Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

SZVMflE*®niiI3»£&S MÁJUS ELSEJE A vizslásiak kettős ünnepe 'mgw! ipi f ry '■ ■ ■' \ v .. .* . Y ■ ■■!; iv j; r Lankás hegyek közé ékelt, hosszan elnyúló község Salgó­tarján tőszomszédságában, a nógrádi iparvidék központjá­ban. Az út mellé épült házak szinte kivétel nélkül a felsza- Dadulás után emelkedtek a hegyek aljában. Az udvaro­kon dlszlő májusfák arról árulkodnak, hogy sok itt az feladó lány. De azt is mutat­ják, hogy Vizslás a város szomszédságában is feszesen őrzi kedves néprajzi hagyomá­nyait. S a májusi napsütés előcsalogatja a község apra- ját-nagyját, előkerülnek a lá­dafiából a kikeményített alsó­szoknyák, a díszes mellény- kék, sokszínű rakottszokn yák harangjai, a csillogó párták és főkötők. Ünnepel a község, mégpedig kettős ünnepet ÜL Ebben a nagyobbára mun­káslakta községben mindig ünnep május elseje. A műn- zásnemzetköziség hagyomá­nyos ünnepe, de még inkább azzá teszi most az új intézmény, az új művelődési otthon ava­tása. Qmlatag, kis magánház­ban működött eddig a mozi, s az volt a kultúra otthona is, amíg több millió forintos költséggel, a falusiak segítsé­gével meg nem épült az új, csinos ház, amelyben színház­terem, könyvtár, klubhelyiség és szakköri termecskék vár­iák, hogy hétköznap és más ünnepnapokon is benépesül­jön. ábrándultságot és közönyt, embertelenséget terjeszt. Néhány évvel ezelőtt elég széles körű vita folyt arról ■— sajtóban és szűkebb kör­ben egyaránt —, hogy „vál­ságban van-e” a népművelés. Ez a válsághangulat részben a hagyományosabb intézmény- rendszerek helyzetéből, vala­mint a korszerű tömegközle­kedési rendszerekhez mérten (rádió, tévé, sajtó) csökkenő hatásukból táplálkozott. A korszerűsítés, a munka anya­gi megalapozottsága érdeké­ben is kell és szükséges is többet tennünk; erőnkhöz mérten teszünk is. A művelt­ség társadalmi rangja, megbe­csültsége érdekében is szüksé­ges munkálkodnunk az ösz­tönzés jó eszközeivel. De problematikus, kétes, kulturá­lis köntösben öltöztetett „ter­mékeket” korszerű, klubszerű­én működő, jól berendezett művelődési házakban, sőt az audio-vizuális rendszerekben is lehet terjeszteni és nem egyszer terjesztenek is. A Központi Bizottság no­vemberi határozatában emlí­tett, mintegy két éven belül elkészítendő közművelődési program bizonyára hozzájárul nagyon sok kérdés további tisztázásához. De intézmény­nek ós közönségnek, alkotó­nak és befogadónak addig is létezniük kell. Sem receptek­re, sem az anyagi javak olyan bőségére nem várhatunk, ame. lyek nyomán, amelyeket fel­használva egyik napról a má­sikra megszűnik minden gond, az igények megnemesednek, a rossz mindig elutasítódik, s csak a jó kap szabad utat. Ilyen helyzetet feltételezni is naivság. De lehetséges — a művelődési ház esetében kü­lönösen, hiszen közvetlen kap­csolatban van az emberekkel — egy, a valóság jó ismereté­ből. az igények, szükségletek elemzéséből adódó reális, kö­vetkezetes és elvszerű törek­vés. ha kell fokozatosan, dif­ferenciáltan, amely minden „válságot” kikerülhet De eh­hez az is kell, hogy a műve­lődési házakat ne csak fela­vassuk, tartsuk is mindig, minél többször nyitva. Láto­gassuk és használjuk is, ha van — mert azért van — rá időnk. Segítsük, ne csak „be­számoltassuk” a vezetőjét és munkatársait S legyenek ott a falu vezetői is, ha tehetik, legyen olyan központ amely él és hart is, nemcsak tanít, szórakoztat S az avatás fontos aktusa; as eiső műsor az új intéz­ményben. A menyecskekóru­son és a táncosokon kívül énekkel és tánccal mutatkoz­nak be a kisiskolások is, az új otthon későbbi élénk éle­tének letéteményesei. A néző­tér pedig olyan zsúfolt hogy sokan a folyosón rekednek. Jó lenne hinni, hogy Vizslá­son ez nem csak a megnyitó napján volt így! h. Gy. Az avatás ünnepsége neves és kedves vendégek sorát vonzotta ide: Jakab Sándort, a Központi Bizottság tagját, osztályvezetőjét, a májusi avatóünnepség szónokát. Pot- hörnik Józsefet, a KB tagját, s a későbbiek során csatlakozott a vizslásiak ünnepéhez Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Hoffet István, a megyei tanács elnöke is. Körülöttük népviscieíes, ének­lő asszonyon, a menyecskekó­rus tagjai és táncoló KISZ- esek, és számtalan fényképe­zőgép kattog, berregnek a tévések felvevőgépei. Népda­lok csendülnek, mintha évszá­zadok mélyéből tömének fel egy felszabadult ország önfe­ledten ünneplő településén, megtermékenyítve a ma kul­túráját. Az ünnepi beszéd is közmű­velődésünk feladataira utaL — A kultúra nem mindig közvetlenül politizál, de köz­vetve mindig ember- és gon­dolkodásformáló lehet — zen­gik a hangszórók a dugig telt új művelődési otthonban. A mi alapelvünk, és egész kul­turális intézményrendszerünk ezt szolgálja, a kultúra de­mokratizmusa, a legjobb kul­turális értékek és javak mi­nél szélesebb körű terjesztése a művelődés és önművelés csatornáin! Nem féltjük a kultúrát, még legjobb értékeit sem a „tömegektől”, ellenke­zőleg: mindenkit értő befoga­dójává kívánunk tenni. De féltjük és óvjuk az embereket mindentől, ami az igazi érté­kek helyett pótszereket, esz­mény és emberség helyett ki­Kagyogő program,, látványos sportműsor Majális a Nyírjesben Gazdag program várta má­jus elsején Balassagyarmat la­kóit. Ki-ki a kedve szerinti szórakozásból, programból vá­logathatott. Reggel nyolc óra carmine perckor startoltak a Palóc Kupa autóversenyének résztvevői. A helyi autóklub szervezésében lebonyolított versenyre az ország távoli vá­rosaiból — így Esztergomból, Győrből —, is beneveztek. A verseny egy ügyességi és egy túrarészből állt. Szügy, Ma- gyamándar, Romhány, Bánk, Rétság, Kismaros, Királyrét érintésével jutottak vissza az autósok Balassagyarmatra, a délutáni órákban. A város dolgozóinak leg­nagyobb része a gyarmatiak kedvenc kirándulóhelyére, a Nyírjesbe vonult, ahol dél­előtt kilenc órától izgalmas sportversenyek zajlottak le. Az ünnepi beszédre, melyei Skoda Ferenc, az MSZMP Balassagyarmati városi Bi­zottságának első titkára tar­tott, fél tizenegykor került sor a szabadtéri színpadon. Kelle­mes perceket szerzett a né­zőknek a szlovák tótkomlós) folklóregyüttes. Bemutatójuk óriási sikert aratott. Ugyanez­zel a műsorral április harmin­cadikén Patvarcon is felléptek. Ezután a balassagyarmati mű­velődési központ rajkózeneka­ra és fúvószenekara szórakoz­tatta a közönséget. A Nyírjes­NÓGRAD - 1973. május 3, csütörtök ben egybegyűlt fiatalok se panaszkodhattak; nekik Centrum beategyüttes jál szőtte a talpalávalót, ege szén késő délutánig. Az üze rnek dolgozóikat a saját k faházaikban vendégelték me; Több mint ötezer ember szc rakozott ezen a napon a gye nyörű környezetben fekv Nyírjesben. A vidámság és a szórakozó másik színhelye Nagylig< volt. Itt elsősorban a sportkec velők szórakoztak ragyogóai A sportpályán egész délutá folyt a színes bemutató; ele szőr az általános iskoláso csoportjának tapsolt a közör ség. Színes műsort adtak sport tagozaté« alsó tagozaté tanulók, majd a sportiskoláso mutatták be ügyességüké Szép gúlagyakorlatokat látha' tunk a balassagyarmati spor egyesület tornászszakosztálye nak prod,ukciójában. S ezután következett csemege: a MÁV öregfiúk t a BSE öregfiúk labdarúgc mérkőzése. Jó játék jellemezi a mérkőzést, de a közönsé nagy bánatára gól nem szí letett. öt óra után ismét mérkc zés következett; az SBTC iái darúgócsapata mérte öss: erejét a helyi BSE csapatává Az SBTC jó formában volt, < l:l-es félidő után, 5:1 arán; ban győzött a helyi csapat e len. A sportversenyeket min egy 2000 ember nézte végig. Este, sötétedéskor még „telt ház volt” a Nyírjesben. Nem csak a jő program, de a ki­tűnő vendéglátás, a jó étel, ital, no meg a kellemes idő­járás is közrejátszott abban, hogy este nyolckor még senki­nek sem akaródzott hazamen­ni. — Vkm — Felvonulás Bercelen Reggel nyolc órakor már mozgolódtak az emberek Ber­celen. Kisdobosok és úttörők nyakkendőit fújta a szél, a község parkjában emelvényt díszítettek, erősítőket igazgat­tak. Bércéi készült a május elsejei felvonulásra. Az ipa­ri műszergyár berceli gyáregy­ségének kezdeményezésére ha­gyománnyá akarják tenni a májusi felvonulást a község­ben. Az ipari műszergyár gyár­egysége a falu határában van; mondták a sétálgató asszo­nyok, hogy oda menjünk, hi­szen onnan jönnek majd, a felvonulók. Az udvarban már gyülekeztek az emberek; jó- kedvűek, vidámak, csaknem mindannyian fiatalok. Beszél­gettek, tréfálkoztak, aztán el­rendeződtek a sorok, magasba emelkedtek a díszes táblák, zászlók, és énekszóval elin­dultak a felvonulók. A község parkjában csatlakoztak hoz­zájuk a többi üzem és a tsz dolgozói, valamint az iskolá­sok. Az ünnepi beszédet Dicse Ist­ván, az MSZMP járási bi­zottságának titkára tartotta. Az ünnepség után még egy örvendetes esemény követke­zett: felavatták a műszergyár KlSZ-ßataljainak pinceklub­ját. Régi vágya teljesült ez­zel a fiataloknak. A társadal­mi munkával és sok anyagi támogatással létrehozott klub kulturált, kellemes szórakozást biztosít „Ez az év is jelentős előrehaladást hozott” Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléje alkalmi - ből Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott: — Aki jelen van, de bizonyára az is, aki csupán látja vagy hallja a budapesti május elsejei felvonulást, az velem együtt érzi, hogy jó hangulatú, amely megalapozott bizako­dást is sugároz. És van okunk arra, hogy a nemzetközi szo­lidaritás e nagy napján jól érezzük magunkat. Ha arra az évre gondolunk, amely a múlt évi május elsejétől elválaszt bennünket, tudjuk, hogy előbbre jutottunk idehaza is. A politikai élet, nem utolsósorban a novemberi központi bi­zottsági határozat pozitív hatásaként felpezsdült, elevenebb, lett, s ez nagyon jól kifejezésre jutott a tanácsválasztások; napjaiban is. Nagyon örülök annak, hogy a munkásosztály vezető szerepe és népünk egysége egyformán kifejezésre jut hazánk közéletében. Anélkül, hogy itt számokat mon-! denék — hiszen ismeretesek az adatok — ez az év a gaz­dasági, a kulturális építőmunkában is jelentős előrehala«. dást hozott. — Ugyanígy szólhatunk a nemzetközi élet fejlődéséről', is, hiszen a közügyek iránt érdeklődő emberek az egész vi­lágon xészesei voltak annak a sok éve folyó harcnak, amely eredményt hozott: mindenki tudja, hogy Vietnamban. Laoszban már békemegállapodás van, habár még küzdeni kell annak teljes érvényesüléséért. Helsinkiben együtt di­nek az országoknak és népeknek az európai biztonsági ér i tekezletet előkészítő képviselői és más téren is előrehaladás van. — Május elseje a munkás nemzetköziség és a szolidaritás ünnepe. Ezt ezen a felvonuláson is számtalan tábla, jel­szó, zászló hirdeti. Ez nemcsak jelszó. A haladó népek és mozgalmak szolidaritása a legnagyobb, ós egyre növekvő* erő a mai világban. — Mindez azt mondja nekünk, hogyha idehaza kitar-, tunk és még jobban tömörülünk szocialista eszméink, cél­jaink mellett, s a hétköznapokon azzal a hangulattal és lel­kesedéssel dolgozunk terveink végrehajtásán, amellyel ma­gát az ünnepnapot megüljük, akkor újabb biztató és szép eredmények várnak reánk. — Ugyanígy érezzük ezen a napom, hogy a világa».' nem vagyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek va­gyunk a részed. A budapesti május elsejei felvonulás, mint az ország más helyein levő felvonulások is egyben a szóda-' lizmust építő magyar nép üzenete, üdvözlete a Szovjetunió népéhez, a szocialista országok népeihez, a kapitalista or szagokban harcoló emberekhez, a szabadságukért küzdő népekhez. Ha a belső egység és a nemzetközi összefogás tovább erősödik — mint ahogy megvan a lehetősége, és raj­tunk múlik —, akkor a velünk szembenálló erőket es a nehézségeket le fogjuk küzdeni. — Innen, a május elsejei budapesti felvonulásról üd­vözlöm a nemzetközi szolidaritás nagy napját ünneplő ma­gyar népet. (MTI) Május 1. a világon MOSZKVA Az ünnepi díszbe öltözött moszkvai Vörös téren sok ezer ember részvételével má­jus 1. alkalmából ünnepi gyű­lést tartottak. A Szovjet Rá­dió és Televízió, az In.terví- zió és Eurovízió közvetítette a Vörös téri ünnepséget. Moszkvai idő szerint dél­előtt tíz órakor kezdődött az ünnepi gyűlés, amelyen Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára mondott beszédet. PRÁGA Május elsejét Csehszlová­kiában — Prágában, Pozsony­ban, Brnóban, Ostravában és a többi nagyvárosban — is­mét nagyszabású felvonuláson ünnepelték a gyárak, üzemek, hivatalok és kulturális intéz­mények dolgozói. BERLIN Amikor a berlini vörös vá­rosháza órája ütni kezdte a kilenc órát, május elsején reggel az NDK fővárosában, a Marx—Engels téren meg­kezdődött az ünnepi demonst­ráció. HANOI A VDK fővárosában mint­egy százezren vettek részt a május elsejei felvonulásban. A felvonulók az ország tör­ténelmének legnagyobb győ­zelmét ünnepelték. Az ünnep alkalmából katonai díszszem­lét is tartottak. MÜNCHEN Nyugat-Németország nagy­városaiban szintén több száz­ezren ünnepelték meg május elsejét. A Münchenben meg­tartott hivatalos központi ün­nepségen Heinz Oscar Vet­ter, a Nyugatnémet Szakszer­vezeti Szövetség elnöke ■ első számú követelésnek nevezte a dolgozók beleszólási jogá­nak megvalósítását és az inf­láció megfékezését. NEW YORK Május elsejét az amerikai nagyvárosok dolgozó? felvo­nulásokkal és sztrájkokkal ünnepelték. PEKING Nagy központi üryiepség és felvonulás nélkül, a korább; .éveknél jelentős mértékben visszafogottabb formáiban ün­nepelték a kínai fővárosban május elsejét Az Űj Kína hírügynökség rövid közlemé­nye szerint az ünnepség „A szolidaritás, az éberség és a vidámság” jegyében zajlott le. MADRID Több száz szélsőjobboldali Katal vonult fel május else­je alkalmából Madrid belvá­rosában. A rendőrök ráron­tottak a felvonulókra és több kísérletet tettek a tüntetés feloszlatására. A heves ösz- szecsapások során az egyik rendőr halálos sérüléseket szenvedett, többen pedig megsebesültek. A tüntetés után 145 személyt állítottak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom