Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Huszonöt éves a felnőttoktatás > Nehéz örökséget hoztunk magunkkal — sok más­sal együtt — a múltból. Több százezer ember hiányos iskolai végzettséggel, sokan analfabétaként lépték át azt a történelmi küszöböt, amelyet számunkra a felszabadu­lás jelentett. De már az első esztendőkben teljesen egy­értelművé vált, hogy tanulnunk kell, hogy befogadhas­suk és alkalmazni tudjuk mindazt az újat, amely az or­szág építéséhez nélkülözhetetlen. Éppen most 25 eszten­deje — március 5-én — állami határozat született a fel­nőttoktatás megszervezésére, továbbképzésére. S attól kezdve ezrek ültek esténként az iskolapadokban, pótol­ták azt, amit legtöbbször saját hibájukon kívül mulasz­tottak el. Elnehezült kezekkel fogták a tollat, írták a házi feladatokat, oldották meg a matematikai példákat. A legtöbben az általános iskola utolsó két osztályát pótolták, bár igen sok helyen a négy felsó osztályt is megszervezték, mert különösen vidéken az első néhány osztály elvégzése után munkába állították a gyereket. A háború előtti években hazánkban 900 ezer Írástudatlant tartottak nyilván. Ez világosan mutatja, hogy milyen hatalmas történelmi feladatra vállalkoztak a felnőttok­tatás szervezői és azok a tanárok, akik a nappali mun­kájuk után este újra kezdték az oktatást A felnőttoktatás i^agy missziót töltött be, de illúzió lenne azt hinni, hogy két és fél évtized %latt teljesen sikerült felszámolni egy egész történelmi múlt kultu­rális bűnét Sokan voltak, akik szégyeitek iskolába jár­ni. Mások úgy vélték, „ha eddig jó volt ezután ts jő lesz”. De még az ilyen visszahúzó erő ellenére is óriási eredmények születtek. A háború előtt 900 ezer volt az analfabéták száma, 1970-re ez már 187 ezerre csökkent Viszont ez a szám még mindig azt mutatja, hogy a munkát nem fejeztük be. A dolgozók általános iskolái­ban a legnagyobb érdeklődés az 1983/64-es tanévben volt, akkor az esti tagozaton 100 ezren tanultak. 1971- ben 17 365-en iratkoztak be ilyen iskolákba. Az érdek­lődés is csappant de a szükséglet is kisebbé vált. A negyedszázados évforduló új feladatokat korszerűsítési tennivalókat állít az oktatás Irányítói elé. Az est! és a levelező tagozatokon tanulók aránya részben eltolódott a felsőfokú intézmények felé, az el­múlt 25 év alatt összesen 78 ezren szereztek diplomát főiskolákon és egyetemek esti és levelező tagozatain. De egy legutóbbi összesítés alapján — az adat 1972-es — még mindig másfél millióan nem fejezték be az általá­nos Iskola utolsó két osztályát Tavaly Ősszel minden megyében vizsgálták a felnőttoktatás helyzetét és az általános tapasztalatok értékelése alapján született az a miniszteri utasítás, amely ez év január 1-től lépett ér­vénybe. Eszerint a művelődésügyi miniszter és az érin­tett szaktárcák miniszterei a továbbképzés alapfeltételé­nek tekintik az általános iskolai Ismeretek elsajátítását és ezért rövidített tanfolyamok szervezését tették lehető­vé. Ehhez különleges óratervet és tantervet dolgoztak ki, sőt több helyen, például Szekszárdon a Babits Mihály Kultúrotthonban vagy több fővárosi szakszervezeti mű­velődési házban vizsgákra előkészítő tanfolyamokat In­dítottak. Elsősorban magának a tanulni vágyő felnőttnek ér­deke ismereteinek gyarapítása, mert szakmájában is így tud előrelépni, fejlődni. Közös érdekünk, hogy mű­veltebbek, szakképzettebbek legyünk. L. V. Asztal mellett: a mezőgazdaságról Politikaija», gazdaságilag tovább fejlődtek a termelőszövetkezetek At elmúlt évi mezőgazdasági másikát ér­tékelő termelőszövetkezeti zársz Imádó köz­gyűlések sikeresen befejeződtek a megyé­ben. A tsz-mozgalomnak ez a számvetése sokirányú tapasztalattal gazdagította mind a termelő-, mind az irányító munkát. Erről az időszerű témáról beszélgetett Lipták Sándor elvtárssal, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezetőjével, Heren- csényl József elvtárssal, a megyei tanács el­nökhelyettesével lapunk munkatársa, Bobál Gyula, Kórdén Upiáfc Bán- dorhox: A zárszámadó közgyűléseket megelő­zőleg mdr U7S. novem­berében a megyei párt- végrebájtóbízottság állást foglalt a köz­gyűlések sokirányú, gondos előkészítésében Az állásfoglalás vonat­kozott a politikai és gazdasági szervekre egyaránt. Hogyan (téli meg. velőire váltották-e az Illetékesek a vb ál­lásfoglalását; VÄLASZ: Sikeresnek ítélem a párt-vb állásfoglalásának végrehajtását. A közgyűlések politikai és gazdasági előké­szítését időben megkezdték. A múlt év derekán megbeszélé­seket folytattunk a járási párt-, állami, pénzügyi és más illetékes szervek vezetőivel a tsz-ek gazdálkodási, pénzügyi, számviteli fegyelmének meg­erősítéséről. Ezt megelőzően a mezőgazdaságban dolgozó let erőteljesebben tolódott el a termeléscentrikussást felé. Ez abból is következett, hogy már a téli politikai oktatások alkalmával a tagok széles rétegét tájékoztatták a leg­bensőbb eredményekről és gondokról. A zárszámadások politikai előkészítése során a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek megvitatták az 1972. évi gazdálkodásának gondjait, eredményeit. Ez biztosította a kommunisták és a tagság he­lyes orientációját:, a reáli­sabb értékítélet kialakítását. Végeredményben az egész fa­lu megismerte a tsz munká­ját. a tagok és a vezetők vé­leményét. Mindezek jól szol­gálták a tsz-demokrácia kitel­jesedését. Kérdés Hrarencgényi Jóméthez: Hogyan ér- 'tékeli a termelőszövet­kezetek elmúlt évi gaz­dálkodását; egy fele megtalálta a kiutat, ebben az évben tizenegy tsz szanálására került sor. Alap­vetően nem ítélhetjük meg pesszimistán a helyzetet, hi­szen a földrajzi környezetünk­ből és tőkeszegénységünkből fakadó nehézségeink közis­mertek. Meg kell azonban em„ líteni- hogy több tsz-ben a nagy számban vettek ezeken szubjektív okok is újra terme- részt. A tagoknak a közgyűlé- íődtek, a vezetés a jelentős sen való részvételi aránya állami támogatás és központi 90—95 százalékos volt Egyes segítség ellenére sem találta tsz-ekben elérte a száz száza- meg a megoldást a jó gaz- iékot is. A vezetőségek beszá- dálkodásra. mólói több?' ’ükben a reali­tásnak megfelelően feltárták a valóságos helyzetet. Tartal­masabbak, egységesebbek, elemzőek voltak. Tükrözték a tagság kollektiv véleményét, lehetőségek A zárszámadő közgyűlése­ken nem domborodott ki kel­lőképpen— ez gondot jelent — a társulásokban rejlő, nagy kihasználása. I Néhány helyen azonban elem­zőbben, nyíltabban, konkré­tabban és sok esetben elisme­rően is kellett volna szólni a kisebb-nagyobb munkáskol­lektívák. szocialista brigádok, munkacsapatok és tagok, al­kalmazottak munkájáról. Említést kell tenni az ered­ménytelenül gazdálkodó tsz-ek politikai légköréről. A vesz­Igaz, a társulások jelenleg nem nyújtanak minden terü­leten biztató képet. Ez azon­ban nem a társulás helytelen­ségét jelenti, hanem a kezdeti nehézséget, amely legtöbb esetben abból keletkezik, hogy viszonylag újszerű ez a mun­ka a tsz-ek számára. Erről még sokat kell a későbbiek teség ellenére a hangulat során beszélgetni« de még nyugodt. bizakodó, jó volt. többet tenni értük. Ezt elősegítette a megfelelő politikai előkészítés mellett ■ Kérd«« UpUk Sándor­,,, az is, hogy a megyei tanács ■ hős: Miben látja a tér vAi,ASZ: Minden iermé- időben és gyorsan segített. A ■ meiőszövetkezeti öze­„tőiéiről mp«,« szetl. ,és közgazdasági nehéz- hitel- és fizetőképtelenné vált H me* további ewreiépé­Uak«ván1 tórvTalLnkíTevan' sege*nk ell®ne,re mezőgazdasá- termelőszövetkezeteknek időben f »ének lehetőségét; Kör­ezekről» kérdéseké Ezek g“nfk esztendőt és megfelelő nagyságrendben I vonalaz» az i»w. évi sokat hitettek az egysége^ , ,,Emelkedett a »“**■ - óvadék letételével - hely- I legrondább szeműélet és* gyakorlat ^eiékeiH?é?e-« Előzetes reállította hitelképesésgéí, S tat, ®?bb i i*“»“®*** ** «yakonat adatok szerint négyöt szaza- biztosította a zavartalan kialakításában. Kedvezően lékkal. Megvalósulóban van a sSnvíw feltételeit » veszte- VÁLASZ: Az 1973. évi, * é^eZLeÍz^lk^fáfbanaa tzö^et* "egyed,lk ötéy,es érvünk egyik séges szövetkezetek' folyama- megye és a mezőgazdaság, va- évi gazdálkodásban, a “övét- alapvető célkitűzésé. mely totón tudták az (esedékes lamlnt élelmiszer-gazdaság fel­fóZetíiís ?£UtlkTó éSitR ágÍ szer,nt * növénytermelés egy- munkadíjakat kifizetni. Ily adatairól e hónap 10-én me- ^ ^árt- í® Jobba.n kiszolgálja az állat- módon a tagok nem érezték gyei kommunistaaktíva-érte- elokészitési munkában a párt tenyésztést, különösen a túlságosan a veszteség követ- kezíeten szót akarunk válta • alapszervezetek mellett részt szarvasmarha-tenyésztés el- kezményeit. A behatárolt bér- ni a mezőgazdaságban dolge vett a tanács, s mozgósította gődleges szükségleteit tömeg a tsz-ek többségében zó és azt irányító, segítő szer­a legjobb szakembereit. Segi a fejlődés új vonása, hogy elegendő volt a százszázaié- vek Politikai és gazdasági ver a költségekkel takarékosab- kos munkadíjak fizetésére. Az zetőivel. Ezen a tanácskozó­ban gazdálkodtak üzemeink. a tapasztalatunk, hogy né- s°n körvonalazzuk a íeladato­Kedvezőbben alakult az élő- hány helyen az állam gon- kát is. Erről most itt azt és hottmunka aránya. Csők- doskodását a tagok anyagi mondhatom, hogy a közgyűlé» tettek a termelőszövetkezetek területi szövetségei, a pénzin­tézetek, amelyek a mérlegké­szítéshez adtak szaktanácso­kat Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy jó politikai han­gulatban, elfogadható mérle­gekkel került sor a zárszám­adás napjára. A tagok felszólalásaiban eléggé leszűkült az egyéni, személyes kérdések hangozta­tása. helyette a legtöbb he­lyen ésszerű, okos. a közös gazdaságot érintő észrevétele­ket. javaslatokat tettek nagy felelősségtudattal. Ez is egy­értelműen bizonyltja a terme­lőszövetkezeti tagság politikai, erkölcsi tudatának fejlődését. Tapasztalhattuk, hogy a Jöve­delemcentrikus — a lehető legtöbbet kiosztani — szemlé­kent a dolgozók, ezzel együtt érdektelensége kíséri, és munkanapok száma is, amelyet korszerűbb eszközök­kel jórészt ellensúlyoztak a termelés során. A növénytermelés szerkeze­te az egyszerűsödés Irányába munkájukkal sem fejezik ki eléggé a közös gazdaságuk helyzetéért való aggódást Amellett, hogy a tsz-Vezetés- nek növekedett a felelősség­haladt Az állattenyésztésre j, előfordult hoev viszont az a jellemző, hogy érzete’ 02 * eIöfordult- hogy seken is olyan pozitív politi­kai erők. tendenciák erősöd­tek meg, amelyekre a további fejlődés érdekében számítani lehet A pártalapszervezetek politikailag nagy segítséget nyújtanak a gazdálkodás eredményességéhez. Javult a tsz-ek testületi tevékenysége. Fokozódott a belső ellenőrzés. Ezzel összefüggésben a törvé­szakosodik, és az iparszerű az üzem. és munkaszervezés termelést biztosító rendszer korszerűsítésének kérdése a mellett a természeti - adottsá- tagokat jobban, foglalkoztatta, nyesség betartása minden ed­gainknak megfelelően fejlő- , t egves fcZ „vezetőket Ez a di§inél kedvezőbb, dlk az állomány. Évek ”an\ egyes tsz vezetőket, ez a óta az elmúlt esztendőben ta- ^gok felszólalásából is vilago. pasztalhattuk. hogy nem csők- san kicsendült, ggafeony Ernő öntőmunkás, aSai, jani Kohászati üzemek dolgozója Kulcsár felv. kent. hanem két-három száza­lékkal nőtjt a szarvasmarha Összlétszáma. A tejtermelés nem emelkedett, nem is csök­kent» hanem szinten maradt. A termelés bővítésének mér­céje egyre inkább a gazdasá­gosság. Figyelemreméltó a növénytermesztés eredményei­nek alakulása. Kukoricából rekordtermést. 38,4 mázsái ta­karítottak be tsz-eink hektá­ronként. Kedvezően alakult a cukorrépa 333,8 mázsás hek­táronkénti hozama. Kisebb mértékű az előrelépés a ta- karmánytennesztés területén. Kenyérgabonából is az elő­irányzatnak megfelelő meny- nyiség termett, amit sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt nem takarítottak be üzemeink. Emiatt az évi árbevétel mint­egy negyvenmillió forinttal lett kevesebb. Jónak ítéljük meg azt. hogy a részesedési alap tömege két-három százalékkal alatta van a múlt évinek. Emellett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme egy dolgozóra ve­I Kérdés Herencsényi Jó­zsefhez: Az eredmények mellett milyen gondok kerülnek felszínre a közgyűlések során; Az előttünk álló feladatok egyik fontos részét képezi az 1973. évi gazdasági tervek gondos előkészítése, közgyűlé­seken való megtárgyalása és törvényre emelése. Különös figyelmet kell fordítani a szarVasmarhaprogramból adó­dó lehetőségek kihasználására. Fontos feladat a fejlesztések helyes sorrendiséginek meg­állapítása. Az induló társulá­sokat éves tervükbe az érdé­títve hét-nyolc százalékkal ... ., , , ... emelkedett. Az alkalmazottak etlen saját erőforrások mérte bére 28 ezer 900 forintról 33 k?- Ilye" meggondolások alap­ezer forintra nőtt. Mindez lán f tsz-ek saját ma­összefügg azzal a körülmény- ?Hkat. kizárják egy nagyobb nyel, hogy a dolgozó tagok í”amJ támogatás lehetőségé- számának 1850 fővel, az al­VÁLASZ: A szövetkezeti bruttó jövedelem 591 millió forintról 517 millió forintra csökkent. A költségek csökke­nését, a bevételek relativ csők- kelt tsz-ek építsék be. kenése követte, ami oda ve­zetett, hogy az üzemi ered- Alapvető célnak te1 ' tjük a mény kevesebb a vártnál. Így meglevő szakosított telepek felhalmozásra mintegy 24,6 torgóeszközgondjainak meg- millió forinttal fordíthatnak oldását, a kihasználatlan férő- kevesebbet, ami lényeges vál- helyek feltöltését, a korszert; tozást jelent a fogyasztásfel- termelést elősegítő rekonstruk- halmo-ás arányának alakú- dós beruházások megoldását, lásában. Ez a mutató első íz- A gazdálkodás erieményessé- ben 83—17 százalékban arány- Bét célzó feladatok valóra vál- lik egymáshoz. Ez\ minden- tása a tsz-tagság anyagi érdé­képpen új tartalmat jelent, keit szolgálja, amelynek meg hiszen a fejlesztések és a sze- kell felelnie a népgazdaság ér- mélyes jövedelmeknek ilyen dekeinek is. Az a helyes tö­megváltozott aránya oda rekvés, ha a gazdálkodás vezethet, hogy a iegszüksége- színvonala erősíti a tagság sebb beruházásokat sem esz- anyagi pozícióit, nő a felelős­közölhetik kedvezőtlen adott- ségtudat és az érdekekben ságű tsz-eink, hiszen csökken még szorosabbá válik az össz- a tartalékoláshoz nélkülözhe- hang. A vezetési.és szakmai bői. kalmazottak létszámának 700 fővel való csökkenése nem okozott megtorpanást. Kérd«« Upták Sándor­hoz: Hogyan Ítéli mcR a zárszámadó közgyűlé­sek politikai hangula­tát, légkörét; VÁLASZ: A közgyűlések nyugodt politikai légkörben zajlottak le megfelelően elő­készítve. A tagok szívesen és I A differenciálódás tovább tart a termelés színvonalában, amely a szakmai színvonal alakulásával is összefügg. Na­gyobb szóródás van ugyanis a hozamokban, mint a termelési adottságokban. Annak ellenére, hogv a veszteséges tsz-eknek mint- sokkal. színvonal további javítása, az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése még mindig jelen­tős üzemi tartalék. Elengedhetetlenül fontos mindezek megvalósítása ér­dekében a termel őszövotk zetl pártszervezeteknek a gazdasá­got irányító és ellenőrző mun­káját javítani, következete­sebbnek. célratörőbbnek lenni a gazdálkodás, a fegyelem erősíté-ében. Termelőszövet­kezeteinken a sor, hogy élje­nek ezekkel a belső erőforrá­| MÓGRAP - 1973. márdug 4.0 vasárnap «S i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom