a pásztói es a szécsényi járás községi és létesítményi ü ’.kéntes tűzoltók versenyére. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően külön csoportokban v ..:■&? nyeznek a férfiak, a h _<k és a gyerekek. A részt- \ „vöknek a verseny első résiben különböző típusú kisír. jtorfecskondókét kell össze- síelniük, a második részben l .tóig ügyességi gyakorlatokra Isiül sor. Az elsőséget a versenyzők gyorsasága és a hibapontok aránya dönti majd él. foglalkozó irányító szervek kénytelenek komoly figyelmeztetésben részesíteni a tsz- üzemeket, hogy a juhtenyé- szetekben az állomány csökkenését állítsák meg. Nem alaptalan a juhászatok iránti aggódás. A juhállomány a megyében 1972-ben 57 045 volt, 1973. márciusára az állomány létszáma 54 392 darabra csökkent. Ez annak a következménye, hogy a tsz-ek megengedhetetlen mértékben értékesítik a jószágokat és nem fordítanak gondot az utánpótlásra, Természetese® jó néhány tsz-re, a juhászat" tal való tervszerű foglalkozás jellemző, mint például a bu~ jákira, a ceredire és még jó néhányra. Sajnos azonban, nem ez jellemző a megye valamennyi tsz-ére, hanem inkább a' juhtenyésztés elhanyagolása és az állomány értékesítésének eltúlzása. Érdemes néhány számadattal igazolni azt is. hogy juhállományunk apadása nagyon érzékenyen érinti az anyajuhok létszámának alakulását. A IV. ötéves terv első évében 38 970 anyajuhhal számoltunk. A tervben célul tűzték, hogy a tervidőszak végére a létszámot 5—6 százalékkal megemelik. Azóta az anyajuhok száma évről évre csökken. 1971-ben 37 ezer 830 lett, 1972- ben pedig 37 ezer 528. Ezzel szemben sajnos, a hústermelés 8,3 százalékkal emelkedett. Ilyen körülmények között a negyedik ötéves tervben célul tűzött juhállomány-fejSzamócatermesztési tanácskozást rendeztek a közelmúltban Balassagyarmaton. A régi szamócás közös gazdaságok szakemberei mellett új arcokat is felfedeztünk. Ott találkoztunk az egyházasdengielegi termelőszövetkezet vezetőivel is. — Eljöttünk az. anikétra, néhány új dolgot bizonyára hallunk — vélekedtek szerényen. Ténykérdés, hogy nines különösebb hagyománya a bogyósok termesztésének a pásztói járás déli részén. Ez azonban nem zavarta a den- gelegi vezetőket, amikor döntésre került a scxr. Midőn- elkészítették ötéves fejlesztési tervüket, külön fejezetet szenteltek a bogyósprogram- nak. Egyrészt mert kitűnően jövedelmez, másrészt a korszerű technika miatt. Ugyanis a szántóföldi növénytermesztést teljesen gépesítették, munkát viszont továbbra is kell adni a lányoknak, asz- szonyoknak. A falu fölött elterülő, málnás ugyan kihalt, ám az alsóréti szamócásban az átmeneti májusi zápor ellenére is két asszony kapálgat. Szorgosan dolgoznak, az árbevétel fele a dolgozóké. Szó se róla,' a szamóca különleges bánásmódot igényel. Négyszer-öt- ször meg kell kapálni. De ha lesztésí feladatot kevésbé tudjuk teljesíteni. Tekintettel arra, hogy Nógrád hagyományos Juhtenyésztő megye, hegyvidéki legelőit a juhokkal értékesítheti leggazdaságosabban, az üzemeknek, a népgazdaságnak kárára lenne, ha a ju- hászatokkal nem a jelentőségüknek megfelelően foglalkoznának a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A juhászat akkor hozza meg a hasznot, ha ráfordítják a fejlesztéshez szükséges eszközöket is. Meg kell változtatni azt a káros szemléletet, hogy a juh igénytelen állat. Egyházasgergén a fiatal juhász panaszkodott még kora tavasszal, hogy nem kap megfelelő takarmányt, sem abrakot az állatok nevelésére. A tsz-vezetőség ennek ellenére bejelentette igényét meghatározott időpontra a pecsenyebárány előállítására. Ebben a tsz-ben azóta már változtattak a helyzeten. Sajnos, más tsz-ekben még mindig az az álláspont, hogy a juh megél a „levegőből” is. Közben követelik a juhászatoktól az anyajuhok kétévenkénti háromszori elletését. Érthető, hogy a rosszul táplált anyák tönkremennek. A juhok értéke — a gyapjúért, a húsért — egyre emelkedik a világpiacon. A gyapjú- és hústermelés jó és biztos jövedelmet jelent azoknak, akik a juhászatokkal valóban hozzáértően, tervszerűen foglalkoznak. B. Gy. ezt megkapja, akkor bő terméssel viszonozza az odaadást. A falu szélén eäterii'lö s«a- roócásban egyszer csak meg- lenük Juhos András traktoros gépével és egy elmés permetező szerkezettel. Szürkerothadás ellen permetezi a szamócát. Tavalyelőtt telepítették a 15 holdas Senga- Sengana szamóca intenzív fajta, bő termést ígér. Idén fordul először termőre. Június első hetében szüretelnek. Emellett az idén újabb 30 holdon telepítettek szamócát.- Nincs baj a piaccal, a dunakeszi hűiuöház átveszi a szamócát. A szép sorban zöldéllő szamócádban csöveket is felfedeztünk. A közelben levő tóból MA—120-as szivattyúval nyerik a vizet, és öntözik a növényt. Ettől jelentős hozamnövekedést várnak. Manapság a gyomok kapálása, a permetezés, az öntözés van napirenden, utána szalmával letakarják, hogy ne szennyeződjön a gyümölcs. A bogyósok csatát nyertek Egyházasdengelegein. A málnás és a szamócás a tagság szorgos tevékenysége folytán olyan jelentős jövedelmi forrássá vált, amelyről egy évtizede még nem is álmodtak a környéken. R. I. A CSARNOK néha olyan, mint a megbolydult méhkas. Elfogy az anyag- nincs szűrő, kondenzátor, vagy tranzisztor. A szereidében és fent a műszaki osztályon idegesek az emberpk- Többször telefonálnak Budapestre, de nincs anyag. Mit lehet ilyenkor tenni? Nem marad más megoldás, a félig kész berendezéseket behordják a raktárba. Üjabb termékei^ vesznek elő, ahhoz más anyag kell. Különféle átcsoportosítás szükséges, és az időveszteség miatt kár éri a gyárat és a munkásokat. Vajon mindez szükségszerű? Hogyan lehetne a bajt megszüntetni, -vagy legalább csökkenteni? Ez a legfontosabb kérdés a Budapesti Rádótech* nikai Gyár salgótarjáni gyáregységében — Legalább tízezer féle anyaggal és alkatrésszel dolgozunk. Hiába'készül a legpontosabb termelési programúiéba a több millió forint értékű raktárkészlet, ha egy vagy két olyan anyag, illetve alkatrész hiányzik, amelyik leginkább szükséges, akkor leáll a termelés. Gondolkodunk, keressük a megoldást, hogy a hiányzó anyagot honnan, mivel lehetne pótolni. Az anyaggazdálkodás és anyagbeszerzés a budapesti központ feladata, de a veszteségidő csökkentése a főleg gyáregység és az itteni dolgozók érdeke — mondta Pálfalvai László gyáregységvezető. Az is igaz, hogy a híradástechnika rohamléptekben fejlődik, országosan gond az anyagellátás. De azt is elismerik, hogy a salgótarjáni új üzemben még kevés gyakorlatra tettek szert, előfordul, hogy későn veszik észre a hiányt. Fokozza a nehézségeket- hogy az üzem munkásainak többsége fiatal, rövid szakmai gyakorlattal rendelVillamos energia a vákuumban Szovjet kutatók a nagy távolságokra történő villamos- energia-átvitei új módszereit keresik, A laboratóriumban már elvileg megoldott kérdés a több- millió voltos feszültségű energia továbbítása. A feszültség fokozása ugyanis — ez már régebben ismert — jelentősen csökkenti az energiaveszteséget. Most olyan távvezetékekkel kísérleteznek, amelyek vákuumban, vagy nagynyomású gázközegben haladnak. Ez minimumra csökkenti a veszteséget. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé teszi a Szovjetunióban az egységes energiahálózat létrehozásai, amely 750 ezer és 1 millió 150 ezer volt feszültségű váltó- és 1 millió 500 ezer volt feszültségű egyenáramot továbbítana. A népgazdaságfejlesztesi irányelvek szerint az egységes energiahálózat kiépítését az 1971—75. években kell befejezni. Séta a szamócásban keznek. Az anyaghiány, a gyakori átállások zavarják az üzem_ és munkaszervezést, hátráltatják a begyakorlást, csökkentik a keresetet. AZ ELMÜLT ÉV első felében már elérték a százszázalékos termelést. Most se™ rosszabb, igaz, nem is jobb az anyagellátás. De a jelenlegi 456 dolgozó fele az elmúlt évben jött a gyárba, sokan még most tanulják a szakmát. — A betanított munkásoknak, a műszerészeknek, rádió- és tv-szerelőknek érdemes itt tanulni, mert aligha alvad a megyében olyan üzem, amely főleg a fiataloknak több lehetőséget adnak, mint a BRG — mondták egybehangzóan a gyáregység vezetői. Néhány évvel ezelőtt 48 millió forintot szántak az építkezésre és a gépekre. De az országos számítógép-program, a piaci kereslet és a gazdaságos termelés miatt 120 millió forintra növelték a befektetést- és ma már bizonyosra vehető, hogy tovább fejlődik a gyár. Rádiótelefonokhoz alkatrészeket gyártanak, szerelnek és arra törekszenek, hogy késztermékeket szállítsanak minél többet és minél jobbat- A gyáregység az idén 200—220 millió, 1974-ben 350—400 millió értéket termel. Nemcsak az idei. hanem az 1974. évi részletes termelési tervet megkapták, a megrendelők várják az URH rádiótelefonokat. A készülékek 70 százalékát exportálják- és a salgótarjáni gyáregység háromszor ennyi megrendelést is kaphatna, ha a termelés feltételeit teljesíteni tudnák. Az anyag- és alkatrészhiány arra ösztönöz, hogy a készülékhez szükséges alkatrészek egyre, nagyobb hányadát maguk gyártsák, a teljes gyártáshoz festő- és galvánüzemet igényelnék. Megvizsgálandó, hogy ez a törekvés összhangban van-e a vállalati központ terveivel. hogy a különböző technológiai folyamatokat egy. egy gyáregységhez telepítsék- A távlati fejlődést is felmérő gazdasági számítások után lehet eldönteni, hogy az említett üzemekre újabb milliókat költsenek, vagy gazdaságosabb és szükségesebb a műszerellá- tás, a gépesítés fokozása, korszerűsítése. tanműhely létesítése. Pontos számítások szükségesek ahhoz is, hogy milyen alkatrészeket és részegységeket gazdaságos Salgótarjánban gyártani, és mit kell kooperációval beszerezni. De amit itt gyártanak, azt nagy szériában vállalják. így kevesebb anyag- és alkatrész félére lesz szükség, ha folyamatosan- nagt szériában gyártanak és szerelnek, a szükséges gyakorlatot hamarább megszerzik az emberek. gazdaságosabb lesz a termelés, és iobban kereshet* nek a munkások. A ■ BRG-BEN MA 456 ember dolgozik, köztük 259 nő. ; Az átlagéletkor 29 év. Salgótarján déli kapujában, a zagyvapál- falvi részen nagyon szép, korszerű gyár épült- ahol a dolgozókat szép hivatás, jó munkakörülmények várják. De nemcsak az üzem új, hanem olyan szakma települ megyénkbe, amely a többinél sokkal gyorsabban fejlődik, noha elektroműszerész. jól képzett híradástechnikai szakmunkás eddig nem sok alvadt ezen. a vidéken. Űj gyár, új szakma és gyors fejlődés Érthető- hogy sok a gond is. A munkáslétszám állandósul, hamarosan megszerzik a kellő gyakorlatot. A kezdéssel járó nehézségeket megoldja a vezetés és akkor jöhetnek az újabb munkások, az idén 80— 100, jövőre pedig 200. E. 1,. Nyolcvan kötet Magyar remekírók Csokonai és Jókai — Irodalmunk kalauza Csokonai Vitéz Mihály és Jókai Mór könyvhétre megjelenő két könyvével indul — a magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás 50C. évfordulóján — a Szépirodalmi Kiadó Magyar remekírók című, 80 kötetre tervezett sorozata. A Magyar remekírók sorozat olyan összegezés, amit irodalmunk egészéhez vezető kalauznak nevezhetnénk. Olvasói megismerhetik klasszikusainkat, a fél múlt, s a jelen jellemző és jelentős íróit, a magyar irodalom nagy hegyvomu- latáí, a nemzeti irodalom folytonosságát. A Magyar remekírók nyolcvan kötete felöleli Irodalmunk egészét, a középkortól napjainkig. Mintegy nyolcszáz évet fog át a teljes sorozat: kódexeink legendaanyagától, a középkori krónikásoktól, a reneszánsz kori történetíróktól a huszadik századi költői, drámai, lírai és kritikai antológiákig. A kiemelkedő egyéni életművek mellett olyan területeket sem hanyagol el a sorozat, ahol nem egy nagy egyéniség, hanem egy-egy műfaj, vagy kisebb » egyéniségek alkotásai együttesen jelentik a szellemi értéket. Klasszikusaink tervszerűbb, alaposabb és átfogóbb közreadásának tervezetét „Klasszikusaink ^ jövője” című tanulmányában Illés Endre 1965- ben bocsátotta vitára a Kritika hasábjain. Az egy évig tartó vitában az akkor még 140 kötetre, később 160 kötetre tervezett sorozat fontosságát, jelentőségét, minden hozzászóló hangsúlyozta. Ám, nyilvánvalóvá lett: sok a tervezett 160 kötet, sojr a megjelenésre szánt húsz év. Gyorsítani kell. a megjelenést. a sorozat csonkítása nélkül. A megoldás: egy-egy író életműve, vagy az életműből készült válogatás ezer—kétezer oldalon, bibliapapírra nyomva, évszázadonként más-más színű, egészvászon kötésben lát napvilágot. Az ünnepi könyvhétre Csokonai Vitéz Mihály minden munkája és Jókai Mór három regénye (az Egy magyar nabob, a Kárpáöiy Zoltán és a Kőszívű ember fiai) jelenik meg. Az év második felében Nagy Lajos és Veres Péter válogatott munkáit: vehetik kézbe majd a sorozat iránt érdeklődők. 4 rnfásra k éssülnek Megkezdték a felkészülést az aratásra a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet gépműhelyében. A közös gazd.aság öt kombájnnal rendelkezik, ezek közül négyet kell kijavítani. A szerelők hármat már rendbe hoztak, így hamarosan befejezik az utolsó kombájn javítását is. ■ A munkálatukat komplexbrigád rlégzi. Az idén 1200 hold kalászos betakarítása vár 1 a gépekre. Legnagyobb területen — 650 holdon. — búzát termesztenek, de jelentős vetésterületé őszi es tavaszi árpával, valamint zabbal is rendelkeznék. I Permetezik * virágzó szamáé ást Egyházasdengclegeo tí'uto. fottor Tamás) NÓGRÁD — 1973. május 19,, szombat 3
