Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

Eredmények és tervek látogatás Karancskesziben KARANC8KESZI község tanácsán kész a számvetés az elmúlt két év munkájáról, eredményeiről. A legutóbbi tanácsi választásokat megelő­ző jelölő gyűléseken a lakos­ság sok mindent szóvá tett. Olyan problémák merültek íei. mint az utak állapota, vízhiány a község egy részén, óvoda és napközi otthon szük­ségessége. Mi lett a javasla­tok sorsa? A kérdésre a leg- ületékesebb, Futó László, a községi tanács elnöke vála­szol. — Nem nagyon „ugrálhat­tunk” sem tavalyelőtt, sem pedig a múlt évben. Anyagi lehetőségeink meglehetősen izűkreszabottak, így fontos­sági sorrendben próbáltuk a rendelkezésünkre álló pénz­eszközöket felhasználni. A megvalósult felvetések közül a Petőfi úti lakosok által sok-sok éve kért ivóvízellátás biztosítását emelném ki, Ré­gebben a bányák miatt csak rossz minőségű ivóvízhez tud­tak hozzájutni. A tröszt támo­gatáséval több mint egy ki­lométer hosszú vízvezetéket építettünk ki utcai csapokkal, hetvenkét család gondját meg­oldva. Évente 100—140 ezer forint körül mozog a tanács fejlesz­tési bevétele. A megvalósult beruházások, felújítások ez­zel az összeggel nincsenek egyenes arányban, — Több utcánk állapota nem kielégítő. A Petőfi út mellett a Ságvári út porta­lanítására 200 ezer forintot fordítottunk, a Szécsényl út felújítása ettől valamivel többe került. Ebben a cik­lusban fejeződött be a kultúr- ház építése is, A falu lakói társadalmi munkával segítet­ték. 1972-ben a banknál ma­radt pár százezer forint tör- lesztenivalónk, emiatt nem jutott nagyobb feladatokra pénzünk. AZ IDEI TERVEK kerül­nek szóba. — Még 1967-ben tönkre­ment a Dobroda-patak hídja. Különböző vállalatokhoz küld­tük el az elkészült terveket költségelésre. A híd felújítá­sára 670 ezer forinttal ren­delkezünk. Átadtuk a lebo­nyolítást a Nógrád megyei Beruházási Vállalatnak. Re­méljük, a munkák még az idén befejeződnek. A Szabad­ság és a Felszabadulás utak portalanítását is elhatároztuk. Erre a feladatra mintegy há­romszázezer forintot tartoga­tunk — sorolja a tanácselnök. Karancskesziben különösen a kisgyermekes szülőket fog­lalkoztatja sokat az óvoda problémája. A jelenlegi elhe­lyezés egészségtelen körülmé­nyek között történik. A régi falakon belül nincs megold­va az óvodásokkal való foglal­kozás. Gyakori a gyerekek megbetegedése, a hiányzás. — Saját erőből nem tudunk új óvodát építeni, ezért szá­mítunk a ktsz é» a termelő- szövetkezet támogatására is. A lakosság ig segít, társadaí­mimunka-felajánlásával, hogy megvalósuljon az új lé­tesítmény. Azt, hogy mikor kezdünk hozzá az építkezés­hez még nem tudjuk. Egyelő­re igyekszünk tartalékolni ® feladatra. Másik ilyen sürgős teendő a posta építése. Már­cius közepén, jelenlegi he­lyén megszűnik a postahiva­tal. Gondoskodunk megfelelő helyiségről, de ez csak szük­ségmegoldást jelent. A Buda­pest—Vidéki Postaigazgatóság­gal hosszú évek óta folynak a tárgyalások új posta épí­téséért — tájékoztat Futó László. A tanács ciklustervére té­rünk rá. Elém helyez egy listát, melyen a következő évek fontosabb feladatai sze­repelnek. Jövőre két út fel­újítását tervezik. Marakodi- pusztán a Bélavára úthoz csatlakozó szakaszt szeretnék korszerűsíteni, az előkészületi munkák szintén jövőre kez­dődnek meg. Befejezik a Ságvári úti szociális körül­ményeknek nem megfelelő te­lep felszámolását. Folytatják a kultúrház melletti sportte­lep kialakítását is. Két év múlva buszvárót építenek Karancskesziben. s tervezik a községi tanács épü­letének felújítását, A járda­építés sem marad el, mintegy fél kilométer hosszban. — NEM TANÁCSI keret­ből, a Karancslapujtő és Vi­déke ÁFÉSZ kisvendéglő épí­tését vette számításba közsé­günkben. Két év alatt 400 000 forintot kell Összegyűjtenünk, hogy az óvoda építéséhez hoz­záláthassunk. Körülbelül ezek a feladatok határozzák meg munkánkat — összegezett be­szélgetésünk végén a községi tanács fiatal elnöke. Sz. Gy. ŰUörővezetŐk kősóit Endre falván Élő tantestületi egység At Öttörőmozgalom történe­tében először került sor arra, hogy az úttörőcsapatok felnőtt vezetői értékelik az elmúlt két év munkáját, megszabják az elkövetkező időszak fel­adatait. A járások munkáját a járási küldöttértekezlet, a negyeit pedig á megyei kül­döttértekezlet értékeli. Mind­két fórum új a mozgalom tör­ténetében. A csapatoknál a számvetés, az önvizsgálat vé­get ért. Jómagam több ilyen értekezletet végighallgattam, közülük most egyet, az end- refalvit szeretném kiragadni. Az értekezlet után sokáig beszélgettem a nevelőkkel, a falu vezetőivel. Pusztai Má­ria csapatvezető elmondta, hogy a helyt adottságokat fi­gyelembe véve, nekik nagyon oda kell figyelni a politikai, világnézeti nevelésre. Az út­törők ott vannak a társadal­mi esküvőkön, névadókon. Ezzel nemcsak közéleti tévé*- kenységet gyakorolnak. A légkör a résztvevőket állás- foglalásra készteti. Ezt a pe­dagógusok kihasználják. A nyári táborozáson évek óta részt vesznek. Hagyomá­nyossá vált a kulturális szem­le bemutatója, melynek min­dig nagy közönségsikere van. A tanulmányi és sportverse­nyeken egyre többet hallat­nak magukról. Jól működik a közlekedési őrsük. A neve­lőik munkáját Ifjúvezetők se­gítik. Öröm volt látni az ér­tekezleten a népes ifivezetők karát. Endrefalván a csapat- vezetőség már régen Mis­merte az ifjúvezetők nagy pedagógiai jelentőségét. Lázai Bertalan, az iskola igazgatója a cigányok hely­zetéről beszélt. A kötöttebb iskolai formákon keresztül nehezebb a kapcsolat megte­remtése a cigánytanulókkal. Itt van a mozgalomnak a nagy pedagógiai hatása. Hogy ezek a gyermekek is fölkötik a nyakkendőt, részt vesznek' a foglalkozásokon, szerepet kapnak, sikerélményhez jut­nak, s így közelebb kerülnek az iskolai élethez. Nem egy Cigánytanuló az úttörő-össze­jöveteleken rendezett kis ve­télkedőn keresztül került kö­zelebb a tankönyvekhez. Kovács István párttitkár így summázta véleményét: A nyolcadikosok a gyalkorlatl foglalkozás keretében meg­tanulják a szabás fortélyait is. aztán a varrógépekhez ül­nek, és ügyesen összeállítják a kiszabott anyagot. És ami­kor kész van, összejön az osztály, kritikus szemmel figyel­mek minden kis hibára. — kulcsár — —* örülünk annak, hogy községünk társadalmi szer­vei, vezetői egységesen neve­lik gyermekeinket Jó látni, hogy a községi ünnepeinken a gyermekekkel együtt ott van­nak a nevelők is úttörőnyak­kendőben, s aminek külön örülünk, hogy felkarolják a cigányfiatalokat, nagy peda­gógiai felelősséggel foglalkoz­nak velük. A községi tanács elnöke szintén elismerően beszélt az úttörőcsapat munkájáról. Ki­emelte, hogy az iskolában a fiatalokat felkészítik a köz­életi tevékenységre. A ta­nács lehetőségeihez mérten anyagiakban is támogatja az úttörőcsapatot. Szenográál Ferenc A múltkoriban nemzetiségi tanácskozás volt Rútságom. Egy asszonyra lett figyelmes a nagyszámú közönség. Na­gyon szenvedélyesen szólt a faluja érdekében. Szögletes arca megszínesedett, szemé­ben fényt gyűlt. Lenyűgözte hallgatóit. Megtapsolták, ami­kor ezzel fejezte be mondani­valóját. — Hatszáe lelket számláló falu nevében szóltam, kérem, méltányolják ezt.;. A szünetben, amikor a ta­nácskozást vezető személyisé­gek társaságában elhaladt a folyosón, elismerőleg nézték őt. Akkor már ismét a falusi népviseletű, fejkendős Hesz Ferencné, berkenyéi asszony volt. Zavarában lesütött te­kintettel haladt át a folyosón és ijedten hallgatta az embe­rek megjegyzéseit: „Ez az asszony volt”.. — A másik — „Micsoda bátor és jó be­szédű. ..” A művelődési ház egyik irodájában, ahol a nem­zetiségi szövetség képviselői gyülekeztek, azt mondta neki a német szövetség megbízott­ja. — Nem túlozta el, amit mondani akart? Az asszony arca megkemé­nyedett. Akkor szokta tekin­tetét így felkapni, amikor- az igazságért vitába kell indul­nia. Az irodában levők jói is­merték őt. A megyéből egye­dül képviseli a német ajkú lakosságot a szövetségben másfél évtizede. Nyugtatták. Igaz. savanyú mosollyal, de Heszné értette. Nagyot léleg­zett. Brigádnaplók Egy évtized töredékei Naplók, szürke, bordó, kék borításúak. Szerény kül- sejűek, vagy cirkalmasan cifrák. Lapjaira szép tette­ket, kiemelkedő mozzanat— kát vésnek. Vagy csak a hétköznapok eseményeit. Emberi cselekedeteket, vá­gyakat, nagy terveket. Min­den napló egy darab élet. Minden lapja egy-egy töre­déket őriz. S a részeket ösz- szerajeva kerekedik ki az egész. Naplók; két vastag könyv. Az öblösüveggyár! Furák Teréz Szocialista Brigád története, a megalakulástól, 1963-tól napjainkig. ......a szocialista brigád 1 963 tavaszán alakult. A mérőhengerüzem akkori dolgozóiból, akik közül az­óta már sokan nincsenek Itt. A jelenlegi gárda folytatja tovább a megkezdett mozgal­mat. A tagok száma: ötven­kettő. 1935-ben nyerte el a brigád a szociálisa műhely fokozatot. (1965.)” Mérőhengerüzem: orvosi műszereket. laboratóriumi mérőeszközöket állítanak elő. Az üzemben dolgozók jó része nő. A havi átlagke­reset 1600—1700 forint. Tagliber Ferencné brigád- vezető: — A brigádnak Je­lenleg 35 tagja van. Ezek közül 10—12 a törzsgárdis­ta. Van már utánpótlásunk is; január 1-től 15 fővel, főleg fiatalokkal szaporod­tunk. Okét még „be kell törni”, hogy hasznos tagjai legvenek a brigádmozgalom­nak. Termelési és kulturális vállalások. Fele-fele arány­ban. Itt mindkettőt komo­lyan veszik, mert tudják, a kettő szerves egységet alkot, kiegészíti egymást. Kezdet­ben még a vállalások telje­sítése hajtotta az asszonyo­kat iskolába, moziba, szín­házba. Az évek során belső igénnyé, szükségletté váltak ezek a közös programok. . .A brigád tagjai közül nyolc fő jár különböző fokiig állami oktatási formába... ‘ (1964.)” ......TIT-előadásf hallgat­tunk a gyermeknevelésről, kollektíván moziban voltunk, a Kőszívű ember fiai című filmet néztük meg... Közö­sen megnéztük a Legfeljebb elválunk című előadást. (1965. 1966.)” K özös mozi-, színházláto­gatás. nagy kirándulások, a Televíziót minden iskolának mozgalomban való részvétel. a munkateljesítés, a család­dal való törődés: mindez napi 24 órában. Belefér? Belefér. Andó Margit, a brigád patronáló ja: — Megalakulá­sa óta figyelemmel kísérem a brigád életét. A patrónus feladata: ellenőrizni, segíte­ni a vállalások teljesítését. Biztatni. Őket ugyan nem kell! Tudják a dolgukat. Szívvel, lélekkel csinálják. Külön tudják választani az otthoni és az üzemi teendő­ket. Egy-egy rendezvény előtt két héttel már mosnak, va­salnak, takarítanak, hogy a megjelölt időponra szabad­dá tegyék magukat. Palencsár Józsefné brigád­tag, anya és nagymama: — Nekem a szabad szombat az, amelyik nem szabad. Ilyenkor végzek el mindent és teszem magam szabaddá egész hétre. A közös össze­jöveteleknek megvan a sa­játos varázsuk, zamatuk. Már a férjemet is bevontam, viszem magammal minden­hová. Nem is akar otthon­maradni. Egner Rezsőné brigádtag: — Ha közösen beülünk egy színházba, bátrabbak va­gyunk. Nem érezzük ma­gunkat egyedül. nem va­gyunk feszélyezettek. Elő­adás után pedig közösen vi­tatjuk meg a látottakat. A vállalat vezetősége fi­gyel: elismeri az asszonyok munkáját, törekvéseit. Di­csér. jutalmaz, ösztönöz. ......Az 1969. évi kulturális r endezvényeken többszőr részt vett a brigád vala­mennyi tagja. Ezért juta­lomként kaptunk egy zász­lót. díjtalanul megkaptuk az autóbuszt. Megnéztük Buda­pest nevezetességeit, törté­nelmi emlékeit. Többek kö­zött elmentünk a Nemzeti Galériába, csodálatos él­ményben volt részünk. Nap­lónkba Munkácsy: Siralomház című képét ragasztottuk be, hogy emlékezzünk erre a szép napra. (1970.)” Pförtner Józsefné brigád­tag: — Talán soha nem jutottunk volna el egyen­ként a Galériába. Minden­kit lenyűgözött. amit óit láttunk. Azóta is gyakran beszédtéma ez közöttünk. Csak az ébredés nehéz. Ráébredni a szépre, felfe­dezni a jót, a lélekemelőt. Az első rácsodálkozás után már több is kell: még szebb, még jobb. A fokoza­tos megismerés vágya nagy hajtóerő. „.. .üzemi könyvtárat ho­zott létre a brigád. Jelenleg háromszáz darab könyvünk van. Majdnem mindenki igénybe vette már a könyvtárat. (1971. I. 29.)” Kelemen Sándorné bri­gádtag, könyvtáros: — Szép számmal olvasnak az asz- szoriyok. Minden műfai el­kel: de legjobban a szép­irodalmi alkotásokat kere­sik. Meg a mesekönyveket a gyerekeknek. Nálunk nagy divat a könyvvásárlás is. Egy-egy nagyobb ünnep előtt kiürül a könyvbizomá­nyos készlete. Ízleljük az írott szót. A reggeliszü­netben felolvasásokat tar­tunk. A problémáinkhoz kö­zel álló történeteket meg­beszéljük. megvitatjuk. Szocialista brigádok vá­rostörténeti vetélkedője: ott volt a brigád csapata az elődöntőben. Pontot gyűj­töttek, tanultak. Nagyon sok hasznosat tanultak. Egyéni és közös sérelmek, a rendezés miatt. Elkesere­dés, dühöngés, még sírás is. Taglibemé: — Az biztos, hogy soha nem ismertük volna meg városunk törté­netét, ha nincs ez a vetél­kedő. A versenyben nem győztünk, de művelődtünk, új ismereteket kaptunk, s ez is győzelem. Naplók: két vastag könyv. Egy szocialista bri­gád története a megalaku­lástól, napjainkig. Szép tet­tek dicsérendő emberi tö­rekvések. Vagy egyszerűen csak a hétköznapok esemé­nyei? V. Kiss Mária Hogy ne legyen túlságosan meleg Klimatológus mérnökök nem- alumíniumhártya. Ez a hár- rég olyan sajátos hővisszaverő tya, akárcsak a tükör, vissza- ablaküveget alkottak, amely veri a napsugarak nagy ré- lehetővé teszi, hogy a szobá- szét. Míg a közönséges üveg ban még a legforróbb napon minden négyzetméterén órán- is hűvös legyen a levegő. Ez ként 460 kilogrammkalória két vékony Üveglemezből áll- hő jut keresztül, a visszaverő amely között betét van: igen üvegen át csak 175 kilogramm, vékony, átlátszó üveg-, vagy kalória. Berkenyéi asszony 'immmfiiiiimimitiiiiiitisiiciiittiiiiiiiiiifituiitmiiiiiMimiiigitsiimiitiiiM! minő — Nem... A berkenyéi ék, amióta ki­heverték a háborút követő meghurcolásokat, békesség­ben élik életüket. Nemzetisé­gi mivoltukban senki nem bántja meg őket. Ahogyan Magdolna asszony maga is mondta. — Tiszteletben tartanak minket. A tanácsban is helyet kapunk... Éppen az idén tizenhatodik éve, hogy Hesz Ferencnét ta­nácstagnak választották. Ami­óta Berkenye és Nógrád köz­ség közigazgatásilag egyesült, Heszné a közös tanács elnök- helyettese. Ő maga bizonyí­totta, hogy a német ajkú nemzetiségiekkel nem tesznek különbséget. A községi tanács titkárának segítségével felso­rolta, hogy akik elvégzik munkájukat a közösben, jól megfizetik őket. Heszné pél­dául a baromfitenyészetben dolgozik, a jövedelme havon­ta két és fél ezer forint körül mozog. A férje fogatot, ő is elégedett keresetével. — Ezzel nincs is baj — iz­galmában meghúzta kiejtését. Igaz. A falun végig kell sé­tálni, egyetlen porta sincs korszerűsítés nélkül. Egyéb­ként is szép fekvésű kis köz­ség Berkenye. Járdák, porta- ianított utak. virágos ablakok, távol az ébredező Börzsöny. Az anyagilag kiegyensúlyozott családok képesek 132 televí­ziót. 147 rádiót tartani. Kevés kivétellel minden házban ta­lálható. Tizenhatnál is több személyautót számolnak. A községbe vezető főút siralmas De ez az útépítők birodalma, nekik abba kevés a beleszó­lásuk. — Másról van itt sző — pattan feL Természetes volt mint a patak folyása, hogy eszten­dőként farsangkor valahonnét más vidékről jókedvű fiata­lok érkeznek Berkenyére. Ki­csi színpadjukon anyanyelvü­kön vigadtak a falu népével. Ez olyan ünnep volt. hogy csak ők, és otthon, egymás között tudnak így szórakozni. Előadás után aztán mindenki, aiki tehette ’ egy-egy vendéget hívott esti beszélgetésre egy kis hazaira a családja köré­be. Ennek feledhetetlen han­gulata van. Berkenyén így igazi a farsang. A német szö­vetség az Idén is elküldte színjátszóit vígsággal tarso­lyukban a községbe. Heszné újból átélte a csalódást és ke­serűen legyintett. — Bár ne küldték volna. A művelődés vezetői úgy intézkedtek, hogy a nemzeti­ségi színjátszók nem Berke­nyén, hanem Nógrádion, a körzet központjában szerepel­jenek. Kirendeltek Berkenyé­re egy autóbuszt, hogy az vi­gye a közörséget a színház­ba. Az intézkedést azzal in­dokolták : N ógrád községben új és szép a művi lődési ott­hon. Ez igaz is. de a nógrá­diak szlovák nemzetiségűek, nem érdekelte őket a német ajkú műsor. A tanát setnökön kívül Nógrád községből senki nem vett részt a műsoron Magdolna asszony keserűm mondta: — Ízetlen farsangi vígság volt ez, amely, tüskét ter­mett. .. V álasztott elöljáró lévén Heszné Berkenyén, ha az élő­szótól nem is. de szemtől so­kat kellett elviselnie ezért. Természetes, hogy egy olyan tanácskozáson, ahol a nemze­tiségiek ügyéről beszéltek, el­mondta keservét. És mert hi­szi igazukat, ezért volt szen­vedélyes a hangja. Most sű­rűbben megfordul az embe­rek között, megértetni, nem a rossz szándék irányította el kedvenceiket a szomszéd fa­luba. hanem a jó. A szép mű­velődési otthon megosztása. Magdolna asszony érti ezt, aki pedig nem érti. azt vigasztal­ja. Pedig most neki is jólesne egy kis vigasz. A legkedve­sebbjét. a fiatalabb fiút bú­csúztatta. Katonának ment. És azóta a fehér porta olyan üres. Bobál NÓGRÁD — 1973. március 9., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom