Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-20 / 92. szám

Alakuló tanácsok Az olmúiit nap kezdődtek meg Nógrád me­gyében az alakuló tanácsülések. A vasárnap megválasztott tanácstagok első ízben jöttek össze, hogy döntsenek személyi kérdésekben, megállapítsak a végrehajtó bizottságok tag­jainak számat. Ezen a tanácsülésen választották meg Sal­gótarjánban a tanácstagok a tanács elnökét, a helyetteseket, a végrehajtó bizottság tag­jait. Elhangzott a választási elnökség beszá­molója. A tanácstagok fontos és megtiszte­lő feladata a négy éven keresztül tevékeny­kedő bizottságok, a népi ülnökök megvá­lasztása, valamint a megyeá tanácstagok je­lölése és delegálása. Fontos dátum minden város és község éle­tében az újonnan megválasztott tanács első ülése. A tanácstagok ez alkalommal talál­koznak tanácstagi minőségben egymással, hogy aztán négy éven keresztül közösen te­vékenykedjenek, szem előtt tartva a válasz; tópolgárok érdekeit Munka, tennivaló akad bőven. Az elképze­lések, tervek, a meghatározott feladatok lé­nyegében nem változnak; Legfeljebb annyi­ban, hogy helyet kapnak a tennivalók között a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok, felszólalások, okos tanácsok. Ezek valóra váltására külön gondot fordítanak a most megalakuló tanácsok. Annál is inkább, mert annak a bizalom­nak, amely a tanácstagi választásokat jelle­mezte, a most következő négy évben kell eleget tenni. A tanácsok tagjainak és veze­tőinek egyaránt. Olyan emberek kerültek a tanácsok tagjai sorába, akik jól ismerik lakóterületük gond- lát-baját és valóban alakítóivá válhatnak a B özség- vagy várospolitikának. Amikor mi, választópolgárok igennel szavaztunk, voksol­tunk a Hazafias Népfront programja mellett a párt politikájára, a szocializmus építésére, további haladásunkra. Gyakran hangoztattuk, hagy bizalomban nincs hiány. Számítunk tanácstagjaink lelke­sedésére, energiájára, a közösség érdekében kifejtett önzetlen munkájára. De lényegében most jön a tennivalók dandárja. Mondhat­nánk úgy is: a munka neheze. A tanácstörvény eddigi tapasztalatai már bizonyították: a tanácsok felelős gazdái let­tek területüknek. Az életnek jóformán nincs olyan területe, amelyre rámondhatnák, nem a mi asztalunk, foglalkozzék vele más... Mert az útépítéstől kezdve az egészségügyig, az üzletek nyiitvatartásától a szolgáltatáso­kig, a hivatalos papírok kitöltésétől az en­gedélyekig minden a tanácsra tartozik. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy még milyen sok tennivaló vár a helyi ön- kormányzat szerveire, vagyis a most meg­választott tanácsokra az emberek élet-körül­ményeinek javításában, az emberséges, gyors ügyintézésben. Mindezekhez nem elegendők a tervek, el­képzelések, célkitűzések. Tenni keli megva­lósításukért nap mint nap. Valamennyi ta­nácsnak — legyen az városi vagy községi — beleértve az apparátusok dolgozóit és tanács­tagokat, tudásuk, munkaszeretetük legjavát kell adniuk ahhoz, hogy a választási progra­mokból valóság legyen. Ezen a módon tud­nak csak megfelelni a négy évre szóló meg­bízatásnak, amelyre mandátumuk szól. A legegyszerűbb volna most jó munkát kívánni a tanácsoknak. Ezt meg is tesszük, de ez nem elegendő. Mert a tanácsok, a ta­nácstagok csak akkor végezhetnek jó mun­kát, ha mi, választópolgárok segítséget és támogatást is adunk. A választók tevékenysége nem merülhet ki a választás napjával. Annál is inkább, mert Nógrád megye megválasztott közel három­száz tanácstagja minket képvisel a taná­rokban, helyettünk és a mi érdekünkben hoz határozatokat. Közösen vitattuk meg az elmúlt két esztendő munkáját, határoztuk meg a tennivalókat. így közös a megvalósí­tás is. INegyreníiat harcos év Üzletek ünnepi nyitvatartási rendje A Nógrád megyei Tanács VB kereskedelmi szakigazga­tási szerve a Nógrád megye területén levő nyílt árusítású üzletek 1973. évi húsvéti és május In ünnepi nyitvatartá- sának rendjét — a KPVDSZ megyei bizottságának meghall­gatásával — az alábbiak sze­rint szabályozza: 1973. április 20~a (péntek). Valamennyi élelmiszerbolt, áruházak, üzletházak, ipar­cikkboltok, dohány- és könyvesboltok, valamint pia­cok és vendéglátó egységek a szokásos pénteki napokra meghatározott nyitvatartási rend szerint üzemelnek. 1973. április 21. (szombat). A két műszakos élelmiszer- boltok, áruházak, üzletházak, íparcikkboltok. dohány- és könyvesboltok, valamint a pi­acok és vendéglátó egységek a szokásos szombati nyitva­tartási rend szerint árusíta­nak. Egyéb fel nem sorolt élelmiszerboltok a szombati nyitvatartás szerint üzemel­nek, kivéve azokat a bolto­kat, amelyek hosszabbított nyitvatartását egy-egy terület ellátása teszi szükségessé. Ezeket a boltokat a vállala­tok és szövetkezetek vezetői jelölik ki, a helyi szakigaz­gatási szerv jóváhagyásával. 1973. április 22. (vasárnap). A vasárnap nyitvatartó élel­miszerboltok és a piacok a vasárnapra meghatározott nyitvatartási rend szerint'üze­melnek. Áruházak, üzletházak, iparcikkboltok, édesség-, do­hány- és könyvesboltok zár­va tartanak. A vendéglátó egységek a szokásos vasárna­pi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. 1973. április 23. (hétfő). Va­lamennyi élelmiszerbolt, piac. Iparcikkbolt, áruház, üzlet­ház zárva tart. A vendéglátó egységek a szokásos vasárna­pi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. 1973. április 27. (péntek). Minden kereskedelmi egység, piac és vendéglátó egységek a pénteki napon szokásos nyit­vatartási rend szerint árusíta­nak. 1973. április 28. (szombat). A két műszakos élelmiszerbol­tok, a hús-, tej- és kenyérbol­tok a szombati napra megha­tározott nyitvatartási rend szerint üzemelnek. A fel nem sorolt élelmiszerboltok a szombati nyitvatartás szerint üzemelnek — kivéve azokat, amelyeknek hosszabbított nyitvatartását egy-egy terület ellátása teszi szükségessé. Ezeket a boltokat a vállala­tok és szövetkezetek vezetői jelölik ki. a helyi szakigazga­tási szerv jóváhagyásával. A vendéglátó egységek és pia­cok, áruházak, üzletházak, iparcikkboltok a hétfői nap­ra meghatározott nyitvatartá­si rend szerint tartanak nyit­va. 1973. április 29. (vasárnap). A két műszakos élelmiszer- boltok. hús-, tej- és kenyér­boltok, áruházak, üzletházak, iparcikkboltok a szokásos szombati nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva. Egyéb fel nem sorolt élelmiszerbol­tok, amelyeket területenként és helyenként a szükséglete nek megfelelően a vállalatok és szövetkezetek vezetői jelöl­nek ki, a helyi tanácsok szak­igazgatási szerveinek jóváha­gyásával, hosszabbított nyit­vatartással. de legalább 18 óráig tartanak nyitva. A hosz- szabbított nyitvatartás vonat­kozik a Sütőipari Vállalat ke­nyérszakboltjaira is. A ven­déglátó egységek és piacok szombati napon szokásos rend szerint tartanak nyitva. 1973. április 30. (hétfő). Csak a vasárnap nyitva tartó élelmiszerüzletek és piacok tartanak nyitva a szokásos időben. A vendéglátó egysé­gek a szombati napra megha­tározott nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Valamennyi iparcikkbolt, áruház és üzletház zárva tart. 1973. május 1. (kedd). Va­lamennyi élelmiszerbolt, ipar­cikkbolt és áruház, valamint a piac zárva tart. A vendég­látó egységek a vasárnapi szokásos nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Távol a város zajától, csendes, békés otthonukban, Salgóbányán, egy volt mérnö­ki lakásban kerestük meg a Macsuda családot, melynek minden tagját jól ismerik a környéken a fiatalok és idő­sek egyaránt Hogyne ismer­nék őket hiszen idősebb Ma­csuda András, aki egy év múlva hatvan éves lesz, fiai­val, Jánossal, Tiborral és Andrással együtt a pártot, a néphatalmat szolgálják: mun­kásőrök. A legkisebb fiú, Zo­li is kérte már felvételét a testület tagjai sorába. Mivel azonban még nem volt kato­na, lemondatták erről a szán­dékáról. Zoli azóta neheztel is mindenkire, aki ebben érin­tett. — Hogyan is kezdődött? — tettük fel a kérdést idősebb Macsuda Andrásnak, aki Sal­gótarjánban az egyik munkás- ör objektumon őrszolgálatot lát el. — Amikor 1956-ban hírül vettük, hogy veszélybe került a néphataiom, többen elhatá­roztuk: fegyvert fogunk — kezdte szavait Macsuda bá­csi. — Tudtuk, hogy hol a helyünk. Termeltünk és szol­gálatot adtunk. Nálunk nem is volt különösebb probléma. A salgóbányai irány ászoknak tgy jutott arra is erejük, hogy a megye olyan gócain lépje­nek akcióba, ahol arra szük­ség volt. Aztán 1957 elején, amikor megalakult a munkás­őrség —, de azóta is —. egy jól összeforrott alegység mű­ködik ezen. a telepen. A teljesség kedvéért hozzá­tesszük, hogy idősebb Macsuda Andrással ott volt minden ak­cióban — első perctől kezd­ve — János fia, aki talán az ország egyik legfiatalabb munkásőre volt 1957-ben, hi­szen, 17 éves korában öltötte magára az acélszürke milicis- ta ruhát. Gk ketten tehát 16 éves munkásőrök Később Ti­bi is nyomdokaiba lépett, 18 éves volt, amikor 1959-ben kérte a párt fegyveres testüle­tébe váló felvételét. András 1972-ben volt előképzős. G 25 éves korában, ez év janu­árjában. tett esküt Most már apa és három fia szolgálja a pártot, a néphatal­mat. A három fiú a salgótar­jáni városi Kun Béla Mun­kásőr Zászlóalj negyedik szá­zadában. teljesíti önként vál­lalt kötelezettségét. Jancsi és Tibi a kánvási bányában, egy szocialista brigádban szorgos- kodnak. András autószerelő szakmunkásként szabadult, jelenleg a TIGÁZ-nál gázké­szülék-szerelőként tevékeny­kedik, Az apa 38 éves föld­Bemutatjuk a munkásőrség aktív harcosait, Maesudáékat. ülnek: idősebb Macsuda András és fia János. Hátul: Tibor és András Fotó: Rétsági'János alatti munka után, 1967-ben vonult nyugállományba. Macsudáékról parancsnoka­ik a legnagyobb elismeréssel szólnak. Élenjárnak a harci képzésben, a szolgálat ellátá­sában. A határ mentén már nagyon sok álmatlan éjsza­kát töltöttek, miközben segí­tették a fegyvertársak sikeres akcióját, biztosították a határ sérthetetlenségét. Jancsi az elmúlt év végén tért haza a munkásőr központi alegység­parancsnoki iskolából. Tibi Is rajparancsnok. Mindannyi­an párttagok, politikailag is állandóan bővítik ismeretei­ket. Amikor az ízlésesen beren­dezett lakásban beszélgettünk, sok-sok epizód elevenedett fel Macsudáék több mint 46 éves munkásőri pályafutásából, él­ményeiből. Mindezt reprezen­tálja az a számos kitüntetés, dicséret, amelyet idősebb Ma- osuda András és bárom fia a politikai, a gazdasági munká­ban elárt eredményeikért, és a munkásőri feladatok ellátásá­ért kiérdemelt. Bátor, igazságos, szolgálat- kész és vígkedélyű emberek­ként ismertük meg az elmúlt másfél évtizedben Maesudáé­kat. Emellett sok jót hallot­tunk róluk Salgóbánya-tele- pen és a negyedik században. Ritka az a család, amelyben, így és ennyire jól megértik egymást a testvérek, a szü­lők. Macsuda néni, amikor a férje és gyerekei szolgálatba, készülnek, türelmesen készíti, szinte simogatja a két kis unoka társaságában a ruhá­kat, a bakancsot és a felsze­relési tárgyakat. így véleke­dik: — Én, mint háztartásbeli, mindig igyekeztem segíteni férjemet és fiaimat a felada­tok ellátásában. Megértéssel, jó szóval, gondolatuk megérzé­sével igyekszem támogatni fáradságos, sok időt igénylő munkásőri tevékenységüket. Nagyon örülök annak, hogy becsülettel szolgálják a pár­tot. a néphatalmat. Réméiért-. Zoli, a legkisebbik fiunk is ott menetel rövidesen a becsüle­tes milicisták sorában. Sokat, nagvon sokat lehetne elmondani Macsudáékról. De e néhány sor is azt példázza, hogy a munkásőrök nagy csa­ládjában nekik is nagy részük van abban, hogy belső ren­dünk, közbiztonságunk szi­lárd. D li. ~~l Ketten a hban Olyan dimbes-dombos ha­tárt, mint amilyen Magyargé- cet körülöleli, talán még fest­ményeken sem látni manap­ság. A közelmúltban a barna- földön ketten dolgoztak. A zöld DUTRA vezetője — Sza­bó József és Babka Mihály, a vetőgép „faros". — A legjobb traktorosunk Szabó József — magyarázta Csanádi Győző szövetkezeti főagronómus. — Minden bo­nyolult munkafolyamatot reá bízunk. Ezért vetik a kukori­cát is ők ketten. A traktor zúgása messzire hallik. Cigarettaszünetnyi idő­re megállt a masina. Zömök, barna bőrű fiatal­ember Szabó József. Életútjá- ról mondta: — Zalában dolgoztam egy állami gazdaságban. Pápán vizsgáztam a traktorosiskolán, 1961-ben. Zalából kerültem hirdetés útján a szécsényi gép­állomásra Magyargécen, a szövetkezetben 1965 óta doigo som. A beszélgetést eddig némán hallgató Babka Mihály bá­nyász nyugdíjas rápöfékelt egy Munkásra. — Pedig nem lenne szabad. — vélekedett — ,mert asztmás ('-agyok. Azért is nyugdíjaztak. Még csak 53 nyarat éltem meg. Hogy mi a faros dolga? Lesem, hogy szórja-e a vető- jép a kukoricát. Ha nem. ak­kor előreszólok Józsinak. Meg­állunk és megcsináljuk a vető- népet. Itt azért más a levegő, mint Kisterenyén volt a bá­nyában. Azután szóba lterült u kere­set is. Erről Szabó József tö­mören így vélekedett: — Teljesítményben dolgo­zunk, nincs idő a lazításra. Ha keményen hajtunk, akkor van mit hazavinni a családnak. Általában 2500—3000 forint minden hónapban megvan. A traktoros 35 éves. Tős­gyökeres magyargécinek érzi magát. Ide nősült, két kisfia van. — Még soha nem félt ezeken ® meredek dombokon? — kér­deztük tőle. — Szokás dolga. Zalában valamivel kisebbek a lejtők. Magyargécen eleinte kissé fél­tem. De ez már régen elmúlt. Csonkig szívták a cigarettát. Azután eldobták a csikket, és felpattantak a traktorra, öt­ven hold nem tréfadolog. Vetettek hát tovább. Rozgonyj István Bolattsugyurmati fárán Tervszerűen végzik a tavaszi munkát A balassagyarmati járás te meioszovebkezeteíben terv­szerűen, ütemesen haladnak a tavaszi munkák végzésével. A közös gazdaságok vezetői ö : ülnek annak a csapadék­nak, amely néhány nappal ez­előtt áztatta a termőföldet. Tavaszi árpát 1398 hektáron termesztenek a járásban. Ez egy százalékkal több a terve­zettnél. Vetését befejezték. Végeztek a 62 hektár zab ve­tésérrel is. Egyik legfontosabb ipáid növény a járásban a cukorrépa. Vetését 239 hektá­ron befejezték. Elérkezett a burgonya ültetésének ideje. ­A járásban 475 hektáron termesztenek étkezési és vetőburgonyát. A közös gazdaságok gyakorlatilag az ültetésével végeztek. Fontos tekannanynövény a kukorica. A balassagyarrnau járásban 1519 hektárom ter­mesztik. Eddig 415 hektáron végeztek a vetésével. A ter­veknek megfelelően május elejéig végeznek a kukorica vetésével is. Szandám annak örülnek, hogy nem előbb kezdtek a kukorica vetésé­hez, mivel száraz volt a föld. A csapadék utam ugyanis gyorsabb fejlődésére lehet számítani. A közeljövő tennivalói közé tartozik 692 hektáron a siló­kukorica vetése, míg 44 hek­táron paradicsomot, 12 hektá­ron pedig napraforgót ter­mesztenek. A járási hivatal élelmiszer - gazdasági és -kereskedelmi osztályán összegezték az őszi vetésű növények téli károso­dását is. A kalászosok közül összesen 48 hektáron kelet­keztek károk. Dejtáron 22 hektárom érte téli károsodás az őszi búzát, a rozsot és az őszi árpát. Megállapították, hogy a járásban az őszi bú­za 15 százaléka jól, 57 száza­léka közepesen, 28 százaléka pedig gyengén fejlett. A rozs 20 százaléka jól telelt, 73 szá­zaléka közepesen, míg 7 szá­zaléka gyengén. Az őszi árpa vetésterüle­téből 19 százalék gyengén fejlődött, 64 százalék kö­zepesen és 17 százalék jó minőségben. Elsősorban a téli hótatearó hiányát sínylették. meg az őszi vetésű kalászosok, de akadt olyan gond is, hogy ősszel gyenge minőségű ma­got vetettek el. NÓGRÁD - 1973. április 20., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom