Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Jogi tarácsadó A vagyonátruházási ás építés­ügyi hatósági illetékekről. AZ OLVASOK FÓRUMA h. Ágoston (Romhány) épít­kezéséhez telket szeretne vá­sárolni. Ügy hallotta, hogy 1973. január 1-től emelked- Hozzászólás tek az illetékek, ami ha na­gyobb mértékű, esetleg meg­nehezítené az építkezését. Mi igaz a híresztelésekből? — kér_ dezí levelében. A kötelesség nem szívesség Levélírónk tájékozódása csak részben helytálló. Az illeté­kekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészíté­séről szóló 49/1972. (XII.31.) PM. sz. rendelet egyes 1972. december 31. után kezdemé­nyezett bírósági, államigazga­tási eljárások, illetőleg az ezt követő időben keletkezett ok­iratok illetékét valóban mó­dosította, de nem olyan mér­tékben, hogy az nagyobb anya­gi nehézséget idézzen eló. A bírósági peres és nem pe­res eljárások illetékei mellett egyebek között módosításra került többek között az építés­ügyi hatósági eljárási illeté­kek összege, illetőleg mértéke is az alábbiak szerint. Az elvi építési engedély, a lakóépület melléképületei, va­lamint a kerítés építésére, fel­újítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére, el­mozdítására és lebontására szóló építési engedély 50 fo­rint illeték alá esik., Hétvégi ház (üdülő) építési engedélye, ha a beépítésre ke­rülő alapterület a 30 m2-t nem haladja meg 100 Ft.- 31—50 m2-ig 200 Ft, 51—70 m2-ig 500 Ft, 70 m2 felett 1500 Ft Illeték alá esik. Minden más építési engedélyért 200 Ft ille­téket kell fizetni. A peres eljárások illetékei közül megemlítjük a birtok­háborítás megszüntetése vé­gett indított pert, amelynek illetéke 1%, de legalább 100 forint és a házassági bontó- pert, amely 1000 forint illeték alá esik, amelyből 500 forintot a keresetlevélen. 500 forintot pedig a bíróság felhívása nyo­mén bélyegben leróni. Minden jogalapot nélkülöz viszont az a híresztelés, amely szerint a vagyonátruházási il­leték mértéke változott volna. Változatlanul érvényben van az a szabály, mely szerint viszterhes vagyonátruházás esetén az átruházásra kerülő vagyon (ingatlan) mindenkori forgalmi értékének 17%-át kell megfizetni Illeték címén. Viszterhes vagyonátruházás­nak kell tekinteni az ingatlan tulajdonjogának adásvétellel, árveréssel, csere, vagy eltartási szerződéssel, elbirtoklással stb. való átruházását. Az örök­lés, illetőleg az ajándékozás ingyenes vagyonszerzésnek számít, amely után a vagyon­tárgy értékének, illetőleg a rokonság fokának megfelelően progresszív illetéket kell le­róni. Ugyancsak változatlan ma­radt az a szabály is, amely a vagyonátruházással járó oki­rati illetékek mértékét szabá­lyozza, így az illetékhivatal­hoz bemutatásra kerülő szer­ződésekre ez után is 30 fo­rint, a telekkönyvhöz beadott tulajdonjog-bekebelezési kére­lemre pedig az átruházásra kerülő ingatlan forgalmi érté­kének 0,5%-át kell illeték cí­mén bélyegben leróni. Dr. J. S. Tisztelt Szerkesztőség! En­gedjék meg. hogy bekapcso­lódjam abba a vitába, melyet az Önök lapja tárt olvasói elé, melynek címe: Egy bal­eseti jegyzőkönyv margójára. Ha visszafelé forgatjuk a történelem kerekét, nem ne­héz rájönni, hogy a mai szo­cialista társadalmat apáink és nagyapáink vívták ki. Ne­künk, az utókor emberének ezt a társadalmat kötelessé­günk védeni, ápolni, valamint virágzóbbá tenni. Ezért sen­kinek sem szabad megfeled­kezni arról, hogy a gyárak, és bármilyen létesítmény a dol­gozó nép nagy táboráé. A fe­gyelem, a rend vonatkozik az igazgatótól a segédmunkásig mindenkire. Nem tudom, hogy mi le­het az oka annak, hogy a művezető nem vette fel a bal­eseti jegyzőkönyvet, mert úgy gondolom, hogy ez kötelessé­ge lett volna a párt- és a szakszervezet nélkül is. Elítélem a művezető maga­tartását, mert a beteg dolgo­Panaszok és intézkedések i Igazgatói figyelmeztetésben részesült Mo-tanában számtalan visz szaélésről hall az ember, ami fölött a kedves vevő elnéz, csak azért, hogy ne vegyen haragot magára.. De ez az eset, amelyet most röviden leír, már sok, sőt túlzás. Január 12-én, pénteken dé­lután feleségem a helyi hús­boltba ment, hogy húst vásá­roljon a következő napi ebéd­hez. Amikor a húsboltba lé­pett, egy vásárló volt a bolt­ban. Feleségem meg akarta várni, hogy rá kerüljön a sor, de amikor belépett, rögtön rá is kérdezett a kiszolgáló, hogy mit parancsol ? Feleségem rosszat sejtve azt mondta, hogy szolgálja ki az előtte le­vő vevőt, hisz’ az jött hama­rabb. Szó szót követett, és a hentes a szó szoros értelmé­ben kizavarta feleségemet az üzletből. Ez azért is furcsa volt, mert a vevővel így bán­ni nem lehet, valamint na­gyon sértőnek is tartom. Ké­rem, intézkedjenek — írja le­velében L. András Rákóczi- bányateleprőL 4 közölt sorok csak kivona­tát adják annak a panaszos levélnek, amelyet olvasónk hozzánk eljuttatott, s ame­lyet szerkesztőségünk eredeti• oen küldött meg a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat személyzeti ve­zetőjének. Dr. Bartha Róbertné a ki­vizsgálás eredményéről az alábbiakat hozta tudomá­sunkra: „L. András panaszos levelét a helyszínen kivizsgáltam. A vevőt és gz eladót is meg­hallgattam. A panasz teljesen jogos volt, amiért a húsbolt vezetőjét »Igazgatói figyel­meztetésben* részesítettük. A súlyosabb büntetéstől azért tekintettünk el,, mert fiatal, kezdő szakemberről van szó, aki nemcsak a hibáját ismer­te el, de ígéretet tett arra is, hogy a vevőtől bocsánatot kér. Vállalatunk nevében L. Andrásnak köszönjük, hogy a hibát feltárta.” zöval fel akarta vétetni a munkát. Ügy gondolom, azt az orvos állapítja meg, hogy a dolgozó felveheti-e a mun­kát és nem a művezető, va­lamint szeretném megjegyez­ni azt is, hogy a beteg •’era- csak akkor beteg, mikor már a mentő viszi. Nem sokat kell az embernek gondolkodni azon. hogy a dolgozóval szem­ben miért járt így el a mű­vezető, hiszen ő úgy gondol­ja, hogy az ő személye szent és sérthetetlen, pedig ő is csak olyan dolgozó mint a többi, és ő is tévedhet. Re­mélem, eljön az idő. amikor az ember az igazságért nem üti meg a bokáját. Hogy mi lett volna a helyes eljárás? — azt minden dolgozó tudja, és nem hiszem, hogy csak a mű­vezető ne tudhatta volna, aki­nek a legjobban tudnia kell. Tisztelettel: Ladányi István, Salgótarján 4. Kotyházapuszta A csúszós, esős időjárás a balesetek forrása. Elég egy rossz fékezés, figyelmetlen gyorshajtás, máris készen van e, baj. Az elmúlt héten Ságújfaluban, a bisztró előtti ka­nyarban két teherautó okozott kisebb közlekedési balese­tet. Az egyik teherautó — csúszás következtében — távíró­oszlopnak is ütközött, mely tőből kitört és csak egy másik fához kötözve tudták ideiglenesen rendbe hozni — k — Az építők szíves figyelmébe í Lehet, hogy mcgíJLdunk? Kár, hogy ilyen sovány vagyok... Pénteken egész nap esett az eső. Csókáspusztán jártam, ahol igen nehéz volt kikerül­ni a sarat, de végül is sike­rült. Hazafelé menet eljutot­tam a feltételes buszmegál­lóig, ahová azzal a céllal men­tem, hogy Kishartyánba utaz­zam a Salgótarjánból 13.45 órakor induló autóbusszal. Időben ott voltam, az autó­busz sem késett, sem a balas­sagyarmati, sem a szécsényl járat. Pontos időben elsuhan­tak mellettem, erőteljes in­tegetésem ellenére. Azt hi­szem, más ugyanígy integetett volna. Nem azért lettem mér­ges, mert nem állt meg egyik sem, hanem azért, mert mindkét autóbusz olyan közel robogott el mellettem, hogy meg is lett az eredménye; fröcskölt, mintás lett a ruhám, de meg az arcom is. Mérgem hamar elmúlott. Amikor tisz­tálkodni kezdtem, messziről felbukkant egy újabb autó­busz. Végre ez az enyém — gondoltam. Sajnos, ez sem vett fel. Ez a reménykedés egy hosszú órán át folyt, hi­szen legalább hat munkás­busz húzott el mellettem, de integetésem hiábavaló volt. Üjból jött a balassagyarmati és a szécsényi járat, A szé- csényi meg is állt a megálló után, körülbelül 30 méterre. Odafutottam, hogy ezzel se hátráltassam a menetidőt, majd lihegve felléptem a buszra. A kalauz a követke­zőket mondta: — Maga, fiatal­ember ne bújjon el a megálló vasrúdja mögé, alig láttuk meg. — Kár, hogy ilyen so­vány vagyok — válaszoltam. Apropó! A többi busz is ezért hagyott itt? Balázs Gábor Kishartyán Tiszteit Szerkesztőség! 1972 augusztus 17-én költöztünk be Balassagyarmaton a Lenln- lakótelep 12. számú épületé­be. Lakásunk a IV. emeleten van. Fűteni nem tudunk, mert ha szeles az idő, a lakásban megmaradni nem lehet. Ugyanis a huzatszabályozó hiánya miatt a füst nem ki-, hanem a lakásba befelé áram­lik. Hiába szólok a kivitelező cég vezetőjének, ő nem in­tézkedik, pedig szeptember óta már lett volna rá ideje. Itt vagyok a tél közepén egy fűtetlen lakásban, egy három­éves és egy négyhónapos kis­babával. Ha én nem fűtök, akkor is visszavág a füst. At­tól félek, hogy éjszaka meg­fulladunk. Mi még csak el­vagyunk télikabátban, de ha a gyerekeket bent a lakásban felöltöztetem, ha kiviszem őket, mit adok rájuk? A pici jelenleg kórházban van, s addig haza sem tudom hozni, míg fűteni nem tudok, hisz’ a hidegben újra megfázna és visszakerülne a kórházba. Bárkinek szólok, a válási csak annyi: nem volt benne a költségvetésben. Kérdem én, ha a kéményt kifelejtik a költségvetésből, a kályhacsövet az ablakon ve­zetik ki? Sajnos, nemcsak én vagyok így. A harmadik emeleten is mind a két kis­gyermek 39,5 fokos házban fekszik, mert fűteni ők sem tudnak. Nem tudom, vállal-e felelősséget a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, ha éjjel megfulladunk! Kérem szíves támogatásu­kat a XII. jelű épület lakói nevében. Nánássy Lászlóné A szerk. megjegyzése: Az említett új lakásokban a lakók egészségi állapota valóbdn ve­szélyeztetett. Reméljük, a le­vél olvasása után felébred az illetékesek felelősségérzete, * helyrehozzák a mulasztást, hisz’ ezt várják beköltözésük óta a lakások tulajdonosai, bérlői is! Márciust írunk, t a szálak augusztusig, már több mint egy fél évre vezetnek vissza. Elismerést érdemelnek Nagyon szeretném, ha so­raim a lapban közlésre ke­rülnének, ugyanis annyi pa­nasz, probléma éri az építők és szakipari dolgozók munká­ját, hogy a pozitív munká­juk is megérdemel néhány sort — írja levelezőnk: Stenczl Sándomé Salgótarjánból. Itt fenn, a salgótarjáni Jó- zsef-platón most érkeztünk el a garanciális javításokhoz. Elképzelhető, hogy mennyi­re féltünk a felfordulástól amit a lakás festési és par­kettjavítási munkák okoznak így februárban, hidegben. Hát, bizony mondhatom, mái Miért drágább ? A mült év decemberében A salgótarjáni AFOR-kiren- Szorospatak lakóinak örömé- deltség válaszát kértük leve- re gazdagabbak lettünk egy lezőnk, illetve a szorospataki tehetőséggel. Legnagyobb örö- olvasóink által hozzánk inté- miinkre a nagybátonyi ÁFOR zett kérdésre; ahol megtud­Szorospatakon is felállított egy tűk, hogy Szorospatakon , . , , olajkiadót. Örömünk azonban nincs az AFOR-nak olajkiadó Lám, órabérben is lehet gyors jő előre a „hideg rázott" minket is. És aztán jött a kellemes meglepetés. Kirá­moltuk a lakást és délelőtt megérkeztek a festők. Nem akarok nagy szavakat hasz­nálni, de úgy nekiestek a munkának (és olyan szépen kifestették a lakást), hogy es­te hat órakor szinte el sem akartuk hinni, hogy már ké­szen van. A „két Pisti” — ahogy ők magukat nevezték, derekas és elismerő munkát végeztek. Pedig mai fiata­lok, és uram bocsá’ az egyi­küknek szép hosszú haja volt. Tehát, ne szidjuk a mai fia­talságot! Másnap reggel jöttek a parkettások, akik közül kü­lönösen a Göröcs bácsinak nevezett „szaki” dolgozott na­gyon ügyesen. Másnap estére a parketta is készen volt. Amint később megtudtuk, az ilyen garanciális munkák pedig nem tartoznak a „jól fizető” feladatok közé. mert csak órabérben számolják el. SOS! Elmerülünk a sárban! Tisztelt Szerkesztőség! Elnézést kérek, hogy ismét „okvetetlenke- dem”, de eddig a szerkesztőséghez írt le­veleimmel kapcsolatban nagyon-nagyon jő tapasztalataim vannak — írja levelében dr. Asztalos Judit körzeti orvos Mátraszelé- ről. Most segítségre lenne szükségünk, jő vol­na, ha a NÓGRÁD szólna az érdekünkben. Métraszelén vagyok körzeti orvos, ahol a rendelő új, elég modern, de egy kis eldu­gott utcában van. Ez nem mondható éppen a legszerencsésebb megoldásnak, de elvisel­hető. Á lakosság szempontjából semmi eset­re sem jó. De ezt Így oldották meg, tehát bele kell nyugodni. Sokkal nagyobb baj, hogy ez az utca a szó szoros értelmében járhatatlan. Gyalog sem lehet sár nélkül megközelíteni, s bizony erről megvan a betegek véleménye. A ren­delőhöz természetesen gépkocsival is el kell jutni, s hogy a sofőrök mit mondanak, ar­ról jobb nem beszélni. Nekem naponta leg­alább kétszer, néha többször végig kell men­nem rajta autóval (Bárnába is járok.) Hogy itt végigmenni kocsival milyen vezetői tel­jesítmény, azt csak az tudja, aki már jött rajta. Szombaton például az ügyeletes gép­kocsivezetővel bejöttünk, ö nagyon szelí­den csak azt mondta, hogy „többet nem tudnám rávenni, hogy ide jöjjön”. Ha fagy. a kocsi alját veri a felvágott, megfagyott „úttest”, ha enged az idő, tengelyig merül a kocsi a sárban. Nem hiszem, hogy ez egy rendelőhöz vezető útnál megengedhető. Évek óta tartó állapot ez. jó volna megoldást ta­lálni az út rendbehozatala érdekében! Ezt kérjük a mátraszcleíek hevében. nem sokáig tartott, csak ad- telepe, azt a Kisterenye és dig, amíg az olajszállítmány Vidéke Körzeti ÁFÉSZ létesí- meg nem érkezett. Amikor tette. Az ÁFÉSZ tájékoztatá- először mentünk olajat vásá- sa alapján megállapíthatjuk, rolni, a legnagyobb meglepe- hogy a 4/1972. (II. 15.) KPM tést okozta, hogy az 1,50 fo- számú rendelet értelmében rlntos tüzelőolajat 1,65 fo- jár el a szövetkezet, amikor rintért adják. Kérdésünkre, mint viszonteladó saját gép- hogy miért drágább az olaj kocsijával szállítja ki az ola- mint Nagybátonyban? — azt jat Kísterenyéről Szorospatak- a felvilágosítást kaptuk, hogy ra és kocsiról adja el, mivel és pontos, szép munkát vé­gezni! Nem utolsósorban sze­retném megdicsérni a nyilvá­nosság előtt a művezetőt. Bá­rány elvtársat, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok munkája közepette még arra is jutott ideje, hogy ennyire megkönnyítse. számunkra em­beri magatartásával a fenti munkálatokkal járó kellemet­a szállítási költségek drágít- ott tüzelőolaj tárolására, vagy ott^tűnt fel^és^ott volt*1 ahol tonybófgSzofoSakrJ fK töltőállomás felállítására al- valami probléma adódott. Kö­kéit szállítani az olajat. kalmas helyet nem találtak. A tej. a kenyér, az élelmi- Ezért a 15 filléres árkülön­szer, amit szintén gépkocsival bözet. A szövetkezet tehát a szállítanak, mégsem drágább, , , " , , , . ,... mint Nagybátonyban vagy Sósság érdekeit szem előtt másutt, miért pont az olaj- tartva, mint szolgáltatást, ve­vásárlót éri ilyen meglepetés? zette be a kis település fűtő­Több olajkályha-tulajdonos olajjal való ellátását, nevében: König József és I Bakos Jánosáé J NQ6SAD — 1973, március 1.g csütörtök 3 szünetünket elhárította, mond­ván, nekik ez a kötelességük, így köszönöm hát meg a nyilvánosság előtt a széppé varázsolt otthonunkat az Építőipari Ktsz ügyes dolgo­zóinak. További eredményes munkát kívánok mindannyi- uknak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom