Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-07 / 81. szám

I fiz ifjúságpolitikai határozat végrehajtása Négrád megyében f (Folytatás a 3 oldalról) j fyeiembe kell venni a fiatal párttagok ér­deklődési körét, képességét és ennek meg- , felelően kell pártmunkával megbízni. '— Az ifjúság sajátos érdekeinek telist mérésé, elemzése, az esetleges érdekütközé­sek időbeni feltárása és a megoldás segítése a pártszervezetek munkájában kapjon na­A KISZ szervei és szervezetei a Közpon­ti Bizottság határozatából és a megyei in­tézkedési tervből következő feladataikat fő vonatkozásaiban teljesítik. Tevékenységük alapját a párt politikája és felsőbb szerveik határozatai képezik. A határozat értelmezése a KlSZ-szerveze- tekben és a -tagság soraiban a fő- kérdések­ben egységes és alapvetően pozitív. Nem­csak részesei, hanem egyre Jobban formálói­vá válnak a végrehajtásból eredő feladatok­nak A KISZ 1957-től, megalákulásától a párt bű harcostársa. Az ifjúság nevelésének, szer­vezésének és mozgósításának kipróbált szer­vezete a megyében. Tevékenysége alapján ki­érdemelte a párt, az egész társadalom elis­merését, megbecsülését. A KISZ ma már ott tevékenykedik megyénk minden üzemében, intézményében, iskolájában és községében. Munkáját tekintve működése kiterjed éle­tünk minden fontos területére. Kezdeménye­zései, akciói és emlékezetes rendezvényei joggal váltottak ki elismerést. A Központi Bizottság határozatának végre­hajtásában figyelemre méltó eredményeket, törekvéseket mondhat magáénak a KISZ. A határozat végrehajtása során azonban fel­színre kerültek a KISZ munkájának ellent­mondásai is. Néhány alapvető területen a KISZ tevékenységét jelentősen fejleszteni szükséges. "I A KISZ kommunista vonásainak és politikai tömegszervezeti jellegének erősítését határozta meg egyik alapvető fela­datnak a megyei pártbizottság intézkedési terve. a) A tömegpolitikai munka néhány kérdé­sében számottevő az eredmény. Sikeresek voltak a. FIN, a Szovjetunió 50. és a KISZ 15. évfordulójának ünnepségei, a Veled vagyunk Vietnam, a Vádoljuk az impe­rializmust! akciók, a kommunista műszakok, egyes KISZ-védnökségek, a7 építőtáborok, a haladó hagyományok ápolása stb. (Az elmúlt három évben a fiatalok közel kétmillió forin­tot fizettek be a szolidaritási alapra.) Az ilyen és hasonló jellegű rendezvények, akciók lebonyolítása a jövőben is indokolt A politikai célok a KISZ tevékenységében is mindig az akciók sokaságában valósulnak meg- Szükséges, hogy a jövőben az eddig be­vált formák mellett nagyobb becsületet kap­jon a mindennapos, kevésbé demonstratív lellegű tevékenység. Kerüljenek jobban elő­térbe az alapszervezetek politikai tevékeny­ségét. mozgósítóerejét fejlesztő, tömegbefo­lyását erősítő rendezvények, akciók. A KISZ- szervezetek rugalmasabban, érzékenyebben ■reagáljanak a tagságukat, a fiatalságot ér­deklő és érintő kérdésekre, legyenek önte­vékenyebbek. Hasznosítsák jobban azt a gaz­dag lehetőséget, amelyet a Párt Központi Bi­zottságának 1972. november 15-i állásfoglalás la számukra biztosít, A KISZ-oktatás szervezeti keretei és rész­ben személyi feltételei kialakultak és fej­lődtek. A KISZ-oktatásban résztvevők szá­ma jelentősen nem változott- Az eszmei ne­velő munka hatékonysága még elmarad a követelmények mögött. Szükséges, hogv az oktatásban évente résztvevő 11—12 ezer fia­tal erkölcsi-politikai fejlődésében ennek ha­tása jobban érezhető legyen. A KISZ-szervek rétegpolitikai munkájában a fejlődést elősegíti, hogy megyei szinten létrejöttek a különböző rétegtanácsok, fóru­mok. A fiatalok egyes rétegeinek különböző érdeklődését, igényét azonban csak részben elégítik ki. Munkájukban jobban hosznosíta- ni kell több korábbi jó módszert. (Főző-, var­rótanfolyam, barkácsszakkör, hobbykör, tánciskola stb.) A KISZ-szervezetek akció- programjaiban kapjon megfelelő helyet a ré­tegpolitikai tevékenység­A szabad idő hasznos eltöltésének alapvető­en tárgyi feltételei javultak. Azonban a tar­talmi színvonal elmarad a megnövekedett lehetőségek és a fiatalok igényei mögött. Az ifjúság jelentős része a munkahelyi és az iskolai foglalkozás után kikerül a KISZ ha­tásköréből. Az együttműködési szerződések ellenére az állami, gazdasági szervek egy ré­szének intézkedései nem kielégítőek- A KISZ-szervezetek pedig önmaguk nem tud­ják a politikai tartalmat és az egyéb felté­teleket biztosítani a lakóterületi szabadidős programokhoz. Ezért a társadalmi összefogás ebben a kérdésben még jelentős fejlesztésre szorul. A KISZ és a társszervek között; együttműködésben határozottabban fel kell lépni az egymásra várás, a kezdeményezés hiánya, esetenként a féltékenység ellen és a vitatkozással szemben is, hogy ki ebben a gazda- Tapasztalható a kényelmesség, az anyagi-tárgyi feltételek iránt jelentkező túl­zott igépv is. A politizáló tevékenység haté­konyságának erősödését ezek a tényezők nem segítik elő. A tömegpolitikai munká­nak ezt a fő területét a KISZ választott testületéinek, az apparátusnak a tagiai, job­ban hasznosítsák a kapcsolataik erősítésében, éljenek a fiatalok között, tevékenykedjenek ott. ahol az ifjúság tömegei jelen vannak. (Kultúrotthon, klub, könyvtár, sportpálya, turisztika stb.) gyobb teret A pártszervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalok észrevételeire, javaslataira és hangulatának elemzésére. A Központi Bizottság határozata, a me­gyei intézkedési terv végrehajtásának gyor­sításában kulcskérdés: az alapszervezetek irányító, koordináló és ellenőrző tevékeny­ségének jelentős fejlesztése. b.) A KISZ taglétszámának növekedési üteme az elmúlt három év alatt lényegesen nem változott- A szervezettség a megyében 30 százalékos. A tagok 68,5 százaléka 20 éven aluli. A munkásfiatalságnak 26—28 szá­zaléka KISZ-tag. Évente 3000—4200 új tagot vesznek fel. Miután a távozók, a kimaradók aránya is hasonló, a felvételek hatása nem érződik. Általában az alapszervezetek 20 százalékában nem vesznek fe] új tagot­A szervezettség jelenlegi aránya és fejlő­dése messze elmarad a politikailag kívána­tostól. a fiatalok számától és társadalmi szerepüktől. Nem tart lépést a megye pozi­tív gazdasági és kulturális fejlődésével sem. Jelzi, hogy a KISZ tevékenységének hatása a fiatalok jelentős részére nem tar­tós. A KISZ-tagkönyvek érvényesítése során például évről évre növekszik a kimaradók száma és aránya. (1970-hez viszonyítva 40 százalékkal több.) Ezért a ,KISZ-alapszerve- zetek jelentős részének tevékenységét von­zóbbá kell tenni, helyi programok és akciók színvonalát, a KISZ-tagság aktivitáséit fej­leszteni szükséges- Még tartja magát az a felfogás, hogy „több tag, több probléma”. Ez ellen határozottabban küzdeni kell. A KISZ tömegbefolyása, erősítése érdeké­ben biztosítani kell, hogy a megyei párt­végrehajtóbizottság 1972. november S-i hatá­rozata a KISZ taglétszámának alakulásáról és a további feladatokról következetesen megvalósuljon. Elsősorban a munkásfiatalok, a tsz-ben dolgozó lányok és fiatalasszonyok között kell növelni a KISZ-tagok számát. c) A KISZ aktívagárdája kommunista bá­zisra épül. Elsősorban a pártmegbízatással a KISZ-szervezetben dolgozó párttagokból, a KISZ-vezetőségek tagjaiból, az „Ifjúgár­distákból” alakult ki. Többségük munkájá­ban, magatartásában példamutató; Felada­taik ellátására történő felkészítésükre a párt- és a KISZ-szervezetek részéről na­gyobb figyelmet kell fordítani. Ez is segítse a KISZ-tagság. a fiatalok nevelő, tudatfor­máló hatásának erősödését. A párt- és KISZ- szervezetek erősítsék politikai kiállásukat, bátorságukat és vitakészségüket. d) A fiatalok közösségi emberré történő nevelésében az utóbbi három évben számot­tevő a fejlődés. Néhány fontos korábbi prob­lémát azonban nem, vagy csak réKben si­került leküzdeni. A választott testületekben af fiatalok szá­ma növekedett. Az 1971-es tanácaválasztás- kor arányuk 30 százalékkal emelkedett. A szakszervezeti testületekben pedig 19,4-ről 20,4 százalékra nőtt, az alapszervezetekben 30 százalékra. Többségük közmegelegedésre eleget tesz kötelezettscgeiknek. Ugyanakkor töbű helyen az illetékes testületek vezetői nem fordítanak elég gondot nevelésükre, fel­készítésükre, ezért egy részük érdektelenné válik. Esetenként nem az ifjúságot és vá­lasztóikat. hanem csak önmagukat képvise­lik. Tapasztalható a számszerű csökkentésük­re irányuló törekvés is egyes vezetőknél, testületeknél. A KISZ-szervek és -szervezetek céltudato­sabban készítsenek elő és ajánljanak arra al­kalmas fiatalokat a testületi tagságra. Erő­teljesebben le kell küzdeni azt a felfogást, hogy csak a statisztika, nem pedig a tény­leges tevékenység alapján vizsgáljak a fia­talok arányát a választott testületekben, a vezetésben. Biztosítani kell, hogy jelölé­sük a KISZ-szervezet előzetes véleménye nélkül ne történjen. Az ifjúság közösségi emberré történő nevelését nem szabad leszű­kíteni a testületi tagságra. A közéleti tevé­kenység fejlesztésében a szocialista, az üze­mi demokrácia is kapjon megfelelő helyet. Az ezekben rejlő lehetőségeket jobban hasz­nosítsuk. A KISZ-tagság iránt a politikai követel­mények egyes részterületeken emelkedtek (munka, felelősségérzet). Egy részüknél nem kielégítő a példamutatás egyes kötelességek teljesítésében (közösségi élet. politikai kiál­lás). A -KISZ-tagság nem lebecsülhető része azonban passzív, a szervezeti életet elhanya­golják, a jogok egyoldalú követelése is meg­figyelhető. A KISZ-szervezetek. -vezetőségek jelentős része a politikai követelmények ér­vényesülésével keveset foglalkozik. Belső életük elemzése során bátortalanok e kérdé­sek kritikus vizsgálatában. A kommunista jelleg fejlesztéséért a KISZ- bizottságok és az apparátus a jövőben azok­ra az egyes részterületekre, alapszerveztekre fordítsák a figyelmüket, ahol a problémák jelentkeznek. Különösen erősíteni kell a po­litikai munkát a tagság körében. O A megyei pártbizottság intézkedési ter- vében megszabott feladat végrehajtása során a KISZ-bizottságok alapszervezeteket irányító, segítő, ellenőrző munkája és az ap­parátus munkamódszere több vonatkozásban fejlődött. A KISZ választott testületéi rendszereseb­ben üléseztek. A napirendek 50—60 százalé­ka a szervezet életével foglalkozik. Az ap­parátus területfelelősi rendszer alapján dol­gozik. Erősödött kapcsolatuk a társszervek­kel. A kiemelkedő akciók megszervezését nagy energiával végzik. Ugyanakkor: — A választott testületek, az alapszerve­zetek irányítása fejlesztésének feladataival keveset foglalkoznak. Az alapszervezeti munka tapasztalatainak összegzése és érté­kelése, a korábban hozott határozatok el­lenőrzése nem rendszeres. A KlSZ-bizott- ságok gyakran mechanikusan másolják. Is­métlik a párt munkamódszerét. — Az alapszervezetek gyakran magukra maradnak a problémáikkal, kevés helyszíni segítséget kapnak. — A választott testületek, az apparátus tevékenységében túlteng az írásos munka az értekezletek útján történő vezetés. Erő­teljes a hivatali jelleg. Az alapszervezeti munka javítására már hosszabb ideje törekszik a KISZ. Azonban a fejlődés lassú. Ezért több önálló, bátor kez­deményezésre van szükség. Az irányitás alapvető eszközei (titkári és reszortfelelő­si értekezlet, helyszíni látogatás, határoza­tok feldolgozása stb.) jobban feleljenek meg a követelményeknek. A KISZ munkamód­szerében kerüljön jobban előtérbe az alap­szervezeteket segítő helyszini tevékenység, fi A KISZ-bizottságok kádermunkájában az alapelvek fő vonásaiban érvényesül­nek. Változatlanul legkedvezőbb vonása, hogy megyei és járási, városi szinten számban és minőségben megfelelő utánpótlást biztosíta­nak a pártnak. Ugyanakkor az alapszerveze­teknél a követelmények csak részben érvé­nyesülnek, a káderproblémák állandósultak. — A választott testületekben és az appa­rátusban csökkenteni kell a fluktuációt, az lehetőleg az indokoltnál magasabb ne le­gyen. Három év alatt az apparátus 00,5 szá­zaléka kicserélődött. Az alapszervezeti tit­károknál ez az arány 45—50 százalékos. — Az alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok politikai iskolázottságában, a vezetői készségben és a vezetőségekén belül a 20 éven felüliek arányát növelni szükséges. A titkárok 69,8 százaléka nem végzett moz­galmi iskolát. A Salgóbányán 3 év alatt végzettek egyharmada már nincs funkció­ban. — Az alapszervezeti vezetőségekbe első­sorban azok kerüljenek, akik a rátermett­ség, a hozzáértés, valamint a tagság véle­ménye alapján arra a legalkalmasabbak, ne pedig aki vállalja. A KISZ-vezetők jelentős részének túlterheltségét csökkenteni kell elsősorban a KISZ-ben, a fiatalok között végezzenek politikai munkát. A „második vonal” biztosítását, az utánpótlás tervsze­rűbb nevelését az alapszervezetekben terv­szerűbbé kell tenni. A nők aránya a veze­tőségekben jobban feleljen meg a KISZ tag­létszámán belül elfoglalt helyüknek és sze­repüknek. — A fizikai dolgozó KISZ-tagok tervsze­rűbb képzésének és továbbképzésének ki­alakítására, fejlődésük lehetőségeinek jobb biztosítására reális és átfogó koncepciót keli kialakítani Ez a terület váljon a káder- utánpótlás fő ütjává. Szükséges, hogy a KISZ gyakorlati ká­dermunkájához a pártszervek és -szerveze­tek a jövőben több segítséget nyújtsanak. A KISZ-bizottságok kádermunkájában a munkásfiatalok kerüljenek előtérbe. A A KISZ-szervezetek érdekvédelmi te- vékenységük keretében kezdeményezőb­bek voltak az ifjúság élet- és munkakörül­ményeinek javításában, a termelési mozgal­mak fejlesztésében. Általában érdemi javas­latokat tettek az ifjúsági törvény helyi fela­datainak kialakításához, az éves és közép­távú tervekhez, a kollektív szerződésekhez, a fiatalok jutalmazásához, kitüntetéséhez. Elő­segítették a fiatalok családalapítását, különö­sen a lakásépítést. A különböző ifjúsági fó­rumok, parlamentek a közéleti tevékenységet fejlesztették.- Az ifjúság megítélésében jellemzővé válik, hogy a gyakorlatban végzett tevékenységük, életük, munkájuk, tanulásuk és magatartá­suk a mérvadó. A határozat óta eltelt három év során a megye ifjúságának erkölcsi-politikai arculata további kedvező fejlődést mutat. Ez a fejlő­dés összhangban van társadalmunk jelenlegi állapotával, az ifjúság a társadalom része erényeivel és hibáival együtt. Az ifjúságra a döntő hatást a szocializmus eszméi gyakorol­ják, bár érik más, nem kedvező hatások is. Az ifjúság megítélésénél abból kell kiindul­nunk, hogy minden kor fiatalsága eljut a szocializmushoz, természetesen más-más úton. Megyénk ifjúságának döntő többsége szo­cialista módon él, szorgalmasan _ dolgozik és tanul. A-felnőtt nemzedék elismeréssel fo­gadja helytállásukat a termelőmunkában, a tanulásban elért eredményeiket Megértő a fiatalságnak a társadalmi életben jelentkező problémákkal szemben tanúsított kritikus és egészséges türelmetlensége iránt. A felnőttek tisztelik, hogy az ifjúság felelősségérzete a szocializmusért egyre fokozódik. Az ifjúság a megyében kiérdemelte a tár­sadalom gondoskodását, törődését és azt a féltő szeretetet, amellyel az idősebb nemze­dék övezi. | A megyei intézkedési tervben megha- A * tározott feladatok végrehajtása nyo­mán a szocialista eszmék hatása tovább erő­södött a fiatalság — elsősorban a munkás­ifjúság — között. Döntő többségénél az egyetértés a párt po­litikájával, annak cselekvő támogatásiban jut kifejezésre. Fokozottan tisztelik a párt Megállják helyüket a fiatalok a Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában. A gyár egyik legkorszerűbb termékén, a villanytűzhely- szerelésén dolgoznak Néhány fontosabb területen azonban az ér­dekvédelmi tevékenység nem elég hatékony: — Az érdekvédelmi munkában rejlő po­litikai lehetőségekkel a KISZ-szervezetek csak részben élnek, nem eléggé használják fel tekintélyük növelésére. — Nem egyértelmű egyes KlSZ-szerveze- tekben, hogy érdekvédelmi tevékenységüket/ politikai eszközökkel kell végezniök. — A KISZ-szervezetek véleményezési jog­körének, a társszervekkel — elsősorban a szakszervezetekkel — történő együttműkö­désnek gyakorlati módszerei még nem ala­kultak ki teljesen. A jövőben fejleszteni kell a KISZ-munka minden szintjén az érdekvédelmi tevékeny­ségben az önállóságot, bátrabban kell kezde­ményezni a hatékonyabb fonnák és módsze*. rek alkalmazását, tagjait, vezetőit. Fogékonyságuk az új meg­ismerésére, törekvésük a magasabb képzett­ség megszerzésere fejlődött. Az ideológiai-politikai kérdések iránti ér­deklődésük növekedett. Túlnyomó többségük életszemléletére és magatartására a szocialis­ta építőmunka élményei növekvő hatást gya­korolnak. Tudatosságuk színvonala emelke­dett, amelyre nagy hatással vannak a hazai és külföldi események, azokra érzékenyen reagálnak. A szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus eszméi egyre jobban érvény­re jutnak a fiatalok mindennapi életében, cselekedetében. A szocialista világrendszer­rel, a Szovjetunióval kapcsolatban érdeklő­désük fokozódott, különösen a békéért foly­tatott harc és a technikai vívmányok tekin­tetében. Az elnyomott népek iránti szolidaritásukat tettekben és szavakban egyaránt kifejezésre juttatják. Haladó nemzeti és egyre erőtelje­sebben munkásmozgalmi hagyományainkat ápolják és követik. Eszményképeiket mind gyakrabban a társadalmi haladás nagyjai kö­zül választják. Egy részükre azonban a nyugati, polgári és kispolgári eszmeáramlatok még erőteljes hatást gyakorolnak, különösen, ha burkolt formában jelentkeznek. O Az utóbbi években elért eredmények * erősítették soraikban az alkotó munka tiszteletét. A fejlődés perspektívái növelték biztonságérzetüket, fokozták aktivitásukat. (Folytatás az 5. oldalon) A KISZ-szervezetek tevékenysége és munkamódszere Az ifjúság erhölcsí"poiiii^ai arculatának és megítélésének alakulása i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom