Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
Szécsény főutcáján találkoztunk a nagyközség postakocsijával. Kovács Jánosné és Velen- czei István nap mint nap ezzel járja az utcákat, hogy a postai küldemények idejében érkezzenek a címzettekhez. Kicsit furcsa a légiposta és postavonatok mellett az „egy- lóerős” postaszekér, amint tízkilométeres sebességgel halad régi és új utcákon. A kézbesítők azt remélik, hogy egyszer hozzájuk is eljut majd a postások zöld autója, megkönnyíteni munkájukat — k — Nehéz (enne abbahagyni... Követ fejtenek Sámsonháza végénél, az út mentén. A bányamester Bartkó András Ku- vik. A ragadványnév mutatja, régi bányász. 1970-ig szenet bányászott. Vájár volt, megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát is. Aztán eljött követ fejteni. Bányamester. A szemében ott a kőszilánk, amiről a kőbányá- tzok megismerik egymást. Lucíalván lakik, tanácstag, a Nagybárkányi közös Tanács végrehajtó bizottságának tagja. Szeles a kőbánya, a metsző hideg elől behúzódunk a kalyibába. A földön a szerszámok kőporosán, egy lavór, benne jókora jégtábla úszkál. Fölmelegedett már — mondja a bányamester, aki egész délelőtt a sziklafalon volt. — Már az első alkalomkor megválasztottak tanácstagnak. Aztán hol kihagytam egy ciklust, hol nem, s amíg Luciáivá önálló volt, voltam elnök- helyettes is. örültem, hogy megbíztak bennem az emberek. Igyekeztem megszolgálni e bizalmukat. Ha kellett., akármilyen ügyben bementem a megyei tanácsra, is. Pillanatnyilag sok a gondunk a társközségekkel, kevés a pénzünk, fogorvosi rendelőt építünk. Arra elmegy majd az egész. Pedig minden község fejlődni akar. Az orvosi rendelő, a ravatalozó majdnem teljesen társadalmi munkából létesült. Végigjártuk az elnökkel a falut, összeszedtük, ki menynyit vállal, s ha szükség volt rá csak szólni kellett, jöttek az emberek. Jönnének most is, munka is van, rendbe kell hozni az utat. A szövetkezet szállít, s amit lehet, tereprendezgetést, árokásást, kőterege- tést szeretnénk társadalmi munkában megoldani. Itt fejtjük a követ. Luciáivá nemzetiségi község. Javarészt szlovákok lakják. Az iskolában szlovákul is tanítanak. — Amikor én iskolába kerültem, egy szót sem tudtam magyarul. Beszélni meg csak magyar nyelven lehetett, aki szlovákul szólt, azt megverte a tanító. Nekem öt unokámból négy jár iskolába — egy még kicsi —. s mind a négyen beszélnek szlovákul is, magyarul is. Mint Hazafias Népfront-bizottsági elnök, jó ismeretségben vagyok a szlovák szövetség munkatársaival is, gyakran jönnek hozzánk előadást tartani, műsort adni. Jő barátok vagyunk, Majd mindegyiket ismerem. Nem hátrány a községben a szlo vákság. Amikor a könyvtáros szlovák könyveket akartunk venni, megszavazta a végrehajtó bizottság. Bartkó András 50 éves. Ne héz fizikai munka mellett vállalja á társadalmi feladatokat. 1967-től megszakítás nélkül tanácstag.- Ha a szénbányánál maradok, már nyugdíjba mentem volna, nyugdíjasán könnyebben látnám el a közöségge1. szembeni feladataimat. Azok akik a kezem alatt csillések voltak, már mind nyugdíjasok. Én elmennék, meg nem is. Valahogy nehéz lenne abbahagyni, itthagyni a követ, á fejtést. Otthon, az asszony néha pöröl. miért vállalok annyit, semmi haszon belőle, még pénzbe is kerül, ha ide-oda utazgatok valamilyen ügyben, abbahagyhatnám már. Tizenegy éves koromban 18 pár aratónak hordtam vizet. Harmincnyolcban, amikor 14 éves voltam, apámat elvitték katonának, egészrészes arató voltam. Negyvenkettőtől bányában dolgozom. Még nem hagyom abba Nem hagyhatom ... Üllami gazdaságok ! Terinelliszötfetkezetek! SZARVASMARHA-, SERTÉSTELEPEK és egyéb állattartási épületek GÉPÉSZETI ÉS EGYÉB TECHNOLÓGIAI SZERELÉSÉT rövid haláridSre vállalja Pest megye és a környező megyék területén a MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT, Monor. tt/ÜGEPi mm Levélcím: MEZŐGÉP, 2201 Monor, Pf. 13. Telefon: 10, 77, 290. Telex: 22-4293. • " j Széljegyzet egy kiadvány margóján Abban a korban élünk, amikor hallatlanul felfokozódott az információk sűrűsége és mozgási sebessége. A különböző csatornákat összehasonlítva lényeges eltérésekkel. Mert változatlanul első helyen áll a szóbeli információ és kommunikáció — ki vitathatná el ezt a rangot tőlük a pillanatok alatt szervezett értekezletek, tájékoztatók sorára, vagy akár a „folyosó hírügynöfcség”-re gondolva. Közvetlenül ezek után következik a tv, rádió, napi sajtó — hiszen megkésett napokkal nem, legfeljebb a tartalmi mélység különbözőségével mérhető csak lemaradásuk az eseményektől. A könyvkiadás ez utóbbinak ellenkezőjét produkálja — emlékezzünk csak a nyomdai átfutási időt ért gyakori kifogásokra. Most mégis az osztályozás alól kibúvó kivétel inspirálta ezt a széljegyzetet. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kis füzetet tartok kezemben. A mintegy 110 oldalnyi, vékonyka kiadvány piros négyzetekkel teli borítóján fekete alapon fehér betűkkel áll a cím: ORSZÁGOS AGITÁCIÓS, PROPAGANDA- ÉS MŰVELŐDÉSI TANÁCSKOZÁS. S alatta a tanácskozás ideje: 1973. január 24 —25. Azaz: egy hónap múltán máris 50 000 példányban repülnek szét az országban egy jelentős és konstruktív eszmecsere gondolatai. Kézről kézre adottan, kollektívákban feldolgozottan nyilván e szám többszörösét jelentő tömegben idézve elő alkotó izgalmat, termékeny vitát, pallérozottabb gyakorlati tevékenységet. S ha vannak kérdések, melyekben szükséges volt ez az „azonnaliság”, s hogy ez azok közül való, arra a címen túl már a tartalomjegyzék is igenlő választ ad: Aczél György: Az ideológiai és kulturális élet néhány időszerű kérdése; Óvári Miklós: A tömegpolitikai munka néhány időszerű kérdése a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása után; Részletek Aczél György zárszavából. Nincs lehetőség — a egyáltalán: lehetetlen is • volna néhány oldalba sűrítve — itt és most summázni a kiadványban rögzítettek jelentőségét. Vannak máris, s nyilván lesznek a közeljövőben nagy számban az e feladatot tartalmasabban és terjedelmesebben beteljesítő fórumok. Éppen ezért hagy’ helyezzem én a hangsúlyt éppen erre a másik momentumra. Arra, hogy ennek a kis Űzetnek szinte aznapian friss megjelentetése, a benne foglaltaknak csaknem helyszínről történő köztudatba oltása közéletünknek mind természetesebb velejárójává lesz. Lehetővé téve, hogy a közösség jelenét és jövőjét meghatározó állásfoglalások, határozatok, a közszellemet formáló, alakító összegzések, vitaeredmények azonnali reagálást szüljenek. Az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt. A társadalom minél szélesebb közegének aktív részvételét igényelve. Most éppen az ideológiai kérdésekkel, az agitációs • és propagandamunkával, a tudományos és kulturális kérdésekkel kapcsolatban. Hogy „számot vessünk — a teljesség igénye nélkül — ideológiai életünk helyzetével, eredményeivel, főbb problémáival, 8 ennek alapján igyekezzünk megvilágítani legközelebbi teendőinket, feladatainkat.” Hogy .képet kapjunk a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának fogadtatásáról és levonjuk ebből a tanulságot a tömegpolitikai munka számára.” Igazolása ez a rögvest olvasók kezébe adott kis füzet annak, hogy mai hétköznapjaink során nemcsak igény fakad a termékenyítő nézetegyeztetésre, de lehetőség nyílik az egységes állásfoglalásra és cselekvésije. Hogy szükség van, s egyáltalán nem puszta formalitásból van szükség a továbbgondoló, továbbgondolkodtató vitára. Közös dolgaink közös rendezése érdekében kell hát elfogadnunk és felfognunk a tényt, hogy abban a korban élünk, amikor hallatlanul felfokozódott az információk sűrűsége és mozgási sebessége. * Részlet Aczél György zárszavából: „A valóban termékeny vita nemcsak az adott kérdésekben vallott eltérő nézetek elhatárolása és szembesítése, hanem ezzel együtt a szembenálló részigazságok közelítése, alkotó szintetizálása is. Ezt kell szem előtt tartanunk ahhoz, hogy egymást meggyőzve, egymástól tanulva, egymás részigazságait elfogadva, továbbépítve, ne azt nézzük, hogy ennek, vagy annak a személynek van-e igaza, hanem, hogy mi a vita során körvonalazandó marxista igazság, a valóság igazsága.” (...) „A tanácskozás akkor éri el igazi célját, ha mindenütt a megyékben, a kulturális műhelyekben, az ideológiai, az agitációs és propagandamunka centrumaiban tovább folyik a vita arról, hogyan hajthatjuk végre határozottabban és eredményesebben a X. kongresszusnak és a Központi Bizottság novemberi ülésének határozatait, hogyan dolgozhatunk sikeresebben e határozatok szellemében.” A naptárra nézek: 1973. március 2. van — szinte egy hónapja, hogy bezárta kapuit a tanácskozás. Még éles a közvetlen élmény, a személyesen résztvettek emlékezetében, s máris csaknem a személyes részvétel felelősségével ruház fel ezreket egy kiadvány. Lecsillapodni nem hagyva, azonnal továbbgyűrűztetve a benne idézett gondolatokat Hadd tegyem örömöm mellé: és így van ez rendjén. V. Kiss Mária Nők a ZIM salgótarjáni gyárában Gyárunkban 1315 nő dolgozik, ez a teljes létszám 44,5 százaléka. A termelésben elfoglalt helyük, szerepük döntően meghatározza a gyár termelését, gazdasági eredményeit. Az elmúlt években tovább fejlődött szakmai felkészültségük. A műszakilag nagyobb hozzáértést igénylő gyártmányaink készre szerelését több mint 90 százalékban női dolgozóink végzik. Gyártmányaink minősége, esztétikai kivitele megállja helyét a nyugati és a belföldi piacon egyaránt. Jelentős szerepe van női dolgozóinknak a szocialista brigádmozgalomban. A szocialista brigádtagoknak több mint 50 százaléka nő. A brigádok 52 százaléka női brigád. A nők által vállalt és téliesített társadalmi munkaórák '■zárna a szocialista brigádokban 21 592 óra volt. Ezt annál is inkább nagyra értékeljük, mert az itt dolgozó nők többsége családanya, részükről nagyobb áldozatokat kíván a társadalmi munka mint a férfi- iolgozóktól. A nők gazdasági vállalásaikat körülbelül 20 százalékkal Ulteliesíteiték. aminek eredménye 6 014 726 forint volt 1972-ben. Az utóbbi időbe- erőteljesen növekedett a nő: .örzsgárdatagok száma. Az isszlétszám 57,2 százalék - törzsgárdatag. A gazdaság munkában végzett eredményes munkájáért 242 nő kapta meg az elmúlt években s Civáló Dolgozó. 8 a KGM Kiváló Dolgozója kitüntetés' ívárunknál 18 női dolgoz mdelkezik kormánykitür. ' '--.sei. "' ',ren intézkedé^ket tét 1 női dolgozók helyzet'5 nek könnyítéséért, nagyobb megbecsüléséért? A legtöbb nőt foglalkoztató gázszerelde- üzemet három műszakról két műszakra szerveztük át. Ezt az intézkedést kedvezően fogadták. Az intézkedési terv alapján felülvizsgáltuk a nők bérezését. Hétszázharminc női dolgozónak emeltük a bérét az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megfelelően. A központilag elrendelt bérfejlesztés újabb lehetőséget biztosított, hogy március 1-től a dolgozó nők bérét differenciáltan tovább lehessen emelni. Ezek a bérintézkedések kedvezően hatottak és hatnak a termelés növelésére, az exportterv teljesítésére. A nőket ma már megtaláljuk az osztályvezetők, a művezetők között. különösen nagy létszámmal tevékenykednek csoportvezetői beosztásban. A többgyermekes anyákat nem osztjuk be éjjeli műszakba. A szakszervezeti bizottság az elmúlt két évben részükre évente rendkívüli segélyt adott. Évenként mintegy 130 nő részesült anyagi támogatásban. e célra 41 000 forintot használtunk fel. Pártunk helyes politikája, a nőpolitikái határozat a nők körében növelte a párt iránti bizalmat. A határozat megjelenése óta közel 6 százalékkal növekedett gyárunk párt- szervezetében a nők létszáma. Jelenleg a párttagságunk 26 százaléka nő. Jelentős helyet foglalnak el a nők a KISZ-szervezet vezetésében. A szakszervezeti választott testületekben a nők mintegy 23,5 százaléka dolgozik. A különböző tömegszervezeteket }s figyelembe véve a dolgozó nők 35.2 százaléka dolgozik vezető beosztásokban. A Központi Bizottság határozata hosszabb távra határozta meg a feladatokat és ebből következik, hogy sok feladat vár még megoldásra. További lehetőségeket kell biztosítani á nőknek a gazdasági és a politikai vezetésben való részvételre. Elő kell segíteni szakmai és politikai felkészülésüket, keresni a lehetőséget a többgyermekes anyák helyzetének megköny- nyítésére. Molnár István St. ZIM evár A Szovjetunióról — sorohban Nemrég készült el Moszkva- Moszkvában közzétett küzgaz- n a 1,5 milliomodik Moszk- dasági beszámoló. .cs személyautó. ^ ^ Munkába állt a szir-darjai i regionális erőmű első energiaAz elmúlt fél évszázad blokkja. Ez lesz a Szovjetunió tt a Szovjetunió állami kia- legnagyobb, föld rizzal üze- ninak mintegy harmadát meló erőműve — összteljesít- Itötte a nehézipar fejlesz- ményét 4,4 millió kilowattra 'sére • állapítja meg egy tervezik. MóQRÁD - 1973. március 7., szerda í>
