Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

„ Természetes, hogy párttag tettem.,.” MOSOLYGÖS. mégis ko­moly. Rendkívül kulturált a magatartása, szerény, halk- szavú, mondatai szabatosak és átgondoltak. Ha a kocsijában ülnék nyugodtan ülnék mel­léje. Persze, ha lenne kocsija, ezt nem is kérdez .em tő­le. de bizonyára nincsen ko­csija. Hogyan lenne annak, aki néhány éve több mint öt­venezer forintot fizetett be OTP-öröklakásra ? Magában a havi törlesztőrészlét is több hatszáz forintnál. S olyan na­gyon jól nem keres a fiatal házaspár. A férj 2800 körül, a feleség, aki bolti eladó a pásztói szövetkezeti áruház­ban, úgy ezerötszáz forintot havonta. Ha ügyes-bajos dolgomban tanácsot kérnék tőle. nagyon komolyan venném a vélemé. nyét. Tartása van S bizalmat kelt az emberben. Ez az első be­nyomásom Nagv Józsefről, a pásztói szerszám- és készü­lékgyár fiatal normatechnoló­gusáról. Magas. kisportolt testalkatú, szabályos, kicsit hosszúkás arcú. láthatatlan ki­sugárzása: erő és nyugalom, (Persze, a’ért bizonyára neki Is vannak rossz napjai, indu­latos, nyugtalan percei, hiszen 5 is ember, a szó igazi értel­mében. ahogyan annyian má­sok, ha képességei egyben s másban az átlag fölé is eme­lik). ELETEROL olyan szűksza­vúan, tárgyilagosan beszél, mintha nem is saját magáról szólna. Salgótarjánban érett­ségizett a gépipari technikum­ban., Miért éppen ide jelent­kezett? — faggatom. — Ez volt az egyetlen középiskola a környéken, amely szakmát és érettségi bizonyítványt is adott — mondja. .Utána fél évig a Volán, akkor még AKÖV 2. számú Vállalatnál szerelő volt. Innen került a Mátravidéki Fémművekhez technológusnak. „Itt dobozok, tubusok készülnek, nagy szé­riában. Itt ismerkedtem meg a tömeggyártással.” A katonaság következett, tiszti iskola. A leszereléskor már alhadnagyi rangot viselt. Kilenc éve dolgozik a nász­tól szerszám- és készülék- gyárban. Vol technológus- az­tán normás, s most már hosz- szú évek óta a hivatalos be­osztása: normatechnológus. Hat éve kérte felvételét a pártba, két évvel később a gyári pártvezetőségbe is be­választották. Rátermettségére politikai érettségére és emberi jó tulajdonságaira a gyáron kívül is hamar fölfigyeltek Két évnél régebben a nagy­községi párt-végrehajtobizott- sag tagja. — Már a középiskolában KISZ-tag voltam — mondja. — Aztán később, itt, a gyár­ban KISZ-titkár. Természetes, hogy párt ag lettem... Nagy József harmincéves. Jól Ismeri a gyár életét- a pásztói emberek örömeit és gondjait. A munkahelyén szere tik és megbecsülik. -.Szerencsés” alkat, aki meg tudta teremteni az összhangot magánélete és mindennapi munkája, képes­sége állandó belső fejlődése és a reá bízott feladatok között. Szereti a munkáját, büszke négyéves kislányára- szeretne szépen, értelmesen élni, hogy saját boldogulását megtalálva mindig hasznára lehessen an­nak a közösségnek, amelyhez tartozik. ' ENNYI AZ életrajz. Nem sok, de nem is kevés, ami ed­dig történt. De az életének legszebb és legnehezebb feje­zetei talán még ezután követ­keznek. K. S. A fiatalok és a közélet A matematikus Dr Peák István matemati­kus, a pénzügyi és számviteli főiskola kihelyezett salgótar­jáni ipari tagozatának docen­se. A szegedi József Attila Tudományegyetemről, a Bo­lyai Intézet algebra és szám- elméleti. tanszékéről került Salgótarjánba. •— Nem idegenként jöttem, családi kapcsolatok kötnek a városhoz — mondja. — Szük­ségem van a hegyvidéki le­vegőre, a mozgásra a hegyek között. A város, amely sokat áldo­zott első főiskolájáért, szíve­sen fogadta, elsősorban az al­kotó tevékenység körülmé­nyeit igyekezett nyújtani dr. Peák Istvánnak, akit kényel­mes otthon is várt az Arany János utcában. Hajdan ezt Menház utcának hívták, az ut­ca Defut a végénél kezdődő hepehupás erdőbe. Bontják és építik a várost, hovatovább egy évtizede. könyvtárunk például idővel a város komoly tudományos könyvtára lehetne, bázisa azon értelmiségieknek, például mérnököknek, Közgazdászok­nak, tanároknak, akik tovább akarják képezni magukat Azzal, hogy - Salgótarjánba került, nem szakadtak meg dr. Peák István nemzetközi kapcsolatai sem Kéi matema­tikai folyóiratnak is referál, az amerikai Mathematical Reviews-nak s a német Zent­ralblatt für Mathematik-nak Előbbi például a világ összes matematikai cikkeit foglalja össze rendszeresen és kime­rítően. Dr. Peák István ké­szül az ENSZ által szeptem­berben Csehszlovákiában, a Magas-Tátrában szervezendő nemzetközi szimpozionra, ahol előadást' tart a számítástechni­ka matematikai megalapozá­sáról A Szegeden tartandó automataelméleti nemzetközi konferencián ugyancsak részt veszi kérésén tette le még Szege­den. Kandidátusi értekezése elkészült, most gépelik. Címe: Automaták és félcsoportok. Időben készült el, Khang no­vemberig tartózkodik hazánk­ban. Minden remény megvan arra, hogy a matematikai tu­dományok kandidátusaként tér majd haza a hanoi egye­temre. — Mi otthon, Vietnamban zöld teát iszunk — jegyzi meg, kavargatva a feketeká­vét. Most már szívesen feke- tézik. 1969-tőí él hazánkban. Salgótarjánban fél éve. — A legtöbb időmet disz- szertációm készítésével töltöm — mondja. — Itt csend van, s ez jó lehetőség a tanulásra. A matematikusnak nem kell laboratórium, s itt a szakiro­dalom rendelkezésre áll. Dr. Peák István jóvoltából, aki- neK nagvon-nagyon sokat kö­szönhetek. — Nekem tetszik, ahogy „bemennek” a hegyek közé ezek a tízemeletes kis „fel­hőkarcolók”. Tetszik az épít­kezésekben az összhangra va­ló törekvés. A város társa­dalmából, a szellemi foglalko­zásúak közül, részben családi kapcsolatok révén is, ma még inkább csak a pedagógusokat ismerem. Az ismeretségi kör azonban a későbbiekben min­den bizonnyal bővül közgaz dászokkal, műszaki értelmisé­giekkel és másokkal. Dr. Peák István kislánya még általános iskolás. Az Akadémia aspiráns ve- — Szereti a' matematikát? zetésével bízta meg dr. Peák — Megtanulja — mondja a Istvánt. Aspiránsa Nguyen matematikus, aki szívesen 3uy Khang, a Vietnami _ De- gyűjt régiségeket, könyveket, mokratikus Köztársaságból, a metszeteket egyaránt. A leg- hanoi egyetemről jött, ott volt régibb kincse egy 400 éves tanársegéd. A kandidátusi fo- fóliáns, fametszetekkel, kozat elnyeréséért érkezett Magyarországra. Vizsgáit si- Tóth Elemér „Ifjúmunkásnapok" ' 'A KISZ Nőgrád megyei bi­zottságának ez évi legfonto­sabb feladatai között szere­pel az ifjúság körében vég­zett eszmei-politikai munka Sovábbfejlesztése. A fiatalok a napirenden le- *6 politikai, társadalmi kér­dések megismerésén túl. ak­tív, cselekvő részessé kell, hogy váljanak az ország előtt álló feladatok megvalósításá­nak. Ez szerteágazó, sokolda­lú és türelmes munkát kíván a KISZ-szervezetek aktivis­táitól, mert a politikai nevelés színtere az alapszervezet, ahöl a legkülönbözőbb, érdek­lődésű és korú fiatalok’ tömö­rülnek. A politikai nevelés szoro­san kapcsolódik a közéletre történő felkészítéshez. Az utóbbi években nőtt a külön­féle szervekbe választott fia­talok aránya, s ez továbbra is napirenden szereplő feladat. Számtalan lehetőség kínálko­zik arra. hogy a fiatalok meg­tanuljanak politizálni. Olyan lehetőségek ezek, melyeket csak ki kell használni. A me­gye KISZ alapszervezetei év­ről évre oktatási köröket szer­veznek, ahol megismerik a gazdasági építőmunka ered­ményeit, a közös, előttünk álló feladatokat, de „teríték­re” kerülnek olyan dolgok is, amelyek sértik az ifjúság igazságérzetét, mint a szocia­lista embertől idegen meg­nyilvánulások, a harácsolás, az egoizmus. A szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibonta­kozása igényli, hogy a fia­talok aktívan bekapcsolódja­nak a politikai közéletbe erő­sítve bennük a közösségi szel­lemet. a másokért való tenni- akarást. Az MSZMP Központi Bi­zottsága ifjúságpolitikai hatá­rozatának legfontosabb célja a fiatalok felkészítése a jövő feladataira. Ennek érdekében olyan tennivalók állnak a KISZ-szervezetek előtt, mint a dolgozó fiatalok között a továbbtanulással kapcsolatos agitáció, a szervezet tagjai­nak komrpunistává ^nevelése, a fiatal munkások.' szakem­berek érdekeinek védelme, hogy minden fiatal tudásá­nak és felkészültségének meg­felelő anyagi és erkölcsi elis­merésben részesüljön. Az if- túságpolitikai határozat hosz- szabb távra szabta meg a tennivalókat, de ez nem je­lentheti azt, hogy a legége­tőbb problémákat. melyek megoldása ma lehetséges, csak holnap, vagy holnapután tűzzék napirendre. Az ifjúság ügyeivel való foglalkozás nemcsak a KISZ feladata, az egész társadalom felelős a velük való törődé­sért. Ennek jelei biztatóak. Az állami, társadalmi, gazda­sági vezetők egyre inkább számítanak a KÍSZ-korosztá- lyúak segítségére. Az ifjúság érdekeinek ér­vényesülése azonban nem a megválasztott tisztségviselők arányán múlik, hanem az eredmények függvénye. Ezért is fontos, hogy a KlSZ-alap- szervezetek vezetői készítsék fel azokat a fiatalokat, akik megbízatást kaptak képviselni az ifjúság érdekeit, s ne fe­ledkezzenek meg a beszámol­tatásról sem, fgy a többi fia­tal érdeklődése még jobban a közügyek felé irányul. Nagyszerű lehetőség erre az Idei tanácstagi választás. Űjabb. arra érdemes, politi­kailag felkészült fiúk és lá­nyok részére válik lehetővé, hogy a tanács testületéiben kifejtett tevékenységgel kép­viselhessék az ifjúság ügyét. A KISZ-alapszervezetek po­litikai jellegének hatékonysá­ga azon mérhető, mennyire tudja befolyásolni, megnyerni az újabb korosztályokat, mi­képp tudja mozgósítani a fia­talok rétegeit a közös felada­tok megvalósítására. Olyan fiatalokat kell nevelni, akik Ismerik és hirdetni tudják a párt eszméit, társaik bizalmát élvezve, nap mint nap bizony­ságot tesznek arról, hogy mél­tóan képviselik és védik az Ifjúság érdekeit. képesek energiájukat alkotó módon a közösség szolgálatába állítani. A politikai oktatások tüzes vitái, egymás szavaiba vágó hozzászólásai nagymértékben járulnak ehhez hozzá. Szabó Gynla Munkájáról: — Automaták algebrai el­méletével foglalkozom, algeb- rista vagyok. Kandidátusi disszertációmat 1966. elején védtem meg Kíjevben, az Uk­rán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében, az­óta is ez kutatási területem. Az automaták algebrai el­méletéről könyvet is írt Gé- cseg Ferenccel közösen, amely 1972-ben jelent meg Buda­pesten, az Akadémiai Kiadó gondozásában angol nyelven „Algebraic Theory of Auto­mata” címmel. A könyv az Akadémia egyik új sorozatá­nak második köteteként látott napvilágot. A sorozat a ma­gyar matematika eredményeit igyekszik, rendszeresen közöl­ni. Dr. Peák István e kutatási területtel foglalkozik Salgó­tarjánban Is. Publikációs tevé­kenységét szintén folytatja. Eddig tíz dolgozata látott nap­világot idegen nyelven, most is dolgozik egy tanulmányon. Kutatásához a főiskola nyu­godt körülményeket nyújt — Tanítani is szeretek, szí­vesen dolgozom Salgótarján­ban, jól érzem magamat. Ed­digi elméleti munkámat gya­korlati irányba is kiterjeszt­hetem. őszintén örülnék, ha a város visszakapná azt a fő­iskolai tagozattól, amit léte­sítésébe fektetett. Ehhez az kell, hogy a főiskola szellemi kisugárzóvá váljon. Az itteni A mátraverebélyi általános Iskolások is szívesen szeretnek színpadon játszani. Csvkly László tanár irányításával most egy Petőfi életit bemuta ó színjátékot ismernek meg. Rendezőjük megígérte nekik, hogy a szomszédos falvakban Is bemutatják majd játékukat, ha szépen sikerül az otthoni premier. Kiosztották a szereket lezajlottak*az első olvasó- próbák, most sajátítják el a színpadi mozgást, nemsokára már felgördülhet az első előadás függönye — kulcsár — ­Az idén első ízben- a to­vábbiakban pedig minden esztendőben megrendezik az ,,ifjúmunkásnapok”-at — ha­tározta el a KISZ központi bi­zottságának ifjúmunkástaná­csa. A rendezvénysorozatot fel­használják majd a munkásha­gyományok folytatására, a fi* atalok szakmai eredményeinek bemutatására, politikai és szakmai versenyek, vetélke­dők lebonyolítására, a kezdő munkavállaló fiatalok fóru­mainak megtartására. Az if­júmunkásnapok programjai segítik a munkásfiatalság po­litikai műveltségének elmélyí« lését- országos és helyi kiállí­tásokkal dokumentálják szak­mai jártasságukat, bemutatják találmányaikat, újításaikat, s a bányász-, a melegüzemi, az építőipari és a számítástechni­kai ágazatokban országos szak. mai versenyeket szerveznek. Hat művészeti ágban tarta­nak majd országos vetélkedő­ket, szemléket: számítanak az Irodalmi színpadok és színját­szó csoportok, a zenészek, a vers. és prózamondók, a fotó- zók és fiimezők, a képző- és íparművészettel foglalkozók, valamint a folkloristák bemu­tatóira is. Adócsaló kisiparosok Mindhárman nagy értékű ingatlannal, tízezer forint kö­rüli havi jövedelemmel, ket­ten közülük pedig személy- gépkocsival rendelkeznek. Mindezt azonban keveselték. tiszta jövedelmük egy részét eltitkolták a hatóságok elől, s így még húsz-harmincezer forinttal többet vághattak zsebre. A csalásra fény de­rült, és természetesen pót­adót vetnek majd ki rájuk. Bírságot is kell fizetnük, és ezen felül a Balassagyarma­ti Járásbíróság felelősségre vonta őket adócsalás bűntet­tének elkövetéséért íme az ítéletek, egy csokorba szedve: Szabó Béla kőműves kis­iparos. Az 1970. évben cse­kély 1 300 000 forint körüli bevételre tett szert. Ha eb­ből levonjuk a kiadásait, ke­reken 171119 forint marad. Könyvelésében azonban nem ez volt a mérleg. Olyan té­teleket vezetett át az üzleti könyvön, amelyeket kiadás­ként nem volt joga elszá­molni. például napidíjakat. A könyvelője munkadíját két­szer is feltüntette, egyes ki­adásként nyilvántartott ösz- szegek mellett pedig nem volt semmiféle bizonylat. Jö­vedelmi adóját és a község­fejlesztési hozzájárulás ösz- szegét a hamis adóbevallás alapján állapították meg, így összesen 13 591 forinttal ká­rosította meg az állandót. Pénzbüntetésre ítélték, amelynek összege kereken 15 000 forint. Jelentős vagyo­na van, most mégis részlet- fizetési engedélyt kér a bíró­ságtól. Igaz, hogy valóban nem kevés ez az összeg, ké­relmét azonban azzal indo­kolja, hogy a tavalyi éve na­gyon gyenge volt. „Csak” négy—ötezer forintot kere­sett havonta. Lengyel Ottó festő és má­zoló kisiparos. Sorozatosan nem vezette be a magánsze­mélyek részére végzett mun­káit a pénztárkönyvbe. fia tisztességesen vezeti a köny­vet, összesen 29 164 forinttal többet kellett volna befizetnie az államkasszába. A pénz- büntetés összege az ő eseté­ben sem mondható csekély­nek: 20 ezer forint. ★ Lazsán János műszerész sokáig egyáltalán nem veze­tett pénztárkönyvet, majd amikor mégis megnyitotta,, rendszertelenül vezette. Vé­dekezését, amely szerint csak hanyag volt, a bíróság nem fogadta el: „...mert ha a könyvvezetésre kötelezett kisiparos, kiskereskedő rend- szertelenül vezeti a pénztár- könyvet, és abból túlnyomó- részt csak a bevételeit »fe­lejti el« bevezetni, míg ki.., adásait rögzíti, egyértelműen csak szándékosságra lehet következtetni”. Hanyagsága csaknem harmincezer forint többlethasznot jelentett neki. A bírósági ítélet húszezer forint megfizetésére kötelez­te. Lazsán Jánosnak tisztes­ségesen bevallott jövedelme után is maradna annyi pén­ze, amennyinek sokan örül­nének, de ő lemond erről, nem kíván kisiparosként mű­ködni a jövőben. Talán attól fél, hogy ezután sem tudna ellenállni a kísértésnek. Ha így van, igazat kell adnunk ' neki: az adócsalás valóban nem kifizetődő „üzlet”. Sz. K. 5 WÓGRAD ~ 1973, március »asármap

Next

/
Oldalképek
Tartalom