Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-27 / 97. szám
Nehéz terep Ax agrárértelmiség és a művelődés A medrei pártbizottság agitációs és propagandabi- zottsága nemrégiben foglalkozott Nógrád megye közművelődési helyzetével. Az értelmiség közművelődési részvételével kapcsolatosan a megvitatott előterjesztés többek között a következőket összegezte: „az értelmiség részvétele a közművelődésben, a kulturális tartalmak közvetítésében a legnagyobb arányú. E munka nagy részét — különösen falun — a pedagógus - és orvosértelmiség vállalja. A szakmai műveltség közvetítésében kisebb részben az agrár- és főként a műszaki értelmiség vesz részt. Az értelmiség szakmai továbbképzése — az általános és speciális tudományos egyesületekben, szervezetekben folyó munka — még alig illeszkedik be a közművelődés folyamatába.” Kultúra a tsz-ben Nem kell sok vizsgálódás ahhoz, hogy a földeken, a mezőgazdasági üzemekben meggyőződjünk arról, hogy Ecsegen és Karancslapujtőn, Hátságon és Erdőkürtön, de talán minden szövetkezetében a megyének nehéz terepet kell megdolgozni a helyet követelő kultúrának. Nem osupán arról van most szó, hogy a kulturális alap fel- használása többnyire nem a célnak legjobban megfelelő — hanem sokkal inkább a mindennapi apró munka folyamatosságának hiányáról, a hétköznapi nehézségekről. A tsz-ekben az üzemszerű gazdálkodásra való áttérés még számo6 akadályozó, hátráltató tényezőt is felszínre hoz. Így például a mezőgazdaságban — a nagyobb idényekben mindenképpen — 10 —12 órás munkanappal is lehet számolni. A földeken végzett munka után a háztáji jószágok ellátása, a tisztálkodás is időt rabol, s a fáradt, kialvatlan embereknek még a tv-nézéshez is kevesebb a kedvük. A tsz-tagok még mindig az idősebb korosztályhoz tartoznak, s bár némi fiatalodási tendencia mégis észlelhető, a közművelődési xevékenység, vagy az ennek érdekében szorgalmazott közoktatás számára nem eléggé termékeny a talaj. A nyugdíjhatáron álló tsz-tagokat már nehéz és talán nem okvetlenül szükséges hiányos iskolai végzettségének pótlására ösztönözni. A szövetkezeten belül az üzemi rendszerű gazdálkodós ellenére sem olyan hatékony a szervezettség, mint például a gyárban, ahol épületen belül megtalálhatók a kulturálódás alanyai, illetve igénylői. A vezetési és üzem- szervezési buktatók csak fokozhatják a szakvezetők és a különböző munkákban résztvevő tsz-tagok időbeli lekötöttségét Mindezeknek az objektív és nagyobbára szubjektív nehézségeknek ellenére Joggal kívánhatjuk meg, hogy előrelépés történjen a szövetkezeteken, állami gazdaságokon belüli művelődésben is. Ennek pedig letéteményese az agrár- és az általában a mezőgazdasági üzemekben dolgozó értelmiség Agrártudományt Egyesület A falusi, mezőgazdasági, üzemi értelmiség egy jelentés része, mintegy 80—65 százaléka tagja az Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei Szervezetének. A tagok sorában az agrármérnökök, felsőfokú vagy középfokú technikumot végzett agrárszakemberek mellett sok állatorvos, s már jóval kevesebb mező- gazdasági gépész, kertész, erdész, közgazdász, növényvédő és állattenyésztő szakember, jogász és tsz-elnök található. Kétszáznegyvenen működnek a szervezetben, s feladatuknak tekintik az élelmiszer- gazdaság központi feladatainak megoldásához a tudományos felkészültség biztosítását, a szakmai és társadalmi alátámasztást. A különféle akciók és programok (mint például a nagyon fontos szarvas - marhaprognam) korszerű helyi megvalósulását segítik. Az új eredményekét, módszereket első szájból tanulják meg, hiszen a megyei szervezet összejövetelein nem ritka az előadók sorában a miniszter, miniszterhelyettes, minisztériumi főosztályvezető, s az így szerzett instrukciókat és eredményeket továbbadhatják. megmagyarázhatják gyakorlati munkakörükben. Ez önmagában is bizonyos fokú kulturális előrelépést jelent, hiszen a ma sertéshizlalója már össze sem hasonlítható a régi kondással vagy kanásszal, s a régi gulyások, csordások helyét Is mezőgazdasági szakmunkások vették át Az agrárértelmiségtől azonban joggal várná el a falu, hogy részt vegyenek mind a község, mind pedig szövetkezetük közművelődési tevékenységében, aktívaként bármikor számítani lehessen rájuk. Igaz azonban, hogy az agrárszakemberek még a tsz- tagofcnál is elfogultabbak, a szükségesnél jóval nagyobb intenzitással dolgoznak. Forgó Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy a gyors gazdasági fejlődéssel párhuzamosan még nem fejlődött ki a szükséges, szervezett, decentralizált irányítás, az agrárértelmiség a maga munkaterületén ideje csaknem nyolcvan százalékát nem a beosztásának megfelelő feladatokra, irányításra, elemzésre, döntések meghozatalára fordítja. Érthető tehát, hogy leköti idejüket a rosszul szervezett munka, s nem tudnak aktívan bekapcsolódni a falu formálásába. Némelyiküknek szakmai folyóirat vagy kiadvány olvasására tv-nézésre sem Jut ideje, s már csodálkozni sem lehet azon, hogy az Ilyen munka- beosztás fáradtsághoz, fásultsághoz vezet. Nehezíti a helyzetet, hogy a végzett szakmunkások mintegy 40 százaléka elhagyja a tsz-t és üzem be megy dolgozni. Átlépni a falon Az egyik faluban mondták, hogy aki az agrárértelmiség közművelődési szerepét és tevékenységét vizsgálja, az feltétlenül falakba ütközik, de abba ütközik maga az agrárértelmiség is. Nem azt jelenti ez, hogy a kulturális igényesség csírái még sehol sem bontakoznak, de ezek a kezdeti lépések még nagyon bizonytalanok. Diósjenőn például már mutatkozik némi élénkség, s a szövetkezet anyagilag is dotálja a köz- művelődés intézményeit, Pász- tón pinceklubot létesített a tsz a KISZ-fiataloknak, Tereskén és Szátokon énekkarban, tánckarban vesznek részt a tsz-tagok, több községben a tsz-tagokra épül a kórus, vagy a Röpülj páva kör. A mezőgazdasági osztályvezető szerint az agrárértelmiségnek mindenképpen jobban kellene aktivizálnia magát, bár a községi párt-, tanács- és egyéb szervek is aktivizálhatnák őket, megfontoltabban köthetnék őket a kulturális feladatokhoz. Szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy minden bizottságba, tömegszervezetbe a tsz-elnőköt hívják meg, ahelyett, hogy a fiatal agrárértelmiséget is bevonnák a közéleti tevékenységbe, ideértve a község kulturális intézményeiben végzett társadalmi munkát is. A tsz-éagság minőségi ösz- szetétele forradalmian változik. Az új, szakképzettebb generáció nemcsak üzemszerű munkafeltételeket követel, hanem igényli az üzemszerű kulturális életet is. S ebben joggal várja el az agrárértelmiség, a falusi értelmiség példamutatását, segítőkészségét is. Lakos György Örömök és bánatok Harmincöt év a tudásért, c kultúráért A közelmúltban felkerestük Kelemen Józsefet, a Mihály- gergel Általános Iskola Igazgatóját. Kelemen igazgató úr — ahogyan a falu lakói szólítják — 1938. óta végzi itt oktató-nevelő munkáját. Beszélgetésünk során elmondta, hogy 25 éve aktív népművelő. Munkája mellett a tíz éve épült mihálygergei József Attila Művelődési Ház igazgatója. 1963. december 8- án avatták a művelődési házat, melynek ma már csaknem egymillió forint az értéke. A fejlesztésre, a kiadásokra évi tizenegyezer forint áll rendelkezésükre, ugyanis eny- nyivel járul hozzá a községi tanács a művelődési ház életéhez. Az épület legnagyobb terme, a színházterem, ahol a színházi előadásokat fogadják (a múlt évben mindössze két alkalommal lépett fel a Déryné Színház társulata), ifjúsági bálokat és ünnepélyeket rendeznek. Ezenkívül hetente két alkalommal tartanak filmvetítést. A könyvtárszobában jelenleg számos kötelező olvasmány és néhány szépirodalmi mű található, amit most készülnek kiegészíteni szakkönyvekkel, hogy a középiskolás diákok itt is megtalálják a tanuláshoz nélkülözhetetlen szak- irodalmat. A község fiataljai is kaptak egy helyiséget, ahol KISZ- gyűléseket, -összejöveteleket rendezhetnek. Az emeleti részben működik a sportkör és a párttaggyűléseket is itt tartják. A község párttitkára, a tsz jogtanácsosa, agronómusa tart előadásokat, hogy a kevésbé képzett és tájékozott emberek is megértsék az új rendeleteket, kormányhatározatokat. Gyakran hívnak előadót a salgótarjáni pártbizottságról. Évente három-négy alkalommal egészségügyi felvilágosító előadások is szerepelnek a művelődési ház programjában. Régebben TIT-előadásokat is szerveztek a gyümölcstermesztésről, az állattartásról, de ma már kevesebb szakelőadást terveznek, úgy tartják, hogy akit érdekel, bekapcsolja a televíziót és a legújabb, legmodernebb mezőgazdasági módszereket, az ország legjobb szakembereit hallgathatja. A falu 240 házából ma már 140-en díszeleg a tévéantenna. Nem csoda tehát, hogy kevesebb lesz az ismeretterjesztő előadások és a színházlátogatók száma. A kulturális élet mégis változatos: van a kultúrháznak énekkara, férfi- és női énekkara. gyermekkórusa. A minden évben sorra kerülő rá- rósi napokra már megkezdődtek a lelkes próbák. Az idei műsor fénypontja — remélik —, a 36 tagú mihálygergei vegyes kórus lesz. Fellépnek majd a lányok és fiatalasszonyok Is, vidám táncot mutatnak be A kórus vezetését Kelemen József társadalmi munkában végzi. Sok-sok órát tölt kedves tanítványai között, akár 7—8 éves gyerekről van szó, akár 50—00 éves nénikről, bácsikról. Ismert a falu minden lakóját, hiszen nagyon sokan tőle tanulták meg a betűk, számok titkait. Munkájának gyümölcsét 35 év fáradsága, apró örömei, kis bosszúságai érlelték. A felszabadulás óta 30 olyan ember került ki a Mihálygergei Általános Iskola padjaiból, akik később egyetemet, főiskolát végeztek. Nem nagy szám ez, de ha azt nézzük, hogy felszabadulás óta minden évre jut egy gyerek, akivel érdemes volt foglalkozni, már megérte a tanítók fáradozását. Kelemen Igazgató űr nemsokára nyugdíjba vonul, bár ha egészsége engedi, szeretne még egy évet az iskola padjaiban ülő gyerekek között eltölteni. A nyugdíj azonban nála még nem jelent visszavonulást, pihenést. A nyugdíj az még nem pont a mű végén, hiszen a gyerekekkel való foglalkozás a leghálásabb feladat a világon. Segíteni, fogni a kezüket az első szó leírásakor és az iskola padjain kívül is mindig élmény marad. <5 35 éve a kulturális élet mozgatórugója Mihálygergén. Bár nehézségei bőven voltak és vannak, de akaratereje, lel— - kesedése, képessége töretlen maradt B. Iván Gizella MnlllMlUIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIHIIINIIIIIIHtMllIUmUlillllmltHIUIMlMHUmilMMIHlümHUIIIIIMIIIIlllllHlllllllllllllltlIIHIHIIlüMIIIlllllllIllimitlMmiimilDtlIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIHIIIIIIIIHlllllllllinillllllllllllllHIL A Szakszervezetek Megye! Tanácsának oktatási központja április 9—21-e között ren* dezte meg az üzemek szak- szervezeti könyvtárosainak alapfokú tanfolyamát a salgó" tarjánl Kohász Művelődési Központban. A szakszervezeti könyvtárosok — többségükben társadalmi megbízatásként látják el- ezt a jelentős kulturális munkát — korábban évente Velencén, illetve Budakeszin vettek részt tanfolyamokon. Ezeket központilag szervezték három megye (Komárom, Nógrád, Pest) üzemi, letéti könyvtárosai részére. Tavaly országosan átszervezték a képzést: a megyei szakszervezeti tanácsokon belül létrehozták az oktatási központokat. amelyek fő feladatává a szakszervezeti oktatás bevezetését, lebonyolítását tették, így került sor most, az idén első ízben Salgótarjánban a már említett alapfokú könyvtárostanfolyam megrendezésére. i A tanfolyam után a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházában Bozó József né könyvtárossal — aki a tanfolyam megszervezésének, lebonyolításának fó megbízottja volt — beszélgettünk a végzett munkáról. Jól dolgozták Beszélgetés a szakszervezeti könyvtárosok tanfolyamáról — A tanfolyamon tizenkilenc üzemi könyvtárosunk vett részt. Közöttük csupán egy hallgató volt önálló, függetlenített könyvtáros, a többi társadalmi munkában dolgozik. öt szakszervezet, a MEDOSZ. a HVDSZ, az építők. a vasas- és a bányászszakszervezet könyvtárosai vettek részt a képzésben. — Milyen alapvető ismereteket kellett a hallgatóknak elsajátltaniok? — Az ismeretanyagot három átfogó téma köré csoportosítottuk: általános politikai kérdések. könyvtári szakismeret és irodalomelméleti alapfogalmak. Ezen belül a központi helyet természetesen a könyvtári szakismeret foglalta el. A tanfolyamon olyan alapvető ismereteket tanultak meg a könyvtárosok, mint, hogy csak néhányat említsek, a raktározás, a kölcsönzés, az alánlás, gyakorlati és elméleti felada* NÓGRAD = 1973. április 27., péntek talk, amelyekre mindennapi könyvtárosi tevékenységük során elengedhetetlenül szükség van, hogy a kor megnövekedett igényeinek megfelelően, színvonalasan végezhessék munkájukat — A jó könyvtárosnak ir mernie kell az olvasók Igényeit. Ebből következik, hogy magának a könyvtárosnak is nagy olvasottsággal kell rendelkeznie. mert enélkül nem tudja a szükséges szellemi és emberi kapcsolatot megteremteni olvasóival, nem tudja igényeiket kielégíteni, olvasásukat befolyásolni, irányítani. A könyvtárosnak tudnia kell könyvet ajánlani az olvasóknak. A könyvtárosi tevékenység talán egyik legfontosabb feladata ez, különösen az üzemekben és a gyárakban, ahol nap mint nap több olyan ember megy hozzájuk, aki még csak most ízlelgeti az olvasás örömét, a betűk ízét és zamatét. S hogy igazi olvasó lesz-e az, aki egyszer kíváncsiságból tért be a könyvtárba. nagymértékben múlik — meggyőződésem — a könyvtáros szakmai tudásán, emberi hozzáállásán is. — Legfőbb törekvésünk az volt — folytatja Bozóné —, hogy könyvtárosaink a gyakorlatban alkalmazni tudják a hallottakat. Ezért az előadások utáni osztályfoglalkozások programjába az elméleti kérdések melleit mindig gyakorlati feladatokat, például leltározást, katalóguskészítést is beiktattunk. Hallgatóink körében rendkívül népszerűek voltak ezek a foglalkozások. — összességében hogyan értékeli a tanfolyam eredményességét. hasznosságát? — Zömében érettségizettekből álló, nagyon aktív csoport vett részt az oktatásban. A vizsgák eredménye is azt bizonyítja. hogy jól elsajátították a tananyagot. A 19 hallgató közül 14 kitűnő, négy jó és egy megfelelt eredménnyel vizsgázott. Azt hiszem, ehhez semmiféle kommentár nem szükséges. Igen; a tanfolyam, úgy érezzük. elérte célját. A teljes bizonyítás azonban ezután következik,' a gyakorlatban, mindenkinek a maga szűkebb helyén, az üzemek és gyárak könyvtáraiban, a munkahelyeken. Sulyok László 11 júmunhásnapoh Szécsényhen A Járási KISZ-bizottság a járási hivatal művelődés- ügyi osztályával és a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központtal közösen május hónapban Szécsényben ifjúmunkásnapokat rendez, a járás fiataljai számára. Az egyhónapos rendezvénysorozat keretén. belül többek között politikai és kulturális vetélkedőt, vers. és prózamondó versenyt, előadóestet és fotókiállítást rendeznek, Palócföld-ankétot, közös film-, színház- és múzeumlátogatásokat szerveznek. A fiataloknak alkalmuk lesz a járás politikai és állami vezetőivel való találkozásra Népművelési konferencia Többen vesznek részt Nógrád megyéből is azon a háromnapos konferencián, amelyet a Népművelési Intézet rendez május 7-e és 9-e között Hajdúszoboszlón a területi feladatokat is ellátó művelődési otthon jellegű intézmények igazgatói részére. A konferencia résztvevői a közművelődés időszerű kérdésed ről, a közoktatás és közművelődés kapcsolatáról hallaná:: majd előadásokat. A tapasztalatcsere lehetőségét Is biztosítják; a résztvevők Hajdú- Bihar megyei művelődési központjainak és házainak meglátogatása során vélemény! cserélhetnek az ottani népmű- lési vezetőkkel, előadókkal* Április 29-től Állandó kiállítás Csesztvén A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága április 29- én nyitja meg a felújított csesztvei kúriában a Madách Imre állandó kiállítást, a költő születésének 150-ik évfordulója alkalmából. A csesztvei kúriában 1964-ben, Madách halálának centenáriumán rendeztek először kiállítást. A jelenlegi tárlatot — melyet Kerényi Ferenc Irodalomtörténész rendezett — tartalmában gazdagították, formájában Is eszétikusabbá és szebbé alakították. A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának távlati célja: a Madách-anyag további gazdagításával Csesztvén egy olyan irodalmi, alkotói centrum kialakítása, amely a megyei én a megyén kívüli Madách-ku- tatók legfontosabb helyét, a Madách-kutatás legfőbb bázisát jelentené. Az ünnepélyes keretek között április 29-én déli 12 órakor nyíló kiállítás megnyitóbeszédét dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettes tartja. Ma délután fél 6 órakor ART KINO előadás a József Attila Művelődési Központban Eifeie]!ett ősök árnyai Színes szovjet film.
