Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

Szülőknek, nevelőknek — nevelésről Az iskolaotthonos osztályok A NÖGRÄD megyei Tanács művelődésügyi osztálya to­vábbképzési kabinetjének szervezésében fontos megbe­szélésre, tapasztalatcserére kerül sor április elején Sal­gótarjánban, az iskolaottho­nos osztályok szervezésével kapcsolatban. Országos vonatkozásban — a Művelődésügyi Minisztéri­um kezdeményezésére — ki­lenc évvel ezelőtt elkezdő­dött egy fontos pedagógiai kísérlet, amely az egész na­pos iskola hazai modelljének kialakítása érdekében törté­nik. A megyei művelődésügyi osztály az 1968/69-es tanévtől folyamatosan szervezte Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton az iskolaotthonos osz­tályokat. Ez a pedagógiai kí­sérlet azért jelentős, mert or­szágos vonatkozásban is az első megyék között vagyunk, ahol a hagyományos iskola­szervezettől eltérő módsze­rekkel dolgoznak a nevelők szép és kiemelkedő eredmé­nyekkel. Az április elejére összehí­vott értekezleten összegezik és értékelik az iskolaotthonos osztályok pedagógiai eredmé­nyeit. Venesz Ernőné, a to­vábbképzési kabinet felügye­lője az iskolaotthonokról tart előadást, aminek a kereté­ben bemutatja, hogy iskola- rendszerünkben ez az új komplex oktatási-nevelési le­hetőség a műveltségbeli hát­rányok leküzdésében is mi­lyen jelentős szerepet tölt be. Ennek ismertetésére — töb­bek között — azért is szük­ség van, mert az anyagi lehe­tőségek növekedésével kell számolni az 1972. júniusi párthatározat alapján az el­következő években. A szak­emberektől ez a lehetőség megköveteli, hogy megfelelő tapasztalattal, elméleti és gya­korlati ismerettel rendelkez­zenek és törekedjenek arra, hogy a műveltségbe!! hátrá­nyok leküzdésére, a tanulók felkészültségének nivellálásá- ra hathatós intézkedéseket te­gyenek a tanügyi hatóságok. Az értekezlet jelentőségét az is növeli, hogy az iskola- otthonok rendszeréről, annak pedagógiai tapasztalatairól még nem áll rendelkezésre megfelelő szakirodalom, így az érdekelt nevelők, nevelő- testületek megismerik az eredményeket segítő elvi és gyakorlati állásfoglalásokat. Az iskolaotthon szervezésé­ben, a kísérletezésben jelen­tős szerepet vállalt Salgótar­jánban a Gagarin és a Május 1. üti iskola, de elismerésre méltóan dolgoznak Balassa­gyarmaton is az iskolák. Me­gyénkben hat iskola, kilenc osztállyal dolgozik iskolaott­honos rendszerrel. AZ EGESZ napra kiterje­dő egységes nevelési eljárás­ban több lehetőség nyílik a tanulás-tanítás és nevelés komplex szervezésére. Ezért megyénkben is szélesebb kör­ben kívánjuk megszervezni az iskolaotthonos osztályokat. Ennek érdekében az értekez­letre meghívják az alsó tago­zatos szakfelügyelők és az általános tanulmányi felügye­lők mellett az érdekelt neve­lőket és iskolaigazgatókat is. Gerlei Andorné napköziottho­nos felügyelő az iskolaottho­nos osztályok oktató- és ne­velőmunkájáról tart nagy érdeklődésre számot tartó elő­adást. Részletesen foglalkoz­nak az Országos Pedagógiai Intézet kísérletével is, ami­nek az a lényege, hogy ,az is­kolaotthonos osztályok közül Salgótarjánban, a Gagarin Általános Iskolában osztályo­zás nélkül kerülnek felsőbb osztályba a tanulók. Az osztályozás nélküli kí­sérletet azért vezették be, mert megfelelő tapasztalatot kívánnak szerezni annak ér­A mimóza ünnepe Xz Adriai-tenger partján fekvő Hercegnovj ezekben a napokban valóságos mimóza­oázissá változott. A gyönyörű virágok mindenfelé megtalál­hatók ebben a jugoszláviai városban — a tanács határo­zatának megfelelően minden udvarban legalább 2—3 mi­mózabokrot ültettek eL Ha­gyománnyá vál. hogy Her- cegnoviban évente megren­dezik a mimóza ünnepét. A vidám felvonulásokon nép­viseletbe öltözött leányok il­latos mimózaágakat ajándé­koznak az arra járóknak. A hercegovinál mimózaünnep­re az Adriai üdülőhelyeken pihenő turisták százai sereg­lenek össze. dekében, hogy az egész napos iskola milyen szerepet tud betölteni a tanítási anyag komplex megismerése érde­kében. Az értekezleten — az elő­zetes tájékozódás alapján — szó esik az iskola és a csa­lád kapcsolatáról is az isko­laotthonos osztályok viszony­latában. Miután a. gyermek tanulását, annak ellenőrzését az iskolaotthon teljesen ma­gára vállalja, így a szülők el­veszítik a gyermekkel az együtt-tanulás élményét. Ezért mind a szülőknek, mind a nevelőknek új tartalmú kapcsolatot kell kialakítani annak érdekében, hogy köl csönösen tájékoztassák egy­mást a gyermek tanulmányi munkájáról, magatartásáról, az egyéni képességek fejlesz­téséről, nem utolsósorban a pályairányítás alakításáról. Az iskolaotthonos osztá­lyokban működő nevelők fe­lelőssége is megnő, a pedagó­giai önképzésre, a művelődés­re is több időt kell fordítani. Csak a legjobb felkészültségű pedagógusok önkéntes és ál­dozatos munkájának eredmé­nyeként fejleszthetők — egyelőre — az iskolaotthonos osztályok a megyénkben. Az újszerű pedagógiai munka azért jelent nagy megterhe­lést a nevelőknek, mert a hagyományos iskolaszervezet­ben alkalmazott pedagógiai eljárások nem mindenben hasznosíthatók az iskolaottho­nos szervezeti keretben. Meg­felelő pszichológiai, pedagó­giai felkészültséggel szervez­hető az oktatás és nevelés eb­ben az új iskolastruktúrában, mert a tanulás-tanítás folya­mata, a szabad idő szervezé­se és tudatos irányítása egy­befonódik, egységet alkot, egymást kiegészíti. AZ MSZMP Központi Bi­zottságának az állami okta­tásról hozott 1972. évi júniu­si határozata kimondja: „az oktatásügy fejlesztése, célja­ink megvalósulása nem tör­ténhet egyik napról a má­sikra, egyetlen nekifutással nem lehet megoldani a tenni­valókat.” Ezt az alapkoncep­ciót követi a megyei művelő­désügyi osztály is, amikor az iskolaottlionos osztályok szer­vezésével, egy igen fontos és időszerű pedagógiai kísérlet megvitatásával bízta meg a továbbképzési kabinetet. Gyenes László 120 éve született Van Gogh Gyötrelmesen nyugtalan lélek és művész volt. Számára a festészet egyet jelentett az élettel, abban az értelemben is, . hogy a mindennapok örökkévaló pillanatait emelte festészetébe. Mert érzékeny lélek volt, ren­geteget szenvedett az emberi gyarlóságok láttán és lesújtotta mások szenvedése. A mű­vészetet megváltó erejűnek látta, úgy érez­te, megválthatja vele a maga és embertár­sai földre nyomott sorsát. Egyik levelében így írt öccsének: „A jövő művészete legyen olyan szép, olyan fiatal, olyan igaz, hogy ml, akik feláldoztuk érte fiatalságunkat, elérjük a boldog nyugalmat.” A „jövő művészete” és művelői miint ősükhöz, és mesterükhöz fordultak a 120 éve született, holland származású Vincent Van Goghhoz. Minden bizonnyal alkatából is következett, hogy az apai lelkészlakban el­töltött boldog gyermekkor után hányatott ifjúság és keserű csalódásokkal teli férfikor következett. Tizenhat évesen képkereskedel­mi akalmazott volt Hágában, Brüsszelben, Londonban és Párizsban. Ezzel hamarosan felhagyott, és egy évi angliai tanítóskodás után hazatért Hollandiába, ahol teológiát ta­nult, majd prédikátor lett egy kis bányász­faluban. S, bár mindenét a nyomorgó, em­bertelen sorsban élő bányászoknak adta, ál­lásából „túlbuzgósága” miatt felmentik. Ss® után fogamzik meg benne végleg a gondo­lat, hogy festő lesz. Szinté előtanulmányok nélkül, saját erejéből, hihetetlen tettekre sarkalló akaratából tanulja meg azt, amit műveiben felmutat. Kezdetben realisztikus, sötét tónusú képeket fest. Később az őt egész életében szerető és anyagilag is tá­mogató öccse, Theo segítségével Párizsba kerül, ahol megismerkedik az impresszio­nistákkal és a poentinistákkal. Hatásukra színei kivilágosodnak, ecsetkezelése szagga- tottabbá válik. Később Dél-Franciaországba utazik, hogy ott fessen és megteremtse a Dél Stúdióját, vagyis egy olyan művésztele­pet, ahol festőbarátai a ragyogó napfény tti­zében égő, izzó színek bűvöletében festhetik képeiket. Van Gogh természeti motívumok alapján fest, a keresés, a kutatás és a szüntelen munka mámorában él. Rengete­get dolgozik, s néhány évre sűrűsödő alko­tói korszakában több száz képet fest. 18118. decemberében idegei felmondják a szolgála­tot és kórházba kerül. Később több ideg­gyógyintézetben is kezelik, de rettenetes testi-lelki kínjai ellenére sem hagyja ab­ba a munkát: a csodálatos remekművek egész sorát alkotja. (-a-) IX. Nógrád megyei pedagógiai napok Balassagyarmaton A IX. Nőgrád megyei peda­gógiai napokat április 9-től 13-ig rendezik meg Balassa­gyarmaton. Rendező szervek: Nőgrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, Ba* lassagyarmati és a Salgótarjá­ni városi Tanács VB művelő­désügyi osztályai, a Pedagó­gusszakszervezet Nőgrád me­gyei Bizottsága, a Pedagógiai Társaság Heves—Nőgrád me­gyei tagozata, a Hazafias Nép­front Balassagyarmati városi Bizottsága és a továbbképzési kabinet. Dr. Boros Sándorné- val. a kabinet vezetőjével be­szélgetünk a megye pedagó­gustársadalma számára kie­melkedőnek ígérkező rendez­vénysorozatról. — A pedagógiai napok a pedagógusok továbbképzésé­nek egyik kiemelkedő ese­ménysorozatát jelentik — mondja. — Az adott tárgyak­ból az elméleti jellegű to­vábbképzést szolgálják. Éppen ezért idén különös gondot fordítottunk a rendezvényso­rozat tartalmi és szervezeti előkészítésére. A rendezvé­nyeket a Központi Bizottság 1972. június 15-i határozata szellemében szerveztük, jelle­gük is ennek megfelelően alakul. A pedagógiai napok meg­nyitására április 9-én a ba­lassagyarmati Madách Film­színházban kerül sor. Az MSZMP KB 1972. június 15-i határozata a megvalósulás útján címmel dr. Komidesz Mihály, az MSZMP KB al­osztályvezető helyettese tart előadást. Délután Madách-ki- állítást nyitnak a Palóc Mú­zeumban, megnyitót mond Versényi György, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatója. Délután kerül sor a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­lában a TANÉRT Vállalat és a napközis munkák kiállításá­nak megnyitójára is. itt Kor­ner István, a TANÉRT Válla­lat vezérigazgatója mond megnyitót Este pedig az Ipoly étterem összes helyisé­gében a megye nevelői részé­re pedagógusbált rendeznek, először a pedagógiai napok történetében. Másnap dr. Zsámbékl Lász­ló, a Kecskeméti Óvóiiőképző Intézet igazgatóhelyettese az óvodáskorú gyermekek tevé­kenységének és személyiség- fejlődésének kölcsönhatásait elemzi. Dr. Gálffy Zoltánná, az Egészségügyi Felvilágosító Központ munkatársa a nap­közi otthonok nevelőinek spe­ciális egészségnevelési felada­tairól és az e területen je­lentkező problémákról beszél. Kovács Ferenc, középiskolai szakfelügyelő a fejlődő orszá­gok szerepét elemzi a világ- gazdasági életében. Szól a neokolonializmusról, a nem kapitalista fejlődésről, a de­mográfiai robbanásról. Somos János, az egri Hí Si Minh Tanárképző Főiskola tanszék­vezető tanára az ipari jellegű gyakorlati foglalkozás tan­tervével összefüggő kérdéseket foglalja össze. Dr. Nemes Ru­dolf docens, az Országos Pe­dagógiai Intézet munkatársa a Galperin-féle értelmi cselek­vés szakaszos kialakításának módjairól beszél. Dr. Bako­nyi Pál docens pedig a túl­terhelés lélektani, metodikai problémáit elemzi az iskolá­ban és az osztályközösségben. Április 11-én ugyancsak fi­gyelmet érdemlő előadások hangoznak el1 számos téma­körben. Csiky Erzsébet pszi­chológus. a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa a gyógy­pedagógiai áthelyezések előké­szítésének elvi és módszerta­ni kérdéseiről szól (megfigye­lés. pedagógiai jellemzés, ja­vaslat). Dr. Borús József kan­didátus. a Történelemtudomá­nyi Intézet munkatársa a történelemtudomány egyes kérdéseire tér ki a legújabb kutatások fényében, beszél a második világháborúban a második magyar hadsereg ka­tasztrófájáról. Burka Endre, az Országos Pedagógiai Inté­zet tanszékvezető' docense a sportágak tantervi funkciójá­nak fejlődésében mutatkozó tendenciákról és oktatásmód­szertani konzekvenciákról szól. Sárdi Lajos, a Művelő­désügyi Minisztérium közmű­velődésügyi főosztályvezetője pedig a közoktatás és a köz- művelődés kapcsolatát elemr A,, .............~.........................................................................................................................................................................r11­z l. Szülőföldünk, Nőgrád, 1973. Otthont teremtő tervek W A Sebaj-telepen megállítot­tak a fiatalok. — Tudja-e, miért nevezik ezt a vidéket Sebajnak? Még válaszolni sem volt időm, a fiatalok máris meg­feleltek saját kérdésükre. — Azért — mondották —, mert „Sebaj, elvtárs, volt ez rosszabbul is.” És nevettek közben. Ugyanis a Sebaj-, a Gorkij-, a Kemerovo-telepen OTP— KISZ társasházak épülnek. Mégpedig nem is kevés lakás. A IV. ötéves terv első három esztendejére eredetileg 475 la­kást terveztek ezekre a tele­pekre, két év alatt 303 el is készült, ebben az évben újabb 215-öt átadnak a bol­dog lakóknak. Vagyis a 475 helyett 518 lakásba költöz­hetnek be, többségében fia­talok. A városi sétára azzal In­dultam el hogy megnézzem, miként teremtünk otthont, ké- 'nyelmes. valóban meleg, kel­lemes' családi fészket a vá­ros lakóinak, hogy Kardos Vilmának, aki a Schuyer Fe­renc úton tanácstag, ne kell­jen lakásügyben interpellál­nia. Mert Kardos Vilma na­gyon büszke arra, hogy ... „Nem kis utánjárással az igaz, de sikerült hozzájárul­nom, hogy egy család jobb lakáskörülmények közé kerül­jön.” Jól tudom, még mindig nagy a sorbanállás, hiszen a városban közel kétezer igénylőt tartanak nyilván a városi tanácson. De hát azt is tudom — a városi tanács végrehajtó bizottsága nem­régiben vitatta meg — meny­nyi lakás épül két év alatt ebben a városban. Hol va­gyunk már a város legna­gyobb, 211 lakásos épületétől. Az Arany János utca mo­dern házaiban 240 család ka­pott lakást. Azt mondták a tanácson, oda érdemes elláto­gatni, mert csupa boldog, vi­dám arcot lát az ember. Magam is azt mondom, hogy érdemes volt. Találkoztam la­kókkal, és beszélgettünk az utóbbi évekről. Nem siettek. Látszott rajtuk, hogy szíve­sen foglalkoznak ezzel a té­mával. különösen most, hogy már beköltöztek az új laká­sokba. Kezemben egy piros, lakko­zott fedelű füzetet szorongat­tam, amit a város kétéves fejlődéséről állítottak össze. Szabó Ferenc, a Hazafias Nép­front városi titkára azt írta, az előszóban, hogy ... „Rö­vid idő alatt Is szebb lett a város, jobbak lettek lakossá­INÓGRÁO - 1973, március 31.. szombal gának élet- és munkakörül­ményei.” És ebből a füzetből olvashattam ki azt Is, hogy a III. ötéves tervben 1395, a IV. ötéves tervben már 3 ezer lakás épül a megyeszék­helyen. — Jöjjön be hozzánk! Aki invitált, fiatal család­apa, a siküvegg; árban dol­gozik és nagyon örül a lakás­nak. Amikor a nevét akartam feljegyezni, tiltakozott. — Minek az? Hiszen több százan, sőt ezren vannak, eb­ben a városban olyanok, mint én. — Milyenek? — Hát, boldog emberek. Aztán megmutatta a három­szobás lakást, külön megem­lítette a vízvezetéket, a táv­fűtést és a gázt. — A vizet miért sorolta az örömei közé? A fiatalember csodálkozva nézett rám, aztán mintha rá­döbbent volna, hogy tulaj­donképpen én nem tudhatom az előzményeket. Ezért így folytatta. — Tudja, ahol ml eddig laktunk, ott nem volt vfz a lakásban, a távfűtést, a veze­tékes gázt csak hírből ismer­tük, meg egyszer Budapesten láttuk, amikor meglátogattuk a feleségem nagynénjét. Azó­ta is arról álmodtunk, egészen mostanáig, amíg beköltöztünk ebbe az új lakásba. Én még most is a két karomban ér­zem a vizesvödrök súlyát. A múltkor olyan helyen jár­tunk. ahol még szénnel tü­zelnek. Az egész család lapá­tolta, hordta a szenet a fás- kamiába összenéztünk a fe­leségemmel, mind a ketten ugyanarra gondoltunk. Ne­künk már nem kell tüzet rak­ni a szeneskályhába, nem kell hamuzni. Salgótarjánban három évvel ezelőtt a lakásoknak 74,2, ta­valy már 78,8 százalékét kö­tötték be a központi vízveze­tékhálózatba. A csatornahá­lózatba bekapcsolt lakások aránya két esztendő alatt 56- ról 59,5 százalékra emelke­dett. A távfűtésbe 1970. vé­gén 11,3 százalékban kapcsol­ták a város lakásait. Ez az arány tavaly, az év végén már 15,3 százalék volt. Ve­zetékes gáz jelenleg már a lakások 19,1 százalékában szolgálja a háziasszonyok ké­nyelmét, a gyors főzést, a so­kat emlegetett második mű­szak lerövidítését. Hazafelé megálltam a Bre- zina-dombon. Itt is van egy új lakótelep, meg a Hársfa utcában is. Hirtelen fel sem tudnám sorolni, hány helyen építkezünk ebben a városban. De azt tudom, hogy két év alatt 3500 salgótarjáni, a me­gye lakosságának közel 10 százaléka költözött új lakás­ba. Annak is utánanéztem, hogy milyen lakásokat építet­tek a városban. Bizonyos mértékig ez is fokmérője a fejlődésnek. És még emlék­szem azokra az évekre, ami­kor csak a lakásszámot néz­tük és kevésbé törődtünk a komforttal, a szobák szá­mával. így aztán bizony elő­fordult, hogy kis lakásokba nágyobb családok Is kerültek. Zsúfoltan voltak és kényel­metlenül érezték magukat, hiába mondták nekik, hogy örülhetnek az új otthonnak. Az utóbbi években megvál­tozott a lakásállomány össze­tétele Salgótarjánban. Két év­vel ezelőtt a 12 221 lakásból több mint 6 ezer egyszobás volt. Aztán két esztendő alatt nem változott az egyszobás lakások száma, ugyanakkor a kétszobásoké 700-zal, a há­rom. és több szobásoké 200- zal emelkedett. Ma a megye- székhelyen 13 115 lakást tar­tanak nyilván. És mit mond a tanács? „Lakásépítési programunk sikeres megvalósítása lehető­séget teremtett az elavult, egészségtelen kolónialakások gyorsabb és tervszerűbb fel­számolására, s ez elsősorban a város munkásosztályának életkörülményeiben hoz ked­vező változást. Két év alatt mintegy száz kolónialakást szüntettünk meg, és jelentő­sen előreléptünk a szociális körülményeknek meg nem fe­lelő lakótelepek felszámolásá­ban is.” Elavult barakképületekben laknak még most is családok, amelyekről mindenki tudja, hogy megérettek a lebontásra. Nem érdemes rájuk pénzt költeni. Mindenki tudja, a városi tanács is, és az ilyen telepek felszámolása érdekében ké­szülnek a közeli és a távo­labbi lakásépítési programok Salgótarjánban. (Folytatjuk) — r. a. — Április 12-én dr. Károlvhá- zi Frigyes, az ELTE docense a mai fizikai világképről be- szél. Külön a részecske hul­lámdualizmusáról, a fizikai terekről, az elemi részekről és antirészekről. Dr. Bihari József, a nyelvtudományok doktora, tanszékvezető főisko­lai tanár a szóképzés mecha­nizmusáról szól az orosz nyelvben. Blaskó János, tan­székvezető főiskolai tanár a szemléletre nevelés kérdéseit elemzi a rajztanárkéozés* ben. Dr. Dobos János rendőr" alezredes pedig az apák fele” lősségét elemzi a gyermekne­velésben. A rendkívül gazdag Drog” ramhoz csupán néhánv meg­jegyzés. Az előadások minde­nekelőtt az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának se­gítését célozzák. Az esemény­sorozat szervezői a pedagógiai napok színvonalának emelése érdekében az adott tárgy leg­nevesebb előadóit hívták meg a pedagógusképző intézmé­nyekből és a tudományos In­tézetekből. Külön említjük, hogy az idei pedagógiai na­pok programja nem csupán a pedagógusoknak szól. az okta­táspolitikai határozat szelle­mében igyekeztek szélesebb társadalmi alapokon megszer­vezni a rendezvényeket. Már a szervezeti előkészítés is jelzi, s a pedagógiai napok tartalmában szintén erősen érezhető lesz. hogy nemcsak az iskolák feladatairól esik majd szó. hanem a társadal­mi teendőkről is. A nevelés­oktatás folyamatát az okta­táspolitikai határozatnak meg­felelően nemcsak a pedagó­gusokra vonako-' flák. ha­nem a társadalom egAs -re, T. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom