Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-04 / 79. szám
Derű és mosoly Munkáslány a% alapsme.rvemetben Csak a takarítónőt találtass a „Fortuna” Cipész ütsz nóg- rádszakáli telepén. A műhelyben levő asztalsoron műanyagfóliák árulkodtak arról, hogy fél órával ezelőtt szorgos kezek dolgoztak. Az idős asz- Bzonytól Bagi Erzsébet után érdeklődtem. — Biztos otthon van már, Vége a műszaknak — feledte. A nemrég felújított Palóc éton baktattam az erdő felé. Az utolsó épület kapuját nem kellett kinyitni. Tárva volt, mintha várnának valakit a házban Itt lakik Bagi Erzsébet, innen jár a ktsz-be dolgozni reggelente. ! Meglepődve, kicsit zavartan nyújtja kezét, s miközben kölcsönösen bemutatkozunk, világos, tiszta szobába tessékel. Csupa derű és mosoly. Tele energiával, mintha pedig délelőtt nem fárasztó munkát végzett volna. Szülei öt gyermeke közül ő a legfiataA tagfelvételi kérelmét tártörtént. Ahogy emlékezik. Iá tóm rajta, újra meghatódik. Előkeresi a vörös könyvecskét, amely életének egyik fontos eseményét jelenti. Egyszerű munkáslány. Reggeltől délutánig a munkapad mellett hegeszti a műanyagokat. Otthon a házimunka, s nővérének kisgyereke várja. Szórakozásra kevés ideje marad. Akad mit tennie a ház körül — Régebben lejártam a fiatalok közé a KISZ-be. A vezetőségnek is tagja voltam. Az utóbbi időben véleményem szerint visszaesett a fiatalok mozgalmi munkája. Épp arra készülök, hogy a legközelebbi párttaggyűlésen felvetem: mit lehetne tenni? Sajnos, még gátlásokkal küszködöm, ha felszólalásra kerül a sor. Hogy miért? Tapasztalatlannak érzem magam, s az idősebbek igényei másak, többet várnak a fiataloktól. KlSZ-taggyűlé^b’komol53kff°válafsez^6a ^a16 alapwervezett gyűlésen sen sokkal könnyebb a helyzet. Hasonló korú fiúk és pártataepSe^Met0Syiegfiafa?aw! társa^éfa kUz^vezetője^k lányok között az embernek partaiapszervezet legnataiaPD olyan dolgokat tudtak elmon- gyorsan pereg a nyelve, elArroi az utroj dani róla melyek megerősítet- mondja, mi bántja. húszéves tagjához illik. érdeklődöm tőle, mely a párt- “?k 1 a tö5biekben. tagságig vezetett. teK a töM>ieKDen' A munkája kerül szóba. Az- Bevallom, nem én kezde- k?ra kS^stók^köS^ í^°la. elvégzése' óta snényeztem. Az alapszervezet titkára tette szóvá, nem lendolgozik. A ludányhalászi szociális otthonban ápolta az-----------------------, ----- — __ ültem a többiek szeme ... . , , n e-e kedvem a párttagok so- el6tt, tele szorongással és fe- J?06' ,te|}et®tlf71 embereket, faiba lépni? Annyira váratla- szükséggel. Amikor a hozzá- Tanulni kezdett, de a betegéül ért a kérdés, hogy gon- szólásokat hallottam, kicsit el ** közbeszólt. Életének vá- dolkodási időt kértem. Nem ^ pirultam. Nem szeretem, ha Bya’ hogy lehessen’ szeretek úgy határozni, hogy dicsérnek. Valaki megkérdez- ne™ valósulhatott meg, enne fontolnám meg tetteim. te 'miért akarok párttag len- nek ellenére elegedet! Ügy éreztem, ha ők alkalmas- „j. Erre a kérdésre is felkéa párttagságra, szültem, a választ is megad- vehetem, tam rá. 8>ak találnak megtiszteltetésnek Jólesett a bizalom. Amikor kitöltöttem a jelentkezési lapot, már a szándék tiszta volt előttem. Persze, a vőlegényem véleményét is kikértem, ő már régebben tagja a párt- szervezetnek — mondja. — S mit feleltél? Tervek és célok? Tanulni szeretne, legalább a gimnáziumot elvégezni. Pár hónap ▼olt, múlva bekötik a fejét Már a El- ICISZ-esküvő szervezésén törik — A légkör olyan szinte elsírtam magam. mondtam, hogy titokban ké- fejüket leendő férjévé! szültem, vártam ezt az alkal- . A'taggyűlés előtt megkapta nek Bagi Erzsébetre? úgy a párt szervezeti szabályzatai. ísmereiepen Kepesnea tanom . , íerfiatalahh nárttaera Szirtte szóról-szóra megtanul- magam a^kra a fejadatok^ tűS ki mind annyiunk elé. munkáját A szavazás egyhangúan Saabé Gyula kérdésekre lőbb választ adja. Zenebarátoknak ^zfereékhb Lemezparádé — Találkozó kéthetenként Amiről beszélnek: Salgő- tunk ahhoz, hogy tagjaink dásában hallgassanak meg az tarjánban megalakul a sztereó- térhatású felvételeken hall- érdeklődők, klub. A célokról és a lehető- gathassák meg a zenetörté- ségekről. valamint az új for- net alkotásait, máról Győrffy Sarolta, a Jó- _ Kik lehetnek a klub tagzsef Attila Megyei Művelődési Központ művészeti elő- adója adott tájékoztatást. — A klub célja kettős. Azoknak kíván második otthont nyújtani, akik szeretik a zenét és komolyabb elmélyülésre nincs lehetőségük. Másjai? — Tömören szólva: mindenki, akit érdekel a muzsika. — Ezek szerint új formával gazdagodik zenei életünk? — Feltétlenül! Komplett részt a zenei ismeretteriesz- hangversenyeket tartunk. Letés és ismeretszerzés olyan betőseg nyílik arra is Például ódszerének tartjuk. ahol b°Ky ®Ry m“vet három egy-egy résztvevő nemcsak együttes vagy szólista előaI emez- vagy szalaganyagát mutatja be. hanem beszélhet Is róla. — Csak a komoly zenét kedvelők jelentkezhetnek a klubtagok sorába? — „Nem jellemző” a válasz. Könnyűzenei bemuta tónk is lesz. Bővebbet április 5-én este 7 órai kezdettel a megyei művelődési központ klubjában. — Az első program? — Csajkovszkij, Rimszkij- Korszakov és Muszorgszkij egy-egy alkotása. — Jó szórakozást! CH) „Unnak őrülök, ha dolgozótársaim elégedettek... — Szorgalmasnak kell lenni — mondta olyan hangsúllyal, mintha mindenki számára ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. — Nem is tudom, hogy még mit mondhatnék? Olyan túrosa. Még sohasem voltam ilyen helyzetben. Én szeretek dolgozni. A pénzre is szükségünk van. Kicsi a házunk, szeretnénk még egy szobát hozzáragasztani. . Három éve dolgozom ebben az üzemben. Eleinte én is odamentem ' a nálam gyakorlottabbakhoz és megkérdeztem. Sulyok Férencné formázó: — Ez az első kitüntetés az életemben Ojra Elflzem lett a nagybátonyi harisnyagyár. Ebből as alkalomból huszonkilencen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, (Újsághír) — Ez az első kitüntetés az életemben — mondta Sulyok Ferencné formázó. — Gondolhatja, mennyire jól esik az embernek az elismerés és a megbecsülés. Egyelőre el sem akarom hinni. Amikor átveszem. Majd akkor... Az öröm apró szikrái égtek a szemében, amíg erről beszélt Milyen érzés kiváló dolgozónak lenni? Hogyan lehet idáig eljutni? Mit szeretne elmondani ebben az ünnepi pillanatban munkájáról és életéről? — Az ember hirtelen nem is tudja, hogy mit mondjon — mentegetőzött Sulyok Ferencné. — Korábban a salgótarjáni tűzhelygyárban dolgoztam, a zománcozóban. A munka ott nehezebb volt a kereset is jóval kevesebb. Persze, a munka itt sem könnyű. Egész nap állva dolgozunk a formázógépek mellett, a gőzben, a melegben. Ég nemet még soha nem mondtunk... Szombaton is túlórázunk. A szovjet gépre fogunk bejönni... Három éve kerültem ide, most már régi dolgozónak számítok, s az is akarok maradni. A lányom is itt dolgozik Jó munkahely ez, nekünk helyben van. jó a kereset, csak igyekezni kel! A férjem Szorospatakon bányász. Ők is Élüzem lettek. Ennél már csak akkor lenne nagyobb az örömöm, ha mindenkinek kitüntetést lehetne adni. aki jól dolgozik. Szőke Lászlőné varrónő nem bőbeszédű. Tizennégyen nemrégen brigádot alakítottak. Petőfit választották névadóul. Patronálójukka! Kékesi Sándor termelésvezetővel nemsokára megtartják az első közös összejövetelüket. beszédű, de érti a dolgát, s m asszonyokkal egészen biztosan szót tud majd érteni. Nagy Jőzsefné műszakvesető régi szakember. A dolgozók Aranka néninek szólítják. Azt mondta, ennek jobban is örül, mint a hivatalos titulusnak. mert így sokkal közvetlenebb, családiasabb. — A napom általában azzal kezdődik, hogy mindenkinek kiadom a munkát. Legalább egy fél műszakra előre, mert jobban hajtanak a „lányaim”, ha látják maguk előtt mit kell csinálni. Aztán mindig oda megyek, ahova hívnak. Ahol szükség van rám. S átveszem a kész árut Két hónapja színes konfekciót is gyártunk. Ez új nekünk. De nemcsak a munka új, hanem sok az új dolgozó is. S mind fiatalok. Ezért is szólítom lányaimnak őket. Meg kell mondanom. én örülök a fiataloknak. Szívesen és könnyen tanulnak, helyesek és dolgosak. Márki László műszaki vezető a beszélgetésünk idején még nem is tudta, hogy Kiváló Dolgozó kitüntetést fog kapni. Annál nagyobb volt aztán a meglepetés. Tiz dolgozóból álló karbantartó csoportjával rekordidő, hat hét alatt elvégezték a volt bánvaigaz- gatósági épület átalakításának egyes belső szakipari munkáit. Az is az ő érdemük, hogy Szőke Lászlőné brigádvezető: “ — Szorgalmasnak kell lenni. £?J£?*£e*emtették ös ak Szeretni kell azt, amit csiná- “«eteieKet lünk.. — Nem a jutalomért csináltuk — mondta. — Ez a kötelességünk. — Ha engem nem is szólítanak oda az ünnepi asztalhoz, de a csoportomból ketten Kiváló Dolgozó jelvényt, öten pénzjutalmat kapnak. Nem mondom, nekem is jól esik az elismerés, de annak még jobban örülök, ha dolgozótársaim elégedettek. Azt kérem tőlük, hogy továbbra is úgy dolgozzanak, mint eddig, ilyen szorgalommal, akarattal, akkor egészen biztosan jövőre is lesz mit megünnepelni... . K. S, Nagy Józsefné műszakvezető: — Helyesek és dolgosak a „lányaim" mit, hogyan keR csinálni? Most én is szívesen segítek a kezdőknek, a fiatalabbaknak. Igyekszem mindig úgy dolgozni. hogy elégedettek legyenek a munkámmal. Nincsen ebben semmi különös... A nagyobbik lányom, Judit tizenöt éves. őt is ide akarom hozni. Hadd legyen a közelemben, A nemrégen alakult brigád vezetésére Szőke Lászlőné kapott megbízást. Ha nem is bő" — Mit takar az elnevezés? — Elsősorban minőséget. Olyan felvételeket, amit a rádió kivételével ma még kevés közművelődési intézményben lehet szervezetten hallgatni. Lehetőséget nyújJavaslatot kérnek a dolgozóktól Felhívással fordult a ZIM salgótarjáni gyára gazdasági és társadalmi vezetése a dolgozókhoz, a szocialista brigádokhoz, hogy saját munkaterületük Ismeretében tegyenek javaslatot a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. A beérkező javaslatokat az erre a célra létrehozott műszaki bizottság havonta értékeli, s a legjobb ötleteket az év végén öt-, négy- és háromezer forintos pá- lyadijjal jutalmazza. A Javaslatokat a gyár beépíti abba az Intézkedési tervbe, amely az üzem- és műnk sz rvezés korszerűsítésének feladatait foglalja magába. Márki László műszaki vezető: — Nem a jutalomért csinál juk. Ez a kötelességünk, jOOOQOOOflOMOQOOOOOOOOOOOCafifiOftfieoOASa S5élü6BAMflS9 §ltBA0BBSOOOOOOO6OOO06OCO&4QOOO6OOdOOO6OO<}OOflOOOBOOOflOOOO6&iAO Először Járulni választóin1» nák elé az életben — nem kis esemény. Az emberi élet kibontakozásának kezdete, első, igen fontos fordulója az, amikor a fiatal szavazatával országunk politikája, programja mellett te6z hitet Elsőválasztó fiatalok gyülekeztek az öblösüveggyár kultúrtermében, hogy a választásról, a tanácstagi tisztségről beszélgessenek. A száz salgótarjáni fiatal többsége érettségi előtt álló diák volt de eljöttek jó néhányan az üzemekből is. Janák Magdi még nem töltötte be a 17. évét 6 tehát az idén még nem választhat. De eljött azért a többi rónafalui fiatallal, elhozta a kíváncsiság. — Nálunk Kadlót Lajost jelölték tanácstagnak. Nem új jelölt az emberek bíznak benne. — Tudod, mit jelent tanácstagnak lenni? — Igen, apukáin is az volt ELŐSZÖR VÁLASZTANAK Segített a település lakéinak, hogy befedjenek egy nyílt kutat, rendbe hozatta az utat Most éppen azért intézkedik, hogy rendszeresebben járjanak az autóbuszok. Selymed Gusztáv, a Bolyai Gimnázium negyedikes tanulója május 12-én szóbelizik az érettségin. Számára mindenképpen jelentős az idei esztendő: most lesz „érett”, most vesz részt először a választásokban. És felvételire is készül, katonatiszt szeretne lenni. \ — A Somogyi-Bacsó úton lakunk, ez a rész Ferenc-te- lep néven ismert Van mit tennie nálunk is a tanácstagnak. Legutóbb például az út mellett járdát kellett csináltatni, ez ügyben járt e! Régi tanácstag már a miénk, van tapasztalata, gyakorlata. — Kit jelöltek nálatok? — Selymed Gusztávot, az édesapámat. A fiatalokhoz Baits István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője szólt — Azok a fiatalok, akik most itt ülnek, néhány év múlva munkapad mellett dolgoznak majd, egyetemen, főiskolán tanulnak, vagy éppen bölcsőt ringatnak — mondta többek között — Most érkeztek el életük tavaszához, most válnak majd felnőtté. Érezniük kell, hogy a választás alkalmával nem egyszerűen egy szavazatot dobnak be az urnába, hanem felelősséggel kiállnak országunk politikája mellett. A kultúrteremben összejött fiatalok nagy többsége sokat hallott már a választásokról szüleitől, idősebb testvérektől, ismerősöktől. Azt azonban kevesen tudják, mit is Jelent valójában összekötő kapocsnak lenni a tanács és a lakosság között Ebből adott kis ízelítőt Gál Józsefné Horváth Mária, akit fiatal kora ellenére idén másodszor jelöltek a tanácstagi tisztségre. — Alig egyhetes tanácstag voltam, amikor egy esti órában kopogtattak lakásunk ajtaján. Egy utcabeli volt, engem keresett. „Küldje csak ki. legyen szíves, a lányát, beázik otthon a tetőnk, segítsen rajtunk, mert hát ő az új tanácstagunk!” — mondta s látogató édesanyámnak. Már másnap elmentem a tanácsra, mert valóban egy nagyon rossz lakásról volt szó. Űj lakáshoz persze nem tudtam juttatni a panaszost, de azt sikerült elintézni, hogy gyo>r~ san megjavítsák a tetőt. Így kiszolgál még addig, amíg új lakásba költözhet a család. Nem könnyű a munkája annak az embernek, aid tanácstagságra vállalkozik. Figyelő és sokszor kritikus szemmel kísérik munkáját, s bizony tudása, ereje legjavít kell adnia, hogy mindenki megelégedésére tölthesse be posztját. Arra kérlek benneteket is, segítsétek tanácstagotok munkáját, különösen pedig a fiatalokét, akik nem támaszkodhatnak még sok éves rutinra. A beszélgetés végeztével a* összegyűlt fiataloknak a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola kamarakórusa adott műsort majd együtt megtekintették a Joe Hill balladája című filmet = szén dl — r NÓGRAD - 1973. április 4., szerda A
