Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-18 / 90. szám
Több a lehetőség a háztájiban. H : ' ‘r- f *'■ ■- - v ß- balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet Bajtner-pusztai sertéstelepén ebben az évben csak süldőneveléssel foglalkoznak. A tavaszi fiaztatá soknál az egy kocára eső átlagszaporulat 11.4 darab volt. Jelenleg a malacválasztások előkészületei folynak. Ennek befejeztével a malacokat elad ják. A telepen az anyakocák száma jelenleg 84, amit az év folyamán 100 darabra kívánnak felemelni. (Fülöp Géza felvétele) Az elmúlt esztendőkben a atezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő állattenyésztési ágazata a sertéstenyésztés volt. Nőtt az állomány, koncentrálódott a termelés — Litkén, Érsekvadkerten, Ma- gyarnándorban, Pásztón — kialakultak a szakosított sertéstelepek és ezzel egyidejűleg helyenként nehézségek is jelentkeztek a férőhelyek kihasználásában. A nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdaságoknak is jelentős szerepük van. Gazdasági jelentőségük mellett társadalompolitikai szerepük is figyelmet érdemel, mindenekelőtt a fogyasztás, valamint a termelőeszközök hasznosítása szempontjából. Ugyanis a háztáji és kisegítő gazdaságokban található a megye sertésállományának 70 százaléka. A lakosság jobb ellátása érdekében több irányú intézkedésele történtek a sertésállomány növelésére. Az állami gazdaságokban és tsz-ekben megkezdődött a felépült telepek állományának kialakítása, teljes feltöltése. A háztáji gazdaságokban is nagyobb figyelmet kell fordítani a sertéstenyésztési kedv további emelésére, a közös gazdaságokkal való kapcsolatuk szorosabbra fűzésére, különös tekintettel a termelési, beszerzési és értékesítési területeken. A háztáji és kisegítő gazdaságok termékeikkel nagyban hozzájárulnak a helyi ellátáshoz, a piaci keresletnek megfelelő választék bővítéséhez. A negyedik ötéves terv mezőgazdasági termelési célkitűzése is figyelemmel van e szektorra. Vonatkozik ez a szarvasmarha- és sertésállomány növelésére is. Ebből olyan következtetés is levonható, hogy a háztájira még hosszú ideig szükség lesz. önellátási szerepüket pedig beláthatatlan időre becsüljük, mert még a magas életszínvonalon belül is kedvtelésből szívesen foglalkoznak háztáji termeléssel az emberek. Gazdaságpolitikánk a korszerű nagyüzemi termelőkapacitások bővítésével összhangban segíti és támogatja a háztáji gazdaságok termelését. Ennek érdekében több jelentős állami intézkedés történt. Például a közös gazdaságokon keresztül történő vágóállat-értékesítés és az ezzel összefüggő munkaügyi és társadalombiztosítási kérdések szabályozása, a jövedelemadó módosítása, OTP-hitellehető- ség. Nagy jelentőségű a MÉM által kezdeményezett törlész- téses kocakihelyezési akció. Itt a korábbihoz képest az jelent változást, hogy a törlesztés természetben (vágósertés, süldő, malac átadásával) vagy készpénzben történhet. Lényeges vonása ennek az akciónak, hogy a kihelyezett kocaállatok ellenértékének legalább 50 százalékát a termelő legkésőbb 1974. június 30-ig, a fennmaradó részt pedig 1974. végéig fizetheti meg. Az akció sikere és eredményessége azon múlik. hogy milyen nagyságrendben tud az Allatforgalmi Vállalat legalább kéthónapos vemhessé- gű kocasüldőt a kistenyész- tőknek átadni. Ezzel megteremtik a feltételeket a sertéstenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Ennek érdekében a kisegítő és háztáji termelőkkel kötött szerződés aláírásától számítva folyamatosan, de legkésőbb 1973. június 30-ig meghatározott, minőségű és darabszámú kocasüldőt ad át az Állatforgalmi Vállalat az érdekelteknek. Közeleg a határidő, ezért a nagyüzemeknek fontos feladatuk, hogy az akcióhoz biztosítsák a megfelelő mennyiségű vemhes kocaállományt A lakosság húsellátási igényeit csak akkor tudjuk jobban kielégíteni, ha az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeit a célnak megfelelően hasznosítjuk. így válhat kiegyensúlyozottabbá az élelmiszer-forgalom mind mennyiségben, mind választékban. Ezzel hozzájárulunk a helyi fogyasztói árualap bővítéséhez,, M. fc. A ^ Lj gyár, nagy feladatok, s régi gondok A szénbányák visszafejlesztése miatt Nógrád megyében 36 aikna közül 32 fokozatosan megszűnt. Az így felszabadult Jelentős létszám foglalkoztatására, a fiatalok és a női munkaerő elhelyezésére az utóbbi években több mint harminc új üzem, illetve gyáregység létesült. Ezek közsül az egyik legnagyobb új üzem a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyáregysége. A gyárépítést a Bányagép - gyártó Vállalat 1967-ben kezdte, de a szénbányászat helyzete, illetve a vegyipar további fejlesztése miatt úgy döntöttek, hogy Salgótarjánban vegyigépgyár épüljön. A 368,5 millió forintos költségből 167,5 millió építési, 107,6 millió gépi beruházás, a többi forgóalap és egyéb költség. Építés igen — gép nem — Az 1973 első félévi termeié« tervünk 30 millió, de a második fél évben már 80 millió forint Ez a két adat is mutatja, hogy az új gyárban nagy feladatokra keli felkészülni. De a gyéralapításd célokmány a termelés telj« megszervezése után 310 milliós tervfeladatot jelölt meg — mondta Trizna János, a gyáregység vezetője. — Megkapták-e a szükséges gépeket, berendezéseket és ezek a feladatoknak megfelelőek? A beszélgetésbe bekapcsolódott Szijj Nándor, a gyáregység műszaki vezetője is. Egybehangzó mindkét vezető véleménye, hogy mindenekelőtt a gyáregység építkezését kellett befejezni. Mindenre nem telit, fontos gépek hiányoznak. Vegyipari gépek gyártásánál nélkülözhetetlennek tartják a felületkikészá- tést. Ha rozsdamentesítésre továbbra is Tataibányára kell szállítani a nagy tartályokat, ez sokba kerül, ezt a megrendelő nem fizeti meg, ilyen kedvezőtlen feltételek mellett nem tudnak szerződést kötni. Árajánlatot kaptak egy NDK gyártmányú szemcseszóró berendezésre, amely 800 000 forintba kerülne, de a vállalati központ válasza: nem tudnak pénzt adná. Salgótarjániban 13 600 négyzetméteres, több daruval ellátott korszerű csarnokát építettek, a fürdő, öltöző és az étterem mindén jogos igényt kielégít. A 388,5 millió forintból nem telt olyan gépre, amely az alaptevékenységhez feltétlenül szükséges ? Ha most nincs nyolcszázezer forint, vajon mikor lesz? Erre a kérdésre a gyáregységnél nem tudtak választ adni. Munkát, megrendelést Jelenleg 470 ember dolgozik a gyárban. Az ALU-trösztnek katódsizek ren y eket gyártottak, most a Tiszamenta Vegyi Műveknek épület-vasszerkezet, darupálya és szállítószalagok készülnek. Együttműködési szerződést kötöttek az Április 4. Gépgyárral nagyméretű tartályok, hőcserélők gyártására. De a második fél évre még nincs elegendő szerződése a gyáregységnek, nem tudják, hogy melyik gyárnak, mikor és milyen tartályokat, vagy vasszerkezeteket kell gyártani. A gyáregységnél nem kaptunk kielégítő választ arra, hogy főleg vegyigépeket és -berendezéseket, vagy vasszerkezeteket fognak-e gyártani? Pedig fontos lenne, hogy ezt Salgótarjánban is tudják, mert ennek megfelelően kell gépekről szakemberképzésről és anyagról gondoskodni. Sürgős, hogy az épületeket, a gépeket és berendezéseket minél előbb és a lehető legjobban kihasználják, folyamatosan, tervszerűen megszervezve munkát kapjanak az emberek, mert a felvett hitelt törleszteni kell, a viszonylag nagy gyárnak sok a termeléstől független költsége és a munkások nem állásidőt vagy órabér-utalványozást kémek, hanem dolgozni és keresni akarnak. Minden kezdet nehéz — szarták mondani. Megyénkben eddig nem volt vegyigépgyártás, mintegy 35—40 helyről jöttek az emberek, de az új iparágban kevés dolgozó szerzett sok tapasztalatot. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében lelkesedésből nincs hiány, bizonyítani akarna« az emberek, mert tudják, hogy megélhetésükről és jövőjükről van szó. De nincs elegendő megrendelés, sok tisztázatlan kérdés akad, így nehéz felkészülni, aligha lehet a munkát jód megszervezni. Hogyan lehetne a munka- és üzemszervezés követelményeinek eleget tenni, ha bizonytalan, hogy a következő két hónapban és azután milyen megrendelés new.. Nem panaszkodtak, inkább kétkedő kérdéssel válaszoltak a nyílt kérdésekre. A gazdaságosságért, az emberekért A szervezeti felépítés és az eddigi gyakorlat szerint a piackutatás és a szerződéskötés nem a gyáregység, hanem a budapesti központ jogköre. Az új gyáregység nem ismerheti még eléggé a hazai, még kevésbé a nemzeközi piacot. Kérdés, hogy a Vegyi műveket Építő és Szerelő Vállalat felmérte vajon. az igényeket és a lehetőségeket? Ugyanis a negyedik ötéves tervben szereplő vegyipari beruházások megvalósítására a vegyipari üzemek létesítésére, bővítésére és korszerűsítésére, illetve az ezzel kapcsolatos építészeti, gépgyártási és szerelési munkák lebonyolítására — két vállalat beol - vadásával — 1971. december 31-én Budapesten alakult meg a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat. Ennek egyik gyáregysége az új salgótarjáni üzem. Mit tettek a salgótarjáni vezetők, hogy a 388,5 mi Mid forintos beruházást minél hamarább hasznosítsák, a Jelenlegi 470 dolgozónak és majd az 1000—1200-as létszámra tervezett gyáregységnek munkát, megrendelést szerezzenek? A forgácsoló és festő szabad kapacitás kihasználására, kooperáció ügyében tárgyaltak a bányagép,gyárral, a ZIM-med, a Mátravidéki Hőerőmű salgótarjáni hőközpontjával, a visontaá Thonez-bányá- vad, a nagybátonyi FŰTÖ- BER-red. A helyi és a környező üzemeknek berendezéseket, alkatrészeket gyártottak, kooperációs bérmunkát végeztek és további megrendeléseket iparkodnak szerezni. Megszervezték a szakmunkásképzést, a műszakiak és alkalmazottak oktatásét. De mindez kevés, nimc6 elegendő megrendelés, fontos gépek hiányoznak. összefogásra, a budapesti központ nagyobb segítségére és eredményesebb együttműködésre van szükség. Ezt sürgeti a 388,5 millió forintos beruházás és a munkára jelentkező emberek érdeke. Dr. Fazekas László Indul a tavaszi nagytakarítás szezonja A Vegyianyag'kereskedelmi Vállalat készletei — a kiskereskedelmi forgalom élénkülése ellenére — 20 százalékkal nagyobbak a tavalyinál, s a következő időre is hasonló mértékű utánpótlásról gondoskodtak. A háztartások hagyományos tisztító- takarító szereinek teljes arzenálját felvonultatják az üzletek, minden van. kivéve a cirokseprűt, amely akárcsak a korábbi években, most is kevés; pótolható azonban partvissal. Mosószerekből, súrolótisztító szerekből világszínvonalú a hazai ellátás. A pad- lóbeeresztő-fényesítő forgalom évek óta csökken, ugyanis mind több lakásban térnek át a korszerűbb lakkra, amelynek karbantartása is jóval egyszerűbb, kevesebb fáradsággal jár. — Valamikor én is gazdálkodtam, fuvarba jártam a lovakkal. Fát hordtam a hegyről a vasúthoz — mondotta Boda István. A Hársas-erdőn végigrohant a homokvihar. Egy vágásban leltünk menedéket a szeszélyes április „tréfája" elől. Vízszegény csermely folydogált lefelé, Boda bátyánk gumicsizmája belesüppedt a vizes földbe. Később így folytatta-. — Két éve választottak meg az ellenőrző bizottság elnökének. Vonakodtam, nem akartam elvállalni, mert akkor hatvanhét éves voltam. Azután mégis elvállaltam. Nem tudom miért rám esett a választás. Arca borostás. Erdőre nem szépítlcezik az ember. Különösen, ha hajnalban kel. Tölgycsemetéket ültettek az asszonyok. Boda István az irányítójuk. A szövetkezet erdészeti részlegének vezetője. Szóba hoztuk fiatalos külsejét. — Elhiszem, mert sokan mondták már. Az erdő, meg a jó levegő, talán ez fiatalít — és fekete kalapján igazított egyet. Nem kevélységből, hanem a szélvihar miatt. Hársasban az elnök — Hárman vagyunk a bizottságban. Tavaly négy ellenőrzést tartottunk. Erről beszámoltam a zárszámadó közgyűlésen. A „hivatalos” vizsgálat mellett amúgy is gyakran kinézett a tanyákra. Hajnalban és éjfél előtt — És nem félt? — Ugyan kitől! Ártani nem akarok én senkinek. De a közöst óvni kell! Az én tekintélyemen is csorba esne, ha hagynám. Azután arról beszéli, hogy lopáson tavaly senkit nem értek. Viszont észrevett néhány másféle lazaságot. Például elszunnyadt az éjjeliőr. Világospusztán már hajnali négykor is járt. Megnézte a bikaistállót, és hogy a gondozók, nem öntöttek-e fel a garatra. — A váratlan ellenőrzésekkor megkérdezték: Boda bácsi, miért nem alszik? Csak kinéztem szemrevételezni a tanyát — mondogattam ilyenkor. hesimította barna bársonynadrágját, és rövid összehasonlítást végzett. — Most már ugyahogy magukénak érzik Romhány- ban a közös vagyont. A tavalyival ellentétben, az idén megkapják a tagok a munkabér száz százalékát. Jobb így a munkakedv. De amikor még 40 foga- tos volt, egykét kéve búza, vagy kis vötöshere, meg miegymás könnyen bekerült a kocsiderékba. Ez ma már nincs így. Visszatértünk tehát a mába. Boda Istvánt nemcsak a szorgalom jellemzi. Eresztvényben továbbképzésen is részt vett. — Az idei munkatervet már megbeszéltük. Szóltam Kurali Bélának, az elnöknek is. hogy pénztári vizsgalatot akarunk tartani. Ehhez kértem a segítségét. Tudják, olyan leleményes, , barátságos ember. És mindezek után Boda István ellenőrző bizottsági elnök a maga hatvankilene évével fürgén nekiindult a hegyoldalnak. Időközben ugyanis az asszonyok megebédeltek, folytatták hát a csemetézést alkonyaiig. Rozgonyi István Esztergályos a VEGYÉFSZEK-nél Kulcsár fetor. NÓGRÁD t. 1973, április 18., szerda
