Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-26 / 96. szám

Az alfaereszkében. Fúrással készülnek a robbantásra. (Riport a 3. oldalon.) SZÜiT eliföfcségi ülés Hogyan alakult as ú j üzemekben as üsemi bizottságok jog- és hatásköre? A többi között ezt a fontos témát tárgyalta tegnapi ülé­sén az SZMT elnöksége. Az eszmecserén hét olyan szak- szervezeti bizottság titkára is részt vett, akiknek Budapes­ten van. a központjuk. Az új üzemek telepítése helyes gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink megvalósítását jelzi. Ennek során a megye ■politikai, állami és társadal­mi vezetőinek sikerült megol- daniok a foglalkoztatottságot. Az új üzemek a megye ipar­szerkezetébe új színt hoztak, a ami igen fontos, olyan terü­leteket kapcsoltak be az ipari termelésbe, ahol eddig nem volt semmilyen üzem, vagy vállalat. A termelés folyamatos meg­szervezése mellett az új mun­kások összefogása, szervezeti életük megteremtése volt az egyik fontos feladat. Ennek érdekében létrehozták a szak- szervezeti szerveket, melyek­nek önállósága fokozatosan nőtt. Ez persze nem ment gyorsan. .Az SZMT-etnö kiégnek a szakmai központokkal való számtalan tárgyalása hozta meg a kívánt eredményt, de csak részben. A 20—25 fővel induló üzemek, vállalatok többsége ma már 400—600 fő­vel dolgozik. Kiépültek és megerősödtek a dolgozók és a mozgalom érdekeinek meg­felelő szervezetek, létrejöttek a műhely-, illetve szakszerve­zeti bizottságok. Felépítésük és működésük kerete eltérő módon alakult. Égyre több tény jelzi, hogy a jelenlegi­nél nagyobb feladatok elvég­zésére is képesek. Van, ahol néhány területen viszonylag önállóan dolgoz­hatnak. Másutt a vállalati szakszervezeti tanácsok ugyan felismerték az önállóság nö­velésének szükségességet, a gazdasági vezetők tartózko­dása miatt azonban nem tud­nak érvényt szerezni elképze­léseiknek. Találkozni olyan vszt-vel is, amely azokat a jogköröket sem adja le, amelyek nem függnek össze az önállósággal. Furcsa ez az álláspont, mert az alap- szervezetek összetétele, a szakszervezeti bizottságok tagjainak szakmai és politi­kai felkészültsége nemcsak (Folytatás a 2. oldalon) Salgótarjáni járás ' Jól haladnak a kukorica vetésével A tavaszi vetésű növények talajelőkészítését és műtrá­gyázását optimális időben el­végezték a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei. A kalá­szosok vetését április o-re fe­jezték be. Jól előkészített mag­ágyakat alakítottak ki. Ezt elősegítette, hogy az őszi mélyszántást megfelelő minő­ségben mindenütt idejekorán elvégezték, emellett a fejtrá­gyázásról sem feledkeztek meg. Az év első három hó­napjában jelentkező hótakaró- és csapadékhiány miatt egy ideig úgy tűnt, hogy az őszi vetésűek felének minősége gyengének mondható. Azóta megváltozott a helyzet. Je­lentős mennyiségű csapadék áztatta a termőföldeket. Meg­indult a bokrosodás, a növé­nyek intenzív fejlődése. A tavaszi kalászosok fejlett­sége megfelelő, állapotára, sűrűségére sem lehet panasz. Újabb határszemlék során megállapították, hogy az eső kedvező hatása nyomán a kalászosok 30 százaléka jó, 00 százaléka közepes, és 10 százaléka a gyengén fejlett kategóriába tartozik. A kapások közül burgonya termesztésével lényegében nem foglalkoznak a salgótar­jáni járás közös gazdaságai. A kukorica termőterülete vi­szont eléri az 1690 hektárt. Veres János járási osztályve­zető elmondotta, hogy a ku­korica vetésével 70 százalék­ban végeztek, az ütemmel elé­gedettek. Május elejére be­fejeződik a járásban a kuko­rica vetése. Cukorrépát csupán 24 hek­táron termesztenek. Már régen elvetettéli, viszont a hi­deg és napfényszegény idő­járás miatt fejlődése elmaradt az ideálistól. Felkészültek a közös gaz­daságok a vegyszeres gyomir­tásra, a növényvédelemre. Ku­korica alá elvégezték a vegy­szerezést. Kazáron megkezd­ték a gyomirtást. Ahhoz, hogy a vegyszerezés teljes üzemmel elkezdődjék, legalább 16 fo­kos átlaghőmérsékletre lenne szükségük. Ha a közeljövőben kedvezőbbre fordul az időjá­rás, akkor a szövetkezetek másfél hét alatt végeznek & vegyszeres gyomirtással. Fél évszázad küzdelme Mucco 9 gól Somoson Az olvasók fóruma Világ proletárjai, egyesüljetek* mmr tmm NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOttSÁGA Ú A /-V E GVfel«, T A N ÁCS LAP>A XXIX. ÉVF.. 96. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK Miniszteri elismerő oklevél a Salgótarjáni Kohászati tizeinek dolgozóinak Május elseje előtt hagyo­mányossá váltak azok az ün­nepségek, amelyeken rangot adnak az előző év sikeres munkájának. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már két alkalommal nyerték el a Mi­nisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját, 16 alkalommal illeszthették fel a gyár hom­lokára a Kiváló Vállalatnak járó megtisztelő csillagot és több alkalommal, így az 1972- es év munkája után is kap­tak miniszteri elismerő okle­velet. A kormány rendelkezésére most első ízben marad el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vánd,orzászlajánák oda­ítélése, mert ezt a kimagasló kitüntetést csak az ötéves tervciklus lezárása után ítélik oda a legjobbaknak. Az éves munka elismerését Kiváló Vállalat címmel, vagy mi­niszteri elismerő oklevéllel jutalmazzák a kohászati ipar­ágban. Az elmúlt évben különösen nagy vetélkedések folytak a kohászati üzemek között az elismerésekért. A vállalatok magukévá tették a X. párt- kongresszus határozatait és a kormányzati elhatározásokat, amelyek a magyar ipar és a népgazdaság strukturális át­alakulásához, a termelési eredmények növeléséhez, a gazdaságosság javításához szükségesek. A gyár dolgozóinak ered­ményei jól illeszkedtek a ko­hászati iparág országos ered­ményeibe. Erről beszélt a mi­niszteri elismerő oklevél át- nyújtása során Martin Imre, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ünnepi gyűlésén. Az eredményekről Antal Gyula, a vállalat igazgatója szólt. Elmondotta, hogy az előző évhez képest négy száza­lékkal növekedett a teljes termelés. A termelékenység 6,3 százalékos javulása jól jelzi a vállalati törekvéseket, ezzel együtt kedvezően alakult a termékek önköltsége is, ami lehetővé tette, hogy a gyár nyeresége a korábbi évekhez képest 21,2 százalékkal emel­kedjen. Javult a termékei? minősége, hiszen a selejt 0.55 százalékról 0,52 százalékra csökkent, de az eredményeket nem kis mértékben segítette a tőkésexport 8,2 százalékos nö­vekedése is. Antal Gyula a sikeres mun­kát bizonyító számokhoz hoz­zátette, hogy az eredmények elismerése megérdemel néhány nyugalmas percet, amelyben rövid idpre átadhatják magu­kat az ünneplés kellemes kö­rülményeinek. Egyetlen perc­re sem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy a jövő­ben még nehezebb feladatok és nagyobb követelmények terhelik a gyár dolgozóit. A miniszteri elismerő oklevél átadását követően Molnár Sándor MHSZ-brigádjának át­adták az Ágazat Kiváló Bri­gádja kitüntetést. Ezenkívül a gyár 107 dolgozója kapott ju­talmat. Hathatósabb támogatást a tanuló nőknek Továbbképzésen a salgótarjáni járás nőfelelősei A salgótarjáni járás ipari, mezőgazdasági üzemeiben, lakóterületeken működő párt­szervek. pártszervezetek nőfe­lelősei, összesen mintegy 120- an gyülekeztek tegnap dél­előtt Salgótarjánban, az I. sz. körzeti párthelyiségben, hogy továbbképzés jellegű tanács­kozás részesei legyenek, meg­vitassák a párt nőpolitikái határozatának aktuális kérdé­seit, időszerű feladatait. A nőfelelősöket dr. Szom­széd Imre, az MSZMP Salgó­tarjáni járási Bizottságának titkára köszöntötte. Ezt köve­tően Orbán Józsefné. az MSZMP Központi Bizottsá­gának politikai munkatársa emelkedett szólásra, hogy A nőpolitikái munka időszerű feladatai, a pártszervezetek nőfelelőseinek munkamódsze­re címmel megtartsa vitain­dító előadását. A KB politikai munkatársa visszapillantást tett az 1970- től, a határozat megjelenésé­nek évétől megtett útra. Szólt a határozat végrehajtá­sának legjelentősebb eredmé­nyeiről. A munkamódszerekről szól­va hangsúlyozta, hogy a tes­tületek munkájában a nőpoli­tikái tevékenységet nem le­het különálló feladatként ke­zelni. Ez a pártmunka szer­ves része. Természetesen a sajátos körülményeket minden egyes részfeladat megoldása­kor figyelembe kell venni. Különösen érvényes ez a salgótarjáni járásban, ahol a nők munkássá válásának fo­lyamata az utóbbi években indult meg. Szerte a járás­ban új üzemek adnak mun­kalehetőséget az asszonyok­nak. A nők nagy része ko­rábban otthon, a háztartás­ban dolgozott, nem könnyű beilleszkedniök a megválto- zrtt körülmények közé. Segí­tésük nem nélkülözheti a tü­relmes, következetes munkát. Folyamatos meggyőzés kell ahhoz is, hogy a nők közül minél többen szerezzenek ma­gasabb szintű politikai, szak­mai végzettséget, bővítsék is­mereteiket, minél többen vál­janak szakmunkássá. Az előadás után a részt­vevők szekcióüléseken foly­tatták a tanácskozást. Külön vitatták meg a sajátos felada­tokat az ipari üzemekben, a mezőgazdaságban és a lakó­területeken dolgozó nőfelelő' sok. Igen aktívnak bizonyultak a szekcióülések. számtalan értékes javaslatot tettek az asszonyok. Szó esett arról, hogy a termelőszövetkezetek­ben az alapszabály módosítá­sánál vegyék figyelembe a nőket érintő legfontosabb té­mákat, s ezeket dolgozzák be az új alapszabályba. Az ipa­ri üzemekben a kollektív szerződésekben szintén kapjon helyet a dolgozó nők támo­gatása. Különösen a nők to­vábbképzéséhez adjanak az üzemek az eddiginél hatható­sabb támogatást, több könnyí­tést, kedvezményt. A cél az. hogy minél többen, minél rövidebb idő alatt és üzemi támogatással végezzék el a nyolc általános iskolát. ve­gyenek részt az állami okta­tásban és a magas szintű po­litikai képzésben.. —V Zajos a határ Minél hosszabbak a nappa­lok, annál inkább a tavasz hírnökeivé válnak a mező- gazdasági gépek. Sorjában vonulnak a segítő masinák, példás rendben hagyva ma­guk mögött a megmunkált földet, A szorgalmas munka tovább növeli majd termés- eredményeiket k

Next

/
Oldalképek
Tartalom