Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
Válaszol az illetékes: Csak a járdasziget rendezése után A Budapest-Vidéki Posta- Igazgatóság közli, hogy a január 30-án lapunkban megjelent postai vonatkozású cikkben foglaltakat kivizsgálta, sí a következőket állapította meg: „A távbeszélőfülkét a Nóg* rád megyei Távközlési Üzemem szállította a helyiszínre. A kiszállításra azért került sor, mert előzetes megállapodás szerint az Útépítő Vállalat vállalta a fülke betonalapjának elkészítését. Az Ütépítő Vállalat kérte a távközlési tizemet, hogy a fülkét szállítsd ki, mert az alap elkészítését elkezdi. A fülke kiszállítása után, sajnálatos módon, a vállalat levonult a munka- területről, így a távbeszélő- fülke a helyszínen a (salgótarjáni Posta előtt) maradt. Visszaszállítása az üzem raktárába 1973. február 16-án megtörtént. A Salgótarjáni városi Ta- hács által kért nyilvános távbeszélő-állomást, — melyet az OFOTÉRT elé kívánnak elhelyezni — csak a járdasziget rendezése után lehet üzembe helyezni. Neer József üzemviteli vezető” Tavasz járás — k — Csővezeték — iából Általános vélemény szerint csővezeték építéséhez íegalkal. masabb anyag az acél. De feltétlenül így van ez? Kanadában már több mint 30 éve üzemben van egy fa-csővezeték. amelyen keresztül vizet szivattyúznak. Nemrég elvégezték a karbantartási munká. latokat, s a vezeték továbbra is üzemzavar nélkül működik. A fa- (illetve furnér-) csövek igen alkalmasak arra, hogy mindenféle rongáló hatású folyadékot szivattyúznak át rajta, amelytől a fém hamar használhatatlanná válik. A furnércsővezeték előnye végül az Is, hogy könnyű — tehát a csövek helyszínre szállítása és lefektetése jóval olcsóbb. Hozzászólások Számomra is érthetetlen megtörtént-e ténylegesen, vagy csak formálisan az érdekelt fél munkába állítása előtti, Egy baleseti jegyzőkönyv dolgozó, vagy munkaképtelen, ugyancsak a rendeletek előírá- margójára címmel február 22- Betegállományban levő mun- sa alapján történő balesetvé- én megjelent cikkükhöz én is kás munkavégzése, vagy arra delmi kioktatása, esetleg is- szeretnéik hozzászólni, illetve való csábítása kimeríti az úgy rnételt oktatása? véleményt alkotni. Tekintettel nevezett „táppénzcsalás” jogi Lehet, hogy a balesetet arra, hogy aktív koromban Kritériumát! szenvedett munkás és munbeosztásomnál fogva, valamint Szerény véleményem szerint kavezetője között fennállhatott szakszervezeti tevékenységem- hibásan jártak el az üzemben, már a baleset előtt valame- mel összefüggően volt alkal- amikor nem vizsgálták ki kel- lyes személyi ellentét, mind- mam bőven foglalkozni mun- lóképpen a baleset létrejötté- ez azonban nem jogosítja fel kásvédelmi kérdésekkel, ér- nek körülményeit és megta- a művezetőt arra, hogy a törlésem késztet arra, hogy a gadták a baleseti jegyzőkönyv vényes Intézkedéseket meg- felhívásnak megkíséreljek ele- elkészítését, sőt annak aláírá- szegje, illetve megkerülje, get tenni. sát is a balesetet elszenvedett Mindenekelőtt helyeslem, részéről. Felmerül bennem ezek Dr- Szálkái Géza hogy a cikkíró elvi alapon utá« az a kérdés is, vajon ny. főorvos tárgyalja meg a kérdést, s ezért t Emberség — szakmai tudás a sérültet nem szabad magára hagyni, még elsősegély után sem. Ahelyett, hogy a sérült mellé egy kísérő munkatársat adott volna, a sérült önállósétálónak” minősítette. A balesetet szenvedettel humánusan, figyelmesen a baleseti iegemberibb módon bánjunk, sem a balesetet szenvedő nevét, sem a baleset helyét nem nevezte meg. így csakugyan tárgyilagosan lehet a történtekkel foglalkozni, Az alábbiakban szeretnék véleményt mondani a NÖG, . , . , „. „ RÁD február 22-én Egy balA cikk szerint betanított [>seti jegyzőkönyv margójára munkás baleseterő) van szó, dmm^ Megjelent cikkéhez: aKi balesetének elszenvedése vállalatoknál, üzemeknél ságát után orvoshoz ment mégpe- ^itaiánOS követelmény, hogy dig ^akrendelésre, ahol őt; a kisebb-nagyobb üzemi balese kezelőorvos betegállományba megtörténtekor ba]eset tVe ^^művtzetőiéT hoev "kls” jegyzőkönyvben rögzít- nem szabad benne a magáraid.8?* uzein n^vezetőjét, hogy sük a helyszínt és a baleset hagyatottság érzetét felkelte- készítse el a baleseti jegyző- - Wrását u, i néldánv- ? * ~ u , ' könvvet Nincs említés vi- F°vla ,le .fat- “ prt7any ni. Erezze, hogy ügyében es szont a cikkben arról hogy ban. kesztil> melyet alair a bajában vezetői és munkatár- bzont a ciKKoen arroi, nogy g^j^lt, a muszakvezeto, il- saj veje vannak A művezető ‘ÄÄTtSÄ letve -a művezető’ valamint .a a kömyezetí haialom^I STmuZvedelmi őr közre-’ ^tartózkSL — OSZtósával- visszaélve anyagi működése és első jegyzőköny- munkatárs. mint tanúk. két és erkölcsi megtorlásokig ju- Et>” tott el. Fegyelmi eljárás sú~ vezése? Igaza van a balesetes- ^ egv oé*ldánvt a sérült kan T 2E J!T nek abban, hogy bejelentése a rnSik néídanvd a lyossagát « meghaladó eljáalaoián és betegállományba K , ez< a masodlK Pelöaay- a rasra ragadtatta el magát, ™ ■{;* szakszervezet munkavédelmi meiy a Munka Törvénykönyvtel« bS jegyzőkönyvet Sífif 8 ™nt vel, valamint a kollektív szer?e,le® jegyzoKonyvet tőpéldány a tömbben marad, s ződéssel is ellentétes, készíteni. ez 5 évig őrzendő. Mint a cikk jelzi, nevezett a szabvány „Ba ____ b alesetes munkás három hétig zőkönyvet” a sérüléstől volt betegállományban, te- mitott harmadik napot meg- emberibb magatartás, bizalom ,xát Ä”apon túl győgyu- haladóan öt példányban kell szükséges. A történtekből meglő'Sérülést szenvedett; ezek felvenni, mely részletesen állapítható, hogy kömyezeté- után szinte érthetetlen, hogv tárgyalja a teljes tényállást, a miért nem. akartak baleseti felelősség megállapítását. Ezt jegyzőkönyvet készíteni, s mi- Kórházban kezelés esetén is ért nem íratták azt a balese- meg kell tenni, amennyiben a tessel alá, holott ezt a tör- sérült állapota megengedi, vény előírja. Az üzem gazdasági és mozAmennyiben az üzemvezető galmi vezetőinek még köny- a betegállományban levő bal- nyebb baleset megtörténtéről ssetest csakugyan rá akarta is rövid úton tudomást kell volna bírni „könnyebb mun- szerezniük, mint egyéb rendka” elvégzésére, ez esetben kívüli esetekről is. nagyon helytelenül járt el, A munkavédelmi rendelke- mert vagy munkaképes a zések kihangsúlyozzák, hogy A művezetői tekintély meg- JiZao.Y,any .’:Ba fsie,t,1 tee?- szerzéséhez, megtartásához el- sza" sősorban is szakmai tudás. ben, vezetésében is baj van az üzemi demokrácia gyakorlásával, annak egyre hatékonyabb fejlődésével. Az ilyen esetekből nem ártana a szükséges tanulságokat a mozgalmi vezetőknek is leszűrni, hogy az antidemokrácia helyett a sokat emlegetett üzemi demokrácia érvényesülne. Tóth Gyula Salgótarján Létszámhiány ellenére is... Levelezőnktől: A Kis-Zagyva Völgye Mező- gazdasági Termelőszövetkezet sámsonházai üzemegységében, — miként az ország területének nagyobb részén — a múlt A kistereit vei MÁV pálya mesteri szakasz dolgozóinak IS és fél kilométer távolságban kell vasúti vályát rendben tartaniuk, ezenkívül több Ipartelep is tartozik hozzájuk, melyek teljes felújítási és karbantartási munkálatait is nekik kell elvégezniük. Ami a . . ... ...... , ..... létszámhelyzetüket illeti, mind .} csaPa(lekos időjárás kulo- számbelileg, mind minőségi- a betakarítást késlel* leg vannak gondjaik, problé- tetí,e> máik, melyek abból is adódnak, hogy a közvetlen közelségükben működő üzemek, vállalatok egyéb juttatásokon keresztül a munkaerőkre csá- bitólag hatnak. Pedig, ami a Közös gazdálkodás előnyei Sámson házán sőt behozhatatlannak látszó karokat okozott. Ennek láttán a termelőszövetkezeti gazdák nagy része bizony aggódott a termelőszövetkezet sorsáért. Legtöbben már nem reménykedtek a lehavi keresetet illeti, a vasutas vont 20 százalék kifizetésében. selről. melyet termelőszövetkezeteink megszilárdítására, de különösen a gyengébb adottságú szövetkezetek megerősítésére irányulnak. Mindezeket figyelembe véve, ma már aligha akad községünkben olyan szövetkezeti gazda, aki a közös gazdálkodást felcserélné az elavult, így hallatlanul sok gürcöléssel járó magángazdálkodással. Szikora László Sámsonháza A volt Állami Gazdaság épületében tavaly cérnázó és ke* resztorsózó üzemet létesített Kétbodonyban a helyi termelőszövetkezet és az újpesti Gyapjúszövő és Fonó Gyár. Nem kevesebb, mint 99 dolgozónak biztosítanak állandó munka- lehetőséget. Az idén a tervek szerint 4—4,5 millió forint termelési értéket állítanak elő. Képünkön: Bagyinszki Ilona munka közben Fotó: Fodor Tamás* Jogi Icnacsadö: ,4 munkába járó dolgosok utazási kedvezményeiről B. I. (Herencsény) munkahelyéről — ahol levele szerint albérletben lakik — hét végén szokott állandó lakóhelyére, szüleihez hazautazni. Hétvégi hazautazásainak költségeiből a munkáltatót terhelő részt ez ideig még minden esetben megkapta. Legutóbb azonban azt közölték vele, hogy utazási költségtérítésre nem jogosult, és az eddig kifizetett térítést is vissza kell fizetnie, mert szolgálati lakásban lakik. Van-e joga utazási költségtérítésre? — kérdezi levelében. A dolgozók utazási kedvezményre való jogosultságát m régebben hatályban volt jogszabályok nem munkahelyi la» káshasználat-jogcímhez, hanem egyéb feltételeken túl a munkahely és az állandó lakhely közötti napi, hétvégi, kéthetenkénti vagy havi egyszeri oda-visszautazás feltételéhez kötötték. A jogosultságnak azt a feltételét a munkába járást, szolgáló távolsági személyfuvarozási kedvezmények rendezéséről szóló és jelenleg is hatályban levő 31/1967. (Közi. Ért. 28. sz.) KPM sz. utasítás sem módosította. Az első kérdés tehát, amit tisztázni kell, és ami leveléből, sajnos, egyértelműen nem tűnik ki, hogy munkahelyének igazgatási területén állandó lakosként, vagy csak ideiglenes bejelentés alapján lakik szolgálati lakásban, vagy albérletben. Amennyiben munkahelyén állandó lakosként van nyilvántartva, régi állandó lakóhelyére való utazásához költségtérítést nem igényelhet. Az esetben viszont, ha munkahelyének igazgatási területén nincs bejelentve, vagy csupán mint ideiglenesen bejelentett lakos van nyilvántartva, jogosult az utazási költségtérítésre. A fent idézett jogforrás a kedvezményes utazás több formáját is meghatározza. így a munkahely és az állandó lakhely közötti oda-visszautazáshoz havi vagy félhavi bérletjegyet lehet váltani, amellyel naponta le’iet utazni. Autóbuszon történő utazás esetén úgynevezett időszakos bérletjegy is váltható, amellyel havonta négy esetben lehet az állandó lakhelyre, illetőleg vissza utazni. A 20 éven aluli, nőtlen vagy hajadon dolgozó, szüleihez való heti egyszeri hazautazáshoz, a 20 éven felüli, nőtlen vagy hajadon, továbbá özvegy vagy elvált dolgozó a vele közös háztartásban élő, vagy eltartásában levő szüleihez havi kétszeri utazásához a vasúti közlekedés területén a dolgozók menettérti jegyét veheti igénybe. Világosan kimondja a jogszabály azt is, hogy a dolgozók kedvezményes utazásra való jogosultságának elbírálása a munkáltató iiatáskörá’oe tartozik. Ez a hatáskör azonban semmiképpen sem terjedhet túl a jogszabályban meghatározott kereteken, vagyis annak elbírálásán, hogy a kedvezményre való jogosultság feltételei mennyiben állnak fenn, és hogy ez esetben a kedvezmények közül (napi, heti, kétheti, vagy havi utazás) melyikére jogosult a dolgozó. Dr. 3. S, dolgozók nincsenek hátrányos helyzetben az üzemi dolgozókhoz viszonyítottan. A munkakörülményeknél és szociális ellátottságnál azonban már ez nem mondható így el. Mégis a meglevő nehézségeket figyelembe véve igyekeznek azt leküzdeni, amelyhez nagy segítséget biztosít a szakasz két, „Kilián” és „Május 1” Szocialista Brigádja. A szakasz dolgozóinak mintegy 75 százaléka dolgozik ezekben a brigádokban. A Kilián Brigád 1972-ben ezüst-, a Május 1. Brigád pedig zöld koszorús kitüntetésben részesült. Ami pehisz annak idején, amikor egyénileg gazdálkodtak, egy- egy rosszul sikerült gazdasági év bizony szegénységet hozott az egész családra, de megsínylette a falu apraja- nagyja. Nagy lett ezért az öröm, amikor a zárszámadó közgyűlésen kifizették a 20 százalékot, és bizony sokan igen szép összeget kaptak kézhez. Termelőszövetkezetünk adottságai országos viszonylatban a legrosszabbak közé tartozik. A dombos, hegyvidéki táj annak talaja inkább az állattenyészSzervezetlenség, vagy tejhiány? dig az elmúlt évi munkájukat tésnek kedvez, mint a növény- illeti, a vezetők véleménye termesztésnek. Látja ezt ter- alapján mindkét brigád mél- melőszövetkezetünk vezetősétónak bizonyul a Szocialista Brigád cím megtartására, illetve odaítélésére. E javaslattal a termelési tanácskozás részvevői egyet is értettek. — szűcs — ge is, és egyrészt talán ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosította a 20 százalékot. Ne feledkezzünk meg azonban pártunk és kormányunk törekvéMint ahogy más alkalom- „Tej csak mai is, úgy ismételten a NÖG- ható.” RÁD hasábjainak segítségét kérjük községünk tejellátá- sának biztosítása érdekében. Nógrádszakálban a ludány- haiászi Ipoly völgye Mg. Termelőszövetkezet neve alatt egy teljesen korszerűtlen és az egészségügyi követelményeknek egyáltalán meg nem felelő „tejcsarnok” működik. A csarnoknak nincs nincs hűtőszekrénye, de vízzel működő hűtőbordája sem. A termelők által behozott tejet szűrés nélkül mérik ki a fogyasztóknak, mert az edények elmosására nincs vizük. Az egészségügyet egy kiírás szolgálja, amely szerint a forralva fogyasztNagyobb hiba az. hogy a faluban a tehéntartók száma egyre csökken, az elöregedő falunak, hogy az ÁFÉSZ vegyesboltja — hasonlóan a többi község üzleteihez — térjen át a tasaktej árusítására, amelyet a nap minden szakaszában megvásárolhatunk. gazdák helyét a fiatalok nem M tudiuk * „ tei Dasz*s. akarják elfoglalni. Különös Mim tuajuH;- ez a tel PdSZ‘° gondokkal jár az az időszak, rizált. tehát abszolút steril. Hűtőszekrény, vagy hűtőkád az ok amiért ezt a falu nélamikor az amúgy is kévé tehén egy része vemhes, elő- ...... . , , . . rehaladott állapotú. Ilyenkor kaloz"' keny*e enöKenukf s,e‘ a több gyermekes anvák és hűsegüket abban, hogy a falu folyóvize. J“lófogy^ztásra szoruló ^ellátásának gondjai egyszer ! de VlZ- LmLreíJfSekaSüres ed°énr í\ mindenkorra ™gszűr.je- nyel kénytelenek a csarnok- ne ■ bői visszafordulni. Németh László Régi óhaja és kívánsága a Nógrádszakál NÓGRÁD — 1973. március 8., csütörtök
