Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-06 / 80. szám
írtunk rálát Óvoda Szirákon Szeptember elején írtunk az újjáépülő sziráki óvodáról. A munkát a jobbágyi Építő Ktsz vállalta el szeptember 15-i határidővel, azonban a hónap elején már nyilvánvaló volt, hogy ez a határidő kicsit csúszni fog. Így történt. Az óvoda csak januárba költözhetett az épületbe. Addig az egyik általános iskolában szorítottak helyet körülbelül félszáz apróságnak, vállalva az ezzel járó nehézségeket. Az újjáépített létesítmény természetesen a réginél sokkal jobb körülményeket nyújt. Bevezették a vizet az épületbe. Gázzal főznek. Sajnos, a „hamar munka” már most mutatja hatását. A télen vakolt folyosó falán reped a vakolat. Hiába, régi az épület. Az udvar is magán viseli a munka nyomait. Szétszórt törmelék, hulladék borítja. Igaz a hátsó, az épület mögötti részt társadalmi munkában megtisztították a KISZ- esek, szépen el is egyengették, így a kicsiknek lesz hol játszani, ha enyhe az idő, d,e a bejárati oldal még ma is c Scitstér* * Remélhetőleg a KISZ-isták támogatása ellensúlyozza majd az épület korát, s az újjávarázsolt óvoda továbbra is nagyobb gondoktól mentesen működik. — S — Elkészul-s határidőre? Sürgős a bányagépgyári rekonstruk ciő üj banyagépgyÁrnak indult a beruházás, azután vegyigépgyár lett. Akkor határozták el, hogy a régi bányagépgyárat bővítik. A rekonstrukciós tervezés 1969- ben kezdődött, a kivitelezés pedig 1970-ben. Az akkori programban 88 millió forint beruházás szerepelt. Ma 135 milliót emlegetnek az eredeti elképzelések megvalósításának költségeként. Ebből 30 milliót a megyei tanácsi keretből kaptak, a többi saját erő, illetve hitel. Eddig már több mint 50 millió forint értékű munkát elvégeztek, de befejezési határidőt pontosan még nem tudnak mondani. Az erszénytől, vagyis a pénzügyi lehetőségtől függ. Mit jelent a rekonstrukció a Salgótarjáni Bányagépgyárnak? — Mindent. Ha nincs rekonstrukció, gyár sincs. Ezt azért szoktam így mondán}, hogy kellően érzékeltethessem, mennyire fontos számunkra. hogy minél előbb befejeződjék ez a munka — mondja Csontos József igazgató, majd így folytatja. — Erre az évre a kapacitásunknál nagyobbak az igények. Legutóbb a Mátravidé- ki Szénbányák azt, kérte. hogy az idén 18 millió forint értékben gyártsunk számultra füzérgörgőket és szállítószalagvázakat. Ennek felét tudtuk csak vállalni úgy, hogy más munkákat, a megrendelők hozzájárulásával későbbre soroltunk a gyártási programban. — Rengeteg munkát végzünk a szabadság alatt. A lakatosok most is ott dolgoznak. Pedig kényes munkák ezek, a minőségi követelmények pedig nagyok. Nehezebb ezekhez a kellő feltételeket megteremteni. — A REKONSTRUKCIÓ miatt épületeket kellett lebontani. Tavalyelőtt csökkent a gyártóterületünk, de a termelést nem csökkentettük. Tavaly elsők lettünk az OBV gyárai között, és most ts az értékelés szerint az élen állunk. Tehát már holnap többet tudnánk termelni, ha kész lenne az új csarnok. Felkészültünk. Van janmű- helyünk és állandóan 60—70 szakmunkástanulónk. Velük többet tudnánk termelni. így talán érthető, hogy mit jelent számunkra a rekonstrukció — mondta Csontos József. Az építkezést Egyed József műszaki-fejlesztési osztályMai kommentárunk Kocaakció Nógrádban A csöJdkemt kocaállománnyal rendelkező háztáji és kisegítő gazdaságok tenyésztőd kedvének kielégítése, a sertésállomány számának növelése céljából az állatforgalmi es húsipari vállalatok a közelmúltban kedvezményes kocaakció lebonyolítását kezdeményezték. Az akció február elejétől június 30-ig tart. Ez idő alatt a nagyobb hústermelő potenciállal rendelkező termelőszövetkezetekből es állami gazdaságokból származó fehér hússertéskocákat helyeznek ki a háztáji gazdaságokba. Ezek legalább két hónapja vemhesített kocák, így a továbbtenyésztés feltételei kedvezőek. Az akció sikere esetén eladó és továbbtenyésztő, de az egész népgazdaság jól jár. Természetes, hogy növekedik a malac- és süldőáliomány, a hizlalásba fogott fehér hússertések száma. A háztájiban tenyésztő gazda 3500—4000 forintért hitelben kap vemhesített kocasertést. Ennek ellenértékét a termelők 1974. június 30-ig, a fennmaradó részét pedig december 31-ig törleszthetik. A kocasertés ellenértékét természetben — malac, süldő, vágósertés — vagy készpénzfizetéssel egyaránt kiegyenlíthetik. Az sem utolsó szempont, hogy az eladó a kocasertes vemhességéért szavatosságot vállal. A tenyésztési célnak megfelelő tartás, és takarmányozás elősegítése érdekében az állatforgalmi vállalatok részletes írásos tartási technológiát bocsátanak a háztáji gazdaságokban tenyésztők részére. Az akció örvendetesen jelentős visszhangot váltott ki a tenyésztők körében, mind országosan, mind Nógrádban. A háztáji takarmányfelesleg hasznosítása mellett bizonyos, hogy a tenyésztők anyagilag is megtalálják a számításukat. Egyelőre az igények nagyobbak mint a lehetőségek. Marschik Pál. a Pest—Nógrád megyei Ä1- latforgalmi ás Húsipari Vállalat igazgatója érdeklődésünkre elmondotta, hogy napjainkig a megyében 190 koca vemhesitésére kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. Viszont szövetkezeti tagoktól és egyéni állattartóktól ez idáig mintegy 500 vemhes koca kihelyezésére jelentettek be igényt. A vállalat erőfeszítéseit természetesen csak akkor koronázhatja siker, ha a szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal, mielőbb további vemhesítési szerződéseket tudnak kötni. Csak ez esetben lehet az örvendetesen sok igényt teljes mértékben biztositani. Az igazgató elmondotta még, hogy Nógrádban a kocák kihelyezésére előreláthatólag májusban és júniusban kerül sor. A tenyésztői kedv tehát megvan. A kerestet—kínálat viszonyát jellemzi, hogy a malac- és süldőárak régen tapasztalt magasra szöktek. Ezt a tenyésztői kedvet vétek lenne nem kihasználni, hiszen az egyéni, vállalati és népgazdasági érdek azonos. A cselekvés annál hatékonyabb, minél előbb töri tonik. Ügy is mondhatjuk, hogy kettőn áll a kocavásár: a sertésállomány növelése érdekében elégítsük ki a tenyésztők igényeit! — R — vezetővel jártuk be. A 4600 négyzetméter alapterületű nagycsarnok vasszerkezete már kész. Rengeteg acélt bedolgoztak itt a Kohászati Gyárépítő Vállalat munkásai. Az alvállalkozó, a Közúti Gépellátó Vállalat most készül a darupályák vasszerkezeteinek átadására. Ezt követően, a bemérések után, a Ganz-MÁVAG munkásai megkezdhetik a daruk szerelését. A daruk egyébként már a helyszínen vannak. Az Országos Szakipari Vállalat végzi az idén a térburkolást. A tetőfedést az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalata. A panelek szállítását már meg is kezdték. A csatornázást is „elindították” a tanácsi mélyépítők. Ök dolgoznak a transzformátorház alapozásán. A szerelést viszont majd a Villamos Állomásszerelő Vállalat végzi, Bármerre néz az ember, azt tapasztalja, hogy meggyorsult a munka. Az is igaz, hogy még sok van hátra. Mi erről Egyed József véleménye? — Határidőcsúszásról nem beszélhetünk. Inkább azon múlik, hogy lesz-e elegendő pénz. Az idei munkákra megvan a fedezet. Ezt talán még bővíteni is lehet, ha a készletgazdálkodásunk kedvezően alakul és nem köti le anyagi lehetőségeinket. A legfontosabb a nagycsarnok, hogy fedél alá kerüljenek a télre a lakatosok. Ennek meg kell lennie, ha egyelőre még a végleges fűtést nem is tudjuk befejezni. Ideiglenes fűtést lehet biztosítani. Ez után következik még a gáz bevezetése, kazánok üzembe helyezése. Energiafűtés. víz- és préslégvezetés biztosítása is szerepel a programban. A rekonstrukció kapcsán korszerű tréleres szállítást valósítunk meg. Az alapanyagok raktározását, tárolását is meg kell oldani, a késztermékek tárolását pedig tréleres módszernek megfelelően kialakítani. Végleges befejezési határidőt nem tudok mondani. A vállalat anyagi erejének alakulásától is függ. Ezt tartják a legfontosabbnak az Országos Bányagépgyártó Vállalat központjában is — mondta a műszaki fejlesztési osztály vezetője. EZ A BERUHÁZÁS egyébként a kelleténél jobban elhúzódott. A befejezést sürgetik az igények, hiszen az itt készülő termékekre nagy szükség lenné már most. Ezért is érdemes erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy zöld utat kapjon a bányagépgyári rekonstrukció. A késés sok pénzbe kerül az egész népgazdaságnak. Bodó János A kenyérellátás! zavarokról Vizsgálatot indítottak, hogy félreérthetetlenül kiderítsék: kit terhei a felelősség azért, hogy április 3-án délután fél öt órától nem lehetett kenyeret kapni Salgótarjániban? Ugyanis az történt, hogy az ünnepre készülő vásárlóközönség hivatalos dolgai után gyanútlanul indult ünnepi bevásárló kőrútjára. A kenyér*-/,üks-égletét azonban többségében nem tudta kielégíteni, mert az üzletekben nem volt kenyér. Kötelességünknek tartjuk ,a rendelkezésünkre álló, de nem végleges adatokból tájékoztatni a közvéleményt. A megyében hosszabb idő óta nem volt jelentősebb kenyérellátási zavar. A Sütőipari Vállalat, állami és szövetkezeti kereskedelem gondoskodott az ellátásról. Ezért szokatlan, hogy éppen az ünnepre családok sokasága maradt kenyér nélkül. Előfordult egyes helyeken, hogy 3-án este már nem tudtak kenyeret tenni a családi asztalra. A Sütőipari Vállalat azt állítja, hogy az ellátásért'' a kereskedelmi szervek a felelősek. Ezt az állítását azzal indokolja, hogy hétfőn és kedden kevésnek találta azt a kenyérmennyiséget, amennyit a kereskedelem megrendelt. Felhívta figyelmüket, és megemelték ugyan a rendelést, de ez is kevésnek bizonyult. A vállalat hibásnak mondja, a salgótarjáni MÉK-üz- letet is, amely — nem ellenőrző* 1 adatok szerint —, a szokottnál 15 mázsával kevesebb kenyeret kapott a saját sütőipari üzemétőL A kereskedelmi vezetők viszont arra hivatkoznak, hogy az ellátási zavart a Sütőipari Vállalat kenyérszakboltjainak, korai bezárása okozta. A felelősség kit terhel? — ezt megállapítani az a bizottság hivatott, amelyet létrehoztak a vizsgálatra. Az április 3-i kenyérellátási zavarok okairól, és arról, hogy ezért kiket terhel a felelősség, a vizsgálat, befejezése után részletesen beszámolunk. —B— Palántáznak Pásztón A tavasz egyik csalhatatlan jele Pásztori, hogy benépesült a gimnázium és mezőgázdasági szakközépiskola gya- korlókentje A III. és IV. osztályos diákok az időszerű mezőgazdasági munkákat végzik. Kell egy kis mozgás a friss levegőn, szinte orvosságként hat a padpan eltöltött hosszú órák után. Az iskola udvarán á kiültetésig négy melegágyban és egy üvegházban nevelik a palántákat. Manapság már a kiültetéssel foglalatoskodnak. A kétholdas területet 44 tanuló gondozza, elsajátítva a növénytermesztés és más munkafogások alapelemeit Az üvegházban szaporítóládákból szedik ki a diákok * káli ősz (apai untakat Értékelni az eredményeket és feltárni a hiányosságokat. Ez volt a központi gondolata a legutóbbi napokban megye- szerte lezajlott szakszervezeti taggyűléseknek, amelyek a .múlt évi munkával foglalkoztak. Nem új benyomás egy-egy szakszervezeti taggyűlés kapcsán; lehetetlen úgy megvitatni az adott termelőegységben folyó szakszervezeti munkát, hogy közben szinte minden olyan kérdés, vélemény szóba ne kerüljön, ami a gazdálkodás, a munkahelyi közélet egészét érinti. Azt is el kell mondani, hogy a dolgozókat egyre jobban érdekli a taggyűlés, s a részt vevők aktivitása is egyre nagyobb. Ez arra enged következtetni, hogy a kollektívák valóban a munkahelyi demokrácia igazi fórumainak tekintik ezeket az időről időre megtartott beszéléseket. A Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában a dolgozók 78,5 százaléka vett részt a taggyűléseken. A szakszervezeti munkáról adott beszámolóhoz mintegy félszáz dolgozó szólt hozzá, de bizonyára ennél jóval többen is elmondták volna a véleményűre annyira jellemző „időzavar” ebben meg nem akadályozza őket. A felszólalók azonban nemcsak saját véleményüket, hanem a munkatársaik, közvetlen környezetük álláspontját is feltárták. Ezért az ötven hozzászóló valójában nem ötven, hanem ennél jóval több, csak éppen ismétlésekbe senki sem szeret — s nem is szükséges — bocsátkozni. A ZIM-gyárban lezajlott taggyűlésekből azt a következtetést lehet levonni, s ebben bizonyára más üzemek hasonló tanácskozásai sem különböznek, hogy igényesebbé váltak a kollektívák, a dolgozók saját magukkal, s másokkal — gazdasági és társadalmi vezetőkkel, termelés- szervezőkkel és -irányítókkal — szemben. Méltányolták az elért eredményeket, de éppen a gyorsabb gazdasági előrehaladás érdekében sok-sok bíráló észrevételt és javaslatot elmondták. Mit tettek szóvá a dolgozók? Nagyon figyelemre méltó, vonás, hogy egyforma erély- lyel és határozottsággal szóltak az eredményesebb, hatékonyabb munkát gátló tényezőkről akár dolgozók, akár vezetők, vagy együttesen „ludasak” ezek kialakulásában. Az üzemrészenként megtartott taggyűlések közül három helyen is halaszthatatlan teendőként jelentkezett a munka- fegyelem megszilárdításának követelménye. A tisztességesen, nagy szorgalommal dolgozó munkások ma már nemcsak szeretnék, hanem követelik is, hogy a vezetés határozottabban és következetesebben járjon el a rendbontókkal, a fegyelmezetlenekkel. A ZIM salgótarjáni gyárában sok az igazolatlan mulasztás, a „hivatalos” távoliét, a betegségek miatt kárbave- szett munkanap. Ez indokolja a türelmetlenséget, a szigorúbb ellenőrzést és felelősségié vonást Azt is sokan sürgették, hogy a gyárvezetés teremtse meg a folyamatos munkához a feltételeket, mert dolgozni akarnak, s nem tessék-lássék munkával, majd kapkodással eltölteni a munkaidő tekintélyes hányadát. S, hogy szigorúan vett szakszervezeti „témára” is hozzak példát: többen bírálták a szakszervezet érdek- védelmi, ezen belül a segélyezési gyakorlatát, amely — a gondos elbírálás ellenére is — néha inkább a „szemesnek” kedvez, mint az igazán rászorulónak A szakszervezeti taggyűlések időszaka lezárult. Most már a következő teendő, hogy sehol feledésbe ne merülhessenek az elhangzott észrevételek és javaslatok. A ZIM- ben az a szakszervezeti bizottság álláspontja, hogy a műhelybizottságok egy idő után számoljanak be a tagságnak a meghozott intézkedésekről és döntésekről. Kiss Sándor Visszhang Igényesebben saját magukkal, s másokkal szemben s két, Ita az igazi eszmecserékAz ültetésnek is vannak fortélyai. Ezt mutatja be Szabad György mérnök-tanár az egyik diáklánynak (Fodor Tamás felvétele) NÓGRÁD - 1973. április 6., péntek
