Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
Tűzveszély... Száraz az erdő, a mező, az előző évektől eltérően nagyobb a tűzveszély. Az elmúlt napokban a tűzoltóság több esetben kivonult erdőtüzet oltani. A termelőszövetkezetekben, a községekben, az erdőgazdaságokban fel kell készülni és megelőzni a tűsből eredő károkat. Tavasszal mindig égetni szokták az elmúlt évről visszamaradt gazt. Ez természetes dolog. Sajnos, a tavaszi tüzeknek egyik eredője lett az idén a gaz égetése. Salgótarján nyugati bejárójánál az egész hegyoldalon égették a kiszáradt füvet, a valamikor szántának használt területen. Közel az úthoz azonban növendékfenyő zöldéit vastag sávban, amely díszére válhatott volna a városnak. A felgyújtott területről a tűz átterjedt a fenyőre, és ha nem is égette le teljesen, de nagyon megviselte. Azért történhetett meg, mert akik felgyújtották a száraz füvet, nem vigyáztak arra, hogy a tűz ne terjedjen a hasznos területre. Nagyon száraz a határ. Ha történetesen meggyújtanak egy nádast, olyan hevesen ég, hogy egy ember kevés armak szabályozására. Természetes, ilyenkor átterjednek a lángok a száraz avarra, a fákra és már képtelenség megfékezni a tüzet. Ezek szerint ne égessük el az elmúlt évből visszamaradt gazt? De igen! Növényegészségügyi szempontból is tanácsos ez, de megfelelő felügyelet mellett. Egyébként az illetékes tanácsok kötelessége ellenőrizni, hogy az égetéskor betartják-e a tűzrendészet! szabályokat. Ha nem, akkor követeljék meg. A tűz okozta kálókat így kell megelőzni. Az erdők tűzvédelmére fe nagyobb figyelmet kell fordítani a hirtelen bekövetkezett szárazság miatt. A dolgozó emberek ugyanis egyre többen keresnek felüdülést az erdőben. Mivel az időjárás is kedvezőbb, népes csoportok lepik el a kirándulóhelyeket. Többségük nincs is tisztában azzal, hogy milyen tűzvédelmi intézkedéseket kell tenniük, ha tüzet raknak. Legutóbb száraz, bokros magaslaton, ahol víznek nyoma sem volt, rakott tüzet egy kirándulócsoport és sütötte a szalonnát. Sörrel, borral oltották szomjukat. Jókedvükben elfeldkeztek, vagy nem tudták mit kell tenniük és otthagyták a parázsló, izzó tűzrakást. Egy legutóbb megjelent rendelkezés értelmében az erdő közelében csak “száz méterre szabad tüzet rakni. Nem szabad cigarettavéget sem eldobni, mert az is felgyújtja a növényzetet. A vasutak mentén is meg kell tenni az óvintézkedést, ha erdő mentén halad a sínpár. Védősávot kell építeni. Az erdők, a csemetések nagy kincset jelentenek az országnak, őrködni kell rájuk, amíg a zöld természetes védelmet nem nyújt a tűz ellen. Gondos körültekintéssel bánjunk mindenütt a tűzzel. Az erdészek, a mezőőrök, a társadalmi erdei szolgálat emberei, de a természetjárók is szívesen adnak ehhez tanácsot. Aki ennek ellenére könnyelműen bánik ilyen száraz időben — de egyébként is — a tűzzel, azt megbüntetik. Vigyázzunk hát a gaz égetésekor, a kirándulások alkalmával, ne okozzunk kárt sem magunknak, sem a társadalomnak. it fogyasztóknak jobb minőséget, nagyobb választékot D. P. Mai kommentárunk Háztáji és egyéni gazdaság • Mai arcok, mai emberek Tanácstag és szövetkezeti tag Mozgékony, gyors észjárású ember. A falu apraja-nagyja ismeri Bánkon. Közéleti szerepe hosszú évekre nyúlik vissza, és több forrásból fakad. A Rétsági nagyközségi közös Tanács VB tagja, Bánkon tanácstag a Petőfi utcában, másrészt a Lókosvölgye Termelőszövetkezet bánki üzemegységének vezetője. — A sok elfoglaltság pontos időbeosztást igényel — mondja, miközben kertjében egy topolyfa kiásásával foglalatoskodik. Halaszthatatlanná vált, mert árnyéka miatt megcsappant a zöídségeskert hozama. Tanácstagi tennivalókat közel tíz esztendeje lát el. Vajon milyen ügyekben fordultak hozzá leggyakrabban? Adamov András így válaszol: — Elsősorban közérdekű kérdésekkel kerestek meg. Ütés járdaügyben számos észrevételt tettek. Az elmúlt években e téren sikerült előbbre lépnünk. Erre szükség is volt, hiszen üdülőközség vagyunk. Nagy a tó vonzása, a fővárosból is sokan jönnek kikapcsolódni Bánkra. Építettünk a hétvégi házakhoz egy utat. Pormentesítettük a Dózsa utcát. A járdaépítés viszont a jövő feladata. Nem jutottunk dűlőre. Az igazsághoz tartozik, hogy keskeny a főutca, nehéz járdát létesíteni. Az 54 éves, jókedélyü üzemegység-vezető gyakran jár Rétságra különböző tanácskozásokra. Viszont milliós értékű tehenet, borjút, hízómarhát nevelnek Bánk szélén, a majorban. Egy üzemegység-vezetőnek — csak az ellenőrzést számítva — 23 alapvető feladata van. Ki helyettesíti ilyenkor? Vizet cserél az óceán ,,Leghosszabb életűek” a gleccserek A világtengerek vize szakadatlanul „fiatalodik” és ezerévenként teljesen megjavul — állapították meg a világ vízmérlegét kutató hidrológusok. A bolygónkat övező légkör páratartama tíznaponként cserélődik, a folyók vize 12 naponként, míg a tavaké minden, 40. évben. A leghosszabb életű vízgyűjtők a gleccserek. Vizük csak nyolc és fél ezer év alatt cserélődik ki teljesen. A Nógrád megyei ÁFÉSZ- ek Beszerző és Értékesítő Közős Vállalkozását két éve alapították 16 ÁFÉSZ összefogásával, hogy az árubeszerzést szervezetten és gazdaságosan tudják megoldani. Ez a látszólag kis gazdasági társulás 1972-ben már 37,2 millió forint értékű áru beszerzését biztosította termelői áron az AFÉSZ-ek számára. Fogyasztói áron számítva csaknem 50 millió forint árualap-növekedést jelentett. A beszerzések nagy része közvetlen a termelőhelyekről származik, többnyire kedvező árréssel. Az első évben 23, a második évben 44 szállítópartnerrel állt üzleti kapcsolatban a közös vállalat. Az élelmiszer-ellátást 20 millió forint értékben javította, a vegyes- iparcikkekből pedig 17,2 millió forint értékű beszerzés történt. Nagyobb tételben olajkályha, huzalszeg, hengerhuzal, mezőgazdasági szeráru, gépfonat, horganyzott áru és síküveg került az ÁFÉSZ-ek boltjaiba. Egyedül a ruházati cikkek beszerzése nem alakult ki, még, de várható, hogy a jövőben, részben a társvállalatok. részben pedig a SZÖVÁRU Közös Vállalat együttműködésével ez is megoldódik. A termelőhelyről történő közvetlen beszerzéstől az alapító szövetkezetek joggal várták el a gazdaságosság növelését, s bizonyos mértékben a hiánycikkek pótlását. A közös vállalat ennek a követelménynek messzemenően eleget tett, hiszen a vállalati gazdálkodáshoz csak minimális közvetítői jutalékot számolt el. A kereskedelmi árrés nagy része a kiskereskedelmi árréssel együtt a szövetkezeteknél maradt és emelte az árrésszintet, illetve az árrés tömegét is. A tagszövetkezetek két év alatt 2,8 millió forint ilyen többlethez jutottak, melynek ,egy részét a szolid árpolitika megvalósításához is felhasználták, amikor egyes árucikkeket a központi ár alatt értékesítettek. A kis szövetkezetek közül két év alatt a kis- terenyei ÁFÉSZ 203 ezer, a salgótarjáni ÁFÉSZ 150 ezer, a mátraverebélyi ÁFÉSZ 136 ezer, a karancslapujtői ÁFÉSZ 107 ezer forint árréstöbblethez jutott a közös vállalaton keresztül. A tagszövetkezetek tőkeérdekeltségét a közös vállalat adózatlan nyereségéből való elvonás biztosította. Két év alatt 182 ezer forint a vagyoni hozzájárulás arányában került felosztásra. A közös vállalatnál mindkét évben csak annyi nyereség maradt visz- sza, amennyi a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításához szükséges volt. A közös vállalat igazgató- tanácsa zárszámadó ülésén tárgyalta meg 1973. évi üzletpolitikai tervét. A gazdasági társulás alapvetően ez évben is tagságcentrikus üzletpolitikát folytat. Az a törekvés, hogy a gazdasági előnyökkel járó beszerzések növekedjenek, s éves szinten, termelői áron, 61 millió forint értékű áru kerüljön • beszerzésre. Ez a fogyasztói árualap növelésénél 75 millió forintot jelent A tagszövetkezetek igényeinek megfelelően a közös vállalat keresi a lehetőségét annak, hogy a szolgáltatást milyen úton lehet növelni. Több szövetkezet igényelné a javító-karbantartó részleg létesítését. Ennek lehetőségeit alapos tanulmányterv alapján bírálja majd el az' igazgató- tanács. Napirendre kerül ez évben a kishatármenti forgalmazás lehetőségének felmérése és egyeztetése a csehszlovák és magyar külkereskedelmi vállalatokkal. Ameny- nyiben megfelelő árucsere kínálkozik. úgy a jövő évben már ez is a közös vállalat üzletpolitikájának napirendjére kerül. A mezőgazdasági termelésben nagy szerepet játszik az egyéni és háztáji gazdálkodás. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni, ellenkezőleg: messzemenő támogatásban kell részesíteni. Ugyanis, ha nem ezt tesszük, akkor nem termelnek, aminek következménye: nagy mennyiségű mezőgazdasági termék hiányzik majd a fogyasztók asztaláról, de nem kis mértékben az iparból is. A megyénkben az egyéni és háztáji gazdasághoz 17 200 hektár tartozik. Ebből 11 ezer hektár a . szántóterület. A gyümölcsös 348 hektár. Igen nagy területet foglal el a háztáji kert, amely 2600 hektár. Ezeknél is jobban példázza a háztáji és egyéni gazdaságokkal való számolás szükségességét az, hogy például a termelőszövetkezetek hétezer hektárjával szemben, tízezer hektáron termesztenek kukoricát. A burgonyatermelő területük az elmúlt esztendőben 3200 hektár volt a termelőszövetkezetek 1100 hektárjával szemben. Ebből következik, hogy a megyei fogyasztók hí- zottsertés-ellátásának 10 százalékát például az egyéni és háztáji gazdaságok biztosítják. A zöldséges gyümölcse* látás helyzete A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azzal a céllal vizsgálja a megye zöldség- és gyümölcsellátásának helyzetét, a felvásárló szervek munkáját és az árrés alakulását, hogy megállapítsa: a megyében levő mezőgazdasági üzemeknek milyen elképzelései vannak a IV. ötéves terv időszakában a zöldség-, gyümölcstermelés növelésére, A vizsgálati program isze- rínt sorra veszik az egyes zöldségfélék termőterületének és termésátlagának alakulását az utóbbi két évben; hogyan befolyásolja a gazdasag munkaerőhelyzete a zöldségtermelés alakulását, milyen mértékű a különböző munkafolyamatok gépesítettség! foka? Vizsgálják többek között, hogy a gazdaságok zöldség- és gyümölcstartósításra alkalmas berendezései kellően kihasználtak-e, biztosítható-e ezáltal kiugró terméseredmények esetén a terméstöbblet hasznosítása. A zöldség- és gyümölcsellátás helyzetének vizsgálatát Boros Béla vezeti, Amikor arról beszélünk, hogy számolni kell a közös gazdaságon kívül levő gazdálkodással is a faluban, akkor ez intézkedéseket is követel. A termelőszövetkezetek gondoskodjanak arról, hogy a háztáji gazdaságokban jusson takarmány a jószágoknak. Osz- szák ki időben és tegyék termesztésre alkalmassá a szántóterületeket. Biztosítsák részükre is a megfelelő hatóanyagú műtrágyát, a növény- védelmet. Szükségtelen is tovább sorolni a mezőgazdaság vezetőinek, tsz-elnökeinek. mi mindenre van szükség a hatékony mezőgazdálkodáshoz a háztájiban is. Termelőszövetkezeteink vezetőinek többsége a háztáji gazdasággal mint melléküzem- ággal számol. Felvásárolja a termékeit, értékesíti és ezen keresztül is bevételt biztosít a közösnek. Patakon sertéseket neveltetnek a háztájiban, Nógrádon tojóbaromfit. Sorolhatnánk tovább a tsz számára bevételt jelentő háztáji gazdálkodást. Érthető, ha az éves gazdálkodási tervben szerepel a háztáji gazdaságokkal való foglalkozás. Nem egy helyen a tsz agronómusa segítséget nyújt szaktanácsával a háztáji gazdálkodáshoz. A háztáji gazdálkodás elősegítésében azonban legnagyobb szerepe a közgyűlés által megválasztott háztáji bizottságnak van. Ennek a bizottságnak kell felmérnie, milyen, támogatást várnak a tsz vezetőségétől. Az 5 dolguk a háztáji földek kijelölése, kimérése, a jogosultság megállapítása, és ehhez hasonló fontos feladatok. Ez a munka az év elején kezdődik és mindaddig tart, amíg a háztáji földekről le nem takarítják a terményt. A bizottságnak is kötelessége ezt a sok embert érintő munkát megtervezni, és mindenki megelégedésére végezni; Ügyeljenek arra, hogy a tagság érdekei ne csorbuljanak, ugyanakkor a közösség rovására se menjen a háztáji gazdálkodás. Sokirányú munkát igenyel a háztáji és egyéni gazdálkodás támogatása. Nem is könnyű feladat, de el kell végezni, mert a mezőgazdasági termelésben ma még nagy szerepet játszik — B — —■ A brigádvezető. Szabó Gyurinak hívják, ugyancsak ügyes fiú. A szakértelem mellett nem hiányzik belőle a szorgalom sem. Pedig még húszéves sincs. Adamov András életében nincsenek látványos sikerek és elkeserítő kudarcok. A realitások tiszteletére megtanította az a 15 hold föld, amivel valamikor egyéni gazda korában birkózott. A kis nemzetiségi faluban 1961-ben lett szövetkezeti brigádvezető. Elnökké választották hét év múlva. Amikor 1969-ben napirendre került az összefogás, egyesültek Tolmáccsal. A bánki üzemegység irányítását bízták rá. Az „alma” nem esett mesz- sze a fától. Két nagyfia ugyancsak termelőszövetkezetben keresi kenyerét. Az egyik a Lókosvölgyében, a másik a romhányi .Rákócziban. A megyében — a természeti viszonyaink miatt — több millió forintot fordítottak meliorációs beruházásokra. Rendszeres karbantartással őrizhetjük meg ezek értékét. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya felhívta a megye meliorációs beruházással rendelkező tsz- üzemeket, hogy rendszeresen — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok elégedett ember. Eleinte bőven akadtak gondok a közösben. Ez már szerencsére a múlté. Sokasodik falunkban a televízió, a modern bútor, a háztartási gép és a személygépkocsi. Nézze meg azokat a szép új házakat, mind mostanában épült... Egyébként úgy érzem, mint tanácstag is megtettem a magamét. Gondolom, nem választottak volna meg, ha csalódnak bennem. Tanácstag és szövetkezet! tag Adamov András. Az emberek elismerik közösségi tevékenységét. Tekintélyét nem máról holnapra vívta ki. A falu dolgos népének érdekeit védi, akár ünneplőben tanácskozik Rétságon, akár kucsmában és csizmában intézkedik a szocialista nagyüzemben Rozgonyj István végezzenek karbantartás! munkát a vízfolyásokat szabályozó rőzsefonatokon. átereszeken stb. Gondoskodjanak a medrek rendbentartá- sáról. A tsz-üzemekben a vezetőségek tárgyaltak a tennivalókról. Legtöbb helyen mint például Ecsegen is, állandó munkásokat neveztek ki a meliorációs beruházások karbantartására. NÓGRÁD - 1973. március 10., szóinkat 3 A válasz elmaradt »A pályázat célja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kormány 1971. évi decemberi határozatainak sikeres végrehajtása érdekében feltárjuk és minél szélesebb körben közkinccsé tegyük a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek az üzem- és munkaszervezésben, a közös gazdaságok vezetésében, a szövetkezeti munkaverseny és szocialista brigádmozgalom irányításában szerzett legjobb gyakorlati tapasztalátait, eredményesen alkalmazott munkamódszereit. . Az a pályázati felhívás, amely október nyolcadiki, vasárnapi lapunkban nyilvánosságra került, így hirdette — többek között — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat kérését a termelőszövetkezetek vezetőihez. A legjobb munkát végző pályázók részére négy díjat tűztek ki, 3000 forinttól 7000 forintig. A pályázat értékelésére a közelmúltban került sor, kiosztották a díjakat. Sajnos, Nógrád megyéből ezen senki sem vett részt, senki nem részesült elismerésben. Ennek oka pedig: termelőszövetkezeteink vezetőinek nem volt véleménye a decemberi határozat megvalósításáról. Ezen viszont már el kell gondolkodni. A pályázati felhívás nem öncélból született. Széles körű tapasztalatcserének szánták. Anyagilag elismerésre méltóan támogatták. Közreadásához a megyei és országos napilapok rendelkezésre álltak. Mindent biztosítottak, hogy a hasznos kezdeményezés eredményesen szolgálja a termelőszövetkezeti mozgalmat. A mi megyénkben a főszereplők, a tsz-vezetők maradtak tétlenek. Senki sem akarja a tsz-ek vezetőit elítélni, mert a pályázaton nem vettek részt. Nekünk is több esetben kellett volna közölni a felhívást. A tsz területi szövetségeknek jobban oda kellett volna erre a feladatra figyelni. A TOT a cél érdekében fehér asztal melletti beszélgetést és anyagi lehetőséget is biztosított. Területi szövetségeink és mező- gazdasági szakembereink úgy látszik ezen az úton nem tartották érdemesnek fáradozni a legjobb gyakorlati tapasztalatok leszűréséért, átadásáért és a decemberi párthatározat végrehajtásáért. Vagy arról van szó, hogy nem tudtunk volna olyan érdemleges dolgot mondani, amellyel a megye és az ország színe elé állhatunk? Ezen kell elgondolkodni. A pályázati felhívástól eltekintve nézzünk körül a portánkon, hogy a termelőüzemek számára a decemberi határozattal nyújtott segítséget egyáltalán hasznosítjuk-e? Életre kelt-e ez a határozat a megyében? A pályázati felhívást kővető nagy csend után mindenképpen oda kell figyelni! Megóvják a pusztulástól