Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-13 / 86. szám

bias Lajos, Oravecz András. Kisztner János, Bencsik Ká­roly. ök Szátokról jöttek Benicsek Károly, Benicsek András, Michert József, Be- rényi Ferenc. Kisztner János. Horváth Géza Pécsről jöttek Persze, többségüknek már csak gyermekei élnek és dol­goznak a gyárban. Egy-két emlékeztető adat a gyár történetéből. Az első sztrájk 1929-ben volt, a mun­kások bérkövetelését Hor­váth Géza munkás tolmácsol­ta, de a tőkések mereven el­utasították. A sztrájk mind­össze egy napig tartott, a szakszervezet budapesti ki­küldöttei a sztrájk elhalasz­tására szólították fel a mun­kásokat. Az első gyári fut­ballcsapat 1930-ban alakult meg. A gyár alapításától 1944- ig mindössze 25 munkás ta­nult szakmát. 1944-ben hadi­üzem lett a gyár. A megél­hetés drágult, a tőkések ke­veset fizettek. Az igazságért kiálló munkások közül Kol­lár Erzsébetet, Liliom Ist­vánt, Kollár Jánost a csend­őrök lakásukról hurcolták el, Horváth Gézát lázítás vádjá­val be vonultatták. A szovjet csapatok 1944. december 8-án érték el Romhány határát, felszabadították a községet. A gyár nem szenvedett nagyobb károkat, pá meghajtást, fürdőt, kony­hát, étkezdét építettek Űjabb fordulópont 1961-ben követ­kezett, 16 milliós beruházás­sal bővült a gyár, az akkori igényeknek megfelelően kor­szerűbb cserépkályha gyártá­sára rendezkedtek be. De 'a hatvanas évek végére egyre több lakásba központi fűtést, földgázt, vagy egyéb korsze­rű fűtést szereltek be, tehát kevés cserépkályhára van szükség. Viszont az új laká­sokba évről év,re több falbur­koló és padozati burkoló keil. Ezért határozták el, hogy a.z országban először Hombár-'- ban kezdik el olcsó hazai vö­rös agyagból falburkoló csempék gyártását. Ezt a be­ruházást 1971 elején kezdték, befejezési határidő: 1972. de­cember 31. A próbaüzeme] és 1972. december 1-én indult, január 20-tól folyamatosan gyártanak falburkoló csempét, méghozzá a tervezett 75 szá­zalékos első osztályú arány helyett 80—90 százalék az el­ső osztályú. Időközben olaj­tüzelésre . tértek át. A mun­kások Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban ismerkedtek az új techniká­val. Romhányban olasz gépe­ket és berendezéseket szerel­tek fel. Az agyagelőkészítés, -préselés, -égetés, a belső anyagmozgatás gépesítéssel történik. A gyárban jelenleg hét mérnök, több technikus és sok több évtizedes tapasz­talattal rendelkező munkás dolgozik. Tizennégyen munka mellett középiskolát végez­nek, egy ösztöndíjas a szám­viteli főiskolán tanul. Fábri István párttitkár a közgazda- sági egyetemet végzi, és egy­re több tehetséges fiatalt ne­vel a gyár. Maszllk László atomizerkezelő Kollár József igazgató Róka Mihály gyárrészlegvezető Paulovics László fiatal szakmunkás __ __ ^ __ a beszállásolt szov­ü üiiixi jet katonák tovább vonultak, 1946-ban megkezdődött a Romhány község idősebb volt, majdnem minden mun- termelés. 1948. március 26-án kői emlékeznek még ar- kát kézzel végeztünk, mert államosították a gyárat, Rom- fc a tavaszra, amikor a akkor így olcsóbb volt. Für- hányi Cserépkályhagyár Ju közepén nagy épitke- dő, öltözö nem volt. A mű- Nemzeti Vállalat néven új sshez kezdtek. A vasút- helyekben akadt ugyan csap. korszak kezdődött. Az első Jomással szemben, az ahol műszak végén sáros ke- munkásigazgató Kisztner Já- iácos helyén 1923-ban zünket megmoshattuk, de tö- nos volt, aki a gyár egyik leg­sfejezték a kőedénygyár rülközőt, szappant otthonról régebbi és legjobb munkása ütését. A Szátok! Anyag- vittünk. A harmincas évek volt. ári Rt. Romhányba tele- elején a szakmunkások heti A 'gyár igazgatója ma Kol­Szátokon csak kisebb üzem volt, Romhányban nagyobbat építettek, ez már nemcsak a helyi földesúré volt, hanem főleg az Angol—Magyar Bank Rt szerezte meg a részvények többségét. A pécsi Zsolnay gyárból és Szátokról jöttek szakemberek. Az első évek­ben 80—90 ember dolgozott, de ötven éve a község neve­zetessége és egyik megélhe­tési forrása lett a gyár. Molnár Lásaó, (Kossuth La- jus utca 111.) 1926. júniusá­ban lépte először át a gyár kapuját. Most nyugdíj előtti szabadságát tölti, mindig a gyárban dolgozott, ezértr jól ismert az üzem történetét. — Tizenhárom éves korom­ban inasnak kerültem a gyár­ba. Budapesten cserépkály­hásként szabadultam. Akkori­ban a két Müller testvér volt az üzemvezető. Fehér és szí­nes csempéket gyártottunk és cserépkályhákat. A részvé­nyesek 1927-ben Németor­szágból Neumann Adolf ne­vű szakembert hozták a gyár élére, a termelés fokozása ér­dekében a körkemencén kí­vül három fekvőkemencét is építettek, és egyre inkább a cserépkályhacsempe gyártásá­ra tértünk át. De Romhány­ban készültek a Gellért Szál­ló és a Corvin Áruház belső épületi kerámiái is. Ám ami­kor jött a gazdasági válság, többnyire csak virágcserepe­ket és olcsó használati tár­gyakat gyártottunk. 40—50 pengőt, a segédmun- lár József gépészmérnök. Tő­— Milyen volt akkoriban a kások 10—20 pengőt kerestek, le tudjuk, hogy az első je­gyáqg A család megélhetéséhez ez lentősebb beruházásra 1951­— A maival össze se lehet nagyon kevés volt, de mégis ben került sor. Alagútkemen­hasonlííam. Ami a termelés- több volt a napszámnál és a cét, gázgenerátort építettek, a hez kellett, azt a részvénye- oselédbémél. fatüzelésű kemencék helyett sek megszerezték. Kemencé- Kire emlékszik a régiek szárító- és formázóműhelyek két építettek, de gépesítés alig közül? A legrégebbiek: Dó- épültek villamosították a gé­Flatatok • rég! gyárépület előtt Tiszta és világos as új esc mpeüzcm Bővítik & fritteüzemet, a beruházás második ütemében folytatják a gépesítést, csök­kentik a nehéz fizikai mun­kát, egészségesebbé, korsze­rűbbé teszik a munkahelyeket. Arra törekszenek, hogy az uj falburkoló csempeüzemhez hasonló munkakörülmények legyenek a gyár többi üze­mében is. Róka Mihály ve­gyészmérnök nem titkolta büszkeségét amikor a csem­peüzem új gépsorait, a kor­szerű berendezéseket és szál­lítószalagot mutatta. Ismétel­ten hangoztatta, hogy sok fiatal dolgozik az üzemben, akik nemcsak elégedettek á munkakörülményekkel, ha­nem büszkék a megfiatalodott romhányi gyárra. Ezt mondta Maszlik László atomizerke­zelő is, akinek órabérét most 9.70-ről 12 forintra emeltéi:. A mostanában épült öt szolgálati lakás után milyen további segítséget fognak ad­ni a fiatal családoknak? Ez a gazdasági eredményektől függ. Nyersanyag, gép, beren­dezés van, a többi a gyár dolgozóitól függ. Romhány­ban az emberek bizakodnak és ma jó hangulatban ünne­pelik a gyár alapításának 50. Muinár László nyugdíjba készül, f-lcsége művezető agyár' ban f - 1 % iiH ] r* — 1 «w" 1 mám a a?..#. Üj Sto ck könnyítik a munkát, egészséges munkakörülmények között dolgoznak az asszonyok évfordulóját «

Next

/
Oldalképek
Tartalom