Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-30 / 101. szám

Átmentek Óbudára... A budapesti harmadik ke­rületnek, Óbudának testvér- megyéje lett Nógrád. A kul­turális kapcsolatok jó példá­ját, a művészi élet szép és sokat ígérő vállalkozását lát­hattam a minap, amikor a balassagyarmati zeneiskola kis növendékeivel egvütt utaz­tam Budapestre, Óbudára. Vittük Bartókot, Kodályt, Farkast, Mozartot és . egy autóbusznyi muzsikáló, dalos­kedvű balassagyarmati gye­reket, ü’—'eplő ruhába öltö­zött lányokat és fiúkat — gitárral, fuvolával, hege* dűvel és kürttel­Hatalmas kiterjedésű, mo­dem, lakótelep kellős köze­pén találtunk rá arra az is­kolakombinátra, ahol több- mint hétszáz óbudai gyerek tanul zenét, ötvennél több zenetanár és előadóművész irányításával. Az első közös kis koncer­ten négy tanszakról mutat­koztak be vendéglátóink- Klasszikusoktól a magyar nép- dr’okig játszottak sok kedv­vel, nagy tehetséggel hege­dűn. csellón, gitáron és zon­gorán. egvik-másik növendék már-már a virtuozitás hatá­rán .. • A balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola ta­nulói is szépen, jól megáll­tak a helyüket. A jól meg­szerkesztett és gondosan ösz- szeváLogatott, igényesen elő­adott számokkal nagyszerű zenepedagóigai munkáról és jó felkészültségről tettek bizonyságot. Réti Zoltán balassagyarma­ti zeneiskolai igazgató, Vass Magdolna, Veres Istvánmé, Ember Péter. Fogarasi Béla zenetanárok megérdemelten kaptak sók tapsot. Újabb kölcsönös meghívások hang­zottak el­— Zajos szenzáció nélkül is nagyon tartalmas és hasz­nos volt ez a növendék­hangverseny — summázta a gyerekekkel együtt utazó vá­rosi közművelődési felügyelő, Kelemen István is. Valóban. Óbuda és Balassa­gyarmat zeneiskolásainak ez a találkozása a két közigaz­gatási e«vség zenei kultúrájá­nak tiszta tükrét mutatta meg­(elekes) Közeleg a nyár A gyermekek játéka, a felnőttek felelőssége X gyermeki játékban a fel­nőtteknek minden körülmé­nyek között azt kell látni, hogy e tevékenysége az őt kö­rülvevő világ megismerésé­nek egyik forrása. A játékon, a tevékenységien keresztül fejlődik az érdeklődése, fan­táziája. alkotó- és kifejezőkész­sége. A gyermeknek a játék öröm, élmény, de fejlődése szempontjából tekintve alap­vető fiziológiai és pszicholó­giai, tudati szükséglet Figyelni a lényegre A felnőttek ebben a roha­nó — sokszor az anyagiakat túlhajszoló — világban egy té­ves szemlélet alapján nem ve­szik észre a gyermekük já­tékának szépségét. Pedig sok­szor ejtene bámulatba az öt­letességével. gyors észjárásá­val, gazdag és színes fantáziá­jával, képzelőerejével- Az étet sokszor teremt olyan helyze­tet. hogy a szülők a gyerme­kük boldogulása érdekében sokat dolgoznak, aimi alapján ban véve helyes. Sajnos, so­kan, — talán egyre többen — a nagy munkában — amit gyermekük érdekében végez­nek —, éppen arra nem fi­gyelnek, amire a lepi óbban kellene- Azért kell ezt szóvá tenni, mert kezdődik a ta­vasz. majd a nyár, és ilyen­kor az utcán a gyermekek csa­patba verődve játszanak, sok öröm vár rájuk, de olykor veszély is leselkedik. Ha a gyermekek szépen játszanak, futkosnak az még nem jelenthet különösebb problémát, nem tehet a baj forrása. A gyermek életéhez, fejlődéséhez a mozgásigény kielégítése hozzátartozik. Ezért szeretnek fogócskát ját­szani, szívesen kerékpároz­nak. vagy mennek túrára. Az sem teremt különösebb hely­zetet, ha csoportba verődve játszanak, mert ha jő a kis közösség, jelentős formáló- erei e van- A játék közben a gyermekben helyes erkölcsi tulajdonságok alakulnak ki. így a játék formájának —és a gyermek korának — meg­felelően fejlődik a pontosság, a figyelem, az akarat és Ön­fegyelem, ami a testi és er­kölcsi fejlődést segíti kibon­takozni­Ne szóljunk bele A tanulás után önfeledten játszó gyermek örömét a szü­lő — fölösleges utasításokkal és közbeszólásokkal — ne rontsa él, biztosítson elég időt arra, hogy a mozgásigényét kielégítse. Igaz ezt a vaskos tankönyvek, a nagy fajsúlyú házi feladatok alig teszik le­hetővé. nem beszélve a kü­lönórákról. Ezért a szülőnek is segíteni kell a helyes na­pirend kialakításában, a gyer­mek szabad idejének gazda­ságos beosztásában. A gyermek — mint a fel­nőtt —, társas lény, vágyik a közösségbe. Ne idegenked­jen a szülő attól, hogy gyer­meke rossz baráti körbe ke­rül. Arra viszont feltétlenül vigyázzon, hogy a „kis csa­patnak,, egymásra jó hatása legyen- Játék közben alakul ki a kis barátok és barátnők között olyan meghitt kapcso­lat. ami a gyermek jellemé­nek, érzetemvilágánaík fejlő­dése szempontjából is igen pozitív. A szabadban lévő játékhoz megfelelő, tágas helyre van szükség- Kétségtelen, hogy a falusi gyermeknek erre na­gyobb lehetősége van, mint a városinak. A városi gyermek­nek nem ilyen kedvező a helyzete. A betonozott járda, a szűkös és nagy forgalmú ut­cák. a néhány négyzetméter­nyi játszótér nem biztosít nagy lehetőséget, a játék is korlátozottabb. A szabadtéri játékoknál a felnőttek felelőssége is na­gyobb. Sokszor elmondjuk, hogy legdrágább kincsünk a gyermek- Hányszor látjuk a közömbös felnőtteket elmen­ni a száguldó autók között labdázó gyermekek mellett. Nem szólnak, nem figyel­meztetik a várható veszélyre- Nem avatkoznak akkor sem be a gyerekek „dolgába”, amikor már szinte véresre verik egymást. Hol van ilyen­kor a felnőttek felelőssége? A csapatba verődött gyere­keiméi nem egy esetben lát­ni a helytelen magatartást, Két városban Űttörők és kisdobosok művészeti találkozója Május elején nagyszabású úttörő és kisdobos művésze­ti vetélkedőre kerül sor Nóg­rád megye két városában. Május 6-án Salgótarjánban, a József Attila Megyei Mű­velődési. Központban Salgó­tarján város és járás, a pász­tói és a szécsényi járás fiatal­jai mérik össze erejüket. A isisdobosok prózamondásban, az úttörők bábozásban és né­pi táncban versenyeznek. Az úttörők számára megrende­zik a Petőfi-szavalóversenyt is. Néhány nap múlva Ba­lassagyarmaton rendezik meg a salgótarjáni vetélkedővel azonos kategóriákban a mű­vészeti versenyeket Balassa­gyarmat város és járás, va­lamint a rétsági járás úttö­rői és kisdobosai részére. NÓGRÁD - 1973. április 30., hétfő a közvagyon rongálását. Meg kell tanítani a gyerekeket ar­ra, hogy becsüljék meg a nagy munkával megépített játszóterek, középületek fel­szerelését. tisztaságát óvják. Nagyon helyes törekvés volt a belügyi szervek részéről, hogy sok településünkön a megyében játszóutcákat je­löltek ki. Meggyőződésem, hogy a kevés játszótér még továbbra is indokolttá teszi, hogy egyes városi település­részeken újabb ilyen utcákat jelöljön ki Romantikus programok A gyerekek programjait az úttörőcsapatok színessé, ro­mantikusé teszik. Az őrsi és rajfoglalkozások tartalmas kitöltése, megfelelő program összeállítása jelentősen segíti a gyerek szabad idejének célszerű felhasználását. Az út­törők vidám, változatos éle­te sok szép, közös élményt nyújt a gyermekkorban- Ezért a felnőttek is segítsenek a kis­dobosok és úttörők program­jának összeállításához, támo­gassák az úttörőcsapatok ez irányú tevékenységét. A szabad idő hasznos ki­töltése, az úttörőszervezet ro­mantikus, játékos programja alapvetően hozzájárul a gyer­mek személyiségének sokolda­lú fejlődéséhez, az egyénisé­gének gazdagodásához. Gyenes László Lulu Mássá ébredése, avagy: A munkásosztály a paradicsomba megy A cím hallatá­ra — A munkás- osztály a paradi­csomba megy — a nézőben egy pillanatra felvil­lan a filmművé­szet egy nem ép­pen dicsőséges korszaka. A se­matikus filmek élményt romboló hatásai még ma is kissé visszafoj­tott lelkesedésre késztetik az em­bert. Hogy a né­ző idegesen, fel­zaklatva jön ki a moziból, annak már semmi köze a sematizmushoz. Elio Petri mon­danivalója az, mely miatt ököl­be szorul a kéz. Naphosszat áll­ni a gép mellett, gyártani száz­számra az apró alkatrészeket, de nem tudni, hogy mihez és miért, kegyetlen dolog. Lulu Mossa, Ellő Petri „hőse” ezt észre sem veszi. Beidegződött moz­dulatokkal kény­szeríti a gépet is nap mint nap a mind na­gyobb termelésre. A gyárban hozzáigazítanak minden nor­mát. így aztán érthető, hogy Lulu nem népszerű a mun­kások körében. Vele példá­lóznak a gyárosok, s vele akarják bizonyítani — a tő­kések számára mindenképpen hasznosabb — darabbér­rendszer bevezetésének he­lyességét. Lulu mindezekkel nem törődik, egyetlen dolog hajtja csak: minél több lírát vihessen haza. Tartásdíjat kell fizetnie és szeretné ki­elégítem élettársának igénye* Jelenet a filmből 4 it. A fodrásznő kispolgári életmódja meglehetősen sok pénzt emészt fel. A gyár előtt, ahol Lulu dol­gozik, minden reggel és mű­szak végeztével este, egyete­misták próbálják rábeszélni a munkásokat arra, hogy ébred­jenek fel, vegyék már ész­re kiszolgáltatott helyzetük tarthatatlanságát, és éppen ideje, hogy sorsuk irányítását kivegyék mások kezéből. Sen­ki nem foglalkozik az egye­temistákkal. Néha munka­kezdetkor eszükbe jutnak a Irodalmi színpadi pályázat December 7-e és 9-e között rejidezik meg Balassagyarma­ton a IX- Madách Imre iro­dalmi színpadi napokat a megye amatőr művészeti cso­portjai részére. A Népműve­lési Intézet, a Balassagyarma­ti városi Tanács VB műve­lődésügyi osztálya és a Mik­száth Kálmán Művelődési Központ ebből az alkalomból szerkesztői pályázatot hirdet június 15-1 határidővel. A pályázat alapvető feltételei: a pályázók mai magyar szer­zők művednek dramatizáció- já.val induljanak, az össze­állítás önállóan szerkesztett műsor legyen, s azt a feszti­válon valamelyik együttes be is mutassa. A pályamunká­kat: Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ. Balassa­gyarmat, Óváros tér TI. címre kell beküldeni. A beérkezett pályázatok el «zsűrizését októ­ber 1—15. között végzik. kapunál elhangzottak, de be­letemetkezve a munkába min­denről megfeledkeznek. Egy napon Lulu egyik ujját levágja a gép. Ez a számá­ra igen súlyos tény ébreszti föl, csak most veszi, észre, most jut tudatáig az. hogv menyire kizsákmányolják. A munkásoknak is jó ok Lulu ujjának elvesztése a „lázadás­ra”. Lulu velük van., ami­nek az a következménye, hogy kirúgják a gyárból. Köz­ben a szakszervezet is akció­ba lép, s hosszú küzdelem után sikerül eredményt el­érni, és Lulut is visszaveszik. Az esztergapad mellől futósza­lag mellé állítják őket. Bár­melyikük lazít, mindenki tel­jesítménye csökken. Lulu túl­kiabálva a gépek zaját, me­sél. Álmában egy nagy falat látott, a falon túl o paradi­csomot, de nemcsak ő volt ott. ott voltak a többiek is. A paradicsomban, ahol fog­lalt hely van a munkásoknak. Petri, korunk konfliktusai­ból ragadott ki egyet, de nem osztályok harcát, hanem egy osztályon belüli küzdelmet nagyított ki. Rátalált egy (és nagyon sok) gépiesen élő em­berre, akinek egyetlen célja, bármilyen áron is. életének kényelmes „berendezése”, ugyanakkor mellette, (vagy vele is) folyik a hagyományos szakszervezeti harc, de befo­lyása alatt van egy kemény! erőszakot, megalkuvást nem tűrő, tiszta nézetnek. Hogy 'a Lulu Massáknak a három út közül melyiken kell menni, Petri nem ad egyér­telmű választ. Egy út biztos: az öntudatra ébredés — mely a hatalom megszerzésének te­hetőségét adja — az egyetlen! mely a szabadsághoz vezet. A film egyetlen hibája! pontosabban egyetlen elhibá­zott része a befejezés, ahoí is Petri a film, hihető, rea­lista egységét stilizált eszkö­zökkel koronázza, vagy éppen bontja meg. A magú nemé­ben szép, jól megkomponált jelenet, nem illett a valóságot szépítés és torzítás nélkül áb­rázoló filmhez. Befejezésként, ha egyetlen mondat erejéig , is, de írni kell Lulu Mássá megszemélyesítő­jéről, Gian Maria Volonte- ról. Volonte ismét bebizonyí­totta, hogy kiváló színész. A film végéig egy pillanatra sem „engedte el magát”, mindvé­gig Lulu Massának hittük. Zengő Árpád iHiiiiiHniuiiiHiiiiitiiiiiiiuiHiiHiiiHHmiiiiwiiuiiiiiniiimiiiii(tHniiuimHiiiniuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHHiiiHiiiiiM)HiiiiiiiiiiiiiiHuiuiiiiiHmmuiiiiimiuumniu!imHiilim!imiimiiiHuiiiiii(iiiimiiiiiii>ii Serdülő korú lány panaszko­dik. Férfiismerőseinek a meg­szokott kezét csókolom-ot kö­szöni, de azok egyre gyak­rabban U"s/anígy viszonozzák. A helyzet több, mint fonák- Mit csináljon? Hogy köszön­jön? Végül is kinek, milyen üdvözlés dukál? Dilemmájával nincs egye­dül. Nemcsak a hasonló ko­rdáknak. de sokszor meglett felnőtt embereknek is bi­zony gondot okoz a köszö­nés. Köszönési. üdvözlési.*for- máihk igencsak változatosak, csak választani kell tudni helyzethez, személyhez, alka­lomhoz illőt. A magyar nyelv tisztasá­gát, egyszerű szépségét óvók. ahol tudják irtják a terjen- Sősséget. a terpeszkedő kife­jezéseket- A „köszönési fron­ton” azonban más a hely­zet. Minél terjedelmesebb a köszönés, annál tisztelettu- dóbb egyben. A jo napot kí­vánok például teljesen rend­jén való. A ’pót kívánok-ból már egy kis odavetettség csen­dül ki. Akinek pedig jó estét kívánok helyett egyszerűen ’stét kívánnak, az joggal érez­heti. hogy az őt üdvözlő job­ban szerette volna, ha elvál­taién nem is kell köszönnie. A tegező viszonyban lévők vannak a legegyszerűbb hely­zetben. A szervusz nagysze­rűen megteszi. Még becézni is lehet: szevasz, szia, szi­szt stb■ Kicsit tréfás hang­zású a kezedet csókolom, a csókollak, s inkább komikus, mint tréfás a pá. Ettől már csak a „pá neked” és a „pu­szi netted” a viccesebb. „Csókolom a kegyelmed kezét!" Köszönések, karrierek, útvesztők Szédiitetes karriert futott be a kezét csókolom köszö­nésünk. Nem magyar eredetű, a Habsburgok udvarából ke­rült ki. Egy 1749-ből szárma­zó beszélgető könyvben már olvashatjuk: „csókolom a ke- kegyelmed kezét.” A Tempé- főiben báró Serteperti így köszön: „Csókolom a kedves kisasszonyság kezeit!” A kezét csókolom sokáig magán hordozta — olykor hordozza még ma is — azt a jellegzetességét, hogy csak egyenrangúak között haszná­latos. vagy magasabb társa­dalmi állású személyt illet meg. Éppen ezért 1945. előtt már többen úgy vélekedtek, hogy az új korszakkal eltű­nik ez a köszönés- Az ötve­nes évek közéletéből ki is vonult, másfél évtizede azon­ban ismét feltámadt a kezét csókolom. Pontosan aikkor, amikor a sziát népszerűsítő sláger hirdette: elavult a kéz­csók, jó napot, így köszönnek aprók és nagyok. Sok támadás éri manapság is e köszönési formát. Kifo- gásolják, mondván, csak az űrinőknek és úri élvtársnők­nek jár• A kifogás sokszor valóban igaz. Ki ne ismerné a gyakorlatot, mely szerint a munkahelyére érkéző főnök a csinos gépírónőnek kezét csó­kolomot, a folyosón söpröge- tő takarítónőnek jó napotot köszön? Sokszor megkísérel­ték kiirtani a kezét csóko- lomot. de sohasem sikerült, Legyen hát akkor általános, de valóban mindenkinek ki­járó üdvözlés, mindenféle megkülönböztető él nélkül! Aki igazán szép köszönése­ket akar hallani, falun ke­resse. Ízes, eredeti, a nyugo­dalmas jó éjszakát, az adjon isten jó estét. Még a kívánok jó napot is változatosabb, megszokott, fordított formád jánál. Érdekesek 1 a ténymeg­állapító köszönések. A kapá­val szembe jövőt például így is lehet üdvözölni: maradt még? Mire ez válasz; ma­radt• Nem kevés gondot okoz a megszólítás sem- Emlékszem még egy kisváros postahiva­talának bejárata fölött haj­dan függő „útmutatásra”: elvtárs. kartárs. szaktárs. ez nálunk a megszólítás! A be­járat mögöttiek között ez bi­zonyára rendjén való. de va­jon melyik mellett dlöntsön egy levelet feladó ügyfél? Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben egyik sem megfelelő. Nem volna helyes! ha két is­meretlen ember, miközben egy bélyegfelragasztáisi ügy­letet elintéz, a politikai töl­tettel rendelkező elvtárs né­ven szólítaná egymást. Á kartárs. szaktárs ugyancsak nem jő. hiszen, ezek csak azo­nos munkahelyen dolgozók megszólítására szolgálnak. Helyénvaló az elvtárs s* közéletben, pártszervezetei:, hivatali, fegyveres testületek tagjai, mozgalmi emberek kö­zött. A magáit jellegű érintke­zésben azonban ismét polgár­jogot kapott az uram megszó­lítás, annak minden réffi, feu - dális értelmezése nélkül. Va­gyoni, társadalmi helyzettől függetlenül minden felnőtt férfi megszólítására nagyon is alkalmas az úr, hiszen ré­gen elvesztette már alézatos- kodó. hajbókoló ízét. Hasonló a helyzet a nők esetében is. Kezd már ál­talánossá válni az asszonyom, kisasszony megszólítás, s ép­pen általános jellege mia t aligha kell kifogásolni- A „hölgyem” megszólítás már nem ilyen egyértelmű. Ki­csit finomkodó, előkelősíködő, s egy hányavetin odadobott hölgyem megszólítás lekezelő is. Idősebb embereik esetében szintén lekezelő, udvariatlan az öreg. öregúr megszólítás, s egyenesen goromba, durva a tata, nyanya kifejezés. Nem könnyű eligazodni 3 köszönés, megszólítás útvesz­tőiben- Mégis állíthatjuk: ke­vés helyzet adódik, amely­ben maga az udvariasság szándéka, a másik iránti tisz­telet ne adna jó tanácsot. Szendi Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom