Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-03 / 78. szám

Képernyő előtf

tMinden jé...

Vasárnap délelőtt

ÖTSZÁZ GYERMEK ENEKELT

Ji. ha §6 & vége. Tudta ezt már William Shakespeare •mester is. Es valóban: a rossz kezdetet szívesen hajlamos elfeledni az ember a kedvező végért. Valahogy így vagyok az elmúlt hét tévéműsorával is, amely a műsorelőzetes szerint kevés vonzóval kecsegtetett, s nem is adott semmi érdemlegeset, vagy legalábbis alig-alig, ami említésre méltó.

A vasárnapi program viszont — a szokottól eltérően T- az esti fő adásidőben, sőt a kora esti órákban is igen jól szórakoztatta a képernyő előtt ülőket. E hét végén ért véget a Mézga család különös kalandjai című közismert és népszerű rajzfilmsorozat, mely ugyan alatta maradt szinvonalasságban az első sorozatnak, az írók azonban az utolsó epizódban kitettek magukért — talán épp azért is, mert tisztában vannak a rovatcímben említett szólásmondással, igy erre a produkcióra is érvényes: minden jó, ha jó a vége.

Nagyon szép történetet láthattunk a háború és az ember viszonyáról a Lahotczky című osztrák tévéfilmben, melyben Alfred Barthoff alakítása emlékezetes élmény marad számunkra. Kitűnő hangulati feloldást jelentett folytatásként a Televarieté című műsor, s elsősorban nem is a Kessler nővérek egyébként élvezetes produkciója révén, hanem a magyar porondművészek és színpadi mulattatók érdemeként. Ebben az együttesben az ABC szájharmonika-trió, Axt János, Bogár Richard, Csonka Endre, a 9 Faludi.Gé- czi Dorottya, Kibédi Ervin, Pálfy Gabi, Suka Sándor, a Stúdió 11 igazán színvonalasat produkált. Az esti jókedv betetőzését jelentette a Chryx- kraksz... című április elsejei bolondozás, mely pantomimszerűségében is rendkívül szellemes és frappáns vfflámszatí ■ rákat fogott egybe. A műsor sikere az írók: Kaján Tibor, Sajdik Ferenc, Várnai György, Nepp József, Hegedűs István és Somogyi Pál, s a szereplők: Felföldi Anikó, Tordai Teri. Alfonzó, Darvas Iván, Bárdi György, Kibédi Ervin, Rajz János, Garas Dezső közös érdeme.

S, ha már a humornál tartunk, hadd említsem meg méltányos dicsérettel a szombat esti műsorból a Miért nem lehet kabarét csinálni? című vidám vállalkozást, mely épp saját címe ellenére bizonyította, hogy igenis lehet...

A hét műsorából talán még a Norvég Televízió csütörtöki estjéről illik szólani, abból is Ibsen: A nép ellensége című drámájának tévéfilmváltozatáról. Kitűnő színészek megismerésére nyújtott. alkalmat, különösen a főszereplő, Gisle Straume személyében

(barna)

Eredményes esztendő

tovább gazdagodik zenei életűnk

A KÓTA Nógrád megye! Szervezete vasárnap tartotta éves közgyűlését Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központban. Az írásos előterjesztés, Guthy Éva szóbeli beszámolója, valamint a vita alapján a résztvevők megállapították, hogy a szervezet eredményesen valósította meg a munkaterv alapján meghatározott tennivalók nagy részét az elmúlt esztendőben.

Fejlődött a választott bl-, aottságok tevékenysége. Tovább gazdagodott megyénk zenei eseménynaptára, változatosabbá vált j a műsorprogram. Űjabb helységeket sikerült bevonni a zenei élet vérkeringésébe. A különböző rendezvények lebonyolításához igen jelentős segítséget .nyújtott a Megyei Művelődési Központ. Sikeresnek ítélhető az öntevékeny művészeti csoportoknak nyújtott szakmai támogatás.

Az elmúlt esztendő tevékenységének értékelését követően a közgyűlés elfogadta az idei munkatervet. A szervezet előkészíti a megyében működő Röpülj páva körök minősítését, segíti és támogatja az országos diáknapokra készülő csoportokat és szólistákat a felkészülésben. Elősegíti az ének szakos nevelők, illetve az éneklő csoportok vezetőinek bentlakásos tanfolyamát, élőbb kapcsolatot igyekszik létesíteni a kórusok és a fenntartó szervek között A megye zenetörténetének megírásával kapcsolatban a szervezet alkotócsoport létrehozását szorgalmazza.

A KÓTA 1973-ban megyénkben is elindítja — a KISZ- szel, valamint a közoktatási és közművelődési intézményekkel közösen — az országszerte nagy népszerűségnek örvendő ifjú zenebarát mozgalmat.

Az ide! programtervet — számos javaslattal, hozzászólással kiegészítve — a szervezet közgyűlése elfogadta.

Stúdió- galéria ’73

A Stúdiógaléria, amely a múlt év nyarán nyílt meg (Budapest. V., Bajcsy-Zsilinszky út 52.) három hetenként ad otthont a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjai kiállír tásainak. A galéria lehetőséget nyújt az 1958-ban alakult stúdiónak, hogy folyamatosan. önálló bemutatkozások formájában számoljon be a fiatal művészek munkájáról. útkereséséről, eredményéiről. Elkészült a galéria idei kiállítási programja. Ez évben Topor András. Szabados Árpád, Kocsis Imre, Nafey Előd, Koleszár Erzsébet, Várnagy Ildikó, Birkás Ákos. Farkas Ádám, M. Novák András, Lisztes István, Mészáros Géza — Gerencsér Judit. Szabó Gábor és Eisenmayer Tibor mutatkozik be a közönségnek.

Szülőföldünk, Nógrád, 1973,

Versenyben az idővel

(*)

A legváratlanabb helyeden és helyzetekben jönnek elő az embereket foglalkoztató mindennapos témák. Nem is olyan régen a bánki tónál beszélgettünk.

Csakhamar kiderült, hogy a horgászokat is érdekli a szolgáltatás és van olyan izgalmas téma, mint egy há- romkilós tükörponty kifárasz- üása.

— Ma már nem viszi ®z

ember a cipőjét a suszterhoz. Különben is a műanyag talpat már nem javítják, és tovább tart mint a felsőrész. Aztán strapára az ember nem vesz drága cipőt, az olcsó lábbelit pedig egyszerűen eldobja, ha már felmondta a szolgálatot.

— De nemcsak cipőjavitás van mostanában. Mit csináljon az ember, ha egyszer elromlik a roló az ablakon, ha betörik a kulcs a zárba, vagy folyik a vízcsap?

— Az az! Ha egyszer folyik a vízcsap, mert higgyék el, hogy a városban legalább annyi víz elfolyik a rossz csapok miatt, mint amennyit hasznosan felhasználnak.

— No, ez azért túlzás.

Túlzás, vagy nem, mindenesetre foglalkoznak vele az emberek, mert nem közömbös számukra, hogy mennyi vizet fogyasztunk. Különösen most, amikor világviszonylatban gond és téma a jó ivóvíz előteremtése.

Szóval az ivóvízről, lábbeliről, a horgászatról, minden- i-ől a szolgáltatás jut az eszébe az embernek. Versenyt

futunk az idővel, hogy utolérjük magunkat. A szó szoros értelmében magunkat, mert az igényeket mi fokoztuk ilyen magas szintre, ugyanakkor csökkentek a barkácsolási lehetőségek, sőt" a barkácsoló emberek száma is megcsappant. Ezért aztán egyik legnagyobb gondja, legelső feladata a tanácsnak a szolgáltatás fejlesztése. Szép kifejezés, de hát a szolgáltatáshoz is pénzre van szükség, és nem utolsósorban sok szakemberre. Olyanra, aki vasárnap is, este is vállalja a televízió, a vízcsap, a rádió megjavítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a szolgáltatásokról tárgyalt, nem is olyan régen. Ilyen megállapításokat vettek

jegyzőkönyvbe, hogy... „Nóig- rád megyében egyik legfontosabb feladat a szolgáltatások javítása.”

S ha fontos, akkor hogyan alakult az utóbbi években?

Három esztendő alatt a lakosságnak nyújtott. szolgáltatás több mint 20 százalékkal növekedett és ezen belül is külön figyelmet érdemel az ipari javítások növekedése. Nem lennénk azonban őszinték, ha elhallgatnánk a gondokat, hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megállapította, hogy a szolgáltatásokban, sajnos, 'a megye elmaradása még mindig számottevő, sok a megoldásra váró feladat, elsősorban a munkáslakta településeken.

Örvendetesen fejlődött viszont a textiltisztítás. Az emberek szeretnek csinosan, jólöltözötten jám!. Az utcai ruhákat már nem mossák, vasalják odahaza, Inkább beadják a Patyolatba, hogy néhány nap múlva megújítva visszakapják. A textiltisztítást, mint szolgáltatást 14 millió forinttal támogatta a megyei tanács. Ma már modem, az igényeket sokoldalúan kielégítő vegytisztító szalonok szolgálják a helyi lakosságot Salgótarjánban, Balassagyarmaton, és újabb felvevőhelyeket létesítettek Szécsény- ben, Rétságon és Pásztón.

A következő hírem már a jövőnek szól: teljesen felújítják a Patyolat Vállalat központi üzemét. A beruházási programot jóváhagyták és hozzáfogtak a kiviteli tervek elkészítéséhez.

— De a gépkocsi, a szerviz, a javítás, sokszor csak apró hiba, mennyi gondot okoz.

Nagybátonyban 1971-ben üzembe helyezték a szövetkezeti szervizállomást. Salgótarjánban bővítik az AFIT-szer- vizt. De mi lesz Balassagyarmaton, Szécsényben és Pásztóit Mindenütt sok és egyre nagyobb az igény, hogy gyorsan visszakapják szerviz után kijavítva a személygépkocsikat. Balassagyarmaton az AFIT megállapodást kötött a városi tanáccsal, amelyik vállalta a kijelölt terület közművesítését., Az AFIT létrehozza a szervizállomást és üzemelteti. Az építkezést a megyei tanács vállalta magára. Ügy tudom, hasonló megállapodás jött létre Szécsényben is. De nem is a szerviz- állomás létrehozása a legfontosabb, hanem az. hogy a javításokat időben és jó minó4 NÓGRÁD - 1973. április 3., kedd

Tóth Aladár = Lukács Györgyöt idézve — a nagy tudású és finom művészi érzékenységű zenekritikus írja Kodályról szóló dolgozatában: A gyermekkor költészete ké^ ságkívül sok kiváló zenészt ihletett már alkotásra. . Mikor gyermekmuzsikáról szólunk. természetesen nem gondolunk pusztán pedagógiai célzatú ifjúsági zenére... A gyermek (azonban) nemcsak ihlető forrása a költészetnek, hanem bizonyos értelemben költő és művész önmaga is. Észreveheti ezt mindenki, aki megfigyeli a 'játszó gyermeket... A gyermek, amit szívében érez, azt képzeletében már látja Is. és amit képzeletében lát. azt mindjárt vég is játssza, már cselekszi is. A valódi gyermekköltészet szimbolikája nem holmi sápadt lenyomata az életnek, hanem új, friss, önmagában is teljesen eleven valóság.

★

Eleven valóság volt április első napján is, mikor nyolc énekkar részvételével tartották meg Salgótarjánban a megyei úttörő kórusbemutatót. Vasárnap délelőtt több mint ötszáz gyermek énekelt Bartók-. Kodály-, Bárdos-, Balázs Árpád- (és sorolhatnánk tovább a szerzőket) műveket, népdalcsokrokat és madrigálokat. Együtt énekelt önfeledten és mosolygósán a tari nyolcéves kislány — szemét kórusvezetőjére tapasztva és le nem véve róla — a balassagyarmati kamasszal, a zagy- vapálfalvi matematikus tehetség a káliói hosszú nad rágós „ifjúval”, á 120 tagú pásztói egyesített kar a muzsika iránt már egyébként is elkötelezett salgótarjáni zenei általános iskolásokkal.

Felszabadultság és öröm. cselekedni akarás és az együtt, közösen alkotni tudás csendült ki az énekkarok műsorából: egyértelművé téve a következetes készülés céltudatosságát és mellőzve a próbák néha gyötrő feszültségét, a hétköznapok fáradtságát.

★

A József Attila Megyei Művelődési Központban megrendezett találkozó egyben minősítő verseny is volt. A Fasang Árpád zeneszerző és a Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy, a Magyar Rádió és Televízió énekkarának karigazgatója által vezetett bíráló bizottság arany-, ezüst- és bronzoklevelekkel értékelte a kórusok előadását.

A bronzoklevéllel jutalmazott káliéi kórus (vezető: Módos Tiborné) szép (hangjával, elbeszélő előadásmódjával, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola énekkara (vezető:

Kiss Erzsébet), színes népdal csokrával tűnt ki. Ezüstoklevelet érdemelt a salgótarjáni TI. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa (karnagy: Nagy Zoltán) elsősorban a nógrádi bányászdalok tolmácsolásáért, valamint a balassagyarmati Petőfi Általános Iskola énekkara (vezető: Kalocsai Frigyes) fegyelmezetten és dinamikusan megszólaltatott műsoráért,

A tari kórus (vezető: Resch Gabriella) szép és gondos szövegkiejtésével, kitűnő zenei formáló- és előadókészségével érdemelte meg az aranyoklevelet, akárcsak a Bozvári József és a Nagy Péter vezette pásztói egyesített gyermekkar, amely sokrétűségével. lendületességével. a bemutatott művek gondolatvilágának gazdag előadásával tűnt ki. Ugyancsak aranyoklevelet kapott a zagy- vapálfalvi énekkar (karnagy: Tímár. Ottó) egységes hangzásáért. valamint a salgótarjáni Mártírok úti ének-zenei tagozatú általános iskola kórusa (vezető: Szilágyi László), magas fokú, az énekkari kultúrát kiemelkedő szinten művelő produkciójáért. Az utóbbi kórus képviseli megyénket a júniusi, Veszprémben tartandó Forr a világ elnevezésű országos úttörő dalostalálkozón.

(M)

A vállalat kiváló brigádja

MUNKATERÜLETÜK az

egész nógrádi szénmedence, Mátranováktól Szorospatakig, Salgóbányától Ménkesig. Feladatuk a hírközlési hálózat üzemvitelének biztosítása, karbantartása. korszerűsítése, automatizálása. Telefonkezelők, műszerészek, 23-an egy szocialista brigádban. Legutóbb a Nógrádi Szénbányák Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésben részesültek,

A gyengeáramú műhelyben, ahol Merlák Ottót, a Morse aranyérmes szocialista brigád vezetőjét kerestük, ásókat, lapátokat is láttunk. Műszerész

Bégben végezzék el a szolgáltató vállalatok.

A tanácstagoknak is van hűtőgépük, televíziójuk, porszívójuk. Saját bőrükön érzik a választóktól érkező panaszok jogosságát. Így aztán magukról is gondoskodnak, ha elintézik, megoldják a választópolgárok vissza-vissza- térő kérését.

Csakhogy a helyi tanácsok és az általuk megválasztott megyei tanács nem vár ezeknek a gondoknak a spontán megoldására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága például úgy döntött, hogy továbbra is legfontosabb feladatként kezeli a felvevőhálózat bővítését, a helyszíni javítások gyorsítását és a szolgáltatásokban az egyszerűbb szervezési formák bevezetését. *

A jelölő gyűléseken a választópolgárok is szóvá tették, javasolták: ne ők vigyék a javításra váró háztartási gépeket a szolgáltató üzemekbe, hanem a szolgáltatással foglalkozó vállalatok és szövetkezetek keressék meg a módját annak, hogy a ma még fehér foltnak számító helyeken, községekben felvevőhelyeket létesítsen. Hol? Hát a termelőszövetkezeteknél, az ÁFÉSZ-ek boltjaiban; megállapodás, szerződés dolga az egész.

Nógrád megye a központi szolgáltatásfejlesztési alapból ebben az ötéves tervidőszakban 42 millió forintot kap. A megyei tanács 8 millió forinttal kiegészítette ezt a jelentős összeget. Pályázatot hirdetett a forint legcélszerűbb felhasználására, sajnos, kevés vállalat, szövetkezet vállalta a pályázat feltételeit.

Tisztelt tanácstagok! Sürgessék a szolgáltatások’ fejlesztését, az erre biztosított sok millió forint mielőbb’ eredményes felhasználását.

—r—a - (Folytatjukj

műhelyben minek ezek a szer- számok?

— Társadalmi munka lesz délután. Műszak után parkosítunk. Az üzem környékét rendezzük, ezért készitettük elő a szerszámokat — újságolták.

Az elmúlt évi verseny érté* kelésekor is kitűnt, hogy a Morse brigád alaposan kivette részét a társadalmi munkából. Évi karbantartási feladatán felül, idegeneknek végzett munkával, több mint 200 ezer forint árbevételhez Juttatta a vállalatot. A brigád tagjai közül öten szerepeltek sikerrel a Szakma ifjú mestere versenyben. Oktatásra valamennyien jártak. Gyakori a közös összejövetel, és a példásan vezetett napló tanulsága szerint a brigádértekezlet is rendszeres.

— Nem könnyű összehozni a brigádot, mert nagy a terület A mi munkánk olyan, hogy legtöbbször egy ember dolgozik távol az üzemtől társ nélkül. Nagy önfegyelem, és ami a legfontosabb becsületesség kell hozzá. Ellenőrizni lehetetlen lenne — mondta a brigádvezető.

A naplóból azután az Is kiderül. hogy több helyről írásos dicséretben részesítették a brigádot a hírközlés zavartalan biztosításáért, az előfordult hibák gyors kijavításáért. Ez az elismerés igazán, nagy érték számunkra.

Idei terveikről érdeklődtünk, hisz’ az aranyjelvény, a Vállalat Kiválója cím kötelez is. Emelkedik-e vajon a mérce az idén?

— A termelésre tett felajánlásunk talán szerénynek tűnik. A TMK-terv 3 százalékos túlteljesítését vállaltuk. Négy újítás kidolgozását is. Az anyagtakarékossággal legalább 8 ezer forint kimutatható érték megtakarítását ígértük. Számítunk arra, hogy az, idén is lesz olyan szakmába vágó munka, ami ugyan nem szerepel a tervünkben, de elvégezhetjük. Ilyen a nagybátonyi körzet hírhálózatának korszerűsítése. teljes automatizálása. Forgalomkiesési díj címén a vállalat mintegy 300 ezer forintot fizet a postának. Ezt az összeget jelentősen szeretnénk csökkenteni.

— A VESZTESÉGID© csökkentése. 460 óra társadalmi munka, ezenkívül a Szakma Ifjú Mestere címért folyó versenyben. a munkavédelmi vetélkedőkön való csoportos részvétel is szerepel az ígéretek között. Arról nem is beszélek, hogy kivétel nélkül valamennyien részt veszünk valamilyen oktatásban. Közös kirándulást is szervezünk majd három alkalommal *— mondja a brigád vezető, majd egy kis szünet után így folytatja:

— Az idén a kulturális Igényeket szeretnénk nagyobb mértékben növelni Ezt a célt szolgálta legutóbb Galgóczi Erzsébet egyik könyvének megvitatása. Csukly László tanárnak hálásak vagyunk a vita levezetéséért. Igazán élmény volt számunkra. Ilyent máskor is szervezünk.

— Itt, brigádon belül lg a törzsgárdának van nagy szerepe. Ügy érzem, egymás nevelése társadalmasodotí. Tehát nemcsak a brigádvezető, vagy a csoportvezetők feladata. Ugyanis három csoport van a brigádon belül. Rangot nálunk az ad, ki milyen fokozatot ért el. Ezt úgy kell érteni, hogy Bz aranyérmesekkel szemben a követelmény is sokkal nagyobb. min* aki később kapcsolódott a' brigád munkájába — mondta Merlák Ottó, majd elismerően nyilatkozott Molnár Istvánról, a műszaki patron álójukról. Valamikor ő is itt dolgozott, most az elvégzett iskola után üzem- és munkaszervezési előadó, de állandó tagja a brigádnak is. Többen kerültek már az alapító tagok közül nagyobb beosztásba.

A Morse brigád nem véletlenül kanta meg a Vállalat Kiváló Brigádia címet Szerényen, de eredményesen végzi szolgáltató munkáját és példát mutat más szocialista brigádoknak is. Különösen jő a kapcsolata a szomszédos, Maxvel nevét viselő szocialista műszerészbrigáddal. A legtöbbször közösen szervezik a rendezvényeiket.

MŰSZAK VÉGEN még láttam a brigádot. Amikor mások hazafelé indultak, ők ásót, lapátot fogtak.

B. S,

Átszervezés a nógrádszakáli óvodában

Nógrádszakálban negyvenlégy gyerekkel egy óvodai csoport működik. E zsúfoltság megnehezítette a munkát. Ennek, valamint az oktatási, nevelési és egészségügyi szempontok figyelembevételével a Szécsényi járási Hivatal művelődésügyi osztálya és a helyi községi tanács tárgyalásokat folytat az óvodai csoport megosztására. A tervek szerint áprilistól az óvónők már két csoportban, jobb munka- körülmények között foglalkozhatnak a nógrádszkáli óvodásokkal,