Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-04 / 79. szám
Hírek, képek a Szovjetunióból A száguldó Borostyán KEVESEN ismerik még a A Borostyán tulajdonképszovjet ionoszférikus automa- p».n egy repülő gyorsító, ta laboratórium repüli Majdnem olyan (termeszete- eredmenyeit. A repülő labo- . ,, ratóriumnak Borostyán a ne' 8611. fizikai értelemben, nem ve. A Borostyán | 50 és 200 P^úig műszaki kivitelben), km-es magasság között „rep- . a fizikából jól ismert ked”. Szaknyelven repülő ké- lineáris gyorsító, amelyben szüléknek nevezik; ez a név erős elektromos mezó hajtja kissé szárazon, tudományo* 32 elektromos részecskéket, san és archaikusán hangzik, Gyorsító, csak más, számára de még nem találtak jobb szokatlan munkát vegez. nevet az „újszülöttnek”. Ha" a fizikusok azért gyorsít" sonlítható-e vajon, ez a re" az elemi részecskéket, pülő készülék a repülőgé" h<ygy nagy energiához jussa- pekhez? A repülőgépek jó" nak, készüléküket pedig val alacsonyabban szállnak, gyorsítónak nevezik. A re" Repülésükhöz levegő kell, püiés szakértőit viszont a amiré szárnyaikkal ráfeksze" gyorsított részecskék kiáram- nek és szárnyak kellenek, lásának reaktív lecsapódása amelyek segítségével előre- érdekli, s így a készülék haladnak. De nem is mű- gyakorlatilag az elektrore- hold a Borostyán, mert ah" aktív hajtómű elnevezést hoz túl alacsonyan repül. Ra- kapja, kéta sem. hiszen üzemanyagát pillanatok alatt eífcr A GYORSÍTÓNAK nincs gyásztja és csak a ballisztika szüksége üzemanyagra, ener- törvényei viszik tovább Kül" giaforrása, a földi elektro- sőleg a Borostyán egy lőve- mossag- A közeg pedig, ame- dékhez hasonló hegyes orr- lyet ő maga zavar szét, szóban végződő, henger alakú, dítő sebességgel repíti a gé- csillogó fémtest. Talán mégis pet, az ellenkező irányba, a, rakétához áll legközelebb. Az elektroreaktív hajtómű Áthidalja a Föld légkör- úgy szippantja be a kör- palástjának széles, légüres nyező térségből a légfosz- zónáját, amely elválasztja a lányokat, mint a kitátott repülést az űrhajózástól. A csőrű madár a legyet. A ha- repülés számára nélkülözhe- sonlat jó, mert a légkör sű- tetlen aerodinamikai törvé- rűsége több szát km. magas- nyék itt már nem hatnak, Ságban milliomod résszel itt már a világűr törvényei csökken. Ilyen magasban parancsolnak és ezeknek a már csak egyes levegőmole- törvényeknek megfelelően kulák repkednek. Az óriás építik űrhajóikat a bolygó- bálna tonnaszám nyeli a vi" közi közlekedés mérnökei. zet, hogy kiszűrje belőle a Mi tehát ez a készülői, maga táplálékát, épp így a amely a repülő testek magas- Borostyán is elegendő gázt sági osztályba sorolásában gyűjt magának, amit azután az egyelőre üresen álló sej" hajtóművei pillanatok alatt tecskére tart igényt? Olyan felhabzsolnak. Ami a mi főikészülék, amely — lehetsé- dd fogalmaink szerint sem- ges, hogy rövidesen — azok- mi, az a repülő készülék, nak a magassági légióknak számára az óriási sebesség az ura lesz, ahová eddig leg- által összepréselődött gáz, feljebb a geofizikai rakéták ami bőven elegendő emelő jutottak fel. Milyen a hajtó- erőt jelent és lehetővé teszi, műve és milyen üzemanyag- hogy a gép manőverezéseket gai működik? végezhessen. Egyetemista feltalálók A Litván Tudományos Aka- rőt. tervező irodák, melyek az dérnia 12 díjat adományozott ország valamennyi felsőok- a köztársaság egyetemista fel- tatási intézetében működnek, találóinak az elmúlt észtén- több mint félmillió fiatalt dobén elért eredményeikért foglalkoztatnak. Csupán az el- A jutalmazott munkák között múlt esztendőben mintegy szerepel műanyagok gyártás- 1000 szerzői és szabadalmi technológiája, textilüzemek jogot adtak ki egyetemi hall" korszerüsítési terve, és más gatóknak, továbbá mintegy 5 nagy népgazdasági jelentősé- ezer szellemi alkotásukat al- gű műszaki feladatok megöl- kalmazták a termelésben, dása. amelyek több mint egymilliAz egyetemi tudományos- árd rubel értékű hasznot hoz- műszaki társaságok, szakkö" tak a népgazdaságnak. 17 millió diplomás szakember • A moszkvai szociológiai intézmény működik vala- lutézet adatai szerint növek- menyi szövetséges és auto- Vzik az értelmiségiek száma nőm köztársaság minden na- a szovjet társadalomban. Je- gyobb városában. Csupán az lenleg a Szovjetunióban 17 elmúlt esztendőben mintegy millió diplomás szakember 700 ezer fiatal nyert mérnöki, dolgozik. Negyven esztendő- orvosi, pedagógus vagy más vei ezelőtt számuk alig ha- szakképesítésű diplomát. A ladta meg az 50 ezret. statisztikai adatok tanúsága A Szovjetunióban jelenleg szerint a világ minden har- több mint 800 egyetem és fő- madik tudósa a Szovjetunió iskola működik. Felsőoktatási állampolgára. A Szovjetunió Habarovszk} területén élő Averjan Vaszfl- levies Cseretanov nem kevesebb mint tizenhárom tigrist ejtett e| a tajgan. Bar nyugdíjas, de még mindig megragad minden alkalmat, hogy segítsen a vadászatban lO NÓGRAD - 1973, április 4,, sierdo j Mivel kecsegtet a repülő gyorsító megjelenése a repülésben? A szubkozmikus magasságokban óránként 29 000 km-es sebességgel lehet repülni. A földi távolságok már ma is szemmel láthatóan zsugorodnak. A csúcssebességű, nagy távolságú szállítás és közlekedés feltehetően valamiféle sajátos relévonalból áll majd. A Földről hatalmas, erős energetikai berendezéssel ellátott hordozó repülőgépek startolnak és ezekről a gépekről, mintegy közbeeső állomásokról indulnak tovább az elektroreaktor-motoros orbitális űrhajók. Fantázia? Lehet. De vajon kevésbé fantasztikusnak hatott néhány évvel ezelőtt az. hogy az utasszállító repülőgépek átlépik a hangsebesség határát? Pedig a TU—144 rövidesen rendszeresen közlekedik. Persze a hatalmas sebesség nem az alapvető, nem a legkülönlegesebb és nem az egyetlen előnye az elektro- reaktoros hajtóműnek. Egy rakéta ma már kilencven perc alatt körül repüli a Földet. Ám ehhez legalább száz tonna üzemanyag keli; sokkal több, mint amennyit egy utasra számítva, fogyasztanak a legnagyabb interkontinentális repülőgépek. A rakéta tehát gazdaságilag nem előnyös. A kőolajjal működő reaktív motorok előtt nincs jövő, már csupán azért sem, mert a Föld kőolajtartaléka legfeljebb ha száz évre elegendő. A REPÜLŐ gyorsító tehát az elektromos hajtómű korszakának a kezdetét jelenti, annak a korszaknak a kezdetét, amely sokkal jelentősebb, mint amilyen a dugattyús motorokról a rakéta- motorokra való áttérés időszaka volt. Keleti kapu A múlt évben 20 ország összesen 500 hajója kötött ki Nahodkában. A Szovjetunió legnagyobb távol-keleti kikötőjében 1972-ben. az áruforgalom elérte a 3 millió tonnát, ez 20 százalékkal több mint 1971-ben. A nagyarányú növekedést az ország távol-keleti gazdasági életének, külkereskedelmi kapcsolatainak gyors fejlődése hozta. A természeti kincsekben gazdag vidéken gyors ütemben fejlődik az ércbányászat, a kohászat, és a gépgyártás. Jelentős a fafeldolgozás és a halkonzerválás is. A jövőben Nahodka jelentősége még tovább növekszik: a kikötőt eléri a Nyugat. A „Szinusz" lámpa Fellángolt a mesterséges nap a kelet-szibériai fiatal olajváros. Nyizsnyevartovszk fölött. A hosszú téli éjszakák jóval rövidebbek lettek a hatalmas „Szíriusz” lámpáktól. Minden lámpa 20 ezer gyertya fényerősségű. Így végül sikerült 2—3 műszakban megszervezni a munkát a városban és környékén folyó építkezéseken. Minden „Szíriusz” 100 hektárt önt el fénnyel. nyomában A harmadik szovjet szput- nyik 1958-ban történt felbocsátása óta a műszerekkel felszerelt mesterséges holdak egész légióját juttatták már föld körüli pályára az űrkutatók. Mérési adataikat, az információkat rádióhullámok útján juttatják el a földi követő- és megfigyelőállomásokra. A szputnyikok útját optikai eszközökkel is figyelemmel kisérik, az előre meghatározott pályától való kisebb-nagyobb eltéréseik, a keringési egyenetlenségek ugyanis értékes tudományos következtetésekre adnak lehetőséget. Magyarországon négy szputnyikfigyelő állomás követi és tartja számon a mesterséges holdak mozgását a legkorszerűbb műszerek segítségével. Ezek egyike a képen látható AFU—75 típusú, szovjet félautomata fotagrafikus szputnyikköve- tő kamera. Hazai kutatóink évente 25—30 ezer szputnyik- megfigyelést végeznek; különösen a gyors felsőlégköri változások iránt érdeklődnek. A magyar kutatók a naptevékenység hatásának vizsgálatában is figyelemre méltó eredményeket érnek el annak ellenére, hogy hazánk nem tartozik az „űrhatalmak” közé. Kibernetikai enciklopédia A világ első kibernetikai enciklopédiájának előkészületi munkái folynak Ukrajnában. A kétkötetes mű összeállításában ukrán tudósok mellett részt vesznek moszkvai, leningrádi és más szovjet szakemberek is. Az enciklopédia összefoglalja a kibernetika valamennyi ágazatáról és sokrétű alkalmazásáról rendelkezésünkre álló ismereteket. Az olvasó részletes tájékoztatást nyerhet belőle az algoritmuselméletről, a matematikai logikáról, az elektronikus számítógépek és kibernetikus berendezések szerkezetéről és azok népgazdasági felhasználásáról. Beszédes számok Az UNESCO adatai szerint a színházak. mozi£, hangversenyek. múzeumok és könyvtárak látogatóinak számát tekintve világviszonylatban a Szovjetunió áll az első helyen. Egy év alatt több mint 238 millió szovjet ember volt színházban, mintegy 100 millió kereste fel a múzeumokat és a moziknak 5 milliárd nézőjük volt. A lakosság háromnegyed része — 180 millió ember — tagja valamelyik könyvtárnak. A Szovjetunióban jelenleg több mint 134 ezer klub, 1144 múzeum, 360 ezer nyilvános könyvtár működik. a könyvtárak együttes könyvállománya meghaladja a 3 milliárd kötetet. A drámai és a zenés színházak száma 547, ezek összesen 42 nyelven tartanak előadásokat. A Szovjetunió több mint 120 országgal tart kulturális kapcsolatokat. 1966. óta 69 . nemzetközi művészeti versenyen vettek részt szovjet művészek, és 78 első díjat szereztek. A díjnyertesek közt szinte valamennyi szövetséges köztársaság képviselői megtalálhatók. ft püncélelhörítös Rakétával felszerelt helikopter. A páncélozott harceszközöknek a harctéren való megjelenésével kezdődött meg az a váltakozó sikerű viadal, amelyben a harckocsi és a harckocsi-elhárítás a főszerepet játssza már hosszú időn keresztül. Az első világháborúban alkalmazott páncélozott harceszközök nehézkes mozgásukkal, gyenge páncélzatukkal valójában mozgó célpontként hatottak, mivel megsemmisítésüket nemcsak a repeszgránáttal tüzelő tüzérség, hanem az acélmagvas lövedékekkel ellátott lövészcsapatok is sikeresen tudták megoldani. Páncélosok a II. világháborúban A második világháború kezdetén a páncélos csapatok már önálló fegyvernemként jelentek meg a harcmezőkön- A fejlesztések eredményeként az 1942-es év harckocsitípusai már 100—150 milliméter vastagságú homlokpáncéllal készültek. A páncélelhárítás oroszlánrésze ebben az időszakban a közvetlen irányzású lövegékre, a harckocsikra, a rohamlövegekre és az önjáró páncéltörő löve- gekre hárult. A páncélelhárításból a lövészek is kivették a részüket, és páncélelhárító fegyvereikkel, páncélrobbantó kézigránátaikkal, valamint gyújtópalackjaikkal eredményesen harcoltak a harckocsik ellen. A második világháború közepe táján a harckocsik páncélvastagságát tovább növelték, ami természetszerűleg szükségessé tette a páncéltörő lövegek űrméretének és lövedékeik kezdősebességének növelését. A lövegek űr- méret- növeked ésenek azonban határt szabott az ezzel járó súlynövekedés, mivel az lényegesén csökkenti a mozgékonyságot, és végső soron megnehezíti a gyalogság követését. A páncéltörő lövegek űrmérete ebben az időszakban már 90 milliméterre növekedett, s a nagyobb kezdősebesség elérése érdekében pedig meghosszabbították a lövegek csövét. A fejlődés további szakaszát az űrméret alatti lövedékek kidolgozása jelentette. Ezek a lövedékek, mint ismeretes, a löveg szerkezeti változtatása nélkül, a szokásosnál nagyobb kezdősebességgel lő- hetők ki. A lövedék páncélátütő részét wolframkarbid- ból készült kemény fémmag képezi, amelynek átmérője az űrméretnek csak mintegy 60 százaléka- Az űrméretnek megfelelő méretű vezetőköpeny a cső elhagyása után leválik a kemény fémmagról. Az űrméret alatti lövedék alkalmazása ugyanazon lövegnél a kezdősebesség 20—40 százalékos növekedését teszi lehetővé. A páneélelhárítás feladatainak megoldásában kimagasló eredményt hozott az üreges töltetek alkalmazása, mivel az üreges robbanótöltet kumulatív hatása jelentősen csokentette a páncélátütő képességnek a céltávolságtól és a becsapódási sebességtől való függését. Mivel azonban az üreges töltet kumulatív hatását a lövedék forgása csökkenti, a sima csövű reaktív fegyverek felé fordult a katonai szakértők figyelme. Az első reaktív fegyvereknek azonban csak szerény, mintegy 30—80 méter volt a hatásos lőtávolságuk, páncélátütő képességük viszont már elérte a 160—180 millimétert, s ez elég volt arra, hogy a katonai szakértők figyelmét minden eddiginél jobban felkeltse. Innen már csak egy lépés volt a hátrasiklás nélküli lövegek (HSN) létrehozásai amelynél a löveg visszalöké- 9ének kiküszöbölése kedvezően hatott a fegyver súlyára és lehetővé tette az összes súlynak az azonos űrméretű hagyományos löveghez képest egyötödére csökkentését, Páneélelhárítás — ma A páncélos csapatok harceszközeinek további fejlődése azonban szükségessé tette, hogy a páncélelhárítás hatásos távolságát növeljék és tüzéreiét fokozzák. E követelményeknek a legjobban a pán- célelhárító rakéták felelnek meg. A páncélelhárító rakétákat gépkocsira, harckocsira, sőt helikopterekre szereiül. Hatásos lőtávolságuk 1500— 2000 méterig terjed, s ezt 80—90 méter/másodperc röp- pálya menti sebességgel teszik meg. Páncélátütő képességük elég tetemes, némelyik típus képes az 500 milliméter vastag páncélzat átütésére is. A fejlesztés eredményeként létrehozták az úgynevezett növelt teljesítményű rakétatípust, amelyet nemcsak harckocsik, hanem kisebb hadihajók és betonerődítmények leküzdésére is alkalmassá tettek- E típus hatásos lőtávol- sága eléri a 6000 métert, s ezen a távolságim belül 600 milliméter vastag páncélzat átütésére is képes. A távirányítású rakéták harci alkalmazásának lehetősége van minden olyan terepszakaszon, amelyet a rakétakezelő képes megközelíteni. A tervezőknek e rakétatípusokkal kapcsolatos érdeklődése azonban egyre inkább olyan kisméretű harcászati atomfegyver létrehozására irányul, amely kis robbanóereje és könnyű kezelhetősége folytán alkalmas az egységek harcának közvetlen támogatására. A páncélelhárítási eszközök egyes típusainak és azok fejlődésének rövid áttekintése képet ad arról, hogy a páncélos csapatok harceszközeinél tapasztalható korszerűsítéssel lépést tartva, hogyan tökéletesednek a páncéléiba- rí tás fegyverei is. N. L. Űj metróvonalak Amikor 1935. májusában Moszkvában megkezdődött az első metróvonal építése, aligha gondolta volna valaki, hogy idővel a metró válik a főváros fő közlekedési eszközévé. 1972-ben a moszkvai metró kocsijai naponta 5 millió utast szállítottak. 1973. elején újabb 8,1 lem hosszúságú metróvonalat adtak át öt állomással. A moszkvai metró vonalainak hossza ezzel elérte a 156,6 km-t. az állomások száma pedig 96-ra emelkedett. Az űj ötéves; tervben a földalattivonalak száma 27 km-rel növekszik. A földalatti vonalainak hosszát 320 km-re kívánják növelni. A Szovjetunió fővárosán kívül már működik a metro Leningrádban, Kijevben. Minszkben és Bakuban. Le- ningrádban nemrég adtak át egy újabb, 4,3 km hosszú metrószakaszt két új állomas- sal. Megkezdték Közép-Ázsia első metrójának építését Tas- kentben, Üzbekisztán fővárosában. A közeljövőben Harkov lakói is e kényelmes közlekedési eszközzel utazhatnak majd.
