Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Májas 3. és 10. között finn kulturális hetet rendeznek Budapesten. Az ünnepségsorozat kiemelkedő pontja a Nemzeti Galériában megnyíló „Finn népművészet” című kiállítás Huszonöt tagozat Eredményea évadot sárt a Koháex-ismeretterjeastés A Salgótarjáni Kohász Mű- tű előadások hallgatóihoz. Ne- tudatformáló és -nevelő esz- velődési Központ egyik leg- héz lenne felsorolni mindazo- közét jelenti. Olyan emberek­fontosabb, katerülete tés. Ennek a népművelési for­legnagyobb mun- kát a témákat. melyekről az h eijut, akik munka után az ismere tterj esz- elmúlt évad előadásai szóltak. J ’ Az üzemi, műszaki, politikai családi, lakhelyi és egyeb kö­rülményeik miatt nem kere­sik fed a művelődési intézmé ti, földrajzi és egészségügyi mának az intézményben már és gazdasági előadások melleti jelentős hagyományai vannak, népszerűek voltak a művésze­Ezt mutatja az 1972/73-as év­adban megtartott 207 előadás témák, valamint a magyar és a 8426 résztvevős létszám nyelv hetén megtartott „édes is. anyanyelvűnk” című előadá­nyeket, de szükségük és igé­nyük van az ismeretterjesztő formában való tudatgyarapí­tásra. A VÖRÖSSAROKBAN anyanyelvűnk” sok is. . .. . , . __ A művelődési központ is­Ä meretterjesztő tevékenységé- A művelődési központ veze- f *°bb ró nek másik fontos részét azok ~~ , k*«. „ ff3111;, «J mdékl’ az előadások adják, melyek dolgozok tagozataira, ifjúsági „^g^e^re az intézmény tagozatokra, szocialista bn- ^ klubszerű formában ke- gádok tagozataira és az egyes Ig a n6k, a nyugdí tősége a héten tartotta azt az évadzáró értekezletet, amelyen értékelték az elmúlt év októ­berétől ez év májusáig vég­zett ismeretterjesztő tevékeny­séget. szakmák speciális tagozataira. jasok, szakmunkásta­Az elmúlt évadban a mű­velődési központ huszonöt is- mák mellett lehetőleg a leg­E tagozatok jellegéhez kellett Jnul(£ tagozatán és az if­Ä ^te3Ä *** Wubban' *»* a klub­Kat, Úgy, nogy a speciális te .„»-il keretek között, meutar­szerű keretek között megtar tott ismeretterjesztő előadá­sok esetenként filmvetítéssel és műsoros bemutatókkal is kiegészülnek. A munkásszálló szintén fontos bázist jelent a művelődési központ ismeret' terjesztésében. Itt az előadás­ismeretterjesztés, sorozatok mellett szinte ha- kokban megtartott előadások amely az elmúlt években már gyománnyá váltak a műsoros az elmúlt évad folyamán már annyi fórum vitatémája volt, estek, az aktualitáshoz kö- népszerűségre tettek a kohászati üzemeknél jó ta- tött irodalmi és zenei bemu­tatók. meretterjesztő tagozatot mű- fontosabb és legaktuálisabb ködtetett. E tagozatok közül áHalános temak^ is feldolgozást húsz a kohászati üzemek te­rületén, az egyes műhelyek­ben, üzemrészekben tevékeny­kedik. A reggeli órákban, az üzemi úgynevezett vörössar­nyerjenek az előadásokban. AZ INGÁZÓK IS Az üzemi nagy szert. Az igények évről évre Újra, népszerűségre talált, fokozódnak és egyre több Hiszen a mintegy ötezer főt műhelykollektíva és -brigád foglalkoztató vállalatnak leg- Fontos Ismeretterjesztő s kapcsolódik az ismeretterjesz- hatékonyabb és legbiztosabb repet töltöttek be azok a mű­velődési központ dolgozol ál­tal készített magnós irodalmi műsorok is, melyekkel mint egy ötven brigádot kerestek fel munkahelyükön az elmúlt évadban. Új külföldi filmeket vásároltunk Az Olaszországban járt film. átvételi delegáció több filmet vett át magyarországi forgal­mazásra Köztük a „La man- cha lovagja” színes filmmusí- cal. Arthur Hiller rendezésé­ben, Sophia Loren és Peter O’Toole főszereplésével. „Az ezredeseket akarjuk” — szatí­ra; rendezője Mario Monicelli, a főszerepet Ugo Tognazzi játssza. Témája: a fasiszta rendszert visszasíró volt tisz­tek „fekete róka” fedőnevű szervezkedése és annak kudar­ca. „A tábornok állva alszik” háborús visszaemlékezésekkel tarkított szatirikus történet egy orvosezredesről, akinek minden vágya, hogy tábornok­ká léptessék elő. „Egy tisztele­tet parancsoló ember” — olasz—amerikai bűnügyi drá­ma. A történet középpontjá­ban egy bravúrosan, előkészí­tett. kudarccal végződő betö­rés áll. A „Mi keresnivalónk van a forradalomban?” című kalan­dos vígjáték főszereplője Vit­torio Gassman; egy hányatott sorsú vándorszínészt alakít, akj a forradalom oldalára áll. A közeljövőben kilenc an­gol, illetve amerikai filmet láthat a hazai közönség. A produkciók közül a „Ketten” című amerikai filmben egy Vietnamból megszökött ameri­kai katona hazatér az USA- ba, feladja magát, hogy így hangot adhasson tiltakozásá­nak. Egy halálos beteggé vált apa és fia történetét beszéli el a „Düh” című amerikai film. Két szélhámos mulatsá­gos kalandjairól szól az „Ó. maga rettenetes!” című angol film. A „Folytassa”-sorozat egyik darabja a „Folytassa külföldön”, amelynek főszerep­lői ismertek a sorozat többi filmjéből, játékukkal egy sok bonyodalommal tarkított tár­sasutazást elevenítenek föl. Két nagy színész — Lau­rence Olivier és Michael Caine — számára nyújt lehe­tőséget bravúros alakításra a „Mesterdetektív” című izgal­mas bűnügyi történet. Az an­gol film rendezője Joseph L. Mankiewicz. KÖNYVJUTALMAT KAPTAK Az ismeretterjesztő mun­kát értékelték és a résztvevő tagozatvezetők jól végzett, lelkiismeretes munkájuk elis­meréseként könyvjutalmat kaptak. Az ülés hivatalos ré­sze után tovább folytatódott a baráti beszélgetés, a tapaszta­latcsere, az októberben kez­dődő új évad tervezgetése. G. Horváth Mária Gazdag zenei élet májusban Változatos és gazdag prog­ram várja a komoly zene ba­rátait az elkövetkező napok­ban. Május 7-én, hétfőn este hét órai kezdettel első ízben tartanak zenei rendezvényt a salgótarjáni számviteli főisko­la koncerttermében. A Salgó­tarjáni Szimfonikus Zenekar hangversenyén Döry Zoltán (hegedű). Mauthner Anna (mélyhegedű), valamint Szvo- ren András (fuvola) működik közre. Bach: H-moll szvitje, Händel: Vízi zenéje és Mozart: Esz-dúr Szimfónia concertan- te (K. 364.) műve szerepel a műsorban. Kóródy András ve­zényletével. Ugyancsak az Országos Fil­harmónia rendezésében tart­ja kamarahangversenyét Ba­lassagyarmaton. május 7-én, hétfőn este hét órai kezdettel a Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskolában Veres István (fuvola) és Fogarasi Béla (gi­tár). A népszerű fuvola-gitár duó koncertjén — melyen M. Vas Magdolna (hegedű) és Komády Gerzson (basszus) működik közre — elsősorban barokk muzsika csendül fel. A „Zengjen a dalunk, mi­ként a fergeteg” elnevezésű munkásdalgyűjtő-akcióhoz kapcsolódó Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás ének­kari szemle megyei rendezvé­nyét május 12-én, szombaton 17 órai kezdettel tartják Sal­gótarjánban, a kohászati üze­mek művelődési központjá­ban. A már hagyományos megyei dalostalálkozón a Mártírok úti zenei tagozatú Általános Iskola kórusa, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Bolyai gimnázium énekkara, a nagybátonyi 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet kórusa, a pedagó­guskórus. a bányász férfi­kar, valamint a balassagyar­mati szövetkezeti kórus vesz részt. Az énekkari hangveir senyt a József Attila Megyei Művelődési Központ kamara­kórusa nyitja meg. A tatáikor zóra meghívták a megyei ván­dordíja*. országosan kiváló­nak minősített karancskeszi Röpülj páva kört és az or­szágosan minősített nemti éneklő csoportot, akik sum- másdalokat és bányászdalokat szólaltatnak meg. A debreceni Csokonai Szín­ház operatársulatának ven­dégjátékával fejeződik be a kéthetes gazdag zenei ese­ménysorozat. Május 14-én és 15-én Leoncavallo: Bajazzók című egyfelvonásos operáját és Rimszkij-Korszakov: Sehe- rezádé című balettjét mutat­ják be Kertész Gyula, vala­mint Barkóczy Sándor rende­zésében. illetve Szabó László és Tarnay György vezényle­tével. Mindkét előadás este hét órakor kezdődik. Tanácskoztak az iskolaigazgatók Még tart a tanév, de az is­kolák igazgatói május 4-én Salgótarjánban már az 1973/ 74-es tanév előkészítéséről ta­nácskoztak. Ez a tanácskozás azért is jelentős, mert az MSZMP 1972. júniusi közok­tatás-politikai határozatának Végrehajtásáról volt szó. Nagy Vendelné. a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Fő­osztályának főelőadója a tan­anyagcsökkentés módozatairól tartott előadást. Az előadás keretében részletesen megbe­szélték a résztvevő igazgatók a tanulói túlterhelés csökken­tésének konkrét lehetőségeit, a nevelők feladatait. Pásztó májusi kulturális programja Május a fiataloké Pásztón: a rendezvények elsősorban ró­luk és hozzájuk szólnak. A nagyközségben május 10-én Koós János, Katona Klári és Mátus Imre szerepel az Ex­press együttessel a Piknik ’73 című műsorral. Szombaton, 12-én a TOP együttes zenéje I mellett táncestet rendeznek. ünnepséget rendeznek a nyug­állományba vonuló hadkötele­sek részére. A járási gyer- mekrajz-kiállítást május 26- án délután három órakor nyitják meg. Az érdeklődők június 2-ig tekinthetik meg a gyermekek rajzait. Kerek egy esztendő címmel május 27-én a Dózsa György Általános IS' Május 13-án kórustalálkozót kola tanulóinak gyermeknapi és az ifjúsági klub részére ki- műsorát bonyolítják le a Lo- rándulást szerveznek. Dinnyés vász József járási Művelődési József, az ismert polbeat éne- Központban. A május hónap- kes május 16-án szerepel ra tervezett rendezvények so­4 NÖGRÁD - 1973. május 5., szombat Pásztón, a művelődési köz- rát május 26-án táncest zárja, pontban. Május 20-án délelőtt a TOP együttes fellépésével. Művelődési jegyzetek Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs... Megyénk sok értékes hagyományt őríz a néprajz, a népművészet kóréból, helyenként eleven múzeumnak lát­szik. Nem véletlen, hogy megyénkbe a népdalgyűjtők is mindig úgy látogattak el, mint a tiszta forráshoz. Köztük Kodály Zoltán is, aki számos régi, szinte ősá népdallal gazdagította nálunk gyűjteményét. Kár volna azonban azt állítaná, hogy a népdalok, népi táncok, népszokások tiszta 62ép6ége mellett nem hódított a nóta. a műdal, a sláger, a társastáncok és a polgári szokások. Az úgynevezett gyön- gyösbokréta már világosan föltárta, hogy a nép kultúrája könnyen keveredik idegen, művi elemekkel. . Nem véletlen, hogy a folklór jelenlegi virágzása mel­lett kényesen vigyázunk az újból feltárt források harmatos, áttetsző tisztaságára. Elválaszt juk a népdalt a nótától, noha mind a nótának, mind a műdalnak elismerjük szerepét. Ugyanilyen tökéletességre törekszünk a régi táncelemek feltárásakor is, noha természetesen a táncok közé soroljuk a oharlstont és a csa-csa-csát is. A népviseletnél már ké­nyesebbek vagyunk, mert ennek hamisítása nehezebben vehető észre, habár itt is elismerjük divattervezőink sti­lizáló szándékát. Azt hinnék sokan, hogy erre a túlzott óvatosságra sem­mi szükség, pedig a különféle műsorok látogatóit gyakran éri meglepetés. Egynémelyek Röpülj páva-körünkben is felbukkant már újból az uniformizált magyar ruha, amely­nek egyik ismertető jegye a gyönggyel kirakott típus- párta. A táncok sorában is újra hódít a műcsárdás, amit a szecessziós magyar ruha időszakában a Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs dallamára lejtettek. Még kirívóbb az álta­lános iskolások ajkáról műdalok, pajzán nóták sorait hal­lani, ami legutóbb is előfordult egyik újonnan átadott mű­velődési otthonunkban. A közönség egy része jót is mula­tott rajta, milyen bájosan döngicsélik szerencsétlen, párák: „... komámiasszonv meg egy úr ugrott ki a zöldleveles bo­korból”, vagy pedig „a másik meg a kapuban neveti, hogy őtet a segédjegyző szereti.” Tehát nemcsak a színházi előadásokon kell művelődési otthonaink elé őrt állítani, nehogy jegy nélkül jusson be valaki, hanem állandó őrségre van szükség az Ízlé6rombo­ló, olcsó giocs távoltartására is. Munkások és tanítók Mélységes elismerés kíséri pedagógusaink munkásságát, ami társadalmunk minden rétege részéről megnyilvánul, a amit erkölcsi és anyagi „állami” elismerés tetőz be, ha anyagilag még akadnak is kívánnivalók. Tudjuk, ismerjük azt a nagy felelősséget, amely korunk néptanítóira hárul. Néha ezek a kötelezettségek nagyon is szemléletes, San­to kézzel fogható megnyilvánulási formát öltenek. Ilyen többek között a gyárak, üzemek kapcsolata egy-egy iskolá­val, abból a óéiból, hogy az iskola pedagógusai a gyárnak neveljenek utánpótlást, munkásból és „műszakiból” egyaránt,' A patronáló üzemek szoros kapcsolata az iskolákkal arra is jó, hogy felhívja a pedagógus figyelmét a fizikai dolgo­zók gyermekeivel való differenciált foglalkozásra. Hogy mennyire eleven és közvetlen egynémelyik gyá­runk és iskolánk kapcsolata, az a május elsejei felvonulá­son abban is megnyilvánult hogy a gyárak, üzemek veze­tői együtt vonultak föl patronált iskolájuk pedagógusaival, vagy pedig a pedagógusok csatlakoztok a gyáriak meneté­hez. Mi ebbem az ö6s®ekarolásban jelképet láttunk, még ­pedig pedagógusaink munkáscentrikus látásmódjának egyik bizonyságát Amely ugyan a májusi külsőségekben csak forrna, de minden esély megvan arra, hogy megtölt­sek tartalommal. Pangó múzeumok Két közművelődési tanácskozás is lezajlott a közel­múltban, mindkettőn elhangzott múzeumi szervezetünk ör­vendetes bővülésének megannyi híre, a horpácsi kiállítástól a csesztvei állandó kiállításig. Szinte már valamennyi nagy­községünkben és néprajzilag, vagy irodalomtörténetileg fontosabb községünkben is működik múzeum. Szóba került azonban a tanácskozásokon az is, hogy a múzeumok láto­gatottsága még közel sem éri el a kívánt mértéket. Pásztón — ahol néhány éve még művészet volt bejutni a múzeumba — már örvendetes javulás tapasztalható, ért­hető ez, mert ahol nyitva tartják a múzeumot, oda be is mehet az érdeklődő. Ám vannak múzeumaink, amelyek rendszeresen nyitva tartanak, mint a csesztvei, vagy a bán- ki nemzetiségi múzeum, de a látogatók száma csekély. Ide­genforgalmi hivatalunk, de más megyei és járási szerveink is sokat tehetnek azért, hogy ezek az értékéé, nevelésben sem mellőzhető intézmények végre betöltsék hivatásukat! Értékelik a pedagógiai pályázatokat A megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya az 1972/73- as tanév kezdetén pedagógiai pályázatot írt ki a közoktatás és a közművelődés dolgozói számára. A pedagógiai pályá­zatok kiírásának sok éves ha­gyománya van megyénkben. Ebben a tanévben a korábbi évek tapasztalatait felhasznál­va, tizenhárom témában ír­hattak a szocialista pedagógia elvi és gyakorlati kérdéseiről a nevelők. A határidőre 45 pályamun­ka érkezett a továbbképzési kabinethez. Az elmúlt évek átlagát tekintve, mintegy 15— 20 százalékkal emelkedett a dolgozatok, tanulmányok szá­ma. Az előzetes tájékozódás alapján tudjuk, a megírt pá­lyázatok színvonalasak, tar­talmukban felölelik az isr kólái oktató és nevelő­munka valamennyi terü­letét. A megírt pályamun­kák értékelése folyamatban van. A továbbképzési kabinet néhány pályamunkát a tudo­mányos intézményekhez kül­dött véleményezésre. mert megítélés szerint igen magas színvonalúak. Az e tanévben megírt pályamunkák között közművelődéssel foglalkozó témákat is kidolgoztak, ami azért is jelentős, mert a ko­rábbi években ilyen pálya­munka nem volt. Az elkövetkező tanévekben is jelentős és fontos szerepet szánnak a megyei irányító szervek a pedagógiai pályáza­tok kiírásának. Ezt abból az alapgondolatból kiindulva te­szik, hogy a pályaművek ké­szítése az önképzés alapvető formája. A pályázatokat a pedagó­gusnapon értékelik, az első helyezettek a központi ünner pélyen veszik át a díjakat, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom